Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-09 / 133. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP í070. június §. som*«*' « -Hu** ••#*• w A 15 éves lakásépítési-fejlesztési terv keretében 1960—75 között 1 millió lakás épül fel. A terv végrehajtása nagyrészt megoldja a lakáshiányt, miközben javul a lakások színvonala is- (Jelenleg a bérlaká­sok 34 százaléka komfort nélküli, 20 szá­zaléka félkomfortos, 26 százalék komfor­tos, 20 százalék összkomfortos.) 1969. vé­géig körülbelül félmillió lakás épült fel. A terv teljesítése céljából az építőipar ter­melését tovább növelik, amit a házgyár hálózat kiépítése biztosít. Míg a harmadik ötéves terv végére a paneles és házgyári lakások 38 százalékát adják a felépített lakásoknak, addig 1975-re — a negyedik ötéves terv végére — 76 százalékra emel­kedik. Elsősorban a városokban és telep­szerűen lehet gazdaságosan építkezni a házgyári termékekből, miáltal nem csupán a növekvő városi lakosság lakásgondjait oldják meg, (1960-ban a lakosság 18 száza­léka Budapesten, 23 százaléka a vidéki vá­rosokban, 59 százaléka a községekben, 1970-ben pedig Budapesten 19 százalék, vi­déki városokban 26 százalék, a községek­ben 55 százaléka élt), hanem meggyorsít­ják a városiasod ás i folyamatot is. Az épít­kezések kétharmada eddig községekben, magánerőből folyt. Ennek megfelelően a száz lakásra jutó személyek száma 1960— 68 között a községekben 14 százalékkal, a városokban 5 százalékkal, Budapestem 3 százalékkal csökkent. Jelenleg hazánk lakásellátottsága közép helyet foglal el Európában, az 1000 főre jutó lakásépítésünk üteme azonban ala­csony. — TERRA — A földgázipar világfóruma években a tudósok és szak­Júniusi rádiókabaré Könnyű erről a műsorról írni. Úgy látszik elmúlt hu­moristáink tavaszi fáradtsá­ga, mert az elmúlt hónapok — bizony kissé laposabb — kabaréi után végre igazán jól szórakoztunk. S nem is akármin. Renge­teg sziporkázó ötlet sorako­zik egymás után Két szóval lehet legjobban dicsérni: szellemes és aktuális. Amo­lyan ész-humor. Figyeltem a helyszíni közönség — meg a saját magam — reakcióit: a nevetés nem robban rögtön a poén után, késik, lassan indul és csak fokozatosan erősödik. Ez a legbiztosabb jele. hogy gondolatközlő hu­mort hallunk. az agyvelőnket „csiklandozzák”. Kezdődött azzal, ami ed­dig a végén volt. A Komlós János teremtette kabaréhá­zaspár, Jenő és Lujza mód­szeres vitájával. Komlós kü­lönösen jókedvű napot fog­hatott ki. mikor ezt a jelene­tet írta, egyik poént még ki sem hevertük, máris csattant a másik. Kár, hogy itt-ott — s ez Komlósnál máskor is előfordul — érzik az olcsóbb fajta népszerűségre, a ,,meg- mondogatás” dicsőségére va­ló törekvés, a hibásat, vál­toztatható! bíráló humorista mindig szimpatikus. De aki olyan tényeken élcelődik, ami adott (például társadal­munk jelenlegi fejlettségi fo­kából következik) és objek­tive változtathatatlan — ol­csón jut sikerhez. Komlós Jánosnál persze a hangsúly inkább a jóértelmű bírálaton van, de a másik véglet is előfordul. A sokszínű, pergő műsor­ban hangulatos színfolt volt Somogyi Pál Horoszkópja, Peterdi Pál eszmefuttatása a vb ürügyén és Abody Béla egyetlen ötletből írt viriolos humoreszkje. Tardos Péter — Bárdy György Gugyerákja változat­lanul adta amit eddig — sok lehetőséget a nevetésre. Bár­dy, a népszerű figura meg­formálása során azonban még mindig tud újítani. (Gondoljunk csak arra. ho­gyan tud rögtönözve bánni a közönséggel.) Sikerült a kerekasztal kon­ferencia is, igaz, hogy most meglepően sokan, összesen kilencen ülték körül. A hí­rekhez fűzött improvizatív megjegyzések azt bizonyít­ják, hogy a humoristák alap­jában véve tényleg „jópofa” emberek. Fehér Klára, az est szó­vivője, felfedezés. Szinte een- tizett, monoton hangja elő­ször szokatlan ugyan, sod­róbb modorú konferamszok- hoz szoktunk, de humora annyira valódi, közéleti, hogy feledtetni tudja kötött be­szédmódját. Különösen az éttermi asztalterítőkről szóló humorszkje sikerült A szerkesztők Marton Fri­gyes és Szilágyi György egyenletes munkáját kell még kiemelni. Már az első mondatok megteremtik a hangulatot, s ezt a szintet — elsősorban az egyre több kö­tetlen hangulati elemmel — még emelni is tudják. — trömböczky — — JÁSZFÉNYSZARUN a házikertekben is termeszte­nek fólia alatt zöldségfélét. Jelenleg 648 fóUaalagút alatt salátát, zöldpaprikát, retket, karalábét, uborkát és paradi­csomot nevelnek. A terme­lők elhatározták, hogy dup- lafalú 100 négyzetméter alap­területű fűthető fóliasátrakat szereznek be. Ma már senki sem vitat­ja, hogy a gáz a leggazda­ságosabb fűtőanyag. A gáz­ipar világszerte rohamosan fejlődik. és fejlettségének szintje egyik mutatója az adott ország gazdasági-mű­szaki potenciáljának. A gázipar műszaki ered­ményei és az együttműkö­dési politika odavezetett, hogy a földgáz átlépi az országhatárokat. A nemzet­közi gázszövetség — ame­lyet negyven évvel ezelőtt alapítottak és 27 ország gáz­iparát egyesíti — az utóbbi az utODDi tizenöt evoen Észak-Kaukázusban, Ukraj­nában. Üzbekisztánban és végül — az évszázad felfe­dezéseként — Nyugat-'tzibé- riában jelentős lelőhelyeket tártak fel. A Szovjetunió­ban 1955-ben alig 10 mil­liárd köbméter gázit termel­tek ki. Ebben az évben vi­szont a kitermelés eléri a 200 milliárd köbmétert, a kilencedik . ötéves terv ide­jére évi 320 milliárd köb­méter gáz kitermelését irá­nyozták elő. A szovjet gázipar ered­ményei, tapasztalatai és ter­mékei felkeltették az euró­pai és más kontinensek or­szágainak figyelmét. Erről tanúskodik -j földgázszállítá­sokra kötött egyezmények sora. Igv gázvezetékek rend­szere köti össze a Szovjet­uniót — többek között — Lengyelországgal. Csehszlo­vákiával. Ausztriával, Irán­nal. Szovjet gázimport A közelmúltban szerződést írtak alá — a Szovjetunió és Olaszország, valamint az NSZK között — földgáz, il­letve csövek és berendezések kölcsönös szállítására. Kor­emberek fórumává vált. A XI. Nemzetiközi Gáz­ipari Kongresszust június 9—13. között Moszkvában tartják meg, 50 ország 5000 küldöttének részvételével. A kongresszus szervezőbi­zottságának elnöke — a szovjet gázipari miniszter, A. Kortunov — hangsúlyozta, hogy a Kongresszus össze­hívása Moszkvában a szov­jet gázipar eredményeinek és a szövetségben végzett munkájának elismerését je­lenti. manyKozi megauapociasoKat írtak alá SZU—NDK és SZU—Lengyelország közötti gázvezetékek építéséről. — A világ földgázkészletét 200 trillió köbméterre be­csülik, ebből 70 trillió jut a Szovjetunióra. A kiterme­lés tekintetében a Szovjet­unió a második, Európában az első helyen áll. A kész­letek tekintetében viszont a szovjet gázipar a leggazda­gabb. A gázipar mérföldes lép­tekkel halad előre és ez ko­moly problémákat vet fel. amelyeket meg kell oldani, így a szák embereket erősen foglalkoztatja a csenofolyó- sított földgáz szállításának kérdése. Megoldása esetén nem lenne szükség nagyát­mérőjű csővezetékek építé­sére. A felhasználás tekinteté­ben a gázipari szakemberek meglehetősen nagy képzelő­erővel rendelkeznek. Véle­ményük szerint a földi- és légiközlekedési eszközök haj­tóművei — a közeljövőben földgázzal üzemelhetnek. A gáz használata rendkí­vül előnyös mind az ipar­ban, mind a háztartások­ban. a Szovjetunióban éven­te 3 millió háztartásba ve­zetik be a gázt. Jelenleg a Szovjetunióban a lakosság 50 százaléka, az USA-ban 60 százaléka használ gázt a háztartásában. A tervek sze­rint 1975-re további 20 mil­lió lakásba vezetik be a gázt, ezzel a lakosság több mint kétharmadára terjed ki a gázellátás. M Marimov AFN Lesz paprika és hagyma Csongrád megye két híres tájnövénye, a szegedi fűszer- paprika és a makói hagyma vasárnap is sok elfoglaltsá­got adott a szántóföldek dolgozóinak. Az állandó esőzések miatt a szegedi fűszerpaprikát a tervezett kilencezer holdas területnek csupán hatvan százalékán tudták eddig el­ültetni. Várakozásra most már nincs idő, mert a pa­lánták elöregednének, tönk­remennének. Ezért a szegedi járásban, a hagyományos termő tájon a családok apra­ja-nagyja vasárnap is tűzdel­te a fűszernövényt a háztá­jiban. Makó határában és kör­nyékén a hagymaföldeken a sok csapadék hatására elbur­jánzottak a gyomnövények. Itt legalább egy hetes kiesést okozott a korábbi árvízhely­zet, Makó és Maroslele la­kosságának részleges elköl- töztetése. Négy nappal ezelőtt mindenki visszatért otthoná­ba és vasárnap a nagykiter­jedésű hagymás tájon ezrek szorgoskodtak a földeken. A világűr és a földi tudományok A műholdak és földközeli pályán keringő űrhajók — mondotta K- Kondratyjev. a SZTA levelező tagja — lehe­tővé teszik, hogy tanulmá­nyozzuk a föld felületének nagy térségeit felölelő jelen­ségeket. A „fentről” végzett megfigyelés egészen más — szokatlan — képet nyújt, mint a hagyományos. Egy pillantás a Föld felé és már­is jól látjuk a ciklonok, táj­funok, orkánok vonulását. Onnan fentről a földfelszín bármely pontja megfigyelhe­tő, illetve annak a pontnak megfelelő közeli-távoli kör­nyezet. A légréteg határain túlról végzett megfigyelés, az így kapott információs és mé­résadatok sokkal részlete­sebbek mint korábban. A hőmérséklet eloszlása, a le­vegő nyomása, és páratartal­ma, a felhőtakaró vízszintes és függőleges elhelyezkedése, a légtömegek mozgásának iránya és sebessége sehonnan és sehogyan sem figyelhető meg olyan jól. mint a föld­körüli pályán keringő űrha­jóból. Néhány műhold például eddig annyi adatot szolgál­tathat a meteorológiai szá­mítóközpont részére, mint sokezernyi földi megfigyelő­állomás. Nem kevésbé jelentős a földközelből megfigyelni a naptevékenységet. Ismere­tes, hogy a napkitörések ha­tással vannak mind a bioló- giai, mind a meteorológiai folyamatokra. Egy-egy kitö­rést kozmikus részecskék „zuhataga” kísér, amelyek elérve a Földet kölcsönhatás­ba lépnek az atmoszférával. Ezt mindenkor különleges — a Földről nem észlelhető — naptevékenység előzi meg, de az űrből jól megfigyelhe­tő. Így lehetővé válik, hogy még — a napfolttevékeny­ség előrejelzésével — a földi rádiókapcsolatok zavarait, vagy teljes szünetelését is ,, megjósolják’. A többszáz kilométeres ma­gasságból jól megfigyelhető a mezőgazdasági növényzet ér- lelődése nagy területeken, a tűzfészek pontos helye az erdőségekben. Az óceánok fényképezésével megállapít­ható a nagyobb halrajok vo­nulása. — A gorkiji aspiránsok kutatásának fő iránya — mondotta V. Radzijevszkij, a fizikai-matematikai tudo­mányok doktora, — a fény nyomásának és az elektro­mágneses erőknek a kisebb égitestekre gyakorolt hatása. Tanulmányozzuk az adott jelenségek miatt bekövetkező pályamódosulásokat, a koz­mikus anyag sűrűségének el­oszlását, és kölcsönhatását a Földdel és más égitestekkel. A kutatások eredményeit egy sor kozmonológiai és űrmechanikai kérdés — töb­bek között a „Napvitorlák’ problémájának — megoldásá­ra kívánjuk felhasználni. A mesterséges égitestek pálya­módosulásai, a bolygók és holdjaik keletkezése és ten­gelykörüli forgásuk termé­szete, a naptömeg változása, valamint a poranyag elhe­lyezkedése a világűrben és a földközelben mind-mind fon­tos kérdés Mi az űrhajózás­tól várjuk korábbi következ­tetéseink megerősítését Nem lehet tovább lépni, ha nem ismerjük előző méréseink és következtetéseink helyességét. Már korábban volt lehetősé­günk ilyen ellenőrzésre. Ki­derült, hogy helyesen indo­koltuk az amerikai Echo mű­hold periegumának ingado­zását ami elkerülhetetlennek látszott. Meggyőződésünk, hogy ezek a következtetések haszr nosnak bizonyulnak az űr­hajózás szempontjából is. A Föld és a bolygók térségében elhelyezkedő kozmikus por jelentős kihatással lehet a döntésre, amikor az űrha­jók pályáját jelölik ki. — Geológiai téren felbe­csülhetetlen értékű eredmé­nyekre juthatunk az űrha­jókról végzett megfigyelések segítségével, az adatok fel­dolgozásával — mondotta A. Kapisztyin, a Középvolgai Geológiai Igazgatóság fő­geológusa. így lehetővé vá­lik, jelentős ráfordítások nél­kül a geológiai körzetek fel­mérése és az ásványi kin­csek előzetes felbecsülése. Még a kisebb körzetekre vonatkozó űrmegfigyelések is lehetővé teszik, hogy viszony­lagos értékelést adjanak az olajlelőhelyekről. A későb­biekben a geológiai expedí­ciók útirányát az Űrrepülé­sek során beszerzett adatok segítségével jelölik ki. Az elektromos gitár rontja a hallást Egy amerikai kutató cso­port megállapította, hogy az elektromos gitár hangja ár­talmas a hallószervekre. A komoly szándékú figyelmez­tetést meggyőző tudományos tényekkel és érvekkel tá­masztják alá. A nagyváros sűrűn lakott negyedében élő átlag polgár lakásában éjszaka — felté­ve, hogy nem felejtette be­kapcsolva a televíziót, nem hallgatja a rádiót, és senki nem horkol — 40 decibel zaj van. A város központjában fekvő intézményekben vagy hivatalokban, ahol a főnökök diktálják gépbe a közölni va­lójukat, 60 decibel zaj ural­kodik. Egy napilap szerkesz­tőségében, ahol az újságíró mondja tollba éppen cikkét, vagy esetleg telefonál, 80 de­cibelt ér el a zajszínt. De még a legkíméletlenebb rá­dió vagy televízió hallgatót sem fenyegeti a 90 decibelnél nagyobb hangerő, mivel ez már elviselhetetlen az embe­ri fül számára. Közegészségügyi kutatók és a hadiflotta szakemberei megállapították, hogy az az ember, akit 15 percig 90 de­cibel zaj ér, komoly károso­dást szenved. Ha pedig to­vább kell valakinek ilyen in­tenzitású zajban tartózkod­nia, ez maradandó nyomot hagy hallószerveiben- A7 át­lagember fájdalomérzetet ta­pasztal, ha 120 decibel erős­ségű zaj éri, de már sokkal kisebb zajerő is maradandó károsodást okoz hallószervé­ben. A közegészségügyi szak­értők ezért azt javasolják minden 05 decibelnél erő­sebb hangközegben dolgozó embernek, hogy viseljen hangtompítót. Légsűrítéses kalapáccsal, folytonosan járó motorok közelében, vagy za­jos üzemben dolgozók számá­ra speciális fülvédőt rend­szeresítettek. Dr. Robert Larabel ameri­kai fülész az arizonai egye­temen mérte és tanulmá­nyozta a „normális” elek­tromos gitár regisztere által keltett hang erősségét. Kí­sérletei meglepő eredménnyel zárulták. Mintegy 10 méte­res távolságban a zenekar­tól 95 és 105 decibel közötti hangerőt mért. A zenekar közvetlen „epicentrumában” a hangintenzitás 120 decibel volt, de időnként ezt az ér­téket is túlhaladta. Kísérletet kísérlet köve­tett. Nemrég egy amerikai orvoskollektíva jelentésében beszámolt arról, hogy a fül­specialistákat egyre gyakrab­ban keresik fel fiatalembe­rek, lányok és fiúk egyaránt, akiknek tartós elváltozás állt be hallóidegeikben és halló­szervükben. A paciensek csaknem minden esetben „az elektromos gitár művészei”, vagy a hangszer különösen lelkes rajongói. Tény és va­ló. hogy akiket hosszabb időn keresztül nagy hangerő ér, nem múlik el nyomtalanul ennek hatása. Dr. Larabel sok művésszel elbeszélgetett erről a problé­máról. A megkérdezettek semmi olyat nem mondtak neki. amit addig ne tudott volna: többségük minden előzetes orvosi tanács nél­kül is fülvédőt használt. Per­sze úgy, hogy a nézők ne ve­gyék észre. Hosszú hajú pa­rókájuk alá rejtve. Az évszázad szenzációja A LAKÁSÉPÍTÉS MAGYARORSZÁGON (1965 ÉS 1969-BEN)

Next

/
Thumbnails
Contents