Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-22 / 170. szám
8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. július 22.’ "EGYEDHuszonöt éves a TörökAz egykori Hangya szövetke zet szegényes, felvégi boltja „Jelen vannak úgyis mint a szervező bizottság tagjai: Cs. Szabó László elnökkel élükön, a törökszentmiklósi földigénylő bizottság tagjai, csaknem kivétel nélkül, valamint Boza Gyula malmi segédmunkás, Nagy István kubikos munkás, Sulyok Elemér téli gazdasági iskolai igazgató, Cs. (Csatári) Szabó László II géplakatos mester vezetésével a szervező bizottság többi tagjai, továbbá a már belépett, jelentkezett tagok és érdeklődők nagy számmal. Cs. Szabó László, földigénylő bizottsági elnök üdvözölvén a megjelenteket, ismerteti az alakuló ülés «ólját...” (Idézet egy 1945. Tulajdonképpen már májusban felvetődik a szövetkezés gondolata a községben, ahogy erre Fekete Imre visz- szaemlékszik. A földigénylő bizottság levelet ír a földművelésügyi miniszterhez: „Mivel a földreform célja az, hogy a föld olyanoknak jusson, akik azt megművelik, hogy azáltal minden eddig elnyomott nincstelen szegény, de dolgozni akaró ember boldogulását lelje az országban, — szükségessé vált, hogy a Törökszentmiklós község határában lévő malmot a gyári üzemeket és a volt uradalmi műhelyeket szövetkezeti alapra helyezzük, kizárva ezzel mindenféLászló II városmajori újgazdák voltak. A felügyelő bizottság első elnöke Kenyeres Mátyás lett, — tagjai: Berta László, FeKete Sándor, Kenyeres József, Ladár András Pintér Balázs és Szabó Károly. A választmányba Hossó András, Kovács József, Kovács László, Nagy Zsigmond, Pelyhe János törökszentmiklósi, Boros Mihály tiszate- nyői, Hevesi József városmajori. Jeneses György, Pintér János, Tóth János pusztakengyeli és Körmöndi András tiszatenyői új gazdák kerültek be. Kengyel akkor még Török- szentmiklóshoz tartozott. Az ott szerveződő „Pusztakengyeli Mezőgazdasági Ipari Szövetkezetben” — korábban megindult a munka, de az is csatlakozott a törökszentmik- lósiakhoz. Egy üzletrész névértékét 100 pengőben állapították meg. Mivel azonban ez kevés volt, s a hamarosan tomboló infláció teljesen értéktelenné tette, úgy határoztak, hogy 25 kilogramm búzában, vagy ennek megfelelő kukorica, s más terményféleségben jegyzik az üzletrészt. A semmivel kezdtek, de lelkesedésük nem A vasúti lakótelepen megnyílt Napsugár áruház reprezentatív kiállítású árukészlete /úlius 15-én délelőtt 10' órakor a törökszentmiklósi községháza tanácstermében felvett közgyűlési jegyzőkönyvből.) A közgyűlés célja, a „Törökszentmiklós—Kengyeli Általános Népszövetkezet” megalakítása. Az érdeklődés nagyon nagy. Mint a közgyűlési jegyzőkönyvből megállapítható, az eseményt „a községben és a tanyaközpontokban kellő módon és időben közhírré tették.” A közgyűlésen négyszázharmincketten jelentek meg, 787 üzletrész tulajdonosai. De az alakuló szövetkezetnek tulajdonképpen már ötszázhuszonhét jelentkezője 1016 részjegyet jegyzett. Népünnepélyszámba megy a szövetkezet megalakulása. Hiszen nem is kis dolog. — Szentesítette, befejezte a földreformot. Törökszentmiklóson nagyot változott a világ attól kezdve, hogy 1944. október 24-én megjelentek a felszabadító szovjet) katonák a falu határában. Debrecenben megalkották a történelmi jelentőségű 600/1945. ME számú földreform rendeletet, az Ideiglenes Nemzeti Kormány miniszterei. Megelőzően a nagyhatárú Törökszentmiklós 57 ezer holdjának 42 százaléka negyvenegy család birtokában volt. Ipar? Mindössze a gőzmalom, az ekegyár, a Galambos hengermalom és a gazdák malma. De van emberpiac vasárnaponként a főtéren, s van alacsony napszámbér. 1945. márciusában megalakult a harminctagú földigénylő bizottság. S április 13-án leverik az első karókat a szentmik- lósi határban. — Kiosztottak 11 230 hold földet. De a földön termelni kell, s az új gazdák segítséget, védelmet várnak. le üzérkedést, üzleti számítást, s hogy a nép érdekét szolgáljuk.” Az alapító százhuszonhat tag kivétel nélkül földhöz- juttatott újgazda. Az alakuló közgyűlésen ugyan sokkal többen jelen voltak ennél, de nem mert mindenki belépr„;. Sokak emlékében kísértett még a kulák szövetkezés, a Hangya. 1899-ben alakult meg az első Hangya szövetkezet Törökszentmiklóson. — Ezt is a nép szövetkezetének hirdették. Elnöke, mégis a százholdas gazda, — Gulyás Mátyás bankigazgató, „magyar királyi gazdasági tanácsos” lett. Felügyelőbizottsági elnöke Novák Sándor apátkanonok 2000 hold egyházi birtok gazdája. S az igazgatósági tagok is mind kizsákmányolok. Az általános népszövetkezet birtokba veszi a Szarka- Barna féle kastélyt, a Baghy uradalom, s más uradalmak elhagyott gazdaságok felszereléseit, gépeit, hogy segítse az újgazdákat. Vetőgéppel, cséplőgéppel, traktorral siet az újgazdák segítségére. A Szarka uradalomban gépjavító műhelyt szervez Boza Gyula vezetésével, s ekekapákat gyártanak a kapott földön gazdálkodóknak. A háborúban kiégett „köztisztviselők boltját” átveszik, berendezik s iparcikkeket adnak a falunak. Az első boltos Szőke Sándor sok lelkes újgazdát, szövetkezeti tagot megismer1 abban az időben. Nagy akarattal, kezdett a szövetkezet. Első elnökévé Cs. Szabó Lászlót, első ügyvezetőjévé Nagy Kálmánt választotta. Első igazgatósági tagjai: Boza Gyula, Nagy István, Cs. Szabó László. Túri József törökszentmiklósi, Dobozi Ferenc, Papházi Gyula pusztakengyeli és Cs. Szabó ismert akadályt; Az első feljegyzések szerint hamarosan — 1947 végéig — 4 darálót üzemeltettek — Surjánban, Pusztatenyőn, Gyárosmajorban és Öballán. Három olajütő működött Surjánban, Ba- gimajorban és Várostanyán. A Gyárosmajorban bognárműhely. központi gépműhely szorgoskodott. Tizenegy elhagyott cséplőgépet szedtek össze, javítottak ki, segítették az új gazdák első betakarítását. Rövid idő alatt bebizonyították, hogy a szövetkezeti összefogásé a jövő. S nagyon hamarosan már 527 tagot számláltak. A népszövetkezet 1945. november 11-én rendkívüli közgyűlésen földművesszövetkezetté alakult át. Akkor már a demokratikus kormány gazdaságilag is támogatta a szövetkezőket. A törökszentmiklósi földművesszövetkezet 1946 márciusában kétmilliárd pengő hitelt kapott, amit később vissza is fizetett. A nép- vagyonra úgy vigyáztak mint a szemük fényére. A Szarka kastélyt eladták, a rendőrségnél feljelentést tettek a kengyeli uradalmi épületek el- herdálói ellen. Nemcsak siker fémjelezte működésüket. Az első kis fűszer- és csemegebolt a köz- tisztviselők boltja helyén nem működött jól. Az új gazdák nemigen értettek még a kereskedelem irányításához, s nem is ez volt az első földművesszövetkezet célja. A földművesszövetkezet demokratikus jellegét mutatja: a Hangyának előbb a központja alakult meg, aztán építette ki hálózatát. A földművesszövetkezetek népi kezdeményezésre alakultak, s már régen működtek az országban, mikor 1946-ban megalakult központjuk, a FOK, a Földművesszövetkezetek Országos Központja. A török- szentmiklósiak azonnal csatlakoztak is a FOK-hoz. A taglétszám hol fogyott, hol gyarapodott. 1947. februárjában ugyanis kiváltak tőlük a kengyeliek. A február 2-án megtartott viharos közgyűlésen nagy vita volt arról, mi tartozzon a jövőben Törökszentmiklóshoz és mi Kengyelhez. Papp István, a Magyar Kommunista Párt első törökszentmiklósi titkára azt javasolta: az a terület, amit a törökszentmiklósi földigénylő bizottság mért ki, tartozzon a törökszentmiklósi földművesszövetkezethez, amit a kengyeliek osztottak ki, az pedig a kengyeli szövetkezethez. A két szövetkezet között vita dúlt azon is, hová tartozzon Pusztaszent- miklós, a mai Szenttamás. — Később Tiszatenyő is kivált, s önálló szövetkezetté lett. 1949-ben viszont csatlakozott hozzájáuK a surjáni, a ballag a bartai, a szakállasi és a tamáspusztai földművesszövetkezet. Akkor fel is vették az új nevet: a „Törökszentmiklósi Körzeti Földműves- szövetkezet” elnevezést. Azután történt már ez. — hogy a párt kezdeményezésére 1948-ban megtartotta az országos, majd a megyei szövetkezeti konferenciát. Ezeken a törökszentmiklósi föld- művesszövetkezet is képviseltette masát. A fordulat éve után a földművesszövetkezetek is újszerű feladatot láttak el. Gépeik egyrészét átadták a közben megalakult gépállomásoknak, termelőszövetkezeteknek. A törökszentmiklósi földművesszövetkezet például a város első tsz-ének a Dózsának, magtisztítót ve- tőeénet. darálót adott ót. — Ballén 1947-től földbérlő szövetkezet működését segítették. Megalapítói, segítői voltak a 11 rizstermesztő szakcsoportnak. pzekből később termelőszövetkezetek alakultak. Patronálták az Űi Reménység, a Petőfi, a Rákóczi és a Bercsényi Tsz-eket Törökszentmiklóson, Kétnón a Szabadság Tsz-t, elnököt adtak Földes Laios személyében a kuncsorbai tsz-nek. — TViég később is sok szakembert küldtek a termelőszövetkezetek meerősítésére. A tiszapíísnöki Rákóczi Tsz elnöke Zsareai B“la az fmsz főkönyvelője volt. Nagy érdemeket szerzett a törökszentmiklósi földművesszövetkezet a 46-os földcsatákban. A legvadabb inflációs időszakot is sikerrel vészelte át, 1947-ben már 9 ezer forint volt a tiszta vagyona. 1948-ban fuzionált velük a Hangya. Igaz, nem sokat hozott, Törökszentmiklóson három kis korszerűtlen boltot. Űj változást hozott, amikor 1951-ben a tiszapüspöki és a kétpói szövetkezet is csatlakozott, s visszalépett a tisza- tenyői is. Ekkor felvették a „Törökszentmiklós és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet” nevet. Ebben az időben már a bolthálózat kiépítésére, korszerűsítésére törekedtek. De az első kis áruházát is csak 1961-ben építik meg Törökszentmiklóson, az akkor nagynak számító félmillió forintos árukészlettel. Ez is haladás volt már ahhoz az időszakhoz, amikor a kezdeti három kis boltban alig volt valami áru. Érdekességként feljegyzik a szövetkezet történetében, — hogy akkor még taligás ember szállította az árut az egyik üzletből a másikba. 1961-ben a szövetkezet taglétszáma meghaladta az öt ezret. A szövetkezet életében is végigvonult a gyakori szervezési akció. 1960-ban önálló lett Tiszapüspöki, s ismét kivált az időközben csatlakozó kengyeli szövetkezet. Az 1961 évi területrendezés azonban megingatta a szövetkezet alapjait, az emberek méltatlanul fogadták, s bizony az igazgatóság és a felügyelő bizottság alig tudta megakadályozni a tömeges kilépést. A városban az üzletek jórészét ugyanis átadták az állami vállalatoknak. Hiába hivatkoztak a szövetkezeti tagok s vezetők addigi érdemeikre. Arra is, Papp István, a kommunista párt egykori titkára, felszólal a küldöttgyűlésen • szentmiklósi járás kétharmadára terjedt, 75 kiskereskedelmi és vendéglátó üzlettel; ipari egységgel. 1960-ban az összes bevétel 83 millió forint s a szövetkezeti vagyon 20 millió forint. A területrendezés után a felére csökkent kereskedelmi tevékenységük, de az első meghökkenés és méltatlankodás után ismét serényen dolgozni kezdtek. Így történt, hogy már 1965-ben ismét 67 millió forint forgalmat, s 1.8 millió forintos nyereséget könyvelhettek eL Növényvédelmi tájékoztató: Nyári permetezéshez Nagyüzemeknek, háztáji gazdaságoknak PARATION, WOFATOX (Mindkettő 25 kg-os csomagolásban) Házikertekhez rovarölő B. I. 58 —LEBAYCID 50 m EG Gombaölő szer DITHANE M 45 — ORTHOCID 50 Lisztharmat ellen MORETAN — KARATHAN A szövetkezet tagjainak hátipermetezőket részletfizetésre is eladunk. hogy az 1956-os ellenforradalomban is megőrizték az egységet, a szövetkezet vagyonát. 1957-ben a kiskereskedelmi forgalom 51 millió forintot, a felvásárlás 11, az ipari termelés 5 millió, a vendéglátóipari forgalom 10 millió forintot tett ki, a szövetkezet évi forgalma 72,5 millió forint volt. Ebben az évben — már 15 milliós vagyona volt az fmsz-nek, s 1,6 millió forintos nyereséget értek el. Működési területe a törökA szövetkezetei mindig jellemezte a politikai szilárdság is. Az 1959-ben induló termelőszövetkezeti szervezés idején legjobb aktíváit adta a tsz mozgalomnak az fmsz. A gazdaságirányítás reformjában is hamar felismerték a lehetőségeiket, s gyorsan éltek is vele. Nemcsak úgy, — hogy nevet változtattak, s most már a „Törökszentmiklós és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet” a neve, hanem teFekete Imre, a felügyelőbizottság elnöke, alapító tag Göblyös István alapító tag Kiss József alapító tag H. Nagy János alapító tag
