Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-06 / 131. szám

1970. június 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Az eltűnt mosoly A pult két oldala örök té­ma humoristák, karikaturis­ták, kabarészerzők számára. S örök téma vásárlónak, ke­reskedőnek is. Mert minden­nap jön a vevő, s keres. kér. kíván, követel, panaszkodik, méltatlankodik. veszekszik, háborog... A vásárlás — le­gyen annak helye modern üzletcsoda, szerény falusi bolt, piac — tipikus találko­zópontja az árutermelő tár­sadalmak emberének, a ve­vőnek és az eladónak. A ke­reskedő mosolya, szívóssága a vevő kapacitálásában irodal­mi remekművek, képzőmű­vészeti alkotások inspirálója volt évszázadokon át. Nap­jainkra valahogy kiveszett. Műalkotások témájaként, s a pultok mellett... Nincs. — Hiánycikk.' Hogyan? De hi­szen valahol itt van a kutya elásva, mert akkor mogorva a kereskedő, ha a vevő ke­resi az árut s nem fordítva, az áru a vevőt! Ilyen közgazdasági, mond­juk némi maliciával, tudo­mányos magyarázata lenne az eltűnt mosolynak? S nem az, hogy a boltos összeve­szett a feleségével, a gyerek intőt vitt haza az iskolából, legorombította a fönöke? Ez is indoka lehet olykor a mo- dortalan „modornak”, általá­nosságban azonban mások, mélyebbek és bonyolultab­bak az összefüggések. A min­dennapos csaták eredője ott van. hogy iparnál, mezőgaz­daságnál kevésbé fejlődött a kereskedelem bolthálózata és a szolgáltató ágazat. Ezért, hogy imádkozni kell a szere­lőnek, a busás baksist dug- dosni a zsebébe. Ezért, hogy a túlzsúfolt borbélyműhely­ben a törzsvendégek soron­kívüliséget élveznek, a tüze­lőt akkor szállítják, amikor éppen a szállítók kedve tart­ja. s így tovább. Ezért a feje tetejére állított a világ, ahol az mosolyog, az kér, rimán- kodik, aki fizet, s az tűnik kegyet gyakorlónak, jószívű­nek, megértőnek, hálát ér­demlőnek, aki a dolgát teszi, amiért a pénzt kapja. A társadalom életét, s ben­ne az egyén magatartását törvényszerű, s ösztönös té­nyezők egyaránt befolyásol­ják. Ahol sok ember talál­kozik, ott éppen ezért tár­sadalom és egyén sokféle vonása, jellemzője, lemérhe­tő. A vásárlásban, a közle­kedésben, a strandon, mozik­ban, az utcákon — a gyalog­járdákon épúgy, mint az út­testeken — pillanatról-pilla- natra vizsgát tesz mindenki, egyéni és közösségi magatar­tásból, viselkedésből, abból, hogy fontos-e számára any- nyira a másik ember, mint önmaga?! Vizsgáink, mi ta­gadás, nem tűi sikeresek,. Sok a bukás. A tülekedés, az otrombaság, az útszéli hang. Furcsa lény az ember. A fészekből kipottyant madár­fiókát őszinte részvéttel ba­busgatja, esetleg sokadma­gával azon töpreng, miként segíthetne. Megáll, bámész­kodik hosszú perