Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-16 / 165. szám

t970. július 16 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Magyar matuzsálemek As égési sebek fiatalítanak M^r régóta ismeretes, hogy Könnyű égési sebek esetén, a gyulladási folyamat megszűnése után, új — a csecsemőkéhez ha­sonló — zsengébb bőr keletke­zik, A leningrádi kozmetikus orvosok hatékony módszert dol­goztak ki a ráncok eltüntetésére .könnyű égési sebek okozásával. Különleges készülékkel leége­tik: a bőr felső rétegét, de azt előzőleg elektroforézises eljárás­sal érzéstelenítik. A beavatkozás fájdalommentes és vértel en. Miután az epidermisznek csak a felső rétegét távoli tják el, nem képződnek sem sebek sem hegek. Az operáció után a be­teg arcára egy mangán maszkot helyeznek el és a gyógyulás 8—10 napon belül bekövetkezik. Ekkor leveszik a maszkot és alatta megjelenik a sima, fiata~ los bőr. Iniciálék Az utolsó években bélyeg­re k-Tültek a képművészet legszebb alkotásai. Az albu­mokban gazdagabb kiállítás látható, mint a világhírű múzeumokban. A festmény kiadások nagy sikere arra készteti a postákat, hogy. a művészettörténészek segít­ségével- - korábbi időszakok kincseit is a közönség elé tárják. Számos ország most b kezzel írott és festett köny­vek lapjait nyitja fel és a középkori könyvdíszítő mű­vészet legszebb alkotásaival örvendezteti meg a bélyeg- gyűjtőket. Liechtenstein a vándorénekesek (Minnesän­ger) sorozataival az úttörők és a csodálatos nyomtatással a példamutatók közó tarto­zott. Izland most megjelent második ilyen tárgyú soroza­ta bizonyítja, hogy a sajátos északi kultúrára is nagy be­folyással volt az európai szellemi fejlődés. A Német Szövetségi Köz­társaság ez évi ifjúsági jó­tékonysági bélyege a perga­A bibliai Matuzsálem, Noé nagyapja 969 éves korá­ban halt meg. A magyar matuzsálemek fölényesen túlszárnyalják ezt a teljesít­ményt, nem is beszélve Si- raii Miszlimovról, a világ legöregebb emberéről, aki jó egy éve Azerbajdzsánban ünnepelte 164. születésnap­ját. Tisztában vagyunk azzal, hogy fenti állításunk enyhén szólva is hihetetlennek tű­nik, ezért sietve hozzátesz- szük, hogy a bibliai korban egy esztendő azonos volt egy holdhónappal, azaz 29,5 nap­pal, tehát könnyű kiszámí­tani, hogy Matuzsálem — ha menre festett könyvilluszt­rációk közül választja ki a leghíresebb dalnokok arcké­peit. Bulgária nagy sikert ara­tott a Manaszi krónika bé­lyegre vitelével, ez a buda­pesti Állami Nyomda kiváló munkájának is köszönhető, ahol a sorozat készült. A filatelisták örömére a Ma­gyar Posta még ez évben, a 43. Bélyegnap alkalmából a Corvinák remekeit mutatja be, mégpedig az eredetieket hűen követő színpompában. A sorozat és a blokk négy­négy iniciálét ábrázol, ame­lyeket Zombory Éva alkal­mazott bélyegre. Mátyás könyvtára a középkor leg­nagyobb gyűjteménye volt, a király személyét bölcses­sége, emberi magatartása miatt népünk tisztelettel övezi. A sor egyik bélyegéről nemes arcvonásait, a nagy- király talán legjobb port­réját ismerhetjük meg.- Hírek Belgium négyértékű jóté­konysági soron műemlékeket, szabadtéri múzeumok díszeit mutatja be. — Ausztria az órák bécsi múzeumának há­rom, középkorból származó különlegességét vitte bé- ly-egre. — Három szív és három lóhere díszíti majd Svédország jubileumi bé­lyegpárját, amely’ az ENSZ fennállásának évfordulójára készül. A vörös színben áb­rázolt szívek a Földön élő fajokat jelképező fehér, fe­kete és sárga alapszíneken helyezkednek el. A bélyeg felirata: szerelem, nem há­ború (eredetiben: kärlek inte krieg). élt -— 78 évet élt meg mind­össze. Persze az igazság ked­véért tegy'ük 'hozzá azonnal, hogy ez a’ 78 éves kor ko­losszális teljesítmény volt akkoriban, lévén az átlagos életkor gyenge 20 év. Több a nő A magyar matuzsálemek között, a nemrég nyilvános­ságra hozott adatok szerint 55 száz évest, vagy időseb­bet tart számon a Központi 'Statisztikai Hivatal. Közülük 15 a férfiak, 40 a nők szá­ma. Összehasonlításul néz­zük meg ugyanezt az adatot az előző, 1960-as népszámlá­lás tükrében. Dr. Acsády György és dr. Klinger And­rás, a KSH népességtudomá- nyi folyóiratában megírták, hogy az 1900-as kérdőíveken 67 százéves, Vagy annál idő­sebb lakost találtak. Az íve­ket azonban bemondás alap­ján töltik ki, s ezért ez az adat nem megbízható. Az emberek nagy része, ha már elért bizonyos életkort, szí­vesen öregíti magát; az ilyen magas kor már tiszteletre­méltó — száz év az oly'an szép. kerek szám... Ez a ma­gyarázata annak, hogy az anyakönyvezés szem­pontjából a múlt században viszonylag elmaradott or­szágokban manapság is olyan sok a hihetetlenül öreg em­ber. ■^égső soron a mostani el­lenőrzött adatok szerint öt­venöt 100 évet betöltött ösz- szeírtnak tíz évvel ezelőtt 14 igazoltan 100 éves kort meg­ért matuzsálem felelt meg. Tovább léptünk a korrekord terén is. Akkor egy'etlen nőt találtak, aki már 103 éves volt. Most pedig öt nő és egy férfi tartja hazánkban a 104 éves abszolút csúcsot. Sőt ez év márciusáig 108 évessel is büszkélkedhettünk: . altkor még élt Hajdúdorogon öz­vegy Kökényesi Györgyné, aki haláláig az ország leg­öregebb lakosa volt. A „horelnöh” A jelenlegi hat „korelnök” közül nem tudni melyik örökölte Kökényesi néni büszke rangját, mert mind­annyian egy évvel a kiegye­zés előtt, 1866-ban Születtek. Közöttük majd csak az or­szág legidősebb lakóiról ké­szült népszámlálási gyűjtés részletes feldolgozása után tudnak „célfoto”, vagyis a születés hónapja, napja alap­ján korszerinti rangsort fel­állítani. Az azonban máris biztos, hogy a legidősebb magyar férfiú a 104 éves, Pá­pán élő Pénzes Géza bácsi. ISKOLAI KÖNYVTÁRAK ÉS ÖNKÉPZÉS A tudomány jelenlegi, robannásszerű fejlődése együtt jár az ismeretek ko­rábban soha nem tapasztalt arányú felhalmozódásával. Azonban az ismereteknek nemcsak a gyarapodása, ha­nem az elavulása is gyor­sabb lett. Az iskola feladata ma sok­kal nehezebb, mint koráb­ban bármikor. Egyre inkább nyilvánvaló, hogy nem tudja egy élete elegendő ismeret- anyaggal ellátni a tanulókat. A bizonyítványát kezébe ve­vő diák korántsem érezheti magát „kész” embernek, aki­nek a képzése befejeződött. Jóllehet, a közvéleményben ez még nem vált széles kör­ben elismertté, az élet egyre gyakrabban figyelmeztet rá. A szakmai fejlődésben elma­radt, csak az évtizedekkel ezelőtt szerzett iskolai isme­retekre támaszkodó „szak­emberek” egyre kevésbé tud­nak megfelelni a megnöve­kedett követelményeknek s gyakran már csak későn döb­bennek rá, hogy a folyama­tos önképzés elmulasztása megbosszulja magát. Az ilyen esetek megelőzése elsősorban kinek-kinek saját képességeitől és akaraterejé­től függ, az iskola azonban igen sokat tehet, hóm’ tuda­tosítsa diákjaiban az önkép­zés fontosságát. Ehhez azon­ban nem elegendő a folya­matos állandó ismeretszerzés fontosságának ismételgetése. A diákokat meg is kell ta­nítani arra, hogy milyen mó­don folytathatják önállóan a tanulást akkor is, ha be­fejezik iskolai, tanulmányai­kat. A kérdés fontosságát és időszerűségét jelzi többek között az is, hogy az V. Ne­velésügyi Kongresszus tézi­sei között igen jelentős he­lyet foglal el a téma. A folyamatos önképzésnek Ynáryáz iskolában .meg kell kezdődnie. „Hadat üzenünk a tan­könyv által képviselt egy- könyvűségnek...” — írják a kongresszus előkészítői, s fel­hívják a figyelmet arra, hogy már az iskolában gon­doskodni kell a megfelelő szintű szakirodalom megis­mertetéséről. A diákokban tudatosítani kell. hogy nem a tankönyv az ismeretszer­zés egyetlen eszköze. Ennek azonban szubjektív és objektív feltételei vannak. A szubjektív feltételek kö­zül a legfontosabb, hogy ma­ga a tanár is rendszeresen tájékozódjék a legfrissebb szakirodalomról, egyrészt, hogy azt tanítványainak ajánlani tudja, másrészt, pe­dig, hogy válaszolni tudjon a diákoknak ezzel kapcsola­tos kérdéseire. A pedagógu­sok azonban gyakran szóvá teszik, hogy a jelenlegi kö­rülmények között kevés ide­jük marad önképzésre s ha nem tartanak mindig lépést a fejlődéssel, az nem csupán rajtuk múlik. A kérdés meg­ítélésénél ezt a szempontot sem lehet figyelmen kívül hagyni. Az önálló ismeretszer­zésre nevelés objektív felté­telei között első helven sze­repel az iskolai könyvtár helyzete. Bár a tanulók igen nagy része rendszeres láto­gatója a közkönyvtáraknak, a tudatos választásra mégis elsősorban az iskolákban volna lehetőség. Sajnos az iskolai könyv­tárak jelenlegi állapota, né­hány kivételtől eltekintve, alig teszi lehetővé, hogy ta­nár és diák kielégíthesse ön­képzési igényeit. A középis­kolákban, különösen néhány nagymúltú intézetben jobb a helyzet, de az általános is­kolák többségének könyvtára több okból is alig használ­ható eredményesen. A legtöbb általános isko­lában a könyvtárhelyiség (ha egyáltalán van) kicsiny, leg­feljebb a kölcsönzés techni­kai lebonyolítását teszi le­hetővé. Helyben olvasásra, folyóiratok „böngészésére” a legtöbb helyen nincs mód. Másik feltétel a korszerű könyvek és folyóiratok fo­lyamatos beszerzése. Az erre fordítható összeg kicsiny, különösen az általános isko­lákban, nem teszi lehetővé a legújabb kiadványok fo­lyamatos vásárlását. Ez a tény elsősorban a kis közsé­gek iskoláinak pedagógusai számára jelent hátrányt, mi­vel ők a hasonló gondokkal küzdő községi közművelődési könyvtárból nem tudják megszerezni a munkájukhoz Szarvas, az Alföld leg­fiatalabb városa, 1972-ben ünnepli fennállásának 250. évfordulóját A jubileumra festménysorozatot készít Ru- zicskay György festőművész, a város szülötte. szükséges szakkönyveket és folyóiratokat. A korszerűtlenség nemcsak . abban mutatkozik meg, hogy az iskolai könyv­tárak állományának egy je­lentős része már megérett a selejtezésre, mert elavult, s nem képes megfelelően segí­teni a mindennapi oktató­nevelő munkát, hanem a még használható anyag ösz- szetételében is. Igen sok iskolában kísért még az a régi szemlélet, hogy a könyvtár feladata csupán a kötelező irodalmi olvasmányok biztosítása. Ez az irodalomcentrikus szemlé­let figyelmen kívül hagyja a más tantárgyak által tá­masztott igényeket s alig, vagy egyáltalán nem teszi lehetővé egyéb ismeretter­jesztő művek beszerzését. Természetesen az okok itt is összefüggnek: a korláto­zott anyagi eszközök is gá­tat szabnak a tematikailag sokrétűbb vásárlásnak. A kulturált olvasásra nevelés a pedagógusok fel­adata. Nem elegendő a meg­felelő könyvtár, jó könyvtá­rosra is szükség van. A pe­dagógusok többsége azonban csak kényszerből vállal könyvtárosi munkát, mivel a minimális kedvezmények nem teszik azt vonzóvá. A sok elfoglaltság mellett jó, ha a rendszeres kölcsönzésre jut idő. Pedig a könyvtáros­nak kellene megtanítani a tanulókat a szaktanárral együtt az önálló könyvtári búvárkodásra, a megfelelő művek segédanyag felkuta­tására. középiskolás korban pedig egy-egy téma iroda­lomjegyzékének önálló össze­állítására is. Csak így lesznek képesek a tanulók önállóan gyarapí­tani ismereteiket akkor is, ha kikerülnek az iskolából és lépést akarnak tartáni a tudományok egyre rohamo­sabb fejlődésével. B. Hetven képben örökíti meg Tessedik városának történe­tét. A képsor elhelyezésére a szarvasi városi tanács Ru- zicskay György festőművész Anna-ligeU alkotóházánál 20 méter hosszú niűlermes ki­állító csarnokot építtet. Szarvas jubileumra készül SZABÓ LÁSZLÓ — SOLTOM JÓZSEF í Cicero jelentkezik Sötét alak a mecset falánál Mojzisch, miközben köny- nyedén vezette gépkocsiját, újra és újra szemügyre vette a középmagas, sápadt, mé- lyenülő szemű, kíméletlen tekintetű embert. Az a be­nyomás alakult ki benne, hogy ez az inas konspirációs tettekre termett, s bár csak a, pénz érdekli, mindenkép­pen , használható. De Moj­zisch már azt is elhatározta magában, hogy két ügynökét Cicero nyomába ereszti, s amennyiben becsapja őket, kíméletlenül eltéteti láb alóL Mert amilyen kíméletlen típusnak látszott az angol pagykövet inasa, legalább olyan kíméletlen és kegyet­len volt a valóságban Moj- tiseh, ez a megrögzött náci, akit már évekkel előbb An­karába telepített az SD. Ber­linben pontosan tudták róla, hogy legalább egy tucatnyi ember halála tapad a nevé­hez, ha nem is személye­sen ő hajtotta végre a gyilkossá gokat — ezt nem Js tehette annak veszélye nélkül, hogy esetleg le ne leolezze magát —. de az ötlet minden esetben tőle származott. Amikor ugyanis szükségtelenné vagy veszé­lyessé vált a számára vala­melyik ügynöke, magához rendelte mindig kéznél lévő „ítélet-végrehajtóját”, s az est sötétjében már repült is a tűhegyes tór, az áldozat hátába... A dobás mindig halálosan biztos eredmény- nyei végződöt, s Mojzischnak nem lehetett kétsége afelől,, hogy kiszemelt áldozata né­hány percen belül meghal. Ezt a sorsot szánta a mel­lette ülő Cicerónak is, ha az be találja csapni, vagy ő rá­jön, hogy kétkulacsos játékot folytat. Ahogy elnézte az ülésen kényelmesen hátradőlő törö­köt, az a benyomás alakult ki benne, hogy nem fog csalódni; Cicero tényleg használható anyagokat ad majd át. Távirat és személyleírás — Az ajánlatot a követ­kezőképpen fogadjuk el... Most átadok ötezer fontot, amely biztosíték lehet arrn, hogy a hátralévő 15 ezret is megkapja. A fotókópiákra ezúttal nem tartok igényt« holnap este ugyanebben az időben találkozunk a belvá­rosi Allbah-mecsetnél, s ak­kor én átadom a hátralévő 15 ezer fontot, ön pedig át­adja nekem a fotókópiákat. Rendben ? — Igen! — Magánál vannak a fotó­kópiák? — kérdezte hirtelen Mojzisch. — Ennyire naivnak néz engem? — ön ne tartson annyira naivnak bennünket, hogv most erőszakkal elvesszük öntől, s ezzel evágjuk annak a lehetőségét, hogy a jövő­ben is kapjunk anyagokat... — felelte nevetve Mojzisch. Az inas kiszállt, a náci ügynök pedig nagy kerülők­kel a német nagykövetségre robogott. Megkereste Jenket, s néhány óra múlva már Berlinben volt az űjabb rejt­jelezett távirat Cicero sze­mélyleírásával. Mojzisch be­nyomásaival és iavaslataival. Áz távirat így feleződött be: „Javaslom, vegvük át az anvagot. s a további össze­geket kérem...” Másnap délben az ankarai aémet nagykövetség távirász­szobájában már fejtették a Berlinből érkezett választ, amelyben utasították Moj- zisebt, hogy vegye át az anyagot, s kezdje meg a konkrét tárgyalásokat a to­vábbiakról... Késő este volt", amikor a mecset fala mellől elvált egy sötét alak. Mojzisch gépko­csija lefékezett. A náci ügy­nök felismerte Cicerót, aki gyorsan körülnézett, s ami­kor tapasztalta, hogy csen­des a körnvék. hirtelen moz­dulattal átnyújtotta Moj­zischnak a két filmtekercset, majd kinyújtotta a másik kezét. Mojzisch ott szoron­gatta a nagy köteg ötfontost, s Cicero kezébe nyomta. A drága filmtekercsek A náci ügynök visszaug- rott kocsijába, aztán haza­robogott. A két filmtekercs rövidesen ott feküdt előtte, előhívottan s megállapíthat­ta, hogy az egyik sifrírozott, a másik pedig nyílt szöveget tartalmaz. De már ez a nyílt szövegű anyag is elegendő volt annak eldöntésére, hogy a húszezer fontot bőségesen megérte. A szöveg az angol külügyminisztérium és az ankarai angol nagykövetség között folytatott, szigorúan titkos levelezést tartalmazta. Az egyik a nagykövet kéz­írásával írt feljegyzés volt Anglia és Törökország, vala­mint Angila és a Szovjet­unió közötti politikai fejle­ményekről, a másik egy lista azokról az anyagokról, ame­lyeket a kölcsönbérleti szer­ződés alapján az USA szál­lított a Szovjetuniónak az, 1942—1943-as években; a harmadik egy jelentésvazlat, amelyet az angol külügymi­nisztérium készített nagykö­vetei számára az 1943. októ­berében, Moszkvában meg­tartott külügyminiszteri kon­ferenciáról. Ezek az anyagok még egy laikus számára is döntő jelentőségűeknek tűn­hettek, hát még egy olyan ravasz kémnek, mint Moj­zisch. A futárrepülőgép, amely már napok óta az ankarai repülőtéren várakozott, más­nap reggel útban volt Berlin felé, a fotómásolatokkal együtt. Amikor Schellenbérg kéz­hez kapta, nyomban össze- hlvatta legszűkebb vezérka­rát. s nekik is átadta a fotó­kópiákat tanulmányozásra. Ez a szűkkörű tanácskozás fontosnak ítélte az anvagot, így Soh»1lenberg elhatározta; az okmányokat azonnal és szeméivesen Himmlemek. sőt a Führemek is bemutaHa. Hogy müven hátsó gondo­latai lehettek ezzel, azt nem tudni. mindenesetre \ most már rühhentronnt ki Is kan- csolták az fi gvből. Azt vi­szont Rehelleobeng sem tud­hatta, hógv a futárreoíílőgén pilótája von Papén tői kapott egy Ribbentropnak szoló le­velet, amely összefoglalta a Mojzisch által szerzett nyílt szövegű okmányok tartal­mát, Mojzisch ugyanis meg­mutatta Papennek a zsák­mányt. Az SD főnökének örömére... Schellenberg a tanácskozás után megához rendelte Thie­le tábornokot, a rádióbizton- sági és desifrírozó osztály főnökét, hogy a rejtjeles szövegű fotókópiákat fejtsék meg az angol diplomáciai sifre segítségével. És Thiele tábornok utasí­tására a náci Németország négv legkitűnőbb desifrírozó szakembere — köztük két mntematikanrofesszor — he­teken át dolgozott a kulcs meafeitésén. Ezt valamelyest etőséeítette az ankarai angol nazrVrVvet salát kezű kw. betelése az okmányok mar­góián. amelyek ilv módon nem kevés adatot adtak a kulcs meeállanftásához. Ami­kor mindezzel eikZc—•,Uek, a szövecet az SÍD főnökének asztalára tették, flchellenberg pnaidnem tén-rg perdült az örömtől- ebhői "z anvaehőt tudta meg bizonyosan, boev az amerikaiaknak és az an­goloknak nincs nagv ked’n’k a második front megnyitásá­hoz... Következik: Gyűlöli az angolokat

Next

/
Thumbnails
Contents