Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-21 / 169. szám

1970. július 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s ALLATPARADICSOM Az ajtón tábla: A MA­FILM gödöllői természetfilm telepe. Idegeneknek belépni tilos és életveszélyes! Min­denesetre csak egy pöttömnyi tacskó rémisztget harsány ugatásávaL Buksi a sztár Kalauznak a telep egyik munkatársa, Kun István vál­lalkozott. Alig teszünk pár­lépést, borzas puli siet üd­vözlésünkre. Ismerős a fizi­miskája. A felvilágosításból meg tudom, hogy a telep egyik sztárjával állok szem­közt. Buksi az „Alfa Rómeó és Júlia” című filmben ját­szott főszerepet Latinovits és Ruttkai társaságában. Buksi kutyazseni. Például tud — szinkron alá ugatni. A következő kifutónál is­mét csak „filmszínészekkel”, méghozzá előkelő sztárokkal akadunk össze. Itt magyar agarak süttetik karcsú testü­ket a Nappal. Ezek az ebek most is szerepelnek a készü­lő új magyar filmben a — „Szép magyar komédiában” játszanak. A szomszéd ket­recnél nem akarok hinni a szememnek: ismét Buksit lá­tom, ezúttal a rács mögött. Kiderül, hogy a „művész űr” dublőrjével hozott össze a szerencse. A filmező kutyák­nak ugyanis szintén szüksé­gük van hasonmásra, hogy a nehezebb feladatot helyet­tük végrehajtsák. Keksz mint farkaseledel — Egy külön ketrecben hosszúlábú farkas kutyák. — Miután kekszet és sok símo- gatást kaptak, derült ki, — hogy farkasok közé kevered­tem. A barátságos ordasfa- milia: Helén a mama, .és Néró a papa, valamint a nagyszámú csemetéik a világ legbékésebb jószágainak tűn­nek. Kun István egy történetet mond el, illusztrálásul a ha­sonlóságra. Egy alkalommal sétálni vitte a pesti Duna- partra kamasz-farkasát. Egy kutyaszakértő megszólította és elsorolta „farkaskutyájá­nak” testi hibáit. Amikor kö­zölte vele, hogy farkassal áll szemben, a kutyaspecialista hahotázott. Közben a kis far­kas összeverekedett egy ku­tyával és bánatában — far­kasmódra — vonyítni kez­dett. A környék összes ku­tyája csatlakozott hozzá. — Gazdáik rémülten rángatták el a kutyákat a „vadállat” közeléből. Így derült fény a kisfarkas származására. relt a vaddisznókkal, meg­ugatta a vadmacskát, egyszó­val az aprócska jószág min­denáron „rendet” akart te­remteni. Trófeák Didó az anya Dido, a magyar vizsla egy külön fejezetet érdemelne. Ez az állat az anyaság minta­képe. Magához fogad min­den kis állatot, táplálja ne­veli, féltőn vigyázza őket. — Pótmamája volt már vad­disznónak, borznak, rókának’, vidrának. — Neveltjei is ragaszkodnak hozzá. Ami­kor az istállóban megellett , az egyik kanca, Didó bevihar- zott és magának követelte a kis csikót. Nyalogatta, párt­fogásba akarta venni. Neveltjeit is sorba látogat­tuk: Totyit a pimasz borzot, Rudit a kedves rókát, és Zsu­zsát a komoly vaddisznót. —■ Mindannyian szelídek, ked­vesek. Megismerkedtünk a fehér vadászgörénnyel, a vadmacskával, két kedvesen ügyetlen farkaskölyökkel, — őzekkel, muflonokkal és még ki tudná felsorolni hányféle állattal. Bármerre is jártunk mindenütt ott csetlett-bot- lott, bukfencezett lábunk kö­rül „Egyke” a kis tacskó. Pe­Szigeti Kálmán a telep ve­zetője Jászapáti születésű. — Vadász-szobái tele vannak tréfákkal: szarvas és őz agancsokkal, vaddisznó agya­rakkal. Kitömött állatok dí­szítik a helyiséget, a csillár is szarvasagancsból készült — Már három éves korom­ban állatok miatt kerültem kórházba. Mindig körülöt­tük sündörörtem. Aztán el­végeztem Keszthelyen a gaz­dasági akadémiát — azóta ál­landóan állatokkal foglalko­zom. Mindenem a természet — mondja. A szomszéd szo­bában afrikai trófeák fogad­nak — bivalyszarv, zebrabőr, elefántagyar. Mind, mind Szigeti Kálmán zsákmánya. — 1967-ben egy filmopera­tőrrel együtt több hónapot töltöttem Tanzániában. Eze­ket az állatokat ott lőttem. A bivalyom — ottani vi­szonylatban is nagyon jónak minősült. Buksi (vagy Nyiksi?) óva­toskodik be a