Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-12 / 136. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. június 12. Pálfy József: LATIN-AMERIKAI UTINAPLO 3. Á hosszú ország Évi 845 millió dollár — rézből — Választási harc és bank­rablások — Puccskisérlel, ha kevés a zsoid Pudahuelból, Santiago re­pülőteréről a város felé ha­ladva az országutat szegélye­ző kerítéseken, a házak fa­lán az utas tarka felirato­kat lát, s egy csapásra meg­érzi az elnökválasztási év politikai hangulatát. Nem kell sok előképzettség ahhoz, hogy kitaláljuk: a legtöbb­ször szereplő név, — Ales- sandri — a jobboldal je­löltjéé, neki lehet, van is a legtöbb pénze a választási kampányra. A jelenlegi el­nök pártjának, a keresztény- demokratáknak emberét pi­ros-kék színnel. Chile nem­zeti színeivel népszerűsítik. De Törnie neve mellett már gyakran találkozni ilyen gú­nyos felirattal: „Blabla”... Aztán a népi egységet hir­dető jelszavakat lehet ol­vasni. Allende nevével, aki ha-t baloldali párt közös .je­löltje. S ha már a félórás autóút olvasnivalóit mind fel akarjuk sorolni, nem hagyhatjuk ki, hogy a Le- nin-cantemáriumra is számos jelmondat figyelmeztet, — chilei kommunista fiatalok festettek a falakra. Chile érdekes ország. S nemcsak földrajzi értelem­ben. (4200 kilométer hosszan nyúlik el a Csendes-óceán partján, szélessége viszont csak 180 kilométer, keleti határa az Andok havasain át húzódik, az ország föld­iának nagy többsége hegy és hegy, igaz, a mélyén réz­zel és más értékes ásványi kinccsel.) Chile politikai szempontból azért kivételes ország Latin-Amerikában, mert viszonylag itt a legfej­lettebb a parlamenti de­mokrácia. (1938-tól a máso­dik világháborút közvetlen követő évekig népfront volt uralmon^ számos haladó in­tézkedést hozott.) Legális itt és jelentős tömegbefolyással rendelkezik a kommunista párt, a mostani elnökválasz­tási harcban úgy tudott szö­vetségre lépni a szocialisták­kal, radikálisokkal és más kisebb politikai csoportokkal, hogy közös kormányprogra­mot is kidolgoztak! De Latin-Amerikában va­gyunk, s ezért nem lephet meg, hogy éppen ott tartóz­kodásunk alatt jön híre egy katonai puccskísérletnek: Gamboa nyugalmazott tábor­nok és tucatnyi tiszttársa lakat alá kerül. Sok bántó- dása nem lesz, akárcsak Ro­berto Viaux tábornoknak, aki 1969 fezén próbálkozott katonai hatalomátvétellel, amikor katonáival megindult a Tacna-tüzérezred vörös­téglás, középkori bástyákat giccsesen utánzó laktanyá­Nyolc évvel ezelőtt 9 ezer tonna olaj érkezett csőveze­téken a csehszlovákiai Bud- kovee tartályaiba. Azóta már több mint 100 millió tonna fekete arany érkezett a Vol­ga mellől a testvéri orszá­gokba. A vezeték gazdasági előnyeiről tanúskodnak a számok. Ha a Lengyelország­ba irányított csaknem 40 millió tonna fűtőanyagot tengelyen akarnánk szállíta­ni, több mint 40 ezer sze­relvényre lett volna szükség. Ha a volgai olajat tartály- hajókon vinnék az NDK-ba, — úgy mint korábban — az külön tankhajó flottát igé­nyelne. A csővezetéken tör­ténő szállítás 70—80 százalékkal olcsóbb. A Barátság olajvezeték azonban nemcsak modem technikát és több ezer kilo­méter acélcsövet jelent, ha­nem mindenekelőtt az em­berek munkáját, azokét is. akik 8 éve a vezetéknél bá­jából. Viaux megúszta azzal, hogy kudarca után háziőri­zetre ítélték... A katonai államcsínykísér­letek oka — anyagi termé­szetű. Rosszul fizetik Chilé­ben a katonákat! Persze, nem csupán a katonáknak van okuk a panaszra az élet állandó drágulása miatt. Az örökös inflációra jellemző, hogy a legutóbbi pénzreform során, amikor új pénzegy- ségként az escudót vezették be, a régi pesót 1000:1 arányban váltották át. (Ami­nek a következménye, hogy a chileiek még ma is ezre­sekben számolnak...) Alejandro Hales Jamarne Hales bányaügyi miniszter­rel sikerült találkoznunk, — akárcsak Peruban, itt is ez az egvik legfontosabb mi­niszteri tárca. A legfrissebb. 1969-es gazdasági adatokból idéz: az ország teljes export­ja 1061 millió amerikai dol­lár volt, ebből a bányászat 942 millióval részesedett. Csak a réz-exoort, 845 millió dollárt tett ki! Kulcskérdés tehát a rézbányászat fejlesz­tése, az export növelése. Ho­gyan? Chilében is államosí­tani akarlak az amerikai kézben lévő bányákat, úgy mint Peruban, a különbség csupán az, hogy lassabb ütemben, nagyobb kártalaní­tással... Ami a magyar—chilei gaz. báskodtak, s azóta a vezeték­kel együtt felnőttek. Az okos automaták, amelyeket Csehszlovákiában, Lengyel- országban, Magyarországon és az NDK-ban készítettek, biztosítják az olaj fennaka­dás nélküli továbbítását. Az egész vezeték 3 éve érte el a tervezett kapacitást, a Brodi—Pozsony és Brodi— Százhalombattai szakasz tel­jesítménye pedig meg is haladja azt. ...Mindezt Pavel Beljanyi- kov mérnöktől, a Barátság olajvezeték irányítószolgála­tának vezetőjétől tudom, akivel Lvov központjában, egy többemeletes régi ház­ban beszélgettünk a központ­ban. Telefoncsöngés szakított félbe bennünket: Beljanyi- kovot a diszpécserközpontba hívták. A diszpécser központ A tágas szoba sarkában péptávíró konog. Egy magas férfi orosz és lengyel sza­dasági kapcsolatok kérdését illeti, e téren viszonylag ke­vés a lehetőség. A chilei kormány megszorítja az im­portot. Előfordul például, hogy a Banco Central-nál, az ottani nemzeti banknál, a behozandó áru értékének százszorosát (!) kell letennie az importőr cégnek, a pénzt csali fél év múlva kapja vissza, ami 15—18 százalék kamatveszteségnek felel meg. Nem csoda, ha ilyen körül­mények között a chilei üzlet­ember százszor is meggon­dolja, rendeljen-e külföldi árut. S az sem csoda, hogy a boltokban az importcikkek ára igen magas, — még Svájc is olcsóbb országnak tűnik Chilénél... Santiago külső képe sok­ban emlékeztet az európai városokra. Talán azért is, mert szép számmal vannak európai bevándorlók. (Saját szememmel láttam Bellavis- táhan, a hegyek közti kis tó partján ezt a jelenetet: egy fahídon szőke fiatalember üldögél, távolabb feltűnik egy jellegzetes arcú, ősz fér­fi, s odaköszön neki: — ,.Heii Hitler!” A köszöntés viszon­zása ugyanaz... Történt ez 1970 tavaszán!) Az üzleti életben különösen sok az európai. Chilei kispolgárok­ká váltak. gyarapítván a Santiagoban amúgyis nagy­számú kispolgári réteget. E vakat keverve telefonál: Mi­hail Csisztov az ügyeletes diszpécser. — Az NDK-ból kérik, hogy a következő dekádban ad­junk több olajat. Azt hiszem, hogy épp úgy, mint a múlt hónapban, 20 százalékkal túlteljesíthetjük a tervet... Pavel Beljanyikov rábólint, majd átnézi Csisztowal az asztalon fekvő jelentéseket. Fél szavakból értik egymást A diszpécser mindig pon­tosan tudja, mi történik a vezetéken. Munkáját telefo­nok, rádió, távíró és telex, televízió segíti. Bármelyik pillanatban kapcsolatot léte­síthet akár a Volga-parttal, akár a négy ország bárme­lyik fogadóállomásával. Két óránként érkeznek a táviratok. a rövid rádióje­lentéseik a vezeték minden szakaszáról, minden szivaty- tyú állomásról. Az a legfon­tosabb, hogy szigorúan be­tartsák a napi tervet, ame­lyet a tlégy ország szakem­bereivel egyeztettek. \ leg­kisebb rendellenességre az egész vonalon működésbe réteg politikai súlya is te­kintélyes, — az elnökválasz­tás a főváros, Santiago, to­vábbá a nagy kikötőváros Valparaiso, továbbá Concep­cion és Vina del Mar, a kon­ferenciák színhelyéül szolgá­ló tengerparti üdülőhely la­kosainak szavazatán dől el. A kispolgárt pedig, hogy egy MIR elnevezésű ál-for­radalmár, széls&éges csoport __ tagjainak számát összesen s zázra becsülik! — riogatja. Itt-ott robbantgat, gyújtogat, bankokat rabol ki „forradal­mi” indokkal. Kétségtelen, hogy ezzel csak a jobboldal malmára hajtja a vizet. Nincs kizárva az sem. hogy éppen a reakció támogatja a maroknyi bajkeverő tár­saságot. Ez Argentínától Guatemaláig egész Latin- Amerikára jellemző. A szél­sőséges elemek egyéni akciói távol tartják a tömegeket a társadalmi változásokért folyó harctól, semminthogy csatasorba állítanák. A kom­munista pártok pedig, mint a Chilei KP is, a kizsák­mányolt milliókat akarják mozgósítani döntő küzdelem­re. Hogy Latin-Amerikában végre érvényesüljön a tár­sadalmi igazság, hogy végre emberi élet jusson osztály­részül a ma még kisemmi­zett, éhezésre, nyomorúság­ra és korai halálra ítélt tö­megeknek. lépnek a riasztóberendezé­sek. s a hiba elhárítására azonnal elindul az ügyeletes brigád. Vannak azonban ko­moly esetek is. Egyik ősszel például tele­fon-riasztás érkezett. Nelli Volginának, az ügyeletes diszpécsernek jelentették, hogy tűz ütött ki a csehszlo­vák fogadóállomáson. Tele­fon Ungvárra: „Azonnal in­duljanak a tűzoltókocsik”. Brodiba: „Poroltókat készeni létbe”. Néhány perc alatt többszáz ember lendült mozgásba. 12 külön­leges tűzoltókocsi robogott át a határon, a tűz színhe­lyére. Űjabb néhány perc és Lvovból több repülőgép, he­likopter indult oltóanyaggal. A tüzet sikerült gyorsan el­fojtani. A Ívovi diszpécserközpont éjjel-nappal szolgálatban van, hogy biztosítsa a veze­ték munkáját. Szakadatlanul működnek P bonyolult mű­szerek. A közelmúltban sze­relték fel a „Volna” (Hul­lám) telemetrikai rendszert, amely azonnal jelzi, ha egy vagy több szivattyúállomáson keletkezett hiba miatt a ve­zetékben hirtelen megnövek­szik az olainvomás. V. Popov (APN) Veszélyes élni A mai ember, különösen a nagyvárosok és ipari közpon­tok lakosa egyfajta módon tragikus, sőt inkább paradox helyzetbe került. Tragikusba azért, mert úgy látszik olyan életmódot választott magá­nak, amely a lassú, tudatos, de akaratlan halállal egyen­lő, paradoxba azért, mert akkor került ilyen helyzetbe, amikor az anyagi kultúra példátlanul fejlődik, s a technológiai forradalom kö­vetkeztében gyorsan növeke­dik a gazdagság. Jobb lenne talán azt mon­dani, hogy éppen saját mun­kája és sikerei veszélyezte­tik, de az ilyen mesterséges okozati összefüggés eltorzíta­ná a képet. Nem a gazdasági haladás a ludas ugyanis, hanem az emberek rövidlátása, akik nem fedezték fel idejében, hogy a sok haszon mellett mennyi veszélyt rejt magá­ban a gazdasági fejlődés. Milyen veszélyek ezek? El­sősorban a levegő szennye­zettsége. Az ipar összponto- sulása a nagy város-települé­sek körül, a kémények és a megszámlálhatatlanul sok gépkocsi, a levegő szennyező­désének állandó forrásai. Ta­lán ez a legdrasztikusabb és legismertebb példa. Továbbá a gyári és városi csatorná­zási szennyvizek mérgezik a folyókat, csatornákat, és ta­vakat, bakteorológiai és ve­gyi szempontból. Az erdőket még nemrégen szerte a világon kíméletle­nül pusztították és az erózió szisztematikusan változtatta meg egész területek arcula­tát és éghajlatát, mialatt az urbanisták rövidlejáratú gaz­dasági számítástól elvakultan, vagy elegendő pénz hiányá­ban zsúfolt településeket ter­veztek hatalmas épülettöm­bökkel, napsugár, légtér és zöld felületek nélkül. Ilyen borongós és az egész­ségre veszélyes a környezet, amely a mai embert körül­veszi. Sok évvel ezelőtt hang­zottak már el komoly figyel­meztetések. De „pusztába ki­áltott szó” maradt. A veszély azonban ma olyan méreteket öltött, hogy már a legközöm- bösebbeket is felrázta. Kezd gyökeret verni a fel­ismerés, hogy a gazdasági haladás mennyiségi mutatói magukban véve még nem je­lenteinek jobb életet, ha fi­gyelmen kívül hagyják a mi­nőséget A küzdelem az úgy­nevezett „environment”-ért, az ember környezetéért, mindinkább válik a ma jel­szavává. Harc ez végső so­ron az ember megmentéséért, megmentvén a természetet, amely nélkül nem létezhet. A „világ biológiai egyen­súlya továbbromlásának” megakadályozása érdekében folytatott elszigetelt akciók elégtelen eredménnyel jár­tak. Ezért számos nemzetkö­zi szervezet, mint a FAO, az UNESCO, az OECD, a KGST, az EGK, a Világegészségügyi Szervezet, de különösképpen az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága kezdeményezést tettek az egyéni kísérletnek egy óriási erőfeszítéssé tör­ténő egyesítésére, hogy mi­előtt még a tragikus körül­mények túlságosan is súlyo­sakká válnának, ne csak „mentsék a menthetőt”, ha­nem javítsák is az ember környezetét. Telefon botrány A japán telefontársaság 18 év óta rendszeresen elküldi a havi számlát a Japánban állomásozó amerikai csapa­tok parancsnokságának az általa folytatott telefonbe­szélgetésekről, de idáig még egyetlen centet sem kapott. A számla már elérte a 22,5 millió dollárnyi összeget! A Japánban állomásozó amerikai hadsereg telefon- számlája körül diplomáciai botrány tört ki. Vita folyt mind a japán parlamentben, mind az amerikai' kongresz- szusban. Az amerikaiak el­utasítják a számla kifizeté­sét, hivatkozva a Japánban levő amerikai katonák ,,sta­tútumára”, amely biztosítja számukra „szolgálati felada­taik végrehajtásának meg­könnyítését”. A japán tele­fontársaság azonban úgy véli, hogy az USA-nak ugyanúgy meg kell fizetnie telefonbeszélgetéseit, mint a japán kormány intézmé­nyeinek. „Már két éve foglalkozom ezzel a kérdéssel, mondta a japán külügyminisztérium egyik alkalmazottja. A meg­beszélések már egész külön­leges fázisba léptek és re­mélem, rövidesen megoldód­nak a kérdések”. Az ameri­kaiak azonban nem így gon­dolkodnak. A tokiói amerikai nagykövetség képviselője megcáfolta ezt az optimiz­must. „Jelenleg, mondotta, nem állunk közelebb bár­milyen megoldáshoz, mint 17 évvel ezelőtt.” Az óceánban osztályozzák a halat ••• Sok ország halászai, akik az Atlanti-óceán trópusi vi­zein dolgoznak, nem értették, mi lehet az oka, hogy a „Ko- zerog” szovjet hajó hálójá­ba mindig válogatott hal kerül. Amint kiderült, a szovjet hajóról „elektromos ellenőrökkel” közvetlenül az óceánban osztályozzák, vá­logatják a halakat. Amint a műszerek halrajt észlelnek és a háló a vízbe ereszkedik, egy elektromos generátor áramimpulzusokat továbbít a háló nyílásához szerelt elektródákra. A kü­lönböző fajtájú és nagyságú halak különbözőképpen rea­gálnak bizonyos frekven­ciákra; ez a szerencsés fo­gások titka. A „Kozerog”-on a Szov­jetunió, Bulgária, Lengyel- ország és az NDK tudósai folytatnak kísérleteket. A tudósok közösen kidolgozták a halászhajók újfajta villa­mos berendezéseinek egész komplexumát is. Hnánc’oligarchiúk Az USA-ban pénzcsoportok ellenőrzik az ország gazdasá­gi életét. Így például 18 pénz­csoport körülbelül 200 mono­póliumot egyesít, és az USA ipari termelésének mintegy 60 százalékát ellenőrzi. Amerikában és a kapitalis­ta világban a legnagyobb a Morgan pénzcsoport. Hatásá­nak befolyása alá esik körül­belül húsz óriás-bank. bizto­sító társaság stb. 1959.'év ele­jén a Morgan csoporttal kap­csolatos bankok és társasá­gok aktívája elérte a 168— 170 milliárd dollárt. Nagyság szerint a második a Rockefeller család által ve­zetett pénzcsoport. A múlt esztendő elején aktívája el­érte a körülbelül 125 milli­árd dollárt. & a csoport el­lenőrzi a kapitalista világban az olajipar jelentős részét. Az utóbbi évek folymán azonban uralkodó pozíciókat foglalt el a vegyi. az elektro­technikai, a rádiótechnikai, a rakéta és az atomiparban is. üiiiiiiilillllllllllil Hirdessen a NÉPLAP-ban 1 Vina del Mar kaszinója. A chilei tengerpart leghíresebb üdülőhelye bevonult a tör­ténelembe, mert falai között jelentkezett először 1969-ben a latin-amerikai országok egységtörekvése — az USA ellenében Százmillió tonna kőolaj a Barátság Vezetéken

Next

/
Thumbnails
Contents