Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-15 / 164. szám
1970. július 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tisztítják az őszi árpát a tisz af öld vári Lenin Tsz kombájnszérűjén A vasipariak Tunyogmalolcs- ra indu fák A Szolnoki Vasipari Vállalat dolgozói együttérezve a bajba jutott emberekkel korábban mór forintjaikkal segítették az árvízkárosultakat. Egy szabad szombaton teljes műszakot tartottak, s az erre járó keresetüket ajánlották fel. , Most ismét az emberiesség, a segítségadás szép példáját adják. A szocialista brigádok és a KISZ-tagok vállalták, hogy négy héten át tizenöt— tizenöt tagú csoporttal részt vesznek valamelyik Szabolcs megyei községben a lakóházak újjáépítésében. A vállalat szakszervezeti bizottságának vezetői a Szabolcs megyei tanáccsal egyeztek meg abban, melyik községbe irányítsák a vasipari munkásokat. Az első csoport — aTMK- ban dolgozó Kun Béla szocialista brigád tagjai és ki- szes fiatalok — ma utaznak Tunyogmatolcsra. ^ Gyermek• és ifjúságvédelem Fejlődőit, de nem kielégítő Egyre kevesebb nevelőszülő — Anyagilag is el kell ismerni a gyermekvédelmi felügyelőket A Szolnok megyei NEB 1967. IV. negyedévében végzett alapvizsgálata óta ösz- szességében jelentősen javult a gyermek- és ifjúság- védelem megyénkben. A nemrégen befejeződött utó- vizsgálat szerint azonban sokat kell még tenni annak érdekében, hogy kielégítő állapot uralkodjon az állami csecsemő és gyermekintézetekben. Mire van tehát elsősorban szükség a helyzet javításához? Mindenekelőtt arra, hogy ( i a nevelőszülőkhöz klhelye- 1 zett állami gondozott gyer- | mekek gondozási díja emelkedjen. Igaz, hogy 1971. január elsejével a jelenlegi havi 500 forint 640-re fog emelkedni. Ez az emelkedés igen indokolt, de sajnos nem elégséges. Az utóbbi évek tapasztalata ugyanis az, hogy az állami gondozásba vett gyermekek évről évre nehezebben nevelhető típusok. Sok az idegbeteg-határeset, a túlkoros, a csavargó és a cigány. (A kihelyezett gyermekek 35 —40 Százaléka cigány. A nevelőszülők, az említett gondozási díjból fedezik az óvodák, iskolák különböző rendezvényeihez való hozzájárulást, több helyen a bölcsődei és napközi otthoni díjakat, vagy megvásárolják azokat a ruhaféléket, amelyet az intézet nem tud biztosítani a gyerekeknek. Az állami gondozottak kihelyezését nehezíti az is, hogy egyre több vidéki városban, községben ipartelep létesül és sok nő, aki korábban neveléssel foglalkozott, a gyári munkát választja. A megyében jelenleg tizenhat gyermekvédelmi felügyelő látja el a nevelőszülőkhöz kihelyezett gondozottak ellenőrzését, felügyeletét. Nagyon sok gondot okoz, hogy alacsony bérezésük miatt — átlagfizetésük 1300 forint — a nyugdíjba került vagy egyéb ok miatt kilépő felügyelő helyére megfelelő szakembert beállítani szinte lehetetlen. A csecsemőotthonokban — szapárfalui és jászapáti — mindössze 170 hely van, s ez a szám már hosszú ideje nem emelkedett. Sürgősen növelni kell az elhelyezési lehetőséget, mégpedig a szapárfalui csecsemőotthonban, ahol gazdaságos beruházással a jelenlegi száz helyett százhúsz kis állami gondozottat tudnának gondozni. Ezenkívül beteg, elfekvő gyermekek részére 50—60 személyes részleget is ki kell alakítani, mert ilyen intézménnyel a megye nem rendelkezik. Ugyancsak sürgős feladat a gyógypedagógiai intézetek élelmezési normáinak a felülvizsgálata és a homoki intézetben idegszakorvosi rendelés bevezetése. Ugyancsak gondot okoz, s nem megnyugtató, hogy a szellemi fogyatékos állami gondozottak megfelelő munkába állítása nem megoldott. Intézményesen, Valamelyik állami gazdaság, vagy termelőszövetkezet mellett ez nagyon jól megvalósítható lenne. A vizsgálat alapján ezek azok a legfontosabb feladatok, amelyek ha megvalósulnak egy rövid időre újból elfogadható helyzetet teremtenek az állami gondozottak Szolnok megyei csecsemői és gyermek intézeteiben. A pedagógusok nyári szabadsága Tudnivalók as új oktatási év „menetrendjéről* Á művelődésügyi miniszter rendelkezése értelmében július 15-től augusztus 24-ig zavartalan pihenést kell biztosítani a pedagógusoknok. Ennek annál inkább nincs akadálya, mert véget értek r, hagyományos nyári továbbképző tanfolyamok. Az említett miniszteri rendelkezés szerint a nevelőket aug. 24-e előtt — legkorábban augusztus 21-érí — csak indokolt esetben, egyénenként szabad beosztani bármilyen feladatra) ' Ami az 1970—71-es tanév rendjét illeti, a szorgalmi idő változatlanul két félévre oszlik. Az első félév szeptember első munkanapján kezdődik és a téli szünidő utolsó napján ér véget. A második félév a téli szünetet kővető első munkanapon kezdődik és a rendtartásban előírt napon zárul. A diákok első félévi osztályzatait — a december 19-i állapotot alapul véve — a téli szünetben sorra kerülő osztályozó értekezleten zárják le és a téli szünet utáni első tanítási napon hozzák a szülők tudomására az ellenőrzőkönyv útján. A téli szünidő 1970. december 21-től 1971. január 6-ig tart A tanévnyitó értekezleten ez év augusztus utolsó hetében a nevelési értekezletekét novemberben és áprilisban (a félévi tantestületi értekezletet a téli szünetben), a tanévzáró értekezletet az általános iskolákban 1971. június 19-éig, a középiskolákban június 30-ig kell megtartani. — az igazgató által megjelölt napon. Az írásbeli érettségi, képesítő vizsgák valamennyi középiskolában (gimnáziumban, szakközépiskolában, középfokú technikumban) a nappali tagozaton 1971. május 11 és 18 között lesznek. 1300 pincér, szakács várja a vendégeket A Csongrád megyei Vendéglátóipari Vállalat kedden az ünnepi hetek előtti utolsó nagy tanácskozásra hívta össze üzemvezetőit, szakembereit a Szeged étterembe, ahol egyúttal árubemutatót és sajtótájékoztatót is tartottak. Szabó József, a vállalat igazgatója elmondotta, hogy az ünnepi hetekre várható több mint 400 000 vendég ellátására az eddigieknél több vendéglátó egység összesen 130 szálloda, étterem, bisztró és bár készült fel. A vállalat szegedi felszolgálóinak, szakácsainak létszámát 1300-ra emelték, több mint 200 nyugdíjast, diákot és nyelveket tudó egyetemi hallgatót vettek fel kisegítőként az ünnepi hetekre, ezen kívül a környező városokból, így Hódmezővásárhelyről, Makóról „telepítenek át” ideiglenesen vendéglátóipari dolgozókat. Szabadságra ez idő alatt senki sem megy, valamennyien hétköznap, vasárnap a vendégek igényeinek kielégítésén fáradoznak. Ár- és belvízkár 119 termelő- szövetkezetben — Összedőlt 251 családi ház — Termelési veszteségek az iparvállalatoknál és jelentős hozamkiesés a szövetkezetekben A megyei helyreállítási albizottság vezetőjének nyilatkozata Az árvízi védekezés finisében alakult meg, június 13-án megyénkben a helyreállítási albizottság. Ez a szervezet volt hivatott az ár- és belvízkárok felmérésére, a gyors, hathatós helyreállítási munkák megszervezésére. Soós István, a megyei helyreállítási albizottság vezetője a hét első munkanapján tájékoztatta a járási, városi tanácsok végrehajtóbizottságainak elnökeit a károkról, s mindarról a tennivalókról, amelyek most a városokban, községekben sürgetően jelentkeznek. A helyreállítási albizottság vezetője kedden nyilatkozott lapunk munkatársának is. — A bizottság legfontosabb dolognak azt tartja most, hogy amilyen hathatós és jól szervezett, eredményes volt az árvíz elleni védekezés, olyan jól szervezett, eredményes legyen a helyre- állítás nagy munkája is. Talán az országot — s különösen a Felső-Tisza vidékét — ért károk mellett nem olyan súlyos a mi megyénket ért ár- és belvízkár, mégis van mit tennünk. — A károk felmérésének első szakasza befejeződött, főleg a kárt szenvedettek bejelentése alapján. A most közlésre kerülő számok még korántsem teljesek, hiszen további kárbejelentés és kárfelmérés várható. A nem végleges adatok is azt bizonyítják azonban, hogy főleg a mezőgazdaságban és magánházakban jelentős kár érte megyénket. — Száztizenkilenc termelő- szövetkezetünket sújtotta árvagy belvízkár, vagy mindkettő egyszerre. A károk állóeszközökben, készletekben és befejezetlen termelésben következtek be. Nem becsülhető, de sokatmondó a hozamkiesés. Csak őszibúzából és kukoricából 8456, illetve 2500 hold földön ért bennünket ilyen veszteség. Mezőgazöfven változatban használható magyar ekecsalád Az építőszekrény-elv fel- használásával a mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár szakemberei olyan traktorvontatású ekecsaládot fejlesztettek ki, — amelynek egyes tagjai mindig a helyi igényeknek megfelelően szerelhetők össze. A „Lajta” családdal alkalmazkodni lehet a talajviszonyokhoz, a traktor vonóerejéhez, legalábbis az 50 és 90 lóerős határokon belül. A család „vázát” úgy tervezték meg, hogy egy-egy korábbi típus a megfelelő új részegység felszerelésével, vagy újabb szerelvény hozzákapcsolásával Ismét korszerű lehessen. A Lajta családot éppen az építőszekrény-elv folytán — több mint félszáz változatban lehet használni, az öt alapgép és a hat különböző kialakítású és ötféle fogásszélességű eketest különböző összeszerelésével. A variánsok száma azonban a kiegészítő szerelvények felhasználásával még tovább növelhető. A gyár szakemberei az alapgépekkel egyidejűleg kifejlesztették a különböző ekétesteket, előhántókat, tár. csás csoroszlyákat és altalaj- lazítókat is. Az eddigi vizsgálatok eredményei szerint a Lajta család gépei 14 és 35 centiméter mélységi határok között alkalmasak a különböző mértékben kötött vagy laza talajok szántására és a barázdr.fer.ék lazítására. dasági termelőszövetkezeteink. az ár- és belvízborítás miatt 7557 hold földet nem tudtak megművelni. — Iparvállalataink, kisipari termelőszövetkezeteink főleg az árvíz elleni védekezésre kirendelt dolgozók távolléte miatt károsodtak, mintegy 3,7 millió forint értékű tervlemaradásuk keletkezett. Ha arra gondolok, hogy az év második felében ezt nemcsak behozniuk, hanem egy százalékkal emelni is kell termelésüket, bizony nem kis munka vár az ipari munkásgárdára sem megyénkben. — Középületeinkben, intézményeinkben kevés kárt okozott az ár- és belvíz. Mindössze egy kéttantermes általános iskola és óvoda — a jászladányi — dőlt össze. Sajnos, mégis meglehetős anyagi ráfordítással jár a helyreállítás, hiszen például ez a jászladányi iskola is régi, elavult épület volt, mintegy 250 ezer forint értékű helyreállítása viszont ennek az összegnek a tízszeresébe kerül. — Állami lakóépületekben a kór minimális. Sajnos az ár- és belvíz magánlakóházakat, családi otthonokat semA Tégla- és Cserépipari Egyesülés 186 gyárában ezekben a kánikulai napokban is helytállnak a dolgozók a forró kemencék mellett. — A kemencekamrákban 50—60 fokos forróságban rakják a kocsira a kiégetett téglát. A Budai Tégla- és Cserép- ipari Vállalat körkemencéinek dolgozói május óta csupán két vasárnapon pihentek. Eddig 2.3 millió égetett téglát készítettek az árvízi műszakok idején. Az loarág 186 gyárában tartott árvízi nősített meg — részben vagy teljesen — a megyében. Árvízkár miatt megsemmisült 29 családi ház, megrongáló-' dott, sérült: 59. Belvízkár semmisített meg a megyében 222 lakóházat, megrongált 203 családi házat. — A járási, városi tanács vb elnökök előtt már ismertettük az ár- és belvízkárokat, a helyreállítási albizottság első felmérését. Arra kértük a tanácsszerveket, hogy gyors segítséget adjanak minden károsultnak. Ha a családi ház továbbra is veszélyeztetett helyen épülne fel, gondoskodjanak megfelelő telekről. A különböző hatósági engedélyeket gyorsan, a helyszínen adják ki a kérelmezőknek. A községi hatóságok — gondolok például Tószegre, Zagyvarékasra — szükség esetén kérjék a járási tanács helyszíni segítségét is. A tanácsok szorgalmaz-* zák, hogy az OTP fiókjai minden bürokráciától mentesen, gyorsan folyósítsák az építési kölcsönöket. — Intézkedtünk az építési anyag biztosításáról. A felmérés szerint 9 millió tégla; 1000 tonna cement és 1500 köbméter fenyő-fűrészáru a legszükségesebb most az építkezések megkezdéséhez. A TÜZÉP-telepekkel a tanácsok a helyreállítás idején igen szoros kapcsolatot tartanak fenn, közlik a telepekkel az ár- és belvízkárosultak nevét, hogy most elsősorban őket szolgálják ki a szükséges építkezési anyagokkal. — sj — műszakok eredményeként pedig 12 millió téglát „postáztak” az árvízsúitotta területekre. Természetesen nemcsak a rendkívüli műszakok idején készített téglát szállítják az újiáépftéshez és helyreállításhoz. Most már hetek óta naponta több mint esv- millló téglát indítanak útnak Szabolcsba. A belvreál- lításhoz és újjáépítéshez szükséges 66 millióból így mór 22 millió érkezett eddig az árvízsújtotta területekre. Uj kenyérgyár Kunhegyesen (Tudósítónktól) Az építkezést 1968 őszén kezdték, a volt rendőrlaktanya helyén. A határidő 1969. október 30. volt, mégis 1970. június végén kezdett üzemelni a kenyérgyár. Szőlőst József részlegvezetővel együtt járjuk végig a modern üzem laboratóriumi tisztaságú helyiségeit. Mindenhol gépek, a kézierőt teljesen száműzték. — Mii jelent a gyár Kunhegyesnek és környékének? — Eddig Karcagról kaptuk a péksüteményt és a kenyeret. Nem egyszer késve, máskor pedig az úttól szárazán, repedezetten érkezett. — Hányán dolgoznak az üzemben? — Harmincegyen és még három tanulónk is akad. Körzetünkhöz tartozik Kunhegyes, Abádszalók, Puszta- taksony, Tiszabura, Tisza- gyenda, Bánhalma és alkalomszerűen Tiszaroff is. Napi termelésünk 80 mázsa kenyér és 9000 péksütemény. — Van elegendő munkaerő? — Van, bár egy-két szakképzett péket felvennénk. Országos jelenség: kevés az utánpótlás. Pedig a kereset 1800—2700 között mozog. Nem rossz szakma ez, de nehéz. Sokat.kell éjszakázni, gyakran 50—60 Celsius fok a hőség a kemencék körül, különösen kánikulában. — Hogyan értékesítik az árut? — Szerződések alapján. Hajnali négykor autóink már útban vannak a szomszédos települések felé. Boltot is nyitottunk a gyár szomszédságában, ahol máris jelentékeny forgalmat bonyolítunk le. — Gondok, bajok? — Akadnak. Több gépünk meghibásodott. Idő kellett ahhoz is, hogy a gépek kezelését elsajátítsuk. Eleinte kisebb kifogások voltak a kenyérrel kapcsolatban, de ez egyre ritkább. Mostmár minden részlegünk üzemel, s reméljük, hogy a környék lakosai frissen, ízletesen kapják mindennapi kenyerüket. D. SZABÓ MIKLÓS 22 millió téglái szállítottak Szabolcsba
