Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-07 / 132. szám

1970. június 7, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Ha esik is az cső, ha a homokzsákokon kell ülni, ezek a fiúk akkor is jó étvággyal esznek. Nemcsoda: hajnal óta a gáton vannak Interjú Fodor Mihállyal (Folytatás az 1. oldalról.) Az elkövetkezendő napokban azonban ezt kell tennünk, a védekezés eredményessége érdekében. Egyet látnunk kell: a gátakon győztünk, de a csatát még mindig nem nyertük meg. — A területi bizottság ülé­sén több egészségügyi rend­szabály bevezetéséről is szó volt. — Részben a kitelepített lakosság, részben a Tisza menti községek helyzete okoz számunkra gondot, el­sősorban a víz fertőzöttsége miatt. A KÖJÁL-t felhívtuk különböző intézkedések meg­tételére: a vizek tisztításá­ra, fertőtlenítésére. A KÖ­JÁL igazgatójának javaslata alapján további intézekdése- ket is teszünk a különböző fertőző betegségek terjedésé­nek megakadályozására. Az ezzel kapcsolatos részletes intézkedéseinket, javaslatain­kat kidolgozzuk és ezt, mint a TB intézkedését közre ad­juk. —■ Az utóbbi napokban mind tifob hírt kaptunk ar­ról, hogy több fegyelmezet­lenség történt. Gondolok itt közlekedési balesetekre, sőt lapunk szombati számában arról is hírt adtunk, hogy voltak, akik visszaélve a ne­héz helyzettel' áruba bo­csátották az árvédelemhez szükséges anyagokat. Meny­nyire szigorítják ezután az ellenőrzéseket, hogy ilyen ne forduljon elő? _ Azt a karhatalmi erőt, a mit rendelkezésünkre bo­csátottak, a Tisza alsó szaka­szára irányítjuk, az ellenőr­zés megszigorítása érdeké­ben. Reméljük ez biztosítani fogja, hogy hasonló eset ne forduljon elő. Ezentúl pe­dig, amikor a fegyveres erők már levonulnak a gátakról, a rendőrség szigorított jár­őrszolgálatot tart. azért, hogy a népgazdaságilag is nagy értékeket képviselő védanya- gokat hiánytalanul összeszed­hessük. Fegyelmezetlenség abban is megmutatkozott, hogy voltak gépkocsivezetők, akik szolgálatban szeszes­italt fogyasztottak, ennek megakadályozására is szigo­rítjuk az ellenőrzést. — Véleménye szerint mennyi ideig kell még in­tenzíven védekeznünk itt a Tisza mentén? — Szerintem még 4—5 na­pig. És én mint a területi bi­jZottság elnöke nemcsak Szolnok megye, hanem a hozzám tartozó csongrádi szakaszra is gondolok, ami­kor azt mondom: amíg har­madfokú készültség lesz, addig maximális erővel kell védekeznünk — mondta be­fejezésül Fodor Mihály. V. V, A gát mindkét oldalán Tiszakürtön újabb és újabb erők védekeznek az ár meg­újuló támadásai ellen. Képünkön: Egymás mellett a két pátriázó osztag. A „békaembereknek" Szombaton megérkeztek a Ferihegyi repülőtérre azok a technikai eszközök, amelye­ket a DOSZAAF küldött az árvíz elleni küzdelemben hő­siesen helytálló MHSZ-kömy- nyűbúvárok számára. — A szovjet búvárfelszerelések le­hetővé teszik, hogy újabb „békaemberek” kapcsolódja­nak be a veszélyeztetett sza­kaszokon a védelmi munká­latokba. Árvízvédelmi értelmező szótár Lokalizációs töltés: A ki­épített töltések mögött az ártéren kiépített védtöltés, amely egy eseleges gátsza­kadás, töltés áthágás esetén az árvíz szétterülését kor­látozza. Magaspart: Azon mederré- szek partsávja, amelyekből nagyvíz (árvíz) idején sem lép ki a folyó, itt árvédelmi töltés nincs kiépítve. Maximális vízállás: Egy adott időszakban előfordult legmagasabb vízállás, így le­het a hónap, az év maximá­lis vízállása. Meder: A folyó által vájt völgyszerü mélyedés, amely­ben a folyó közepes nagysá­gú vizek idején folyik. A partvonal (pártsáv) a meder éle. töltésezett folyóknál a töltéseken belül halad. Meghágás: Amikor a folyó vízszintje meghaladja a töl­tés magasságát, s így a víz a töltésen átbukik. A gáton... című lapban olvastuk: Visszaemlékezés Egyik gimnázium tanter­mében szállásolták el a ka­tonákat. Pihenőből ébresztik őket, mennének munkára. Ti­boldi honvédet szokatlanul sokáig kell rázogatni, mire végre magához tér. — Mi van magával, Ti­boldi? — Őrmester elvtárs, jelen­tem, diákkoromban is a tan­teremben tudtam a legjobb ízűt aludni. A házi mércéken is apad Délelőtt két kis srác vág­tatott végig Tószeg főutcá­ján. Gumicsizmájuk nyomán kétfelé freccsent a sár. Gá­tak az utcán, Víz a kertek­ben, udvarokban, a faluban katonák vannak. Kell-e en­nél nagyobb boldogság egy négy-ötéves srácnak? A felnőttek azonban ko­moran kémlelik az eget. Nem hiányzott már az „égi áldás”. Pedig hull, hull, esik vigasz­talanul. A község utcáin húzódó töltések tövében ap­ró házi mércék. Bármelyik tószegi milliméterre meg­mondja róla mennyit vonult vissza az ár. Három katona sátorlapba burkolózva sétál a töltések mentén. Öltözékükkel neift aratnának tán átütő sikert egy divatbemutatón, minden­esetre száraz marad alatt a mundér. Megállunk mellet­tük. Patkós Sándor tizedes a nyúlgátat vizsgálgatja. — Jól bírják ezek a friss gátak a vizet,'— mondja el­ismerően. — Társai Mihályi Kálmán, őrvezető és Szabó Dezső, honvéd bólogatnak hozzá. — Most már nem le­het baj bizakodnak mind­nyájan, hiszen a víz vissza­vonulóban van. A község lakói is megnyu­godtak. Pedig kezdetben ne­hezen szokták meg a kert­jükben. a házuk előtt csobo­gó vizet. Voltak akik éjjel ftj,Mpször is felkeltek, hogy saját sáéfnükkel győződjenek meg róla-; valóban nincs-e baj? Ma má>* ritkábbak az éjjeli ellenőrzéséig, mivel az aggodalmaskodók! meggyő­ződhettek róla, hogy vannak akik vigyázzák az éjjeli ál­mukat. Egy őszbajuszü ember áll meg mellettünk dohogva. . — Hallj ák-e, 72 évet megél­tem, de hpgy június 5-én még fűteni kell... Meg ez a nagy víz is! — és komóto­san tovább csoszog meleg nagykabátjában a botos öreg. A katonák mosolyognak és továbbindulnak, csizmájuk­kal dagasztva a sarat. Patkós Sándor tizedes, Mihályi Kálmán őrvezető és Sz abó Dezső honvéd a gát tövében Munkasorök között Nappalok é éjszakák Éjfél is elmúlt, meg a „zu- háré” is. a szelevén.vi Körös gáton fénypászták vilióznak. Hermainn Öcsi rálép a fék­pedálra. Hermann György civilben cukorgyári munkás Szolnokon, szolgálatban a munkásőrség megyei pa­rancsnokságán önjáró „ellen­őrző közeg”. Az éjszakai szemle parancsnoka Orbán József országgyűlési képvi­selő. A szenátor, így ismerik a munkásőrök. A lámpák imbolyognak. Caplató bakancsok a hűvös, csendes éjszakában. — Parancsnok elvtárs, Csepcsényi Lajos munkásőr járőr jelentkezem. Szolgálati időm alatt semmi különös esemény nem történt. Különös nem történt: tér­dig sárban járnak a gyurmá­vá nedveseden gát tetején. A „Szivárgó házig” az övék a gát. A szivárgó ház a Kos­suth Lajos utca 11, a falu végén. Az udvaron jelt adott magáról a Körös. A házfalon három repedés. Délután lepe­csételték egy-egy hosszú pa­pírcsíkkal. Ha a papírszalag szakad, ki kell üríteni a la­kást. A járőr megnézi, még nem szakad, nincs baj. Az udvaron napvilágot látott Körös fióka semmit se nőtt. Csak éppen kidugta a fejét, s látta: itt nincs sok keres­ni valója. A gáton megy a járőr. Az a ház ott azért vi­lágít, mert kiscsirkét keltet­nek. — Az elvtársak? — Mezőtúriak vagyunk. A Villgépnél dolgozom. Kiürült a műhely, hárman maradtak csak. Munkástársaim meg otthon a Berettyóhoz men­tek. Gsa'ádos ember Csepcsényi Lajos. Évvégi vizsgára ké­szült éppen. Jött a riadó. A felesége azt mondta, ha men­ni kell, hát menni kell. ☆ Ács Ilonka keveset tud a vizekről. Az életről annál többet- Édesanyja Palotáson dolgozik, kilenc apróságra keres Apjuk hirtelen meg­halt. Ilonka a besenyszögi ál­talános iskola tanyai kollé­giumának lakója, tanulója. Mikor szomorú történetét megismerték a munkásőrök, lehajtották fejüket. Aznap fasirozott volt az ebéd. Két fasirozott egy adagban. A század fele félretette az egyi­ket. Vitték volna Ilonjának. Pár nap alatt pontosan meg­jegyezték a munkásőrök mi­kor van kicsengetés a suli­ban. A pihenőn levők ott vár­ták a kislányt a kapuban. A fáradt munkásőrök vidám játékokkal nevettették Ács Ilonkát, a század lányát. ☆ A szolnoki munkásőr zász- loa'jat éjszaka mozgósították. Vonultak befelé gyalog, ke­rékpáron, ki hogy tudott. Fel­vették a fegyvert, a hideg­élelmet, felsorakoztak az ud­varon. Fél tizenkettőkor oda- állt az alakulat elé Sípos Károly, a városi pártbizott­ság első titkára. — Elvtársak, az Önök zász- Malja a mártír F. Bede László nevét viseli. Né fe­ledjék a zászlóaljé a rnégyé legjobb > egysége cím. Azt is tudják, hogy a város mun­kásságát, a város lakosságát képviselik a Tisza gátakon. Felberregtek a járművek. Indult az egység. Irány Ti- szabő, Tiszapüspöki, 46 ki­lométeres veszélyes Tisza szakasz. ■ft — Lajos, Elemér, Cecil, Mihály. Adásod ismételd, vétel. Kiss Béla híradóparancs- nok felderül egy pillanatra. Kellemes női hang válaszol, csicsereg az éjszakában. A híradósoknak nyitott könyv az egész megye. A furcsa összevisszaságnak tűnő üze­netekből világos beszéd kerül a hadműveleti naplóba: — Tiszasülyön elsüllyedt egy honvédségi rocsó. A honvédet kimentette egy rendőr. Elsősegélyben részesí­tette dr. Lelch Ferenc mun­kásőr orvos. Este katona keresi Szabó Béla rádióst. Sürgősen be­szélni szeretne vele. — Honnan ismeri a rá­dióst? — Az édesapám. ft Dr. Faragó Elek, a munkás­őrség országos parancsnoka képviseletében befejezte az éjszakai szemlét. Reggel je­lentés a megyei pártbizottsá­gon. Még van másfél óra, megy a szolnoki zászlóalj körletébe. Pihenj egy jót — búcsúzik tőle Posta Mihály, a megyei parancsnok. Reggel ta'álkozrtak. Dr. Faragó sze- . me égő vörös. — Kimentem megmosa­kodni — meséli— mire Visz- szatértem egy munkásőr az ágyamba zuhantan horkolt. Nem volt szívem felkelteni, látszott rajta a fáradtság. Ol­vasgattam. ☆ A szolnokiakkal együttmű­ködő hevesi munkásőrök ajándékot küldtek. Az egri Minaret makettje. Marton Balázs cukorgyári munkás kézbe veszi. — Finom esztergályos munka. Aztán a forrasztás. Nézd, milyen szép folyása van, ez nem alumínium. Perc alatt vasas szakmai vita dúl. Minden elfelejtve: a tiszainokai buzgár, gátázás, gátcsúszás. Most nincs szol­gálat, nincs helyzetjelentés, semmi nincs. Csak munka­pad, csak gyár, csak vasas szakma. Szenvedéllyel, mint a legszebb időkben. Amiért történik mindez. Borzák Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents