Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-13 / 137. szám

1970. június 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A sok csapadék miatt újabb árhullám indul a folyókon A Tisza és mellékfolyói­nak vízgyűjtő területei na­pok óta sok csapadékot kap­nak. Az esős időjárás követ­keztében újabb jelentős ár­hullámok alakultak ki. Elő­rejelzés szerint a Felső Ti­szán 2 méternél nagyobb a Szamoson pedig 2—3 méte­res vízszint emelkedés vár­ható. A Krasznán az eddigi maximumnál magasabb ár­hullámot várnak. A Hortobágy-Berettyó fő­csatorna vízszintje megha­ladta az eddig észlelt maxi­mumot. A Körösön levonuló árhullám tetőzése a Közép- tisZa Vidéki Vízügyi Igazga­tóság területére érkezett. A folyó felső szakaszán máris újabb árhullán} indult el. melynek nagyságrendje ma még nem mérhető fel. Az újabb árhullámok hatása az igazgatóság védvonalain csak napok múlva lesz észlelhető. • Tiszafürednél a vízállás egy-két centiméternyit emel­kedett, lejjebb Szegedig az igen lassú apadás folytató­dott. A tegnap este 18 órakor mért vízállás Tiszaroffnál 780 centiméter, Szolnok 803 cm, míg Tiszaugnál 760 centimé­ter volt. — A védekezésben pénteken mintegy ötezer em­ber vett részt. Otthonok az iskolákban Nőtt a belvízveszély Mezőtúron is — Most már ott tartunk, hogy az ember nem is tudja, honnan várja a víz támadá­sát. A folyón figyeltük — özönvizet kaptunk fentről, mikor az eget kémleltük — a talajvíz tett lakhatatlanná otthonokat. A fenti panaszt a mezőtúri városi tanácsnál hallottuk, és egyet kell érteni a pa- naszkodóval. A város egy hét alatt mintegy 200 millimé- temyi csapadékot kapott. Ez pedig az évi „előírt” mennyi- nyiségnek több mint egyhar- mada. A kiadós esőzés miatt a város négy pontján veszé­lyeztetet a víz. A Körös gát­ja mentén a Fóti utcaiak vannak veszélyben, de meg­nőtt a talajvíz az újvárosi, valamint a vasút melletti há­zak környékén. A két gát között a vágóhíd kert is „vi- zesedik.” A Fóti utcában kétségbe­esett asszonyok vizsgáigat- ják az udvarokat, kerteket. A víz bizony egyre nő. A Körös gátjától szorgos pata­kocska indul és az utca mé­lyebb részein tóvá duzzad a víz. A házak közül sok olyan is vizes lesz, amelynek beton alapja van. A szobák közepén növekvő tócsákba gipszet szórnak. Nem egy háznál 30—40 kiló van ké­szenlétben. Lakatos Illések már el­hagyták otthonukat; az egyik iskola tantermében kapott átmeneti szállást a nagvlét- számú család. Nádtetős há­zukban fél lábszárig ér a víz. Sole az ilyen élevteszélyessé vált lakás. A városi tanácsnál állandó ügyeletet tartanak. Vala­mennyi bejelentést azonnal megvizsgálják az építési osz­tály szakemberei. Ahol indo­koltnak látszik a kiköltözte­tés, megjelennek a készen­létben álló gépkocsik és az ügyeletes költöztetek felpa­kolják a családot. Egyelőre iskolában helyezik el a rá­szorulókat. Csütörtökön este 20 óráig tíz családot kellett biztonságba helyezni, de szá­muk sajnos nem végleges. Körös mellett a „mieink" Néhány nappal ezelőtt ha­mar híre kelt a megyében: rövidesen leszerelik az ideig­lenesen katonai szolgálatra behívott polgári védelmi ala­kulatban szolgálatot teljesítő katonákat. Hogy a hír nem lett igaz, az elsősorban nem a parancsnokságokon, a me­gye, párt- és tanácsi vezető­kön múlott. Veszélybe kerültek a Kö­rös menti települések. A csütörtökről péntekre virra­dó éjjel fél kettőkor riasz­tották a megyei polgári vé­delem katonáit. Négy órakor már el is indultak Jászapá­tiból Komádi és Körössza- káll térségébe. (Mindkét köz­ség . Berettyóújfalutól délre van.) Tegnap dél körül ér­keztek meg, megebédeltek és már hozzáláttak a gátak épí­téséhez, erősítéséhez. Az emberek megértették, hogy most ott van nagy szük­ség lelkes és az árvédelem­ben már nagy tapasztalatok­kal rendelkező katonákra. — Csupán arra kérték lapun­kat, közöljük, hogy vala­mennyien jól vannak és hí­ven teljesítik kötelezettségü­ket. Ne aggódjanak család­jaik. A leszerelés tehát el­maradt. Reméljük, hogy a Szolnok megyeiek odaadó munkája a Köröst is megfé­kezi: sikeresen megvédik a „mieink” az ottani falvakat, városokat is. r m r \ ■ r ■ Romániában is arad A Krasznán levonuló ár­hullám a péntekre virradó éjjel Alsószopornál a maxi­mumot 30 centiméterrel meghaladó vízszánttel tető­zött. A folyó gyorsan árad magyar területen is. Ezért a Kraszna töltéseit mintegy 30 kilométernyi szakaszon ideiglenes gátakkal erősítik és nagy erővel folytatják a második védvonalak építését is. A Szamos a romániai sza­kaszon Szatmárnémeti térsé­gében még árad. Magyar ár- vízvédelmi osztag is részt vesz a Szamos szakadásainak elzárásában és az egyéb vé­dekezési munkákban. A ma­gyar szakaszon a korábbi gátszakadásoknál már nem okoz nagy gondot, biztonsá­gosan kivédhető az árhul­lám. A Berettyó áradása román területen, Margittánál 30 centiméterrel haladta meg a maximumot, a magyar sza­kaszon is az eddig mért leg­magasabb vízszint felelt várható a tetőzése. a Horto­bágy-Berettyó is tovább árad. A Körösök felső ágain a Sebes-Körös és a Fekete- Körös romániai szakaszán péntekre virradó éjjel tető­zött az árhullám. A magyar területen már mindkét folyó szintje elérte a maximumot. Gyorsan duzzad a Hármas- Körös. Néhány nap múlva várható a tetőzés ugyancsak maximum körül, rendkívül magas vízszinttel. A Hármas- Körösről levonuló áradás a Tisza alsó szakaszán megál­lította az apadást, s most már két napja azonos szint körül stagnál a víz. Ahogyan tovább árad a Hármas-Kö­rös, úgy számítani lehet a Tisza alsó szakaszán is a vízszint emelkedésére. Balaton­fenyvesen már épülő társasüdülőben lakrészek előj egy ezhe- tők. Pécsi 2. számú Ügyvédi Munkaközösség, PÉCS, Kossuth u. 22. T: 23—13. ... 1 11 1 > • t H IRDETMÉNY Tiszafüred Nagyközség Ta­nácsa, a község egyszerűsí­tett általános rendezési ter­véhez készült, helyi község­rendezési előírásokról meg­alkotta az 1970. évi l.sz. ren­deletét. A rendelet teljes ter­jedelmében hivatalos idő alatt a nagyközségi tanács hivatalának, emelet 6-os, il­letve földszint 13-as helyisé­gében megtekinthető. Visszatelepítés előtt fertőt­leníteni kell a kutakat Az árvízsújtotta területe­ken a víz elvonulása után vastag iszapréteg borítja a földeket, a legelőket. Az át­ázott talajra egyelőre sem a szarvasmarhákat, sem a ju­hokat nem lehet kihajtani. A megmentett állomány ta­karmányozása is gondot okoz, ezért a szomszédos megyék legeltetési bizottsá­gai és társulásai több ezer állatot fogadtak területükön. Hajdú megyébe például 1300 szarvasmarhát. több mirt 7000 juhot és 50 lovat szállítottak át. A tiszamenti községek legelőinek egy ré­sze szintén az ártérben van, emiatt ezek egyelőre nem jöhetnek számításba. A folyó mellől ezért más legelőkre hajtották’ az állatokat, ahol eléggé nagy a „zsúfoltság”, de a gondos állattartással mindenhol kihúzhatják az el­következő napokai. heteket. Különös gonddal járnak el az állatállomány visszatele­pítésénél. A szakemberek nyomatékosan felhívták a fi­gyelmet: még az épnek lát­szó istállók falait és tetőze­tét is tüzetesen meg kell vizsgálni, hogy szilárdak-e. Ezután következik a tiszto­gatás és a fertőtlenítés. Eh­hez hat UMG-típusú fertőt­lenítő gépkocsit állítanak munkába és az állategész­ségügyi feltételeket minden más lehetséges módon is biztosítják majd a gazdasá­gok. A visszatelepített állatok bárminemű megbetegedését, valamint. a kényszervágáso­kat a községi tanácsnál vagy az állatorvosnál jelentik be a gazdaságok és egyéni ál­lattartók. ízlés, falusi ízlés ? Móricz summás lányai ke­nyerét haraptak, vöröshagy­mával. A legények a kár­mentőbe vágták a pohara­kat. Az olajos padlón háló­zó Rozikák két csárdás kö­zött a kútnál ittak, az udva­ron. Nem ismerték a flippe- ket, a narancsitalt, esetleg stampedli császárkörtét kor­tyoltak, — ha fizette a mó­dos legény. De állva, mert az ,,emberek” közé dehogy ülhettek le. Aki be-betért a falu kocsmájába, rosszhírbe keveredett. Megbélyegző jel­ző volt ez is: cukrászdás... Vagyis nyalakodó, nem spó­rolós, nem viszi semmire... Hol vagyunk már ettől a szemlélettől! A legkisebb fal- vainkban is presszógép sis­tereg, a finomabbnál fino­mabb italok, gyümölcslevek üvegszázai a polcokon... A vendégek — felesleges leírnom, ar.nyi mintha felfe­dezném a melegvizet, — ter­mészetesen a falusi embe­rek. A fejkendős nénikék is ott „feketédnek," jönnek ,,be­kapni” egy kis gyomorerősí- íot­Nem füstölnek s buboske- mencék, a cukrászdából vá­sárolják a süteményt. Na­gyon sok háznál már ven­déglőből étkeznek a falusi családok. Óriási a civilizációs fejlő­dés, ezt azok tudják igazán felmérni, akik ismerték a falusi szatócsboltok, korcs­mák. cukrászdák, szegényes, szűk kis világát. A legnagyobb elismerés il­leti a földművesszövetkeze­teket, mert közvetlenül ne­kik köszönhető a korszerű, jól felszerelt boltok, higiéni­kus éttermek, zenés, táncos eszpresszók sokasága, szapo­rodása. ,A földmívesszövetkezetek megteremtették az anyagi alapot ahhoz, hogy a falusi vendéglők, cukrászdák sem­miben sem különbözzenek a várositól. Sajnos valamiben azonban — tisztelet a kivételnek — mégis különböznek. Esztéti­kai kialakításukban. Ne vegyék sértőnek, vagy gáncsoskodásnak az ÁFÉSZ- ek, hogy szóvátettük: töb­bet kellene törődni az étter­mek, eszpresszók külső ki­alakításával. Pontosabban: jobban kellene törődni! Nem mintha elhanyagoltak volnának az ÁFÉSZ-ek ven­dégváró helyei, sőt... Drága, de csiri-csáré, giccses, álmo- demkedő mázolmányok rom­bolják a közízlést... A falfestésről, a helyiségek belső díszítéséről van szó. Az őzikés, csodahattyús, csókolózó galambos, „képző­művészeti alkotásokat” már —­.........■ 111 ! " s záműzte — no, azért még ezt sem mindenhonnan — kultúrpolitikánk, a jóízlés. De megszülettek az ízlés­rombolás új szálláscsinálói, a modemkedő fali mázolmá­nyok. Rikítanak a tájba, kör­nyezetbe nem illő disszonáns „sivatagi színek, cikornyák-”» Pompáznak a drága, de íz­léstelen csillárok, lámpaer­nyők, borzasztó függönyök. A falusi cukrászdák, étter­mek a leglátogatottabb he­lyek. ízlésformáló hatásuk vitathatalan. Bejönnek az egyszerű emberek... Szapo­rodnak a falusi házakban a modernkedő giccses mázol- .mányok. Tovább romlik az amugyis elég elmaradott la­káskultúránk. átszövik a közízlést a csiri-csáré ál­absztrakt vonalak, félkörök, ki tudja mik. Meg vagyunk róla győződ­ve, hogy a szövetkezetek ugyanolyan jól akarják szol­gálni a közízlés fejlődését, ahogy a falu áruellátását, így most már gondolnunk kell az új presszók, éttermek ízléses küllemére, a ré-gl má­zolmányok eltüntetésére. Minden tisztelet a szoba­festők. mázolók fantáziájá­nak, de hasznos munkájukat jobban alá kell rendelni az ízlés fejlesztésnek. — ti — Kisközség nagy tette Jászból dogháza csaknem a felszabadulással egy idős. Korábban a jászberényi ta­nya világhoz tartozott, s 1946- ban lett önálló. Az ötvenes évek elején még mindig a ta­nyáié domináltak, csupán a vasútállomás,, a vegyesbolt és a gazdakörből átalakított tanácsháza képezte a középü­leteket. Azért érdemes ezt említe­ni, mert aki most járja a község széles, egyenes utcáit, talán el sem hinné, hogy ezek a modern, szép családi há­zak, s minden ami a közsé­get jelenti alig egy-két év­tized alatt épült. — Községünk fejlődéséről minden szónál szebben be­szélnek a tények — mondta Nagy András a tanács vb el­nöke — Az utóbbi tíz évben 300 tanya szűnt meg és a község belterületén felépült 490 egészséges, fürdőszobás lakóház, Tizenegy kilométert tesz ki az utcák hossza, s a járda csupán 800 méteren hi­ányzik. Ez is megépül az idén. A villany is behálózza á községet. Van kulturhá- zunk, mozink, strandfürdőnk, épül a vízhálózat és a bel­vízlevezető csatornarendszer. így elmondva mindez egy­szerűen hangzik. Holott na­gyon is sok munkát, erőfeszí­tést igényeit olyanná tenni a községet, mint amilyen most. Kinek az érdeme az elért eredmény? Erre a kér­désre csak egy válasz lehet: a község lakóié. A vezetőké, a termelőszövetkezeteké, a kétkezi munkásoké, mind- azoké. akik unszolás nélkül, egymást is serkentve ássák a csatornát, készítik a járdát, vagv éppen mikor mi van napirenden. — Tavaly a vízhálózat épí tése és a belvízlevezető nyi­tott csatorna készítése volt a legfontosabb munkánk. Az utóbbit az Aranykalász Tsz és a lakosság 652 ezer forint értékű társadalmi munkával segítette. A 4370 méter víz­hálózat megtöltéséhez a jász. herényi Hűtőgépgyár 350 ezer forintot adott. A lakos­ság uayanennyit külön hoz­zájárulásként és 148 ezer fo­rint értékű társadalmi miun­kát. — sorolta a tanácselnök. — Százával sorolhatnám a társadalmi munkások nevét, akik a vízhálózat építésénél, a járda készítésénél segéd­keztek — mondta Mizsei István. a házilagos építőbri­gád vezetője, aki maga is a kiváló társadalmi munká­soknak járó jelvény arany fokozatának birtokosa. — A József Attila úton is tavaly épült a járda. Szatmári Já­nos, Gömöri Pál, Mizsei Já­nos, Farkas Imre, Bazsó Jó­zsef és mások önként, szíve­sen dolgoztak. Az Xjltörő ut­ca lakói u járda utókezelését vállalták, végezték, s maguk építették meg az átkötő jár­daszakaszokat is. Almást Fe­renc, Bata János, Kövér Fe­renc járlak élen jó példával. Nagy György István és töb­ben az Arany János utca lakói közül azért dolgoztak, hogy mielőbb hozzájuk is eljusson a víz. — Én beteges asszony va­gyok, nem birom n. nehéz munkát. Akkor szívesen se­gítettem, amikor a fürdő kabinjait meszeltük, festettük. Sassné, a szomszédasszonyom nemcsak az idén, hanem már többször volt társadalmi munkán. Vele is beszéljen — ajánlotta Répás Pálné. Sasséknál csak Lajos bá­csival sikerült beszélnem. — A fürdő építésekor és azóta is ment a feleségem társadalmi munkára. Nézze csak, ezt az oklevelet kapta. Nem számított ő elismerés­Pénteken ülést tartott a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottsága. A tanácskozáson — amelyen részt vett Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja, művelődésügyi miniszter és Lázár György munkaügyi miniszter is — megvitatták a kormány 1016- os ifjúsággal foglalkozó hatá­rozatának végrehajtási ta­pasztalatait. A rendelet 1967-ben látott napvilágot, az azóta eltelt három esz­tendőt a KISZ KB intéző bizottsága elemezte. Az intéző bizottság meg­állapította. hogy a KISZ KB különböző szervei részt vet­tek a kormányhatározat nyo­mán kiadott miniszteri fel­hívások. utasítások kidolgo­zásában, s fokozott figyelem­mel kísérték azok végrehaj­tását. Sajnálatos tapasztalat, hogy amíg a KISZ megyei bizottságai általában jól ol­dották meg a rájuk háruló re, mint ahogy mások sem, azért segítenek. Nem félnek a boldogháziak a munkától. Aztán meg mindannyian föl­fogjuk, hogy a mi érdekünk a község fejlődése — sum­mázta véleményét id. Sass Lajos. Bizonyára hasonlóan gon­dolkodik minden jászboldog- házi ember. Ezért van az, hogy szinte az egész község összefog, amikor nagyobb feladatok megoldására kerül sor. Így volt ez korábban a fürdő építésénél, s tavaly a vízvezeték és a 4300 méter belvízlevezető csatorna készí­tésénél is. A község lakói közül mindenkire több mint 400 forint jut a tavaly el­végzett 900 ezer forint ér­tékű tórsaflalmi munkából. EzZel növelték meg az ál­lamtól kapott összeget, a községfejlesztési alapra és önkéntes hozzájárulásként befizetett forintjaikat, hogy a tervezettnél gyorsabban fejlődjön, szépüljön Jász- boldogháza. A kisközség nagyszerű tet­tének jutalma: a községfej­lesztési versenyben elért el­ső helyezés. a versenyzászló és az ezzel járó 80 ezer Ft. Nagy Katalin feladatokat, addig a városi és járási bizottságok, illetve az alapszervezetek többségét felkészületlenül érte a hatá­rozat. Igaz, nem kapták meg a szükséges segítséget a hatá­rozat ismertetéséhez, értel­mezéséhez és népszerűsítésé­hez. sem a KISZ KB szer­veitől. sem a KISZ megyei bizottságaitól. Nem lehet egyetérteni azzal a nem egy helyen tapasztalt vélemény­nyel — szögezte le dr. Hor­váth István —. hogy a kor­mányhatározat nyomán szü­letett miniszeri felhívások a helyi gondokat automatiku­san megoldják, mint ahogy nem helyeselhető a „csoda­várás”. az azonnali eredmény Sürgetése sem. . Bármennyire sikeresen ha­lad is az 1016-os rendelet megvalósítása, bármennyit tettek is a fiatalokért, még jó néhány feladat vár meg­oldásra. Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents