Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-24 / 172. szám

1970. július 24; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nincs holtszezon A tiszafüredi járási művelődési házban Első félévi mérleg: a tervezettnél százharmincöttel több lakás Még néhány évvel ezelőtt is holtszezon volt a nyár a művelődési házak többségé­ben. Hétszámra kongó ter­mek jelezték, hogy a népmű­velők nem tudtak érdeklődést keltő programot biztosítani. Egy-két könnyű ŐRI műsor vonzott közönséget, tartottak néhány bált, azután szinte semmi... Azóta kiderült, nem tör­vényszerűen üresek nyáron a művelődési házak.- Az embe­rek ilyenkor is szívesen szó­rakoznak még a községekben sürgető nyári munkák idején is, csak mást igényelnek, mint az év többi részében. A tiszafüredi művelődési házban most is hat—nyolc­száz ember fordul meg heten­ként, többségükben fiatalok. Korábban rendszerint az ősz volt a tánciskolák, tánc- tanfolyamok évadja. A műve­lődési ház az idén ebben is eltér a hagyománytól. Kilencvenhat diák iratkozott be a nyári tánctanfolyamra, s ez már önmagában is meg- pezsdítette az életet. A tánc­iskolások ugyanis nemcsak az órákra jönnek, máskor is szívesen eljárnak a művelő­dési ház rendezvényeire. Az udvaron rendszeresen tartanak vetítéseket, amelye­ken játék- és ismeretterjesz­tő filmeket mutatnak be. Hetenként kétszer a napkö­zis gyerekeket látja vendé­gül a művelődési ház. Szóra­koztatásukról vetítéssel, já­tékkal és sportfoglalkozással gondoskodnak. Százharminc főnyi csopor­tot szerveztek egy két napos szegedi kirándulásra. Megné­zik a Háry Jánost a Dóm té­ren, ellátogatnak az algyői olajkutakhoz és a Szegedi Ez ev tavaszan ugyancsak sok elmarasztalást, kritikát hallottunk a MÁV Budapesti Igazgatóságán a szolnoki gyá­rakról, vállalatokról. Az igaz­gatóság területén nálunk volt a leglassúbb a tehervonatok kirakása. Volt olyan vállala­tunk, amelyik 1970. áprilisá­Májusban, júniusban aztán az ország keleti területét ve­szélyeztető árvíz tovább ne­hezítette a helyzetet. A szol­noki teherforgalom mintegy hetven százalékát kirakó au­tóközlekedésiek a veszélyben levő területeken dolgoztak, nyilvánvaló tehát, hogy a he­lyi teherpályaudvaron össze­torlódott a munka Pedig rengeteg anyagot, Mindezt Juhász Ottótól, a teherpályaudvar kereskedel­mi főnökétől tudom, aki azt is elmondta: dr. Tóth János, a MÁV Budapesti Igazgató­ságának vezetője e héten Szolnokra látogatott. Felkere­sett néhány vállalatot is. Megbeszélést folytatott az AKÖV vezetőivel, járt a Ti- szamenti Vegyiművekben, s a betonelémgyárban. Nem, ko­rántsem azért jött, mert a helyzet tovább romlott. Álta­lános tapasztalat, hogy a leg­több nagyvállalat, gyár szor­gosan végzi a vagonkirako­Ipari Vásárra. A csoportba egyetlen község kivételével a járás valamennyi helységéből jelentkeztek érdeklődők. Az Ifjú Szakmunkások Klubjának munkája nyáron sem szünetel. A klub az Új­pesti Dózsa sportiskolájának tiszafüredi edzőtáborában tartózkodó fiataljaival jó kapcsolatokat alakított ki. Több közös programot tervez­nek, amelyben sportfilmek vetítése, klubdélután, vívó­bemutatók szerepelnek. A tá­borozás végén a tiszafüredi fiatalok műsorral, tábortűz­zel búcsúztatják a sportisko­lásokat. Az Ifjú Szakmunkások Klubja értékes társadalmi munkát vállalt a művelődé­si ház csinosításában. Kifes­tik a nagytermet, az előcsar­nokot és saját klubhelyiségü­ket. Ezenkívül kőművesmun­kát és festést vállaltak a ti- szaörvényi ifjúsági klub ki­alakításában is. Társadalmi munkájuk értéke összesen kö­rülbelül tízezer forint lesz. A barkácsszakkör számára is sikerült kedvező körülmé­nyeket teremteni. Debrecen­ből a Finommechanikai Vál­lalat gépeket Ígért a szakkörnek. Ha ezek megérkeznek a bar­kácsszakkör munkája is új lendületet kaphat. A Déryné Színház a követ­kező évadban nyolcszor láto­gat Tiszafüredre. Az érdeklő­dés alapján 250—300 bérlet eladására számítanak a mű­velődési házban. Az idén a helybelieken kívül tovább bő­vül a bérletesek köre a kör­nyező községekben is. Az új évadra szebbé, színházsze- rűbbé teszik a művelődési ház nagytermét, ebben segí­tenek az Ifjú Szakmunkások Klubjának tagjai. A járási tanács egy hónap­ban több mint 400 ezer fo­rint kocsiállási kötbért fize­tett a MÁV-nak. A legjellem­zőbb akkor az volt, hogy a szabad szombatokon és vasár­napokon a vállalatok nem biztosítottak munkaerőt, szál­lítóeszközöket a teherkocsik, irányvonatok kirakásához. árut szállító tehervonat ér­kezik napjában Szolnokra. Ha jól belegondol az ember cso­dálkozik is. Hogyan is bírja a mostani igényeket kielégíteni ez a mi, 123 éves teherpálya­udvarunk (az egykori szolno­ki vasútállomás) amelyik egy nap alatt 24 rakott kocsi fo­gadására épült. Mostanában ugyanis 150 rakott teherva­gon érkezik ide naponta. dást. Megértik, hogy a nép­gazdaságnak szüksége van a kocsiparkra. Az AKÖV pél­dául gépesítette a munkát, s úgy szervezi, hogy nincs ki­vétel, szabad szombat, vasár­nap — a vagonkirakodás fo­lyamatos. A járműjavítóban egyelőre még nem tudták megoldani a szabad szomba­tok, vasárnapok gondját, s időnként, amikor a vártnál több anyag érkezik, a vegyi­művekben is akadozik a munka. A MÁV vezetőség lá­togatása, tárgyalása az illeté­kes vezetőkkel az őszi csúcs­ja mikrobuszt bocsátott a művelődési ház rendelkezé­sére. Azóta sokkal jobban tudják tartani a kapcsolatot a járás művelődési házaival. A mikrobusszal rendszeresen szállítanak könyveket is a könyvtárral nem rendelkező településekre. A művelődési ház munká­ját közvetlenül is érinti, hogy a Tiszafüredhez tartozó Kó- cson a „Száz falu, száz könyvtár” mozgalom kereté­ben klubkönyvtár épül. A nyá­ri művelődési programban a községben három helyen tar. tanak rendszeresen filmvetí­téseket, s azt az Alvégen gyermekek részére szervezett játékos foglalkozással egészí­tik ki. B. A. Kutatás a Tiszán A szegedi székhellyel mű­ködő Magyar Tisza-kutató társaság az idén folytatja másfél évtizede megkezdett munkáját. Az útiprogram szerint augusztusban Tisza­füred térségébe utaznak, ahol még szinte ősi állapotban ta­nulmányozhatják a hullám­téri területek növény- és ál­latvilágát. Különös jelentősé­get ad az idei útnak a júniu­si nagy árvíz. Tavaly is Ti­szafüred térségében jártak, részben már feltérképezték e vidék flóráját és faunáját, így mostani útjukon érdekes összehasonlítást tudnak ten­ni arra vonatkozóan, hogy az árhullám milyen növényeket károsított, a madarak és a ro­varféleségek mennyire síny­lették meg a rendkívüli hely­zetet. forgalmi időszakra való fel­készülés miatt jelentős. A múlt évhez, de még ez év kora tavaszához viszonyít­va is lényegesen gyorsult Szolnokon a tehervonatok ki­rakása. További erőfeszítésre azért szükség van, mert ez az ősz igen nehéz lesz a MÁV- nak. Elhúzódott az aratás, be­takarítás, így a gabona és más-termények szállítása idő­ben közel esik majd. Azon­kívül a MÁV köteles minden erőt összpontosítani az árvíz- károsult vidékekre, hogy épí­tőanyagban ne legyen hiány, mire az esős, hideg ősz be­köszönt újjáépüljön a Sza- mos-köz, a sokat szenvedett Nyírség. Éppen ezért emlí­tésre méltó néhány szolnoki kisvállalat esete is. Az ipar­cikk kiskereskedelmi vállalat, a FÜSZÉRT, a nyomda egyál­talán nem, vagy csak részben hajlandó szabad szombato­kon, vasárnapokon átvenni, kirakni az érkező árut. Nem sok az az öt—hat vagon, ami a kisvállalatok miatt 48 órát áll, de ha sok állomáson, sok öt—hat vagon áll így, az már jelentős akadály a MÁV-nak és kár a népgazdaságnak. A teherpályaudvaron most az éjszakai rakodás biztonsá­gi előírásai szellemében a vi­lágítás megjavítása folyik. Ennek bizonyára az éjjel-nap­pal rakodó AKÖV dolgozók látják a hasznát. Bár látnák azok a vállalatok is, amelyek a szabad szombat bevezetése óta három és fél, négy napra kurtították a vagonkirakodá­si hetet. — sj — Az első félévre termelési értékben meghatározott ter­vüket 7,1 millió forinttal túl­teljesítették a Szolnok me­gyei Állami Építőipari Válla­lat dolgozói. Ez nem túl nagy­arányú többleteredmény, vi­szont az értékét növeli, hogy az első félévre előirányzott 195-tel szemben 330 lakást adtak át, s ez 135 lakással több a tervezettnél. Az előző év azonos idősza­kához képest 22,5 millió fo­rinttal megnövelt termelési érték több mint felerészben a termelékenység növelésén alapszik. S ha az árvíz okoz­ta mintegy 15 millió forintos termelési kiesés nem került volna az első félévi mérleg veszteséglistájára, az eredmé­nyek ma mutatósabbak len­nének. De a védekezés céljaira mun­kagépeket, szállítóeszközö­ket és emberi munkaerőt éppúgy rendelkezésre bo­csátottak annak idején, mi­ként most a helyreállítás Hazánk a nemzetközi ranglistán A közeli napokban meg­jelenik az 1970-es nemzetközi statisztikai évkönyv, amely­ben a KSH közreadja a vi­lág jelentősebb országainak összehasonlító adatait. Meg­tudjuk, hogy a világ orszá­gainak többségében — ná­lunk is — több a nő, mint a férfi. Hazánkban 1068 nő jut 1000 férfira. A nők túlsúlya a Szovjetunióban és az'NDK- ban a legnagyobb, nőhiány van viszont Pakisztánban, In­diában, Albániában és Íror­szágban. Svédországban vi­szonylag a legkiegyensúlyo­zottabb a helyzet, itt 1000 férfira 1002 nő jut. A nők túlsúlyában közre­játszik, hogy 4—8 évvel túl­élik a férfiakat. Hazánkban a férfiak átlagos életkora 66,6, a nőké 71,9 év; ezzel az élet­korral erősen megközelítettük a legfejletebb országok átla­gát. Az életkor hoszabbodásá- ban erősen közrejátszik az egészségügyi kultúra fejlő­dése, amelyben Magyarország rangos helyet foglal el. Ha­zánkban tízezer lakosra több mint 20 orvos jut, az 1960. évi 15,3-al szemben; ezzel az aránnyal megelőztük a töb­bi között az Egyesült Államo­kat, Dániát, Belgiumot, Ausztriát, s egész sor más fej­lett országot. A munkaalkalmakról szóló statisztikák is a legrangosabb helyeken említik Magyaror­szágot. Hazánkban a felmérés idején a lakosság 47,6 száza­lékának volt kereső foglalko­zása (azóta a keresők ará­nya tovább nőtt). A munkaal­kalom a Szovjetunióban a legjobb: itt a lakosság 52,2 százalékának van kereső fog­lalkozása. Magyarország a nemzeti jö­vedelem növelésében a nem­zetközi átlagot meghaladó eredményeket ért el. Hazánk­ban 1951. és 1968. között évi átlagban 5,7 százalékkal nőtt a nemzeti jövedelem, Auszt­riában 4,9, Dániában 3,7, Angliában 2,8, az Egyesült Államokban 3,9 százalékos volt a növekedés. A nem szo­cialista országok közül csak Japán, az NSZK és Mexikó ért el hazánkénál jobb fejlő­dési ütemet. A világ ipari ter­melése 1950 óta 3,38-szorosá- ra, ezen belül a szocialista or­szágoké 6,28-szorosára nőtt. A statisztikák ismertetik, hogy a különböző országok a fontosabb cikkekből mennyit termelnek. Hazánk továbbra is a bauxittermelő országok élvonalába tartozik. Az élelmiszerfogyasztásban továbbra is az elsők között vagyunk. Az ország egy-egy lakosa naponta átlag 3141 kalóriát fogyaszt, s ilyen szempontból csupán Űj-Zé- land, az Egyesült Államok, Svájc, Anglia, Dánia és Ka­nada szárnyal túl bennünket. feladataiból is részt vállal­nak. Fehérgyarmaton 150 lakás felépítését ajánlották fel és kilencvenegy dolgozójuk, százharminc ott táborozó KISZ-fiatal közreműködésé­vel ma már javában munkál­kodik e nem kis feladat tel­jesítésén. De nem könnyű a dolguk azoknak sem, akik itt­hon a megszokott munkahe­lyükön dolgoznak. Helyt kell állniuk a Fehérgyarmaton építőkért is, mert a vállalat az ottani 150 lakás felépí­tése mellett maradéktalanul teljesíteni akarja idei ter­vét, amely az üzemi beruházáso­kon túl a második félévben további 681 lakás átadását jelenti. Sajnos, ez évben is számot­tevő akadályok hátráltatják sok építkezésen az előrehala­dást. Az új munkakezdések­nél változatlanul jellemző a beruházás elégtelen előkészí­Kunhegyes és Kunmada­ras között kanyarog az út. A Félixmajor-i iskolához fákkal szegélyezett dűlő ve­zet. A tanteremben a tanu­lók a tollszárat rágják. — A televíziót szoktátok-e nézni? A gyerekek kórusban: — Nem, nincs. Van, de mégsincs. ☆ A május 31-én megjelent cikkünkből idéztünk, Elpa- naszoituk — a Félixmajor-i kisiskolások és felnőttek ne­vében —, hogy a Televíziót minden iskolának mozga­lom keretében kapott ugyan a tanyasi iskola egy nagy­képernyős készüléket (a bu­dapesti Technikai Külkeres­kedelmi Vállalat ajándéka), de mégsem használhatják, mert nincs villany. Áram- fejlesztő gépet (a budaoesti Beloiannisz gyár ajándéka) meg azért nem tudják üze­meltetni, mert nincs alkal­mas, fedett helyiség a mű­ködtetéséhez. Üjból megkerestük a kun- hegyesi határban lévő isko­lát. Már messziről láttuk, hogy a tanyasiak panasza meghallgatásra talált. Az is­kola tetején ott a tv-anten- na és a „tanító néni” laká­sához is elektromos vezeték fut. (A másfél évtizede ta­nyasi iskolában működő pe­dagógusnak tartozunk az­zal az erkölcsi elégtétellel, hogv közzé tesszük volt sé­relmét: a tavasszal kérte, hogy az iskolától 20—30 méterre lévő lakásába is vezessék majd be a villanyt. Akkor egy bizonyos abád- szalóki „valaki” megjegyez­te, hogy azt már nem, mert „ha eddig kibírta lámpa mellett, azt a 20—30 évet már kibírja”. Gondolom nem beszélne ilyen ember­telenül Z., ha neki kellene A rendkívüli időjárás miatt a gazdaságok többsége a lu­cerna harmadik növedékéből fog magot ebben az évben. Ezek a táblák többségükben egy-két héten belül virágoz­nak, tehát a lucerna magkár­tevői eleni védekezés optimá­lis ideje elérkezett. A tömegesen rajzó bimbó- gubacsszúnyog, valamint az emelkedő létszámú poloska, magdarázs és magormányos nagy terméskiesést okoz. Ezért felhívjuk a figyelmet tettsége, később pedig az épí­tőanyagok — kő, betonkavics, tégla stb. — hiánya súlyos­bítja a gondokat. Ezeken csak a rugalmas munkaszervezés, az erők gyors átcsoportosítá­sa könnyít, amihez a dolgo­zó kollektívák tettrekészsége nyújt megfelelő alapot. Ennek a kibontakoztatásá­ra hivatott az a munkaver­seny, amelynek célja a szo­cialista munka vállalata cím elnyerése, és az ennek megfelelő minő­sítés vállalaton belüli meg­szerzése. Ma már 32 vállalati egység több mint kétezerhét- száz dolgozója, 227 brigád csaknem kétezer tagja verse­nyez a szocialista cím elnye­réséért. A következő napok termelési tanácskozásain ha­tározzák meg azokat a fel­ajánlásaikat, amelyekkel a X. pártkongreszus tiszteleté­re kibontakozó új versenysza­kaszban hozzájárulhatnak a nemzeti jövedelem egy száza­lékos növeléséhez. még 20—30 évig petróleum- lámpa mellett dolgozatokat javítani, élni. Szerencsére emberibb igazságok érvé­nyesülnek már a tanyavi­lágban is! — Az iskola udvarán épí­tőanyag. Nem megyek ezen a nyáron sehová, nem hagy­hatom itt az építkezést, vá­rom a kőműveseket, — mondja a pedagogusnő. A televízió sajnos még nem működik, de megkez­dődött a felszerelése, majd csak indul az építkezés is. A vezetékek az abádszalóki Lenin Tsz szerelőinek áldo­zatos társadalmi munkája nyomán már a helyükön vannak. Az áramfejlesztő­gép elhelyezéséhez szüksé­ges kis házikó anyagát a Bánhalmi Állami Gazdaság adta és szállította a hely­színre, szintén társadalmi munkában. Az építkezést az abádszalóki Lenin Tsz vál­lalta. Ha lassan is, de csak be­teljesedik a huszonhat ta­nyasi kisdiák és a környé­ken lakó nyolcvanegy csa­lád — az abádszalóki Lenin Tsz tagjai, illetve a Bánhal­mi Állami Gazdaság dolgo­zói — öröme, lesz villanv az iskolában, nézhetik a televí­ziót. Kétszer ad. aki gyorsan ad, tartja a közmondás. Re­ménykednek a gyerekek, hogy amikor „indul az isko­la”, már számíthatnak az iskolatelevízió adásaira is. Most már elsősorban az abád­szalóki Lenin Termelőszövet­kezet építőmesterein múlik — akik áldozatkészen részt vál­laltak az árvízrombolta la­kások helyreállításában is — hogy mikor jön el elő­ször a Tv-Maci és a Tenkes kapitánya a Eélixmajor-i is­kolába. arra, hogy a maghozó táblák vegyszeres védelmét a gazda­ságok már most haladékta­lanul végezzék el, mert a beporzó rovarok védelme ér­dekében lilabimbós, vagy vi­rágzó lucernát méhekre ve­szélyes szerekkel kezelni nem szabad. A növényvédőszerek hatá­sosságának növelése érdekében a védekezést — különösen a porozást — a késő esti órák­ban ajánlatos végezni! Növényvédő Állomás Az ÁKÖV éjjel-nappal gépekkel rakja ki a vagonokat — Néhány kis vállalat késlekedik — Á szabad szombat mint legfőbb akadály Népgazdasági érdek a tehervagonok gyors kirakása Az árvízveszély súlyosbította a helyzetet A MÁV Budapesti Igazgatósága vezetőjének látogatása Fén i fjvárő Tiszai Lajos Védjük meg maglucernáinkat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents