Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-02 / 153. szám

1970. július 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Nyári csavargók ? Megmaradt nekünk a üge Közkedvelt esti lapunkban olvastam ilyen címmel — de kérdőjel nélkül — egy cikket. Írója , viszaemlékezik az egyik tavaly nyári TV-híradó néhány filmkockájára. A Ve­lencei-tó partján berendez­tek egy kis házat s ott ideig­lenes szálláshelyet adtak azoknak a kiskorúaknak, akik bűncselekményt ugyan nem követtek el, de pénz és cél nélkül csavarogtak a nyara­lóhely környékén. Az ötlet, azt mondják jó volt, s a művelődésügyi mi­niszter most rendeletben is kiadta „egyes kiskorúak ideiglenes gondozásának” fel­adatait. „Az állandó lakhelyükről önkényesen eltávozott vagy onnan egyéb okból távol le­vő és felügyelet nélkül ma­radt, de bűncselekményt el nem követett kiskorúakról való ideiglenes gondoskodás a gyermek- és ifjúságvédő intézetet fenntartó tanács végrehajtó bizottságának fel­adata” — mondja a rendelet. Elsősorban „nyári csavar­gókról” van szó, mert a ren­delet is kimondja: a Balaton és a Velencei-tó környékén — s ha szükséges, egyes na­gyobb városokban — ideigle­nes szállást kell létesíteni az ilyen gyerekek részére. Azzal csak egyetérteni le­het, hogy pénz és úticél nél­kül és meggondolatlanul egy kis „országjárásra” induló fiatalkorúakat ezeken az ideiglenes szálláshelyeken akarják megóvni attól, hogy szorongatott helyzetükben végül bűncselekményt köves­senek el. De vitába szállók azokkal, akik azt állítják, hogy a kis csavargókat csak ilyen „befogóházak” felállítá­sával lehet nagyobb veszé­lyek elkerülésével a szülői hajlékba visszaszolgáltatni. Arra sem tudok bólintani, hogy csak a Balaton, s a Ve- lencei-tó környéke lehet csa­vargásra vagy bűnre csábító hely. Évenként átlagosan 95 ez­ren rebegik el a boldogító í,igen”-t az anyakönyvveze­tő előtt, s ugyanekkor 21 ezren veszik megkönnyebbül­ten tudomásul a válóperes bíró zárómondatát: „Házas­ságukat felbontottnak tekin­tem”. A boldogító „igen”-ek zö­me októbertől decemberig csendül fel a férfiak ajkán 20-tól 29 éves korig, a höl­gyeknél 2o és 24 év között. A házasság „rabigáját” a fér­fiak 25 és 49 év között „té­pik” szét a leggyakrabban, a gyengébb nem 20 és 34 év között. A leggyakoribb válóok: a hűtlenség, tettle- gesség, házastársi kötelesség elhanyagolása, a féltékeny­ség és az, amit a meggondo­latlan párválasztás után egy­két évvel úgy szoktak kife­jezni, hogy: „rájöttünk, nem vagyunk egymáshoz valók”. A bontóperek csaknem húsz százalékát pedig olyan fiatal házasok nyújtják be, akik mivel lakásuk nincsen, vala­melyik szülőnél húzódnak meg. A zsúfolt lakás, gene­rációs ellentétek aztán rövi­desen oda vezetnek, hogy akik még pár évvel előbb egy életre vélték összekötni sorsukat, „ezt nem lehet to­vább bírni” felkiáltással a válóperes bírónál találkoz­nak. A válóperek legtöbbször szomorú kicsengésűek. vagy Hétfőn teljes apparátussal megindult a termelés a Kö­rös-vidék árvíz veszélyeztet­te falvainak üzemeiben. Tíz napos munkakiesést minde­nütt igyekeznek pótolni. A Sarkadi Cukorgyár dolgozói A szülők — akiknek cse­metéje hajlamos az ilyen or­szágjárásra, de azok is, akik távol laknak a csábító ma­gyar tengertől, kisvárosok­ban élnek, de ahol ugyanúgy veszély leselkedik a rossz tár­saságba kerülő gyermekre — akkor lennének nyugodtak, ha a szünidőben megbízható felügyelet mellett megfelelő elfoglaltságot biztosítanának lányának, fiának. Ha nyu­godtan dolgozhatnának, s a munkahelyükön nem azon járna az eszük, mit csinál, merre csavarog a gyereke. Biztosan szívesen fizetnének is ezért. Hadd emlékezzek én is vissza — mint az esti lap cikkének írója tette — a nemrégen hallott rádióriport­ra, melyet egy fiatal „indián törzs” főnökével és harcosai­val készített a riporter. E fiúk — egy lány is v.olt köz­tük — valamennyien 14 éven aluliak, s a Gellért-hegy ol­dalán levő táborukban élnek nyáron át. Maguk alkotta törvényeik becsületes, öntu­datos, a természetet kedvelő és szerető életre nevelik őket. Azokat pedig, akik e szigorú törvényeket nem tartják be, kizárják a közösségből. Nagyon jó volt, hallani, milyen okosan, megfontoltan beszéltek maguk választotta nyári életükről, e gyerekek, akiknek csupán az esett rosz- szul, hogy nevelőiket, taná­raikat nemcsak, hogy nem ér­dekli „törzsi életük”, hanem az „indiánokat” sokszor igaz­ságtalanul, megkülönböztetett elbírálásban részesítik. Ez az indiánosdi — minden szép vonásával — az említett gyermek kollektíva érdeme. Ha a felnőttek-is törnék egy kicsit a fejüket, biztosan hasznos nyári elfoglaltságo­kat tudnának találni a vaká­ciózó fiataloknak. Talán így kevesebb ideiglenes szállás­helyet kellene teremteni és berendezni a „nyári csavar­góknak”. T * — bj­legalábbis rezignáltak, ami érthető is, hiszen ilyenkor egy életre álmodott kapcso­lat szakad meg. Olykor azon­ban a humor is felvillan a tárgyalóteremben, mint az alábbi storykból kiderül; A fiatal lány duzzadó izmú élsportolót választott férjül. A harmonikusnak indult há­zasságot azonban alaposan megzavarta, hogy a férfi sportkarrierje érdekében — szinte aszketikus életre kény­szerült. Hol edzés volt, hol verseny. Máskor táborba, rej­tekhelyre vonult és így bi­zony elhanyagolta feleségét. „Nekem elegem volt a férj sportszerű életéből — jelen­tette ki a csinos asszonyka a válóperes tárgyaláson. — Már lassan azt is elfelej­tettem mellette, hogy nő va­gyok”. Korosodó férfi fiatal asz- szonyt vitt a házhoz. Egy délután korábban tért haza s idegen férfit talált a hit­vesi ágyban. A válóper tár­gyalásán a menyecske azzal védekezett, hogy férj urával csak 3—4 hónaponként talál­kozott. A férj elismerte a zord tényt, de ékesszólóan utalt a mértékletesség egész­ségügyi fontosságára, mint a hosszú élet titkára, majd ki­vágta aduként: „Nem szeret­nék hátgerincsorvadásban meghalni”. „Hát akkor éljen hosszú életet, de nálam nél­kül” replikázott a hölgy, s elváltak. vállalták; a rendkívüli állapot ellenére is teljesítik előirány­zatukat. jobb munkaszerve­zéssel. a munkaidő jó kihasz­nálásával pótolják a kritikus helyzet okozta munkakiesést. Megalakult az Expressz karbantartó A szolnoki ÁFÉSZ a lakosság szolgálatában Szolnokon az első szövet­kezeti lakóépület megvalósu­lása óta eltelt tíz év alatt újabb kilenc szövetkezeti la­kástömböt építettek. Ezekben közel ezer család talált kor­szerű, minden igényt kielégí­tő otthonra. A szövetkezeti lakásokon — felépítésük után elég sokáig nem végezték el a szükséges karbantartást. E munkák elvégzéséhez nem találtak vállalkozót. A szol­gáltató tevékenységet végző vállalatok, vagy szövetkeze­tek — a javítási munkák he­lyett — szívesebben vállalták a nagyobb jövedelmet bizto­sító közületi munkát. Emiatt mindinkább romlott a lakások állapota. Egyre több tető kezdett beázni, aj­tók, ablakok nem zártak ren­desen, töredeztek a lépcsőfo­kok, a falakról lekopott a fes­tés. Ilyen gondokon akart a szolnoki ÁFÉSZ segíteni, amikor az év elején megala­kította az Expressz Karban­tartó, Javító és Szolgáltató Csoportot. A tíz lakásszövet­kezet már a megalakulást követő napokon társult a csoporthoz. A tizenöt szak­munkásból álló részleg aszta­los, kőműves, szobafestő, parkettcsiszoló, tetőfedő, víz­vezeték- és villanyszerelési munkákat végez el. A szolgáltató részleg a ja­vító munkálatokat a lakás- szövetkezet megrendelésére végzi, a valóságban mégis a lakosság részére fejt ki szol­gáltató tevékenységet. Eddig, mintegy félmillió forint ér­tékű javítási munkák elvég­zésével a szövetkezeti laká­sok jelentős részét hozták rendbe. 1970-re több mint egymillió forint értékű mun­kákra kaptak megrendelést. Tervük, hogy ezeket el is végzik. A szolgáltató csoport mű­ködése tehát gazdaságos. Amikor nincs munkájuk — erre eddig még nem került sor — az ÁFÉSZ bolthálóza­tának karbantartását végzik. A szolgáltatás javulását je­lenti a néhány hónappal ez­előtt létrehozott TERAVILL is. Üzemeltetője a szolnoki ÁFÉSZ. A helyszínen végez­nek tv és rádiójavításokat Szolnok és környéke lakossá­gának. Előnye, hogy garan­ciális javításokat vállalnak, valamennyi hazai és külföldi rádiókészülékre. Több leszálló nem volt Pórtelken. Az állomásfőnök Dienes László is mondta, rit­kán érkezik oda idegen. — Akik jönnek, azok is „hiva­talos” emberek, ö tíz éve jár ki Jászberényből minden reggel. Jóformán mindenkit ismer, pedig a tanyabokor innen négy. egy másik ösz- szefüggő település Szentimre, a síneken túl, két kilométer­re fekszik. Aki útról jön, vagy indul, megáll az állo­máson egy kis tereferére. — Most a Kormos-parti iskola tv-je a nagy újság ná­lunk. Május 1-én kapták a szolnoki fűtőház dolgozóitól, akik még a villanyt is beve­zették az iskolába. Nagyon sokan járnak oda esténként, már akinek nincs túl mesz- sze. A messze, ebben a világ­ban nem egyezik a városi embernek a nagy távolságról alkotott fogalmával. A nem Nem szeretem a „meddig a szem ellát” természetet. Fű, fa, virág — no meg víz és jó levegő — így kerek a világ. És ha fa, legyen tölgy és fe­nyő, alatta a fű ne szálan­ként ültetett, szemöldökcsi­pesszel ápolt, hanem dús, buja, olyan igazi leheveredni való. Ezt adja a Tiszaliget, hát ezért szeretem, de volt idő, amikor félteni kellett. Május 21-én, úgy éjfél körül va­dul csapdosott az eső. A li­get felől vésztjósló dobogás hallatszott. Az ÁKSZ-esek pátriáztak. Megrakott teher­kocsik fordultak a lejáróra, az üresek indultak az éjsza­kába. Feszülten mért, számolt mindenki. A sötét víz szem­látomást emelkedni látszott. Én akkor, ott a vízre fogad­tam volna. Soha nagyobb örömmel nem veszítenék. Május 25-éről ezt olvashat­juk a Tiszaliget védelmét rögzítő naplóban: „Szolnoknál a Tisza vízál­lása 865 centiméter. Jelenleg az alábbi védelmi munkák folynak: a KISZ tábor mö­götti szakaszon nyomópadka építését végzik, ugyanakkor a töltést magasítják 9,5 mé­teres vízállásnak megfelelő szintig. A munkákban mintegy százhetven ember és hatvan gép vesz részt.” ■ff­MÁJUS 29. „A Tisza vízállása Szol­noknál 905 centiméter, alig emelkedik. A Tiszaligetben Az első próbák a lábatlani vékonypapír­gyárban A 2 milliárd forintos költ­séggel épülő lábatlanig vé­konypapírgyárban finn és magyar szakemberek közre­működésével megkezdődtek az első üzemi próbák, s vár­hatóan július 19:re készül el a korszerű, finn gyártmányú gépsoron az első papírte­kercs. Megkezdték több fel­dolgozó gép próbáit is. Ez lesz az első olyan hazai pa­pírgyár, ahol a termékek egy része már kereskedelmi forgalomra kész áruként hagyja el a gyárat. A lábatlani papírkombinát olyan rendkívül finom papír­féléket is gyárt majd, ame­lyeket jelenleg importból szerzünk be. messze 15—20 perces, a ki­csit messze 30 perces gyalog­lást jelent. A tanyától ta­nyáig vezető út hosszú, fá­rasztó, de nem unalmas. Kü­lönösen nem az nyáron. A Kormos-parti tanyai is­kola tanítója Gulyás Antal szerint jómód és igényes nép lakja ezt a vidéket. Megfog­nak minden fillért, de a gye­rekek taníttatására nem saj­nálják. — Volt egy olyan család — emlékszik vissza, — akik nyáron 30 forintos óradíjért orosz nyelvre taníttatták a jászberényi gimnáziumba je- letkezett gyereküket, mivel a mi osztatlan iskolánkban nincs orosz nyelvoktatás. S ami még érdekesebb, a kö­zépiskolában továbbtanulók többsége lány. Vasszorgalmú lányok. — De tudja a pénz, a kü­lön foglalkozás és a felkészí­tés a felvételire sajnos még nem minden; Mikor jöttem mára virradó éjszaka a kö­vetkező munkákat végezték: a déli gátszakaszon szivárgó­padka építése folyik, a 0—2000 szelvények között töltéskorona javítása, jár­műnyomok kitöltése. Homok­zsákok felhordása és depo­nálása a töltés mentett ol­dali részén. A védelmi munkákban résztvett százötvenhét em­ber és negyvenegy gép. Aláírás: Balyi Miklós és dr. Bán József árvédelmi törzs ügyeletesei.” MÁJUS 31. „6.30 óra. Vasadi János főmérnök közölte, hogy Mol­nár György, a KISZ Közpon­ti Bizottság tagja, a Tisza­ligetben volt. A Tisza vízállása Szolnok­nál 909 centiméter. Munká­latok: a déli gát mentén szivárgópadka építése. A fű­tőház üdülője mellett ellen­nyomó medence, — a 2300— 3450 szelvények között ho­mokzsák hordás és betonme­dence — építése. A védekezésben száznyolc­van ember és nyolcvanegy gép vesz részt. Aláírás: őz Lajosné és Ste- fanik Lászlóné árvédelmi törzs ügyeletesei.” JÜNIUS 8. „A Tisza vízállása Szol­noknál 833 centiméter. Mun­kálatok: a déli szakaszon szivárgópadka építése. A VI­Aki rendszeresen olvassa lapunk közlekedési balese­tekről szóló híradásait, az felfedezhette, hogy Szolnok város területén vannak olyan gócok, ahol sűrűbben törté­nik baleset. Ennek okairól kérdeztük dr. Sarkadi Imrét, a BM Szolnok megyei Rend-, őrfőkapitányság közlekedés- rendészeti osztályának veze­tőjét. = A Landler Jenő utca az utóbbi időben többször szerepel helyszínként közle­kedési baleseteknél. — A legutóbbi balesetet az okozta, hogy P túlságosan kátyús úttesten felborult a gépkocsi. Ez az ügy még nyomozás alatt áll, lehet, hogy lesz folytatása is. Bővebben nem nyilatkozhatok róla. En­nek az útszakasznak hibája még az is, hogy oda épült jónéhány vállalat telephelye és az úttest hamar tönkre­erre rá? A kirándulások al­kalmával, amikor a Balaton­hoz, Budapestre, a Mátrába, Esztergomba vittem a gyere­keket. Nem rosszak, sőt fe­gyelmezetten viselkednek. A fehér ingben, farmerban, pu­lóverben olyanok, mint bár­melyik városi gyerek. De a beszédjük, a reagálásuk a látottakra, a csodálkozásuk... Talán ezért néztek meg min­ket sok helyen. Hogy jómódúak-e a tanyák lakói? Két-három hízó, ma­lacok, tehenek, rengeteg ba­romfi van, majdnem minden portán. — Berényben, vagy Bol­dogházán mindenkinek van már háza — mondta a taní­tó. Ha háza nincs is, van autó. ja, vagy legalább 2—300 000 forintja a takarékban. A vá­rosi házak üresek, legfeljebb a bent tanuló, vagy dolgozó fiatalok lakják. Az öregek nem hagyják el a tanyát. H, M. ZIG szakaszmérnökség épü­lete mögött nyomópadka építését végzik. Mind a négy védelmi szakaszon homok­zsákok ürítése és szárítása folyik. A munkálatokban öt­venhárom ember és harminc­öt gép vesz részt.” JÜNIUS 25. „A Tisza vízállása Szol­noknál 841 centiméter. A védekezésben tíz ember vesz részt. Egy gép készenlétben áll. A végzett munka: védőri szolgálat ellátása.” Röviden ennyi a Tiszaliget védelmének krónikája. Eb­ben azonban nem szóltunk a kiszesek lelkes, odaadó tevé­kenységéről, a munkásőrök­ről, akik szintén sokat tet­tek a Tiszaligetért. Barna Gáborról, az árvédelmi törzs vezetőjéről és Vasadi János­ról, aki a munkákat irányí­totta. Tegnap is kinn voltam a Tiszaligetben. Talán még szebb Szolnok „Margitszige­te” most, amikor még nem volt idő a víz után „kipor­szívózni” a ligetet, rafinál- tan hozzátenni a természet igazi szépségéhez. Mások akkor szeretik, ha már rendben van. A fenyő­fák alatt is legyen ott a sze­metes kuka és ha szagolni van kedvük, éppen ott le­gyen egy virág. Nekik is, nekem is megma­radt a Tiszaliget. — pb — ment, baleseti forrás lett. Egyébként nem a Landler Jenő utca a legveszélyesebb útszakasz Szolnokon. — A sokat emlegetett, megírt „autótemető” útról, vagyis a papírgyárhoz vezető útszakaszról mi az őrnagy elvtárs véleménye? — Valóban, sokszor megírt, de soha el nem múló prob­léma ez. A víz most is az úttest alá szivárog, lazítja a burkolatot. Nemrég javí­tották. de máris töredezik az út széle. Nagyon sürgős lenne a mielőbbi és végleges átépítése ennek az útszakasz-, nak. — Milyen Szolnok város baleseti statisztikája a leg­utóbbi felmérés szerint? — Csak a7. tudom monda­ni, hogy szomorú. Az elmúlt öt hónaoban 84 baleset tör­tént Szolnokon, ebből öt ha­lállal végződött Elsőbbség adás elmulasztásából „csak” kilenc, szabálytalan kanya­rodásból tizenhat baleset kö­vetkezett be. A rev-el 9 órá­tól 3 óráig teriedő időszak a legveszélyesebb a statiszti­ka szerint. — Hol történi*• Szolnokon a legtöbb baleset? — A 4-es főútvonalon a téglagyártól a Tiszahídia. Ezen az útszakaszon belül is az Eötvös tértől „ Sásvári körútig. Itt 12 baleset tör­tént az elmúlt öt tmnao alatt. Furcsán hangzik, de például a Beloiannisz úton lévő ..Slá­ger” bolt előtti útszakaszon is sok - Vöziekeöési 1 sértés. Főként nőket kell itt megbírságolni... Batafon­fertyvesen már épülő társasüdülőben lakrészek előjegyezhetők. Pécsi 2. számú Ügyvédi Munkaközösség. PÉCS, Kossuth u. 22. T: 23—13. Mi volt a válóok? Pótolják a napos munkakiesést Pórtelki képek Utak, emberek

Next

/
Thumbnails
Contents