Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-10 / 134. szám

1970. június 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 O LVASölNK Vigyázat! Bérházi Az utóbbi időben Szolno­kon elszaporodtak a bérházi tolvajlások. Az ismeretlen tettesek különösképpen a kerékpár-alkatrészeket lop­ják. Néhány hét alatt leg­alább nyolc-tíz olyan esettel találkoztam, amikor a mun­kába siető emberek kerék, kormány vagy éppen gumi nélkül találták az egyébként védett helyen lévő jármű­vüket. A szenvedő alanyok közé tartozik kisfiam is. A Kolozsvári út 8. szám alatti ház kerékpártárolójából elő­ször a lezárt, 1260 forintos új kerékpár pumpáját „fúj­ták” meg. Néhány nap múl­va eltűntek a szelepek, majd nyoma veszett a kerékpár első kerekének is. Vajon mit lehet tenni a tolvajlások megakadályozá­1965. decemberében kap­tam meg az építési enge­délyt az Űttörő utca ?l/b sz. lakóház felépítésére; 1966 augusztusában költöztem az új lakásba. Vízvezetéket ak­kor részben fedezet hiányá­ban, részben pedig az Úttörő utcai kisajátítási eljárások­nál felmerült bizonytalan­ság miatt nem készítettem. A kisajátítás — amely az én ingatlanomat is érintette — ez év januárjában befe­jeződött. Lakóházam meg­maradt. és a tanácstól ka­pott szóbeli értesítés szerint előreláthatólag nem is kerül kisajátításra. így most már időszerűnek láttam a ház közművesítését. Január végén szóban, feb­ruár 9-én írásban adtam be megrendelésemet a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Eltűnt egy távirat tolvajok!!! sara? Nyilvánvaló, hogy a rendőrség nem nyomozhat egy eltűnt kerék vagy pum­pa után (bár az esetek so­kasága miatt ez sem ártana). Marad tehát a másik meg­oldás. Az ingatlankezelő vál­lalat hozzon szigorú intézke­dést, hogy a kerékpár-tároló­kat mindenütt kötelesek zárva tartani. Különöskép­pen ott — mint a Kolozsvári úti bérházakban —, ahol házmester sincs. A tárva- nyitva hagyott kerékpártá­rolók, lépcsőházi ajtók éj­szaka szinte kínláják magu­kat a specializált tolvajok­nak. Jó lenne, ha nagyobb éberséget tanúsítanánk mi. lakók is, akik szenvedői va­gyunk a lopásoknak. E S. Szolnok Vállalat váróéi üzemvezető­ségén. Márciusban, április­ban többször személyesen érdeklődtem. Több megoldás is lehetséges lenne a vízbe­kötésre, de egyik a tanács­nak, a másik a vállalatnak nem felel meg. Meguntam már az ide-oda járkálást. Néhány nap sza­badságom js „ráment” már a leendő vízvezetékre. Ápri­lis 18-án írásban kértem mind a tanács építési és közlekedési osztályát, mind a csatornaműveket: jussanak végre közös nevezőre a víz­vezetéket illetően. Ahogy tapasztalom, egyetlen dolog­ban már egyezik a „véle­ményük”. Még válaszlevelet sem küldenek. Balogh Imre Szolnok mártoni ÁFÉSZ raktáránál. Ott is voltunk. A kirendelt­ség munkatársa 9 óra körül ei'Kezett. Ekkor már javában sorakoztak a járművek, egyéni termelők, tsz-ea. A kenderesi termelőszövet­kezet gépjárműve 11 óra körül ért az átvevőhelyre. Hiába türelmetlenkedtünk, soron kívül átvették tőlük a gyapjút. Délután 3 órakor ugyanez megismétlődött. Ak­kor már a nü járművünk lerakása következett volna, de az átvevő felszólított ben­nünket: álljunk el innen, mert a most érkezett gyap­jút már minősítette, csak mérlegelni kell. Mit tehet­tünk? Félreálltunk. Délután négy órakor ért­hető, világos választ kap­tam. A gyapjút semmikép­pen nem tudják már átven­ni, június 8-án szállítsuk Jászladányba... Tőlünk Kun­szeri tmár ton 12 km-re van, Jászladány 100-ra... S mi a biztosíték, hogy Jászladény- ban nem járunk hasonló­képpen? És kit terheljen a többletköltség? Az elveszett nap közössé­günknek kiadást jelentett. A tsz belső ellenőre szóvá is tette: miért nem adtam át a gyapjút? Jegyzőkönyvet vett fel az esetiéi, s jóllehet, nekem kell kifizetnem a gyapjú ide-oda utaztatását. Jogos az észrevétel. A vál­lalat eljárása viszont felhá­borító! Prjevara Anna főállattenyésztő Öcsöd, Kossuth Tsz 2. Június 3-ám 10 óra után néhány perccel érkeztem a gázcseretelepre, palackot A széljárás a bűnös Munkatársunk az országos bajnoki salakmotor versenyt propagáló módszert bírálta május 24-i lapunkban „Sze­metelő” propaganda cím­mel. Bódi József, a Szolnoki MTE motoros szakosztályá­nak intézője a következőket írta erre: . .Tökéletesen egyetértek a cikkben foglaltakkal... Ki­fogásolja azonban, hogy a röplapok, amelyeket a Szol­noki MTE motoros szakosztá­lya terjesztett, nagyrészben az úttestre és a virágágyak­ra hullottak. Amíg a termé­Riasztó felelőtlenség A május 28-1 lapban olvas­tam a „Nyitott kapuk, riasztó felelőtlenség” című cikküket. Valóban, sokszor riasztó fe­lelőtlenséggel találkozik még a gyanútlan szemlélő is. Mostanában aggódva sétá­lok a Tisza partján. Meg­döbbent a Tisza-tenger, és félek a víztől. A rádióban, a tv-ben több száz milliós ká­rokról hangzanak el kom­mentárok. Emellett krajcá- roskodásnak számít az a két akartam cserélni. A kapu zárva volt. Az udvaron te­herkocsiról rakták le a telt palackokat a munkások. Az irodából kijövő hölgy így informált bennünket: kb. fél óra múlva cserélnek majd palackot, amikor a rakodás­sal készen vannak. Ez a vál­lalat utasítása. Röpke óra alatt megtörtént a lerakodás. Reménykedtünk. Csak hogy ezután az üres palackokat rakták fel a te­herautóra — és még hátra volt a pótkocsi le- és felra­kása. Mondanom sem kell, hogy közben megnőtt a vára­kozók száma. Néhányan tűr relmüket vesztve hazamen­tek. Magam is sokalltam az ácsorgást. Ama kívánságom­nak adtam kifejezést, hogy, szeretnék a panaszkönyvbe beírni. Időbe tellett, míg a hölgy engedett a kérésnek. Beengedett az Irodába. Erő­vel tört magának utat egy idős bácsi, aki ugyancsak a panaszkönyvbe kívánta sérel­mét bejegyezni. Furcsa ki­jelentést tett ezután a hölgy. Mire megyünk ha beírunk a panaszkönyvbe. És; ha any- nyira kell a gáz, ott van a Tempó, a Tefu; rendeljük meg ott. Ügy vélem, . a vásárlóra kellene bízni; döntse el ma­ga, hogyan szerezze be a gázt És ha az olcsóbb — de fárasztóbb — megoldást vá­lassza? Az ő pénztárcája „tudja”. És elgondolkozta­tó a szállítás megszervezése. Biztosan lehetne valahogyan okosabban is. És nem min­dig a kispénzű emberek ká­rára. Nagy Sándor Szolnok szetet oly mértékben nem tudjuk átalakítani, hogy a szél iránya részünkre meg­felelő legyen, addig ezek az állapotok mindig fennállnak és a virágágyak közé is ke­rül néhány röplap. A magam részéről nem tartom én sem épületes lát­ványnak a röplapokkal tele­szórt szolnoki utcákat, de semmi esetre sem olyan visszataszító ennek a látvá­nya, mint a napraforgó- és tökmaghéj...” Tényleg nem olyan vissza­taszító, de azért a röplap is szemetessé teszi az utcákat. szállítószalag, amelyet a ho­mok- és kavics szállítók a párton hagytak, a víz marta­lékául. Nem igaz, hogy ép­pen ők nem tudtak volna az ár közeledtéről! A két szállítószalag — ha gondolt volna rá valaki — esetleg éppen a víz ellen se­gíthetett volna az emberek­nek gigászi küzdelmükben. Május 13-án halálesetet közlő táviratot adtak fel címemre Nagykanizsán. A temetéssel kapcsolatban kö­telezettségem is lett volna, amit bizony — a posta fele­lőtlen kézbesítője miatt — elmulasztottam. Családi bo­nyodalom származott ebből, és sok-sok nyugtalan éjszaka. Reklamációmra a postán megmutatták a kézbesítő, könyvet. E szerint én május Í3-án 21,20-kor átvettem a H betűvel jelzett, azonnal kézbesítendő táviratot. Til­takozásomra vizsgálatot tartottak, melynek során be­bizonyosodott: a kézbesítő megsemmisítette a táviratot. s nyugodt lelkiismerettel „nyugtázta” nevemben an­nak átvételét. a viszonylag korai időpont ellenére sem volt kedve a megadott címre vinni a táviratot, noha gyaloqosan is mindössze tíz percnyi járásra lakom a postától. Megvallom, nem nyugtat meg, hogy „ lelketlen kéz­besítő ellen „büntetölea” eljártak, és a kellemetlenség­ért elnézést kértek. Több volt ez kellemetlenségnél. A nyugalmam, n. bizalmam veszett el a távirattal eoviitt. Idős szüléink az ország másik felén laknak. Tőlünk — és a posta ilyen hanyag dolgozójától — meg­halhatnak. megbetegedhetnek, anélkül, hogy hírt kap­nánk felőlük. Balogh János > Szolnok H. J. Szolnok Felnőtt tanulók a tsz-ben A megyei pártiskolán tanulok iöbbedmagammal. A hdiáktársak” többsége már a negyedik X-nél tart. Mégis kihasználjuk a tanulás minden lehetőségét. Így az egyik alkalommal csoportunk a csataszögi Szebb Elet Tsz-be látogatott el. Bódi József, a szövetkezet elnöke fogadott bennünket, majd tájékoztatott a tsz gazdasági helyzetéről. Jó ismerősökként távoztunk a szövetkezetből. Volt mit látnunk-hallanunk a szépen fejlődő közös gazdaság­ban. az ott tapasztaltakat — az iskola befejezése után — a gyakorlatban is hasznosítjuk. Hegedűs István Szolnok Vízvezetéket szeretnék... cfäbeifjbhte­A Marjalaki úti óvodások öröme A tettes ismeretlen A kisújszállási Marjalaki úti óvodából érkezett a hír. A Jármű és Gépjavító Állo­más vezetői engedélyezték, hogy dolgozóik nagyméretű udvari játékokat készítsenek az óvodának. A társadalmi összefogás eredményeként már birtokba vették a kicsi­nyek a játékszereket. A gyermekek vidáman töltik napjaikat az óvodában; éle­tüket megszépíti az értékes ajándék. A játékszereket az óvodá­sok gépjavítóban dolgozó szülei és azok munkatársai készítették. amelyeket az óvó néni „segítségével” ez­úton is megköszönnek a gyermekek. Május 20-án közöltük Fa­zekas Lajos mezőtúri olva­sónk levelét „Hamutálat a karcagi sütödébe!” címmel. A Karcagi Sütőipari Vállalat válaszleveléből idézünk: . .Felkerestük a pana­szost, a Néplap szerkesztősé­gében őrzött szennyezett ke­nyeret elhoztuk, és a ciga­rettavég elhelyezkedéséből következtettünk.. . A vizs­gálathoz segítséget kaptunk a mezőtúri üzemben dolgozó szocialista brigádtól is... Ar­ra a következtetésre jutot­tunk, hogy a cigarettavég műszak-szünetben a kelesz- tőkocsin elhelyezett szakajtó­kosárba kerülhetett.. Er­re rátették a tésztát, s az úgy belekelt, hogy vetéskor nem lehetett észrevenni... , Megállapításunk szerint a cigarettavég kenyérbe kerü­léséért nemcsak egy személy felelős, ezért az üzemben dolgozó brigádot valamint a telep vezetőjét kollektíván felelősségre vontuk... 1970. évi nyereségrészesedésüket részben megvonjuk... Mun­kaszünetben az üzembe még a szállítómunkások, illetve egyéb, kisegítő állományban lévő dolgozók sem mehetnek be. Szigorúan ellenőrizni fog­juk, hogy az üzem dolgozói csak a kijelölt helyen dohá­nyozzanak. . i A kisajátítás szabályainak módosítása A pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter módosí­totta a kisajátítással kapcso­latos kártalanítás részletes szabályozásáról szóló 1/1965. (VII. 24.) számú együtes ren­deletet. A módosítás a kárta­lanítás egyes szabályait — elsősorban a telekért, a báz~ ingatlanért járó kártalanítás mértékét — érinti. • A rendelet felemeli a tel­kek irányárait, s így a kárta- lanításkor a forgalmi árakat jobban figyelembe vehetik. A telkekért fizetendő kárta­lanítás mértéke igazodik a közművesítés fokához, a tele- püléshez. Megyeszékhelyein levő járási jogú városokban négyszögölenként 25—500 fo­rintig, járási jogú városban 20—300 forintig, nagyközsé­gekben 15—200 forintig, községekben 5—160 forint között kerül kialakításra A közművesítés fokát a telkek értékelése során csak akkor lehet figylembe venni, ha a közművet a tulajdonos létesítette, vagy a létesítés költségeihez hozzájárult, il­letőleg ha a közmű a tulaj­donos tulajdonjogának meg­szerzésekor már megvolt. Ez az új rendelkezés azt kívánja megakadályozni, hogy az ál­lami közművesítés nyomán a tulajdonos a kisajátításkor indokolatlan jövedelemhez jusson. Emelkedett a földért fizetendő kártalanítás maxi­muma is. A föld értékét ka­taszteri holdanként — a mű* velési ágtól függően — az értéknövelő és értékcsökkenő tényezők figyelembevételé­vel — a kisajátított föld egy holdjára jutó kataszteri tisz­ta jövedelem 300—5000-szereg szorzatának megfelelő forint összeg alapján kell megálla­pítani. Más árak irányadók akkor, ha a város (község) belterü­letének nem beépítésre kije­lölt részén fekvő telket sa­játítanak ki. Ilyen esetben a beépítetlen telkek értékét a mezőgazdasági ingatlanokra vonatkozó értékelési szabá­lyok szerint kell megállapí­tani. Ha a telek_nem áll me­zőgazdasági művelés alatt, négyszögölenként községben 5 forint, nagyközségben és járási jogú városban 10 fo­rint kártalanítás jár, s az így megállapított összeget a bíró­sági eljárásban sem lehet felemelni. Előfordult hogy az állam­tól kedvezményesen vásárolt — s utóbb kisajátított ház­ingatlanért — a tulajdonos a vételárnál magasabb összegű kártalanítást kapott, jóllehet arra beruházást nem eszkö­zölt. Ezt a visszásságot akar­ja kiküszöbölni az a Rendel­kezés. Eszerint, ha a lakó­épületet a kisajátítási eljárás­ban résztvevő tulajdonos az államtól vásárolta, az adás­vételi szerződés megkötésétől számított 5 éven belül törté­nő kisajátítás esetében az épületért járó kártalanítás összegét — kamat nélkül szá­mítva — annak az árnak az alapján kell meghatározni, amely áron az értékesítő szerv a szóbanforgó lakóépü­letet értékesítette. Az így megállapított összeget növel­ni kell a tulajdonos részéről végzett beruházások értéké­vel és csökkenteni kell az időközi avulás mértékének megfelelően. Az államtól vá­sárolt és 5 éven belül kisajá­tított lakóépület tekinteté­ben fennálló kamat nélkül számított — vételár hátralé­kot a kártalanítási összegből le kell vonni. Ha az államtól vásárolt és 5 éven belül kisajátított épü­letben lakó (helyiséget hasz­náló) tulajdonos cserelakás­ra nem tart igényt, az épüle­tért járó kártalanítás össze­gét annak az árnak alapul­vételével kell meghatározni, amelyet az értékesítő szerv az értékesítéskor a szóban­forgó lakóépületet beköl­tözhető állapotban történő eladása esetére állapított meg. Ha az államól vásárolt és 5 éven belül kisajátított lakó­épületben az adás-vételi szerződés megkötésekor bér­lő, vagy a vevő lakott, ille­tőleg üzlethelyiséget használt és cserelakásra (vagy csere­helyiségre) tart igényt, a 40 százalékos levonásnak nincs helye. A bérlő részére, ha nem tart igényt cserelakásra, cse­rehelyiségre, pénzbeni kárta­lanítást kell fizetni. Mértéke nem haladhatja meg a beköl­tözhető állapotban történő eladás esetére megállapított r 40 százalékát. A rendele­tet az 1970- április 28. előtt folyamatba tett ügyekben is alkalmazni kell az esetben, ha a kártalanításra vonatko­zóan egyezség nem jött létre, vagy a bíróság jogerős hatá­rozatot nem hozott. Dr. T. I. Hirdetmény Ä törökszentmiklósi mező- gazdasági technikum és szak- középiskola levelező tagozata felvételt hirdet az 1970/71-es iskolai év első osztályába. — Jelentkezhetnek, akik elvé­gezték az általános Iskola VIII. osztályát, folyó évben betöltik a 17. életévüket és jelenlegi, ill. leendő munka­körük betöltéséhez szükséges a szakközépiskolai végzett­ség. Megfelelő számú jelentke­ző esetében a lakhelyen vagy annak közelébe eső hely­ségben folyik az oktatás. A függetlenített termelőszövet­kezeti, illetve állami gazdasági vezetők részére külön osz­tályt szervezünk. Igazgató Több levél is érkezett az elmúlt hetekben, amelyekben olvasóink a cipők mi­nőségére panaszkodtak. (le­vált a talpuk, stb.). Urbán Anna jászalsószentgyörgyi olvasónk hibás lábbelijét ki­cserélték ugyan — a vonat­kozó ' rendelkezéseknek meg­felelően — a szolnoki Cent­rum Áruházban. Hozzá kell tennünk nem nagy lelkese­déssel. E téma — sajnos — bizonyára több olvasónkat érdekli. A vásárlók minőségi ki­fogásainak intézéséről szóló 1/1964. Bk. M. számú ren­delet szerint a vásárlónak r*«ak kifogástalan minőségű, vagy a feltüntetett minőségi osztálynak megfelelő árut szabad kiszolgáltatni. Ha az áru minőségi hibája felis­merhető a vásárló a vásárlás időpontjától számított 8 na­pon belül, ha a minőségi hi­ba csak használat közben ál­lapítható meg, igényét a hiba felfedezésétől számított 8 nap alatt, de legkésőbb a vá­sárlás időpontjától számí­tott 6 hónapon belül jogo­sult bejelenteni. Ha a minő­ségi kifogás alapos, a kifo­gásnak megfelelően az árut ki kell cserén!, ha arra nincs mód, az árut a boltnak vissza kell venni és a vételárat vissza kell fizetni. A szervezéssel, vagy mással van baj? 1. termel ©szövetkezetünk a Gyapjú és Textilnyersanyag- forgalmi Vállalat szolnoki kirendeltségével szerződést kötött 79 mázsa gyapjú szállítására. Értesítést kap­tunk, amely szerint június 4-én reggel 8 órától átad­hatjuk a gyapjút a kunszent-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents