Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-12 / 162. szám

1970. július 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 A „mérnöki proletariátus” Nyugaton E Még 1920-ban Lenin egy alkalommal hosszasan elbe­szélgetett a munkásmozga­lom tekintélyes harcosával, a norvég levéltáros-történész, szel, Jakob Fries-szel. Ekkor fogalmazott így Lenin: a nyugati értelmiség körében sajátos folyamat bontakozik ki. Németországban máris megfigyelhető, mint növek­szik „a mérnöki proletariá­tus”. A munkásosztálynak — hangsúlyozta Lenin — ez a réteg sajátos részét képezi majd. Fontos tehát, hogy a munkásmozgalom ezt a réte­get is be tudja kapcsolni az osztálytudatos küzdelembe. 0 Á Francia Kommunista Párt XV. kongresszusán, 1959-ben a Központi Bizottság beszá­molója elemezte, hogy gyors ütemben növekszik francia honban is a technikusok és a mérnökök száma, mind többen és többen már nem a burzsoázia vagy a burzsoá értelmiség gyermekei közül kerülnek be az értelmiség soraiba. Párizsban, a Marxista Gon­dolat Hetén 1963-ban Maurice Thorez Az osztály fogalma és a munkásosztály történelmi szerepe című referátumában hangsúlyozta: a proletárrá válás nem azonos a bérből és fizetésből élők seregének növekedésével. A proletariá­tus az értékek fő termelője. A mérnökök és technikusok egy része mind közvetleneb­bül vesz részt a termelőmun­kában. És éppen az értelmi­ségnek e rétegei körében so­kan már nem rendelkeznek sernimféle magántulajdon­nal. Maurice Thorez rámuta­tott, hogy a technikusok és főleg a mérnökök számotte­vő hányada származását, szo­kásait, életelveit és életvi­telét illetően azonban még a proletariátustól távol áll: a burzsoáziához vagy a kispol­gársághoz erősen kötődik hangulatvilágban is. Mit mutat ma az értelmi­ségi utánpótlás származás szerinti megoszlása Nyugat- Európában? A hazánkban nemrég meg­jelent Reform vagy forrada­lom című dokumentumkötet bevezető tanulmánya erre vonatkozóan UNESCO ada­tokat ismertet. E statisztikai kimutatások szerint Francia- országban az egyetemi hall­gatóknak hozzávetőlegesen 10 százaléka munkás- és 7 százaléka parasztszármazású, Olaszországban ez az arány 15. illetve 6 százalék, a Né­met Szövetségi Köztársaság­ban 16.5, illetve 3—4 száza­lék. Angliában az utóbbi években az egyetemistáknak hozzávetőlegesen negyedré­sze munkásszármazású. A technikai fejlődés a bur­zsoázia akarata ellenére te­hát megindított egy olyan folyamatot, amit a polgárság tudatosan és főleg tervsze­rűen soha nem kezdemé­nyezett volna. — A termelés mind több technikust és mér­nököt kíván, Franciaország­ban 15 esztendő alatt három­szorosára, Angliában kétsze­resére, a Német Szövetségi Köztársaságban is közel két­szeresére nőtt az egyetemis­ták száma. A hagyományos értelemben vett „humán” ér­telmiségnek is mind nagyobb hányada kerül be a termelő- munka folyamatába. (Üzem- szociológusok, üzempszicho­lógusok, ipari formatervezők, közgazdászok stb.) Ennek a folyamatnak ered­ménye az is, hogy az egyete­misták táborának már 50 szá­zaléka nem a jómódú polgár­gyerekek soraiból toborzó- dik, hanem a közép- és kis­tisztviselők, az ipari kisáru- termelők és a szolgáltatás­ban tevékenykedő kisvállal­kozók. azaz a kispolgárság­nak gyermekei köréből. A Francia Kommunista Párt 1969-ben elméleti szemináriu­mot szervezett éppen e folya­matok tanulmányozására. A felszólalók hangsúlyozták: — „sem a kispolgárság, sem a tudósok, sem a mérnökök al­kotó géniusza, vagy általában az intellektuális elitnek ne­vezett réteg nem képez olyan társadalmi erőt,amely irányí­tani tudná a világ megúju­lását.” A „mérnöki proletariátus” kialakulása és létszámának növekedése pedig valójá­ban nem cáfolja a marxiz­mus—leninizmusnak a nép­tömegek szerepére és a pro­letariátus történelmi hivatá­sára vonatkozó megállapítá­sai érvényességét. Éppenség­gel igazolja azt! A techniku­sok és a mérnökök szerepe a történelem formálásában éppen azért és annyiban ölt új színt ma, amennyiben bekerülnek a termelésnek közvetlen folyamatába, amennyiben tulajdonviszo­nyaik hasonlatossá válnak a proletariátuséhoz, és ameny- nyire és amilyen mértékben a termelőmunkát végző népnek vagy éppen a prole­tariátusnak integrált részé­vé válnak. Ez az integráló­dás azonban csakis úgy me­het végbe, ha osztályhely­zetét ez az értelmiségi ré­teg felismeri, és annak le tudja vonni minden konzek­venciáját. 0 I Étienne Fajon a Béke és Szocializmus legutóbbi szá­mában közzétett tanulmá­nyában mutat rá; a bérből és fizetésből élők létszámá­nak nagyfokú növekedése ön­magában nem azonos a tár­sadalom tömegeinek prole­tárrá válásával. Az előbbi folyamat az utóbbinál jóval szélesebb méretű. Ugyanakkor hamis, techni­cista nézetek azok, — mu­tat rá — amit Roger Garaudy vall az utóbbi években, mi­szerint „a tudósok, a kutatók ma a világ átalakítása döntő erejének megtestesítői.” A tudomány és a technika fej­lődése — mutat rá Étienne Fajon — nem feloldja a proletariátust, hanem erősí­ti. Azt az osztályt, mely — történelmi hivatása szerint — a kapitalizmus sírásója. CSÁSZTVAI ISTVÁN Az élet knock-outja ÚJSÁGHÍR: „JOE LOUIS-T AZ EGYKORI PROFI NEHÉZSÚLYÚ BOXVILÁGBAJNOKOT ELMEGYÓGY­INTÉZETBE SZÁLLÍTOTTÁK.” A fiatalabb korosztálynak talán semmit sem mond a név, de a középkorúak és az idősebbek számára jólismert. Néhány héttel ezelőtt ápolók kíséretében, kezében kis cso­maggal, akárcsak annak ide­jén mérkőzéseire — útjára indult. Az ápolókat rendőr is kísérte. Joe apja még gyapotot szedett Alabamában, s ebből tartja el nyolc gyermekét. Egy szép napon csapot-pa- pot otthagy és soha nem látják többé. Évek múltán elmegyógyintézetben hal meg. A család Detroit külvárosá­ba költözik, s Joe itt jut be először egy ökölvívó te­rembe. Nem különösebben lelkesedik a boxért és első mérkőzésén hétszer esik a szőnyegre. Egy menedzser, aki érmen csődbe jut, egy helyi kis mérkőzés után magához hi­vatja Joe-t. — Hogy hívnak boy? — Joseph Louis Barrows — feleli. — Ez nagyon hosszú, a jö­vőben Joe Louis-nak hívnak. A lecsúszott menedzser kölcsönkér 2000 dollárt, és ezzel megkezdődik Joe Louis karrierje. A fekete fiú rend­kívül szorgalmas és félelme­tes képességei gyorsan ki­bontakoznak. Ezideig az ökölvívás maf­fiája, a fekete ökölvívókat csak arra használta, hogy yereségükkel megerősítse a fehér bajnokok felsőbbségét. A menedzser rájön azonban, hogy egy néger is megkap­hatja az egész fehér lakos­ságtól a hallgatólagos enge­délyt bajnokainak lekaszabo- lására. Pittsburgban 1934 január­jában aratja első nagy győ­zelmét, ami egy látványos knock-out-al végződik. A kö­zönséget mindenekelőtt fan­tasztikus gyorsasága ejti ámulatba, ami meglepő egv nehézsúlyú ökölvívó részéről. Joe-t senki nem ismeri Chicagón és Detroiton kívül. Nincsenek nagyobb ambíciói, már azt is csodálatosnak tartja, hogy néhány ököl- csaoás révén hazavisz any- nvit, amennyiből ennivalóra telik. A nagy karrier kezdete A menedzsernek jó érzé­ke van a reklám iránt, újra kölcsönkér néhány ezer dol­lárt, és meghívja valameny- nyi sportriportert Detroitba, nézzék meg Joe mérkőzését egy Nattie Brown nevű ököl­vívó ellen. Ez egyike azok­nak a droppereknek (kiütők­nek), akiktől hemzseg akko­riban az amerikai ökölvívás. Brown-t még sohasem knock- outolták. de Joe az első me­netben már kilenc másod- pecre lefekteti. S bár a mér­kőzés végig folytatódik, az első menet elég befolyást gyakorol a riporterekre ah­hoz, hogy Joe Louis nevét elvigyék Amerika nagy ököl­vívó arénáiba. Az edző ezek után össze­hozza Carnerával, s Joe hat menetben megsemmisíti az olasz ökölvívót, s ezzel meg­nyílik számára a nagy küz­delmek útja. Joe tulajdonképpeni kar­rierje . a Max Baer elleni mérkőzéssel kezdődik. Ame­rika egyik nagy boxarénája a Yanke Stadium nézőközön­sége számára ezzel a mér­kőzéssel egy új, modern ökölvívási mód születik. Első ízben látnak nehézsúlyú ökölvívót, aki mozgékony, gyors, s egyik csapást méri a másik után. A negyedik menetben Max Bear nem ál' fel. Nem ütötték ki, csupán felemeli a karját, — nem bírja tovább. Amikor leszáll a ringből, megkérdezik tőle miért adta fel a mérkőzést; 1— Tudom jól. hogy az em­berek 20 dollárt fizettek a jegyért, hogy végignézzék a mérkőzést, de egy gyilkossá­gért ez kevés. Szőnyegen a germán fölény Tulajdonképpen Joe Louist egy kiütés tette Amerika kedvelt bajnokává. A német Max Schmelling még csak alighogy kiszállt New York­ban a Bremen óceánjáróból, máris gyűlöletet kelt a ger­mán fölényről tett hencegő A PIENINY HEGYEK A Lengyel Kárpátokban a Pieniny hegyek az ország legkisebb vidékei közé tar­toznak. Nemcsak a turisták körében örvendenek nagy népszerűségnek, hanem szá­mottevő egészségügyi gyógy­kezelő központnak is számí­tanak. A festői szépségű tá­jat — amelyet a Dunajec völgye ékesít — érdekes nö­vény és állatvilága, valamint gazdag gurál művészeti és kulturális alkotásai és törté­nelmi műemlékei a kirándu­lók számára felejthetetlen élménnyé teszik. Csodálatos egységbe olvad itt a termé­szet és az emberi munka alkotta szépség. A Pieniny hegyekbe láto­gatók számára különösen jó szórakozás a dunajeci kenu­zás. E vidék lakóinak régi foglalkozása és kedvelt szó­rakozása a tutajozás volt. A tutajokat most egymáshoz kapcsolt kenuk helyettesítik, amelyek jóval biztonságosab­bak. A Lengyel Földrajzi Szótár a következőképpen jellemzi a dunajeci kenuzást: „A hajdan fatönkből kivájt csónak még most is létezik, de egyre használatosabbak a könnyű hárs- és nyárfából faragott csónakok. •— Ezek könnyebben szállíthatók és egymáshoz kapcsolva igen biztonságosak. — A turis­ták most rendszerint négy egymáshoz kötött kenun ha­józnak. A kenuk hosszúsága 5.5—5.7 méter. A Dunajec fe­lejthetetlen kiránduló út, de a hajózáshoz nagy tapaszta­lat kell. A turistákat szállító kenusok igen szigorú vizsgát tesznek”. Mini kohó — maxi termelés A sziléziai Strzemieszyce- ben lerakták a legkisebb lengyel kohó alapjait. E léte­sítmény kapacitása több mint ezerszer kisebb lesz a nowa- hutai Lenin kohóénál. A ha­sonló kis kohóművek sorá­ban a strzemieszycei mini üzem Európában a negyedik helyet foglalja el. Évi össz­termelése csupán 3 ezer ton­na lesz. Egy tonna öntvényé­nek az értéke azonban ezer­szerese lesz egy tonna kö­zönséges acélénak. A strzemieszycei kohó ma­gas szakképzettségű, ezer fő­nyi kollektívája, a tudomá­nyos szakemberekkel együtt különleges minőségű acélt gyárt az elektronikai ipar számára és automatikai cé­lokra. A mini-kohóban ol­ki jelentései vei. Schmelling megfigyelte Joet boxolás köz­ben és megállapítja, hogy az ütés után leengedi a balkezét. Majd kijelenti: vasárnapi ütésem egy jobbkezes lesz, amely a balkeze mellett megy el. Schmelling jóslata a tizenhetedik menetben a Yankee Stadium százezer nézője döbbenetére bekövet­kezett, majd egy vad „Heil Hitlert” üvöltött. A revans mérkőzésen Schmelling két percen belül a földön van, szétzúzott áll­kapoccsal, egy törött csigo­lyával. Először történik meg ekkor, hogy egy néger menti meg Amerika becsületét. Harlemben pedig „Louis győz, Hitler sír”, hirdetik a feliratok. A háború után első mér­kőzéséért 600 000 dollárt kap és ez a mesés kereset okoz­za vesztét. Az amerikai adó­hivatal könyörtelen. A jó Joe egy kicsit ugyanis nagy­vonalú és nem írja fel ki­adásait. Ez a végzetes ha­nyagság azzal a következ­ménnyel jár, hogy a pénz- büntetések játéka folytán már óriási összeggel tarto­zik, többel, mint amennyit egész élete során keresett. Miközben győzelmesen meg­védi profi világbajnoki cí­mét, visszavonul, hogy él­vezze vagyonát. vagv leg­alábbis így gondolja. Közben újra felveszi a kesztyűt, mert a siker szimbóluma akar maradni a négerek sze­mében. Néhány könnvű mér­kőzés után az Ezzard Char- les-szal vívott mérkőzés ti­zenötödik menetében fe'adia a mérkőzést. Hívei ekkor azt remélik, hoev nem ra­gaszkodik további szerenl ésé­hez, de hiányzik a pénz és vasztott legnemesebb acélra valójában igen kis mennyi­ségben van szükség. Ez az acél azonban rendkívül drá­ga, minthogy döntően befo­lyásolja a turbinák, kompu­terek, irányító berendezések, kis villanymotorok, s még ezernyi más termék minő­ségét. A mini-kohó terveit a leg­kiválóbb tudósokkal folyta­tott konzultációk alapján ké­szítették el. Mivel termelé­sének jelentős része szinte laboratórium-próba jellegű lesz, számos csapolásnál a legnevesebb szakemberek is jelen lesznek. A strzemieszycei kohó — 1972-ben kezdi meg terme­lését. 1951. október 27-én bekövet­kezik a katasztróra. f Egy szimbólum alkonya A fekete bombázó Rocky Marcianoval mérkőzik. Mar­ciano csiszolatlan boxoló, de ütései megsemmisítőek. Joe nagyszerűen felkészül, leg­jobb idejének emlékét idézi. Nyolc menet alatt sétáltatja Rockyt, akinek csak egyetlen ütést sikerült eladnia. Joe összeesik a szorítóban, — ez a vég. A keselyűk ekkor csapnak le rá. A barátok, akiket elhalmozott eddig, mindig többet akarnak, elvált feleségei pedig ellenségeseb­bek mint az adóhivatal. Bukása ellenére továbbra is Ö a négerek bálványa, a legyőzhetetlen, ő számukra a remény jelképe. Joe pedig nem érti meg az évei múlá­sával bekövetkezett válto­zást. Megdöbben, amikor egy szép napon egy csoport fia­tal néger a denveri utcán felismeri és első ízben in- zultálja. — Átkozott „Tamás bátya!” „Tamás bátya” — a jó né­ger szimbóluma, aki hajion- gással és mosolygással harcol sorsának megjavításáért. Ez életében a legnnwohb sértés, amit el kellett viselnie. Nem­sokára ezután kerül klini­kára. ideges denresszié miatt 1970 máiusáhan bírósági határozat alanián a coloradói elmeevógvintézetbe viszik. Mozdulataiban uevanaz az ügyetlenség. tekintetében ugyanaz az eltűnődés, mint állítólag apjáéban 50 évvel ezelőtt. (b—s) Kozmikus kráterek Poznan környékén Dr. Jerzy Pokrzywnicki, lengyel tudós, több meteori­kai munka szerzője Poznan környékén több olyan krá­tert talált, amely minden valószínűség szerint évezre­dekkel ezelőtt lehullott nagy meteorok nyomait őrzi. Ezen a területen már régebben is találtak hulló csillag részecs­kéket. Dr. Pokrzywnicki — helyszíni tanulmányai során összesen nyolc krátert jelölt meg. Ezek közül a legna­gyobb mintegy 70 m. átmé­rőjű és kb. 3 m. mély. A tu­dós rábukkant néhány me­teor-törmelékre is, ami a kráterek kozmikus eredetére vonatkozó feltételezését iga­zolja.' Legvalószínűbb az, hogy Poznan környékén sok-sok évvel ezelőtt meteoreső hul­lott. Mindez több ezer esz­tendeje történhetett, mivel sehol, semmiféle írásos em­lék nem tesz róla említést. Európában a Poznan kör­nyéki kozmikus kráterek a legnagyobbak. Hasonló lelő­helyre eddig csupán az észt­országi Saarema szigeten akadtak. A Poznan környé­ki krátereket tehát tudomá­nyos szenzációnak lehet te­kinteni. Ezt a véleményt a helyszínre látogatott szovjet tudósok is osztják. KÜLPOLITIKAI

Next

/
Thumbnails
Contents