szobába, ad­dig igazgatja fejét, míg az a gazda tenyerébe kerül. Kint a ketrecben már izgatottan sétálnak a farkasok, a borz is előjön az odújából, az ebé­det várják. — kékesi — •*! Didó a magyar vizsla vidrák öiyköt nevel A tiszaföldvári Szabad Nép Tsz szakosított szarvasmarhatelepének makettje. Nőtt a kis­kereskedelmi forgalom A Belkereskedelmi Mi nisztériumban elkészült összesítés a kereskedelem idei első félévi forgalmáról. A gyorsmérleg szerint a kiske­reskedelmi forgalom 11.2 szá­zalékkal volt magasabb, mint a múlt év azonos időszaké ban, s 2.5 százalékkal meg­haladta a népgazdasági terv­ben előirányzottat. A koráb­bi évektől eltérően a lakos­ság több iparcikket vásárolt, mint élelmiszert. A vegyes iparcikkek iránt volt a leg­nagyobb az érdeklődés, for­galmuk csaknem húsz száza­lékkal növekedett. Az év első felében nagy­mértékben bővült egyebek között a pamutáru. a selyem méteráru, a női és láhyka nyári ruha, a férfi és fiú pan talló, az olcsó női szandál, a női és a férfi cipő, a szőnyeg és a függöny kínálata; még nem a kívánt mértékben, de javult a férfi nyári öltöny, az olcsó férfi ing, a férfi alsó ruházat, s a csecsemő ruhá­zati cikk ellátás, viszont vál­tozatlanul problémát oko­zott a kereslet kielégítése ágy. neműből és kellő előrelátás hiánya miatt — nylon haris­nyából. Ahol a városrendezési térképek születnek Illetékességi területük az egész Alföld A budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat még 1954-ben létesített kirendelt­séget Szolnokon. Azóta a kirendeltség önálló irodává szerveződött át és munkate­rületüket az egész Alföldre kiterjesztették. Az iroda vezetője Kum­mer Mihály osztályvezető mérnök tájékoztatójában el­mondta, hogy munkavállalás tekintetében önálló jogkört kaptak, a gazdasági ügyeket azonban változatlanul a bu­dapesti vállalati központ in­tézi. Ez az önállóság kedve­zően befolyásolja a műszaki­operatív munkát, más irá­nyú tevékenységre nem kell energiát fordítaniuk. A szolnoki irodához tartozik a békéscsabai is. A két geodéziai és térké­pészeti iroda éves termelési értéke 6—7 millió forint kö­zött ingadozik. Kihelyezésük helyességét az eredmények is jól tükrözik. Munkájuk szorosan összefügg a vidék­kel, hiszen a felméréseket a terepen végzik, s így a vidé­ki irodák szorosabb munka- kapcsolatot építhetnek ki a megyei tanácsok és más ipa­ri-mezőgazdasági szervek­kel. Sok segítséget tudnak adni a speciális megyei, vá­rosi problémák megoldásá­hoz. hét színben, harminc alumí­niumbetétes lapon készítet­ték el rendkívül nagy pon­tossággal. Méréseik alapján a legkisebb kivitelezési hi­bára is fény derült. A kö­vetkező üzemi felmérést a szolnoki cukorgyár rendelte meg, mert a rekonstrukció befejeztével pontosan rögzí­teni akarják a végleges hely­zetet. Süllyed-e a zagyvaparti lakótelep? Korszerű városrendezési térképek új eljárással Az iroda fő munkaprofil­ját a város felmérés képezi. A felmérésekből készülnek azok az ezres méretarányú térképek, amelyek nélkül városrendezést elképzelni sem lehet. Ezekre az alap­térképekre kerülnek majd rá a közművesítési hálózatok is. Ezek hiánya már eddig is számos kellemetlen megle­petést okozott a városok gá­zosításakor, mert csak az út­burkolat felbontása után de­rül ki. hogy a tervezett gáz­vezeték nyomvonalán már más közmű helyezett el ve­zetéket. Az előírt biztonsági távolságok miatt újabb ve­zetékárkot kell bontani, ami az építési költségeket fölös­legesen növeli. A szolnoki városi tanácstól már korszerű követel ménye- Jtet is kielégítő városi köz­műtérkép elkészítésére kap­tak megbízást. Ebbe az úttö­rő munkába a VÁTERV is bekapcsolódik. Az új mód­szerrel készített térkép és lyukkártyás rendszer segítsé­gével számos városi statisz­tikai adatot számítógépen keresztül tudnak megadni. Így elmaradnak vagy egysze­rűsödnek a nagy létszámot igénylő statisztikai felméré­sek, mert a számítógépek bármikor információt adnak a lakóházak közművesítésé­ről. A szolnoki térkép ta­pasztalatai alapján fogják készíteni a többi városi tér­kéneket is. Ők készítik már egyes fon­tosabb üzemek felszíni és földalatti berendezéseinek térképeit. A szajoli ÁFOR bázistelep kétszázötvenes méretarányú üzemi térképeit A beruházási vállalat ren­delésére folyamatosan mérik a zagyvaparti lakótelep épü­leteinek süllyedését is 1975- ig. Ez a méréssorozat időben figyelmezteti az építőket, ha veszélyes süllyedés mutatko­zik. Minden két szint elké­szülte után méréseket végez­nek, amelyeket beköltözéskor és azt követően félévenként megismételnek. Itt új eljá­rást dolgoztak ki. Az erősen torzított magassági lépték alkalmazásával plasztikusan is ábrázolni tudják a lakó­telepen a talajterhelés elosz­tását. Az új módszert min­den új lakótelepi mérésnél bevezetik. Egyelőre a zagy­vaparti lakótelep házainál rendellenes süllyedést nem tudtak kimérni. Kalocsa térségében hét tsz rendelésére most tűzik ki az új mezőgazdasági táb­lákat 23 ezer holdnyi terü­leten. A Közép-Európában legjobban bevált 460x920-as táblaméretek alkalmazásával lerövidülnek a korábbi, nagy területeket lefoglaló dűlő- utak. A felmérések alapján kijelölhetők az öntözésre al­kalmas határrészek is. A belvízmentesítő csatornák hatékonyabbá tehetők a rö- videbb árokrendszerrel. A részletes területrendezési tervet a keszthelyi mezőgaz­dasági szakemberek készítet­ték el. Mindenki a terepen dolgozik Az iroda negyvenöt tagú létszámából Szol­nokon most csak néhá­nyan dolgoznak, mert a nyá­ri időt a terepi munkára kell fordítani. A mért adatokat a téli időszakban dolgozzák fel és viszik térképre. Állandó létszám dolgozik Jászberény­ben, Mezőtúron és Dunapa- tajon is. Létszám bővítésre is szükség lenne, de ezt az épület túlzsúfoltsága nem engedi meg. Pedig munka lenne bőven az Alföldön. Sajnálatos, hogy az ország négy geodéziai szakközépis­kolájából kollégiumi gondok miatt egyik sem került Szol­nokra. A szakkáderutánpót­lás hiányát most már nem­csak az iroda, hanem más szervek és iparágak is érez­ni fogják, a békéscsabai szakközépiskolában egyet­len szolnoki hallgató sincs. Célszerű lenne a következő beiskolázásoknál ezt az igényt is szem előtt tartani, mert a korszerű geodéziai tevékenység nélkül sem az ipari, sem a mezőgazdasági vagy városi fejlesztés nem képzelhető el. F. I. Termelési tanácskozások Megszokott, negyed- évenkénti kis értekezletek zajlanak ezekben a napokban az iparvállalatoknál, minden önálló termelőegységnél, mű­helynél. A negyedév első hó­napjában, amikor már némi kép, számeredmény van az előző időszak eredményeiről, tanácskozik a műhely. A mű­vezető, vagy üzemvezető na­pokkal előtte megkapja a munkáskollektíva által elért múlt negyedévi eredménye­ket, s azt is, mi lesz a fel­adat a következő három hó­napban. Legtöbb gyárban, vállalatnál műszaki konfe­rencián készítik fel a közép­vezetőket a termelési tanács­kozásokra. A mostanában zajló ter­melési tanácskozások külö­nösképpen jelentősek. Ezeken kell dönteni arról, hogyan tudják növelni a termelést, hogy az országot ért károkat pótolják. S ezeken esik majd a legtöbb szó a kongresszusi munkaverseny vállalásokról, a szocialista brigádok kezde­ményezéseiről, az elérhető, reális célokról. A termelési tanácskozáso­kon persze mindazt elmond­ják az emberek, ami gond a mindennapos munkában, ami gátolja, fékezi a termelést. Egy munkásasszonnyal be­szélgettem a minap. — Azt mondja, az ő üzemében is készülnek már a termelési tanácskozásokra. A műhelyük nem szégyenkezik, az első féléves tervet szépen teljesí­tették, nincs sok baj a mun­kafegyelemmel sem. A kis dolgokkal? Hát azok mindig vannak. Így volt ez az év el­ső termelési tanácskozásán is. A munkások elmondták. — hogy baj van a műhely tisz­taságával. Nem -mindenki hagyja rendben, tisztán a gépét műszakváltáskor, s ha akarnák sem tudnák. Egy­szerű dolog pedig az egész. Nincs seprű, amivel a gép környékéről eltakarítanák a szemetet. Azóta már bizonyosan van — vélekedtem, — s megle­pődtem a válaszon. Nincs az bizony, el kell azt mondani majd most is. Tavaly is így volt. Háromszor kellett gép­tisztító rongyokat kérni, míg év végére nehezen, de került. Ezért sokszor vitáztak is már brigódvezetők, művezetők. A kis, említésre is alig érde­mes dolgokon segítenek a legnehezebben, azok intézése a legkörülményesebb. S mert az ilyen kis dolgokat felve­tők, javaslók—bírálók száma a legtöbb ezeken a tanácsko­zásokon, időnként belefárad­nak az emberek a javasla­tokba. kérések sokszoros is­métlésébe. A termelési tanácskozás fontos részé az üzemi de­mokráciának. Ott fórum van valóban, ahol minden mun­kával kapcsolatos véleményt el lehet, el kell mondani. A vezetők dolga, hogy a felve­tett javaslatokra, kérésekre tettekkel válaszoljanak. Kis és nagy dolgokban egyaránt, ha a termelés, a termelők érdeke úgy kívánja. Akkor van igazán értelme a tanácsko­zásnak, a véleménycserének. S akkor, a nagy dolgokban is könnyebb megértő légkört kialakítani. A* emberek manapság elvárják, hogy tudjanak munkahelyüK minden ered­ményéről, gondjairól. A ter­melési tanácskozások ezért is jó fórumok. A vezetők, dolgozók negyedévenkénti ta­lálkozóján tájékoztatni kell az embereket, hogy ismerjék a vállalatok egészének éle­tét, eseményeit. Hogy tudják, milyen soarétű szervező mun­ka szükséges manapság a tér. meléshez, s az értékesítés­hez, s hogy megállapíthas­sák, a vállalati közös érdek szellemében végzi munkáját az irányító testület. S ha mindez így történik egysé­ges, jó szellemben folyik a munka, elégedettek az em­berek. Ismerik a célokat, azok teljesítéséért dolgoznak. — sj — Mit olvasnak és mennyit? Júniusi statisztikát böngésztem postán. Arra voltam kíváncsi, hogy milyen lapokat olvasnak legtöbben a megyében. Június 30-án a Népszabadságból 34 300 példány érkezett, Néplapból pe­dig 29 760 került az újságárusok­hoz és az előfizetőkhöz. A töb­bi napilap összesen sem érte el ezt a példányszámot. A harma­dik legnépszerűbb lapból, a Népszavából is csak 4620 érke­zett. Az arányok más napokon is hasonlóak. Június utolsó hetében, mint egyébkor is, a hetilapok közül a Szabad Föld volt a legnépsze­rűbb. 32 886 példányt igényeltek belőle. Utána néhány képeslap következik, nem túlságosan nagy eltéréssel: Nők Lapja 23 776, Lu­das Matyi 20 227, Képes Üjság 19 596 példánnyal. Kulturális folyóirataink között megyében az Üj Írás vezet, 181 érkezik belőle. A Nagyvilág követi 154, a Debrecenben meg­jelenő Alföld 106, a Kortárs 103 példánnyal. Szolnok megye negyedéven­ként megjelenő helytörténeti fo­lyóirata. a Jászkunság, legutóbb januárban. 1440 példányban 1e- lent meg. Ez volt az elmúlt évi 3. szám, azóta nem jelent meg újabb. A külföldi lapok példányszá­mát havi összesítésben tartják nyilván. Júniusban az idegen nyelven megjelenő lapok közül az NDK-beli Neues Deutschland- ból érkezett a legtöbb, 2643 pél­dány. Sokan olvasták az Oszt­rák Kommunista Párt lapját, a Volkstimmét is, 248 példány ér­kezett belőle a megyébe. A szovjet Pravdából 240, az Izvesz­tyijából 52 jött. Az orosz nyelvű lapok közül népszerű még a ké­pes Ogonyok és a szatirikus „szovjet Ludas”, a Krokogyil cí­mű hetilap is. Az előbbiből 69, az utóbbiból 36 érkezett júniusban. A felsoroltakon kívül kapha­tók szlovák, lengyel, bolgár, fran­cia, angol, olasz nyelvű lapok is. A pozsonyi Pravdából például az elmúlt hónapban 159 jött, de a francia l’Humanité példányszá­ma is elérte a megyében a 120-at. Az ismertetett számok termé­szetesen nem azt jelentik, hogy ennyi példány mindig el is iut az olvasókhoz. A lapok terjesz­tőinek szóhasználatában remit­tendának nevezett megmaradt példányok aránya azonban álta­lában csak néhány százalék.

Next

/
Thumbnails
Contents