Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-23 / 171. szám
1970. július 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Á társadalmi tulajdon védelmében Gárdonyi Géza: A láthatatlan Képregény változat: Cs. Horváth Tibor, Korcsmáros Pál A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat gyors ütemű fejlődését figyelembe véve, a társadalmi tulajdon fokozott védelme érdekében 1969. márciusában rendészeti és polgári védelmi osztályt hoztak létre. A rendészeti tevékenységet a vállalat vezetősége alapos Az osztály létrehozása óta alig több mint egy esztendő telt el. Eredményes volt a munka. Ez pedig nem kis dolog, hiszen ez a vállalat több telephelyen működik, több megye területén végzik munkájukat dolgozói. Ezért nagy jelentősége van az összevont komplett rendészeti ellenőrzésnek. Legalább eny- nyire a szállító járművek, munkagépek rendészeti vizsgálatának. Az osztály kereA rendészeti osztály a megelőző intézkedéseken kívül egyre következetesebben lép fel a társadalmi tulajdon kárára elkövetett bűncselekmények felderítésében és a felelősségrevonásokban. Jellemző erre a tevékenységre két adat. Amíg 1968-ban 50 olyan bűncselekményt derített fel a rendészet, amely büntető eljárást vont maga után, addig 1969-ben 99 hasonló esetben történt intézkedés. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a vállalatnál szaporodott a bűncselekményt elkövetők, a társadalmi tulajdont megkárosítók megfontolás után kidolgozta. A legfontosabb feladat az, hogy ez az osztály a vállalat egész területén biztosítsa a közrendet, vegyen részt a munkafegyelem megszilárdításában, s óvja, védje a társadalmi és személyi tulajdont. tében intézkedtek a társadalmi rendészeti aktívák kiválasztására is. Jelenleg száz társadalmi munkás segíti a rendészeti osztály tevékenységét. A társadalmi aktívák sok hasznos jelzést adnak. Figyelmeztetik munkatársaikat a munkafegyelem írott és íratlan szabályaira, megakadályozzák a telephelyeken a különböző magánmunkákat, fellépnek a munkába ittasan érkezőkkel szemben. száma, hanem azt példázza, hogy jelentősen nőtt a vállalat dolgozóinak száma és a vállalati tulajdon. Ez év első negyedévében összesen 26 szabálysértési ügyben kellett vizsgálatot folytatni, a munkafegyelmet sértő cselekmények száma pedig 106 volt. A bűncselekmények főleg gondatlanságból következtek be. Ilyen volt például a szegedi üzem területén a GB 01—45 forgalmi rendszámú autóbusz megrongálása, mintegy 55 ezer forintos volt a károkozás. Hasonló volt Papp András, a vállalat volt dolgozójának úgynevezett bódés- gépkocsi megrongálása. A szolnoki I-es tankállomás területén gondatlanul kezelt kazán túlhevítéséből keletkezett körülbelül 30 ezer forint értékű kár. Ugyanott a laboratórium helyiségében fontos eszközök eltulajdonítása mintegy 20 ezer forinttal károsította meg a vállalatot. Intő példák Mindezek a példák azt bizonyítják, hogy a vállalat nagy területi elhelyezkedése, új üzemek létrehozása, termelésbe állítása továbbra is nagy feladat elé állítja a rendészeket. Jelenleg még nem minden üzem területén állnak rendelkezésre megfelelően bekerített, zárt raktárak. A szegedi és a szanki üzem területén szabadban, vagy drótkerítéssel körülkerített raktárakban tárolnak fontos építési anyagokat. Így aztán gyakran károsodás éri az üzemeket. Sok helyen a munkafegyelem szabályait megsértik, vagy gépjárműveket és munkagépeket, berendezéseket nem rendeltetésszerűen, szakszerűen üzemeltetnek. Helyenként tapasztalni visszaéléseket a kiadott üzemanyaggal is. A legjellemzőbb példa erre, amikor 1969 májusában Algyőn jogtalan eltulajdonítás következtében olyan robbanás keletkezett, amelynek hat halálos áldozata volt. Szabó Ernő rendészeti osztályvezető Kit szeretnek, mikor csípnek a szúnyogok? Sokan azt állítják, hogy teljesen védettek a szúnyogok ellen, hogy ezek az apró vámpírok egyenesen kerülik őket. A San Francisco-i egyetem tudósai megpróbálták tisztázni a dolgot. A kísérletbe 838 személyt vontak be. Az önkéntes vállalkozók kezére három percre éhes szúnyogokat bocsátottak. A szúnyogok csupán 17 személyt kíméltek meg. A kísérlet további három perces meghosszabbítása után már csak egy sértetlen személy maradt. Ezt a személyt a szúnyogok fél órán át nem csípték meg. Kiderült továbbá, hogy a szúnyogok nem szeretik a szárazbőrűeket. így például az a személy, akit a szúnyogok nem bántottak, soha sem szokott izzadni. Amikor azonban benedvesítették a kezét, tüstént felkeltette a szúnyogok érdeklődését. Az ötven évnél idősebb embereket a szúnyogok ritkábban csípik meg, mint a fiatalokat. Hotel AERO Budapesten i A Ferihegyi repülőtérre vezető út mentén átadták rendeltetésének Budapest új szállodáját, a Hotel Aero-t. (MTI foto — Barna István felvétele — KS) Társadalmi segítség 99 bűncselekmény Lesz-e út Kócsújfaluba? A tiszafüredi járási tanács vb évente másfél millió forinttal rendelkezik útfelújítási és karbantartási célokra. Ebből az összegből tartják fenn a kezelésükben lévő, csaknem 18 kilométeres belsőségi utakat, fizetik az útőröket és — ha erre lehetőség van —* korszerűsítenek néhány bekötőutat. Nagyon megfontolandó tehát, hogy hol, mikor, .milyen minőségű és mekkora útszakaszt építenek. Érdemes tanulmányozni a gondokat egy konkrét eset kapcsán. Tiszafüredtől 22 kilométerre van Kócsújfalu. Az ezer lakosú helységből a felsőtagozatos gyerekek a járási székhelyre járnak iskolába. Napi egy órás, fárasztó út után ülhetnek csak az iskolapadokba. Orvoshoz, gyógyszerért, bevásárolni szintén a járási székhelyre járnak a kócsiak. Pedig csaknem a szomszédjukban, nyolc kilométernyire van tőlük Nagyiván. A nagyiváni Űj Élet Tsz egyik majorjához most épül a szövetkezetnek egy bekötőút. Ez, a hat kilométeres szakasz négymillió kétszázezer forintba kerül. Tekintve, hogy ez a major alig két kilométerre van Kócs- újfalutól, a kócsiak joggal reménykednek abban, hogy „faluközelbe” érhetnek. Jól járnak a nagyivániak is, ha nemcsak „félig” készül el az út, hiszen nem kell olyan nagy kerülővel menniük a 33-as, debreceni főútvonalra. Az indokolt építkezés mégis nehezen vergődött zöldágra. A tsz bekötőút építése ugyanis a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium, a falusi bekötőút viszont a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium fennhatósága alá tartozik. A már megtervezett tsz bekötőút építése — bár már a kivitelező ott van — késik anyaghiány miatt. A hiányzó 2,2 kilométert (a falusi bekötőutat) pedig még csak most tervezi a Szolnok megyei Tanács Tervezőirodája. Talán amikorra Kócsújfalu határáig ér a debreceni Építő- és Közútépítő Vállalat, addigra ez a terv is elkészül, és így nem kell kétszer felvonulniuk. így tehát pénz, terv végre együtt lesz és 1971-ben várhatóan az egész környék közlekedésének vérkeringése felpezsdül. A következő lépés, ami a kis település lakóinak gondjait enyhítheti, reméljük, az lesz, hogy közigazgatásilag is a közelebbi szomszédhoz csatolják majd. — ob —r Százmillió voltos természeti csapás Szomorú statisztika: hazánkban egyetlen év alatt átlagosan 40—50 embert üt agyon a villám. A gyakran 100 millió volt elektromos feszültséget előidéző természeti jelenség az utóbbi időben érthetően világszerte a tudósok, kutatók érdeklődésének középpontjába került. Mit állapított meg eddig a tudomány a villámcsapások természetéről? Lehet-e eredményesen védekezni ellene és hogyan? Erről kérdezte meg dr. Horváth Tibort, a Buda- peti Műszaki Egyetem nagyfeszültségű tanszékvezető docensét az MTI munkatársa: — Nálunk jellegzetesen a mezőgazdaságot sújtó természeti csapás a villám, s évenként mintegy hatmilliós kárt okoz. A leglényegesebb tapasztalat: az első villámok előbb érkeznek, mint ahogy az eső megered. Az emberek pedig az esőtől menekülnek. Mit lehet tenni? Minden babona ellenére: magas fa közelébe ajánlatos menni — 5—10 méterre. Nem közelebb és nem távolabb! A fába csapódó villám ilyen távolságra már nem „ugrik át”. Ugyanakkor ennél távolabb a fa már nem vonja magához a villámot. Nyitott járművekkel, — kerékpárral, motorral, traktorral és dömperrel, vagy teherautó pótkocsiján — zivatar idején utazni nagyon veszélyes, a nagy fémtesteket szinte keresi a villám, s a nyitott járművön az ember védtelen. Le kell tehát szállni, a járművet legalább 10 méterre elhagyni. S lehetőleg az említett módon egy nagyobb fa közelében elhelyezkedni. — Gyakori kérdés: hogyan lehet védekezni a lakásban? — Az elektromos készülékek okozzák a legtöbb problémát. A városokban általában földalatti kábelvezeték köti a hálózatba a lakásokat, falun, külvárosokban inkább az úgynevezett légvezeték használatos. A kábel szinte teljesen biztonságos: nem érheti villámcsapás, nyugodtan lehet vasalni égzengéskor is, működhet a fridzsider, szabad a mosógépet használni. Ha a rádiónak és a televíziónak antennája is van, a készüléket feltétlenül kapcsoljuk ki. A szobaantenna nem veszélyes, de a tető- és padlásantenna a lakásba vezetheti a villámot. Villámcsapás ellen teljes személyi biztonságot a különböző villámhárítók nyújtanak. A városi vasbeton, beton- és panelházak önmagukban is. minden külön felszerelés nélkül kellő védelmet nyújtanak. A többi épületet azonban feltétlenül ajánlatos villámhárítóval felszerelni, s azok állapotát rendszeresen ellenőrizni. Az értékek — ingó és ingatlan vagyonok — villám- csapás elleni védelmét illetően a szocialista országok szakemberei a valószínűségelméletet vallják. Vagyis azt vizsgálják. Mennyi a valószínűsége annak, hogy a hárí- tóval védett tárgyakat, épületeket a villámcsapás éri s ennek alapján igyekeznek a veszélyt elhárítani, természetesen csak ameddig gazdaságos. Például: Egy-egy átlagos mezőgazdasági épületet — istállót, dohánypajtát, stb. — alapul véve, tízezerből egybe csap bele a villám. Ha kétméteres villámhárítóval látjuk el: századára csökken a veszély, vagyis egymillió közül nagyjából egy válik veszélyeztetetté. Mivel - évente 45 000 ilyen épületet kell védeni, és a mezőgazdaság évi villámkára 6 millió forint, könnyen kiszámítható, hogy körülbelül kétezer forint az az összeg, amely még megéri a védekezést. A legjelentősebb tapasztalat: a speciális villámhárítóval ellátott mezőgazdasági épületben jelentős anyagi kár nem jelentkezett, annak ellenére. hogy egy-két épületet időközben ért villámcsapás — fejezte be nyilatkozatát dr. Horváth Tibor kandidátus.
