Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-24 / 172. szám
1970, július 24, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Két évtized után A túrke vei Búzakalász Tsz a megye legnagyobb halgazdasága lesz Az újonnan épült gépműhely Tavaly, szeptember 27-én közgyűlésen ünnepelték a szövétkézet megalakulásának húsz éves évfordulóját. 1949 őszén az egyik kábái részi tanyán jöttek össze az alapítók: id. Csizi Péter, Szabó László, Fazekas József, Szőke Sándorné (született Fazekas Erzsébet), id. Vasas Karoly, özv. Vad Ferencné és özv. Sallai Járiosné. — Mintegy száz, százhúsz földön Harcos TSZCS néven, a város legrosszabb földjén alapítottak szövetkezetét. A Kaba név eléggé ismert Túr- kevén. Az ott lakók tudják róla, hogy ez a határrész gyengéntermő szikes terület. A szövetkezet közös vagyona, az alakuláskor egy pár ló, egy igáskocsi, fogasborona és egy lóvontatású eke volt. Ezzel kezdték az új életet, a közös gazdálkodást az újonnan földhöz jutottak. S, hogy a beadási kötelezettségüknek eleget tudjanak tenni, a tagok baromfit és süldőt is hoztak be a közösbe. A kis szövetkezet az fmsz keretében működött, élvezte annak anyagi, erkölcsi támogatását. A tavály szeptemberben tartott közgyűlésen ott voltak az alapítók is. Meghatódva vették át a szövetkezet elnökétől a miniszter kitüntetését. (Négyen kapták meg.) Akik rendszeresen dolgoznak á szövetkezetben 1000 forint pénzjutalmat is kaptak. A nyugdíjasok és azok, akik — már másutt dolgoznak 50Ó forint pénzjutalmat, illetve tárgy jutalmat vehettek át Vasvillával, vadászfegyverrel... A kis szövetkezeti csoport 1951-ben — a felfejlesztés éveben — több ezer holdra növekedett, taglétszáma pedig meghaladta az ezeregyszázat. Túrkeve ebben az évben lett az ország első szövetkezeti városa. A megnagyobbodott szövetkezet — 1956-ig változatlanul Harcos néven működött. A szövetkezeti mozgalomnak ekkorra már mély gyökerei lettek a várásban. Az emberek a szövetkézét névéhez méltóan, harcosan védték a közösség vagyonát. Az élleriiorrádalmárokkal szemben vasvillávát, és va- dászfégyvérfel álltak ki a szövetkezetért. 1957 eleién — újjáalakult á szövetkezét Búzakalász néven. A kishitűek távoztak, a többség azonban megmaradt. A szövetkezet 1959-ben tovább növekedett, öt szövetkezeti csooort egyesült ekkor. s létre jött a mai, csaknem 9 ezer holdás nagy gazdaság. Az egyesülést követően. — 1962-ben a gazdaság a mélypontra süllvedt. Mérleghiánya csaknem 6 millió forint volt. Ennek oka á rendkívüli aszály, áz akkori hitelpolitika és a tsá belső problémái voltak. A nagy mérleghiány a szövetkezetét politikai. — szervezeti és gazdasági téren is megingatta. A gazdaságnak 27.5 millió forint hitele volt. A hitéi esedékességé pedig meghaladta az évi 2.5 millió forintot. Ebben az évben a szövetkezet egész vezetőségét leváltották. (Voltak, akiket kellő indok nélkül!) Az állam rendkívül sokat segített e bajbajutott gazdaságon. 1965. december 31- ével a tsz-nek csaknem 20 millió forint hitelét engedték el. A hitel elengedése az új gazdaságirányítási rendszer könnyítései, az újjonan bevezetett, ösztönzőbb jövedelem- elosztási forma, a tagság — nagy szorgalma végülis stabilizálta a termelőszövetkezetet. De addig míg sok gonddal, bajjal kellett megküzdeni. — 1963 elején százharmincegyen léptek ki a tsz-ből. A kilépés nagy vérveszteséggel járt, — mégsem lehet csak hibaként emlegetni ezt. A szövetkezet legodaadóbb, legszorgalmasabb tagjai megmaradtak. A munkák elvégzésére azonban százhatvan kívülállót kellett a termény betakarításakor alkalmazni. 1963-ban még 160 alkalmazottja volt a tsz-nek, tavaly már csak tizenegy. Á felemelkedés 1963-ban — a nagy mérleghiány utáni évben — a tsz termelési értéke alig haladta meg a 15 millió forintot. A tagság jövedelme pedig átlagosan 8 ezer forint alatt volt. Azóta a szövetkezet termelési értéke több mint négyszeresére, — 63 millió forint — a tagság jövedelme pedig több mint háromszorosára emelkedett. Hogy érték ezt el? A szövetkezet élni tudott az új mechanizmus adta lehetőségekkel. A régi korszerűtlen gépéket újakkal cserélték fel. Százszázalékosan gépesítették a kalászosok, a silókukorica és a szénafélék betakarítását. A szövetkezet csaknem 900 holdon termel rizst. Ennek 80 százalékát is géppel takarítják be. Megváltoztatták a vetés- szerkezetet is. Korábban 30 féle növényt termeltek. Ennek azonban se a személyi, se az agronómiái, se a technikai feltételei nem voltak biztosítva. A megyei pártbizőttság és a megyei tanács vezetői alaposan ismerték a szövetkezet helyzetét. Döntésük alapján — a rendkívüli helyzetben — a szövetkezet vezetői már — 1963-ban, az új mechanizmust megelőzően, szabad kezet kaptak a gazdálkodáshoz. Ennek is tulajdonítható, — hogy a tsz évről-évre erősödött, s a tagság szorgalma révén egyre jobban boldogult. 1969-ben az egy tágra jutó átlagos jövedelem meghaladta a 26 ezer forintot. A szövetkezet természeti és közgazdasági adottságai 1963 óta sem yáltoztak. Megváltozott azonban a tagság szorgalma és a közöshöz való viszonya. A szövetkezet vezetősége is kicserélődött. Ekkor választotta meg a tagság Abonyí Lajost elnökké. Űj párttltkár, íőagronómus, elnökhelyettes és ellenőrző bizottság került a szövetkezet eiér§. Emelkedő hozamok Azóta a tsz hat főnövényt termel: kalászost, rizst, borsót. kukoricát, cukorrépát és lucernát. A fejlődést szemléltetően bizonyítják az 1962. es 1969-es termésátlagok. 1Ö62 1969 q/kh q/kh búza 7.4 15.07 őszi árpa 10.0 13.9 borsó 11,5 11.5 lucernaszéria 12,1 27,9 cukorrépa 42,4 224,— rizs 3.1 11,5 kukorica 12,5 25,5 A termésátlagok emelkedését elősegítették a korszerű talajmunka, a vetőmagvak felújítása és a kemizálás új formái. 1969-ben több mint tízezer holdon alkalmazták a repülőgépes műtrágyázást, a vegyszerezését, a levéltrágyázást és a silókukorica dúsítását. A szervestrágyázást is teljesen gépesítették. Évente 1000—1200 holdat istállótrágyáznak. Áz árbevétel nagyobbik hányadát az állat- tenyésztés adja A tsz mostoha természeti és közgazdasági adottságai új üzemágak bevezetésére, fejlesztésére késztették a szövetkezet vezetőségét. A korábbi 600 anyajuh létszámot például 1963 végére háromezerre emelték fel. A juhászat fejlesztése évente 2—2,5 millió forint plusz árbevételt jelentett a szövetkezetnek. A közös gazdaság korábban is elegendő férőhellyel és legelővel rendelkezett, de ezek nem voltak megfelelően kihasználva. A korszerűbb állattartás révén a gyapjúhozam 3,3 kilogrammról 1969- ben 4,05 kilogrammra emelkedett anyánként. A bárányértékesítés is számottevően fejlődött. Az idén 1395 választott tejesbárányt értékesített a tsz olasz exportra. A gyapjú értékesítése viszont gondot okoz. A juhok nyírása például az idén május 6-án befejeződött már, a lenyírt gyapjúnak a fele — 60 mázsa — még mindig a szövetkezetné! van, az átvételi nehézségek miatt. Nagy gondot fordítottak a baromfiágazat fejlesztésére is. 1962-ben még nem foglalkoztak árubaromfi előállításával, az idén a terv szerint 16,2 millió forint árbevételre számítanak á baromfitenyésztés révén. Ehhez minden előfeltétele megvan a szövetkezetnek. öt évvel ezelőtt a Búzakalász Tsz-ben 6,3 millió fórint volt az állattenyésztés összár- bévétele. Az idén, 8 szövetkezet árbevételének már 59.1 százaléka az állattartásból származik. A szövetkezet az idén 235 ezer darab liba nevelésére szerződött le a BOV-val, ebből 80 ezer a pecsenyeliba, 155 ezer pedig az előnevelt liba. Ebből azonban a BOV még 115 ezerrel tartozik a szövetkezetnek. A vállalat ezzel a mulasztással mintegy 7 millió forint termelési kiesést okoz a közös gazdaságnak. A szövetkezet ezenkívül 30 ezer pecsenyekacsára is szerződött, de ennél már jóval többet, 46 ezer 750-et nevelt fel. A víziszárnyasok nevelése gazdaságos üzemág, jelentős termelési értéket beruházás nélkül értek el. A szövetkezetben az idén eddig 27Q. ezer baromfi fordult meg. Ez az üzemág jelentősen hozzájárult a szövetkezet stabilizálódásához, gazdasági megerősödéséhez. Miből lehet pénzt csinálni? A szövetkezét gazdasági vezetői tovább kutatták a stabilizálás lehetőségét. Így került sor a haltenyésztés bevezetésére! 1968-ban 5,6 millió forintos beruházással 155 holdon korszerű halastavat létesítettek. A gazdaságosságot mutatja, hogy a beruházás 2,6 év alatt megtérül. Az 1969. évi termelésből a gazdaság az idén eddig több mint 2 millió forint értékű halat értékesített. A halastavon 997 ezer 331 forint tiszta nyereség volt. Egy kiló halhús előállítási költsége 9,30 forint, az értékesítési ára viszont 19,10 forint. A halászatban egy dolgozó 9 hónap alatt átlagosan 295 ezer 365 forint termelési értéket állított elő. A tórendszerben zömmel pontyot, fehér- és pettyes busát, kismértékben amurt nevelnék. Az Országos Halászati Felügyelőség felkérésére tavaly 80 ezer. az idén 120 ezer darab angolnát nevelnek. kísérletképpen. A tenyésztési sikerek láttán az idén újabb 46 holddal bővítik a halastó-rendszert. Még ebben az évben elkészíttetik további 230 holdas halastó beépítési tervét, mintegy 10 millió forint értékben. A 425 holdjával 1971 végére a Búzakalász Tsz a megye legnagyobb tsz halgazdasága lesz. 1972 végére pedig — csupán halból — 6 millió forint termelési értékre számítanak. A halastavak helyén nagyon gyengén termő szik volt. Ezen a földeken a szántóföldi termelés minden évben ráfizetéses volt, mert a szik és a belvíz kipusztította a termést. Most ugyanezen a sziken tavaly kát. holdanként 14 ezer 300 forint árbevétele volt a gazdaságnak. A tsz vezetői rájöttek hogy ezen a földön is lehet pénzt csinálni. Előtérben a gépesítés A géppark kialakítása 1962-től a gépállomás gépeinek átvételével kezdődött. Ezek zöme elavult, kiöregedett gép volt. Jelenleg a szövetkezetnek 47 traktora, 15 kombájnja van, továbbá 5 stabil öntözőgéppel és 3 MA —200-as öntözőfelszereléssel rendelkezik, s öt tehergépkocsit is üzemeltet E jelentős géppark fenntartására a gazdaság 1968— 69-ben több mint 2 millió forint értékben korszerű gépműhelyt, üzemanyagtárolót, kimérőt erő- és munkagép tároló helyet létesített A gazdaság e javítóbázist vízművel és szociális létesítményekkel látta el. Az új létesítményt tavaly május 1-én adták át rendeltetésének. A javítóüzem belépésével minőségi változás történt a gépek javításában, s ez is jelentős megtakarításhoz vezetett Ez év első felében például csaknem 1 millió forint megtakarítást értek el a korábbi évhez viszonyítva. Két évvel ezelőtt a 14 kombájnt idegen vállalat javította ki. Tavaly már csak ötöt, az idén valamennyit az új műhelyben javították. A gépműhely részére az idén 300 ezer forintos költséggel új esztergapadot vásároltak. A motorok főjavításán kívül most már minden gépet a saját műhelyben javítanak. Fiatalodon a szövetkezet A tsz-nek négyszázhar- minehat dolgozó tagja van. Az átlagos életkor is mutatja — 33 év — hogy fiatal ez a szövetkezet. Az utóbbi három év alatt száznegyven fiatal lépett be a közös gazdaságba. Sokan hazajöttek Turkevére, mert Itt Is megtalálják a számításukat. A tsz-nek ezenkívül százötvenhét nyugdíjasa és járadékosa van. A BúZakalásZ Tsz jelentős összegeket költ szociális és kulturális célokra. 1965-ben mindössze 203 ezer forint volt a szociális és kulturális alapon. Tavaly már 803 ezer forint. A szövetkezet évenként rendszeresen tíz személyt küld tu- ristaútra a Szovjetunióba. Az idén tíz fiatal Lengyelországba megy. A szövetkezetnek tágjai részére 150 színházbérlete is van. Sokan tanulnak ebben a szövetkezetben. Minden negyedik ember általános iskolába, Illetve technikumba és főiskolára jár, vagy a pártok-, tatás keretében képezi magát. A Búzakalász Tsz közó« vagyona évről évre gyarapodott 1965 végén 46,9 millió forint volt a szövetkezet vagyona, 1969 végén már 63,2 millió forint. A szövetkezet forgóalapja az említett két időpontban 12,5 millióról 18,3 millió forintra emelkedett. A szövetkezet így megalapozottabban gazdálkodhat. Az előtt biztonsági alapja sem volt Tavaly már 4,3 millió forint biztonsági alapot képezett. Húsz kitüntetés A Búzakalász Tsz-nek tizenhét közép- és felsőfökú technikumot, illetve egyetemet végzett szakembere van. E szakember gárda képességeivel, tudásával, szorgalmával nagyban hozzájárul a közös gazdaság eredményességéhez. Pedig fiatalembereit A vezető beosztásúak átlagos életkora — az elnöktől a brigádvezetőkig — 30 év. A szövetkezetben két párt- alapszervezet működik, melyeknek kilencvennégy tagja van. A közös gazdaság tagságának csaknem egynegyede párttag. A két alapszervezetet a csúcsvezetőség fogja össze, élén G. Nagy István párttitkárral. A pártszervezet és a gazdaságvezetőség között jó az összhang. A kommunisták sokat kezdeményeznek és élenjárnak a mindennapi munkában. A csúcsveze- tóség titkára a szövetkezet párttagságának és gazdaságvezetőségének kérésére két évvel ezelőtt tért át a Vörös Csillag Tsz-ből a Búzakalászba. Azelőtt, 1951-től különböző posztokon dolgozott a Vörös Csillag Tsz-ben. A Búzakalász Tsz többször szerepelt már az országos mezőgazdasagi kiállításon. Nem egyszer nyert díjat és oklevelet. Az idén kukoricával és kétfajta hallal jelentkezik az országos vetélkedőn. Bizonyára nem eredménytelenül. E szövetkezetét többször érte kudarc, de számtalan elismerés is. A dicséretekről az elnök vitrinjében levő 20 serleg, illetve plakett is tanúskodik. Próbahalászás utón lemérik a kéinyaras pontyokat 4ti Idi Vasas Károly, Fazekas József, Id. Csizi Péter, Szabó László, özv. Sallai Jánrwné, Szőke Sándorné, alapító tagok, G. Nagy István párttit kár fs Abonyi Lajos tsz-elnök
