Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-21 / 169. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér XXI. évi. 169. sz. 1970. július 21., kedd. Séfre a mindkét oldalán Egr héttel ezelőtt, vasárnap történt. Az egyetlen nyitva tartó szolnoki bolt előtt hosszú sor áll. Egyszerűen nem férnek be az emberek. Megáll egy csehszlovák rendszámú gépkocsi, utasai kiszállnak. Láthatóan vásárolni szeretnének. A látvány lehangolja őket, egyik meg is jegyzi: igazán nem hittem volna, hogy ilyen élelmiszerhiány van Magyar- országon. A látvány ezúttal becsapta a magyarul is beszélő északi szomszédainkat. Nincs nálunk élelmiszerhiány. Nem ezért van bizonyos időpontokban ilyen — szinte egész Európában ismeretlen — tolongás, veszekedés, sorállás. A hiánycikk eddig egy okos, célszerű nyitvatartási rendszer volt. Évek óta visszatérő panasz Szolnokon: az iparcikk keket árusító üzletek hétköznap, de főként szombaton túlságosan korán zárnak és így sokaknak nem jut idő a napi munka végeztével a nyugodt vásárláshoz. A panaszok másik része az élelmiszerüzletek zárórájára vonatkozik. Nyitva kellene egykét üzletet tartani a késő esti órákig — esetleg este tíz óráig is —, vasárnap pedig lényegesen több üzletet kell kinyitni. Az elmúlt években a sajtó — közte lapunk is — nagyon sokat foglalkozott ezzel a közérdekű témával. A Minisztertanács elmúlt heti ülésének határozatát olvasva jólesően nyugtázzuk. A sok észrevétel, javaslat, bírálat nem volt hiábavaló. Megszületett a döntés. A Miniszter- tanács határozata kötelezi az illetékes szerveket — a helyi tanácsokat, az érdekelt kereskedelmi vállalatokat, fogyasztási szövetkezeteket —, hogy minden lehetőséget felkutató, a vásárlók igényeihez alkalmazkodó, de a kereskedelmi dolgozók méltányolható érdekeit sem sértő üzleti nyitvatartási rendet kell kialakítani. Nehéz lenne eldönteni, hogy egy tumultuózus jelenetekkel, szinte botrányokkal fűszerezett vasárnap reggeli bevásárlás kinek okozott több bosszúságot, a vevőnek, vagy a túlterhelt, szinte emberfeletti munkát kifejtő kereskedelmi alkalmazottnak. Egy bizonyos. Sokszor mindegyiküknek megkeserítette az ünnepnapját. Nem őket, a mindig derekasan dolgozó bolti alkalmazottakat illette a vásárlók sok jogos panasza, sokszor kemény kritikája — noha óhatatlanul első kézől kapták, hisz ők álltak ott, apuit másik oldalán, szemben a vevőkkel. A sajtókritika sem őket ostorozza (kivéve, akik közülük megfeledkeztek hivatásukról, s udvariatlan, ingerült, nem egyszer durva hangon beszéltek a vevővel). Tudjuk, a kereskedelemnek is megvannak a maga gondjai. Nemcsak arról van szó, hogy a bolti dolgozók is háziasszonyok, apák, anyák, akiknek nem mindegy, mikor és mennyit dolgoznak. Ez kellő szervezéssel áthidalható — ahogyan az ilyen vitákban hangsúlyoztuk: a vasutasok, rendőrök, orvosok és sok más szakma, hivatás dolgozóinak példája évtizedek óta rendelkezésre áll. Nagyobb gond az, hogy a kereskedelem is, mint sok más szakma, munkaerő- hiánnyal küzd. Ennek részben oka, de mindenképpen következménye is, hogy a kereskedelmi dolgozók jóformán sehol sem tudnak csökkentett munkaidőben dolgozni. Mindehhez vegyük hozzá, hogy a bolthálózat jelentősen fejlődött, mégis — főként Szolnokon — a forgalom növekedésétől, az igényektől nagyon el van maradva. Ugyancsak elmaradott az üzletek technikai felszerelése, a dolgozók munkáját könnyítő gépek, felszerelések, a megfelelő raktárhelyiségek is nagyon hiányoznak. Mindez kétségtelenül nehezíti a szóbanforgó kérdés megoldását. A Minisztertanács mégis így határozott, s tette ezt elsősorban azért, mert a lakosság életkörülményei, ezzel összefüggésben a fogyasztás mértéke, az áruválasztékkal szemben támasztott igények, a vásárlási szokások az elmúlt években nagymértékben megváltoztak. — Mindezt a kereskedelemnek figyelembe kell venni. A határozatot természetesen megfelelő időben követik majd a szükséges részintézkedések — közte bizonyára a Szolnokra és a megye többi városára is érvényes új záróra rendelkezések —, amelyek nyomán remélhetően feloldódik a mai feszültség. Könnyebb, kevesebb idegességgel járó lesz az esti, vagy a hétvégi bevásárlás. Elégedettebbek lesznek a háziasszonyok és velük együtt a pult másik oldalán álló kereskedelmi dolgozók is. Rakéta robbant Tbieu palotájánál Árvíz Lengyelországban Kekkonen hazautazott Berlini találkozó (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) Fegyvereink biztonságosan vigyázzák a világ békéjét Ünnepi nagygyűlés Szolnokon — Befejeződött az ^ifjúsági katonai tábor — Elutaztak a nemzetek küldöttei Tudósításaink a 3. oldalon. lka: Á tudomány világából Budapest hullámhosszán Állatparadicsom nsü^ 1 r Osziinién együtt ünnepelünk Esztónia népével** Nagygyűlés Szolnokon Észtország nagy nemzeti ünnepe, az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság megszületésének 30. évfordulója tiszteletére az MSZMP Szolnok Városi Bizottsága, a Hazafias Népfront városi elnöksége, valamint az MSZBT megyei elnöksége tegnap délután a szolnoki városi tanács nagytermében nagygyűlést rendezett A magyar—szovjet és észt zászlóval díszített, zsúfolásig telt terem elnökségi asztalánál Csáki István, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Sipos Károly, a városi pártbizottság első titkára, Csorna Kálmán, a városi tanács vb elnöke, meghívott vendégek, Heime Toming, a budapesti szovjet nagykövetség első titkára és E. I. Val- javko, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet alakulatok képviselője, valamint megyénk és városunk társadalmi, tömegszervezeteinek vezetői, munkatársai foglaltak helyet. Bárdi Imre beszéde A megemlékezés ünnepi szónoka Bárdi Imre, a megyei tanács vb elnökhelyettese volt. Beszéde bevezetőjében Észtország történelmének küzdelmekkel teli három évezredes múltját elevenítette fel, amelyben 1940. július 21. a fordulópont. Annyi küzdelem, tengernyi véráldozat, hősies harcok és huszonkét esztendős ellenforradalmi diktatúra után Észtországban, a szocialista köztársaság kikiáltása után megkezdődhetett volna a békés építő munka. De a nagy lehetőséget a fasiszta Németország Szovjetunió elleni támadása átmenetileg elzárta. A második világháború súlyos megpróbáltatást jelentett Észtország számára is. A fasiszták 125 ezer embert pusztítottak el, többtízezret a németországi koncentrációs táborokba hurcoltak. Az ipari üzemek és a lakóházak fele elpusztult. A népgazdaságot ért teljes anyagi veszteség több mint 16 milliárd rubel értékű volt. Ezeket a körülményeket ismerve értékelhetjük csak igazán az Észt SZSZK mai eredményeit. Az ipari termelés ma már huszonhatszorosa a 30 évvel ezelőttinek.. A tallinni villamosmotorokat megtaláljuk a szibériai gyárakban, az észt ipar energetikai berendezései eljutnak Kubába és Indiába, cementjét megőrzi az asszuáni gát, iskolaszereit Togo falvaiban is használják. Az észt ipar nyolcvan országba exportálja áruit. A korszerű technika alkalmazása óriási növekedést idézett elő az élelmiszeriparban, a halfeldolgozásban, s a nagyüzemi mezőgazdaságban is, ahol például négyszeresére nőtt 1940 óta a munka termelékenysége. Az észt—magyar baráti kapcsolatokról így szólt az ünnepi szónok: — Ezek a'kapcsolatok a szovjet—magyar barátság részét képezik, a szovjet—magyar kapcsolatokból erednek, táplálkoznak. E barátság tartalmában benne van a magyar internacionalisták tevékenysége, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméért, a szovjet hatalom megszilárdításáért. Benne van a szovjet népek véráldozata, amelyet népünk jel- szabadulásáért hoztak, s az a sokoldalú szovjet segítség, amely nélkül elképzelhetetlen lett volna a szocializmus építése Magyarországon. És ebben a barátságban jut ki- fejezésre a magyar nép mély hálája is mindezért a támogatásért. — A mi kapcsolataink Szolnok megye és Tallinn város között, egy újabb szi- lárd szállal erősítik a már meglévő kötelékeket. Ezek a kapcsolatok tulajdonképpen 1964-ben kezdődtek, amikor nálunk megrendeztük az észt kulturális napokat. Hivatalossá ugyan csak 1966-ban váltak, de mindenképpen helyes, ha kezdetüket 1964- től számítjuk. Bárdi Imre így foglalta össze Tallinn és Szolnok megye barátsági, együttműködési kapcsolatainak legfőbb céljait: — „Ismerjük meg kölcsönösen, minél közelebbről egymás mindennapi életét, sikereit és gondjait. Cseréljük ki a politikai, gazdasági és a kulturális munka tapasztalatait, tanuljunk egymástól. Szerezzen minél több gyermek, ifjú és felnőtt személyes tapasztalatokat, élményeket, barátokat a táborozások, turistautak keretében. Rendezzünk kiállításokat, amelyekkel népeink életének, kultúrájának jobb megismertetéséhez járulunk hozzá." — Ez a felsorolás korántsem ad teljes képet kapcsolatainkról, de így is bizonyít. Erősödő, fejlődő, mindinkább hasznossá váló tartalmas, baráti együttműködésünket mutatja. Szilárd elhatározásunk, hogy a jövőben is hasonlóképpen ápoljuk és erősítsük a baráti szálakat. A politikai nagygyűlés után a Damjanich Múzeumban Hack Márton, az MSZBT megyei elnöke megnyitotta az észt grafikai plakát- és fotókiállítást, majd a múzeumban Tallinnról és az Észt SZSZK-ról szóló filmvetítés zárta az ünnepi megemlékezést. H. M. — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK - j Aczél György Prágába utazott Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Garamvölgyi József, a KB osztályvezető helyettese a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására Prágába, utazott. Aczél Györgyöt Prága Ru- zynei repülőterén Josef Kempny, a CSKP KB elnökségének tagja, a KB titkára, a cseh iroda elnöke, Jan Fojtik, a KB titkára, Leopold Kovalcik, a cseh iroda titkára fogadta. Ifjú matematikusaink sikere Mint az MTI munkatársával illetékes helyen közölték, a Keszthelyen megrendezett XII. nemzetközi matematikai diákolimpián a magyar fiatalok kiemelkedő eredményt értek el. A magyar versenyzők három első, egy második és három harmadik díjat szereztek. Az olimpián a diákok csak egyénileg versenyeznek, csapatverseny nincs. Egyéni teljesítményeik alapján a legtöbb pontot az ifjú magyar matematikusok szerezték. Műtrágya és növényvédő soron kívül Az Agrotröszt jelentése szerint az év első felében 2 120 000 tonna műtrágyát vásároltak a mezőgazdasági nagyüzemek, 150 ezer tonnával többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. Különösen sokat javult az ellátás a nitrogéntartalmú anyagokból, ezekből a hazai ipar a tervezettnél 50 ezer tonnával többet adott. P’oszfor-műtrágyá- ból az év első hat hónapiéban akadozott az ellátás, a félév végére azonban javult a helyzet, bár az igényeket teljes egészében még nem tudják kielégíteni. Hasonló a helyzet a kálium-műtrágyánál is. Az árvízsújtotta területekre továbbra is soronkívül szállítják a műtrágyát, a növényvédőszert. Az országos átlaghoz képest Szabolcs- Szatmárban 30 százalékkal több kémiai anyag áll a termelők rendelkezésére. Kötelező a szövőlepke irtása A megyei növényvédő állomások szakemberei megállapították, hogy az amerikai fehér szövőlepke ellen — főképpen a hazikertekben — nem védekeztek kielégítően. A termelők elmulasztották a hernyók irtását — a fészkek leszedését és megsemmisítését — s most már csak vegyszeres irtással lehet eredményt elérni. A MÉM növényvédelmi főosztálya közleményben figyelmeztet: kormányrendelet írja elő, hogy a fertőzött terület tulajdonosa (kezelője) köteles a kártevőt kiirtani. Ha a termelő a figyelmeztetés ellenére sem védekezik, akkor költségére közérdekű védekezést hajtanak végre. aap*a Ma közöljük az első számot. Vágja ki és tegye el! Huszonegy a nyerőszám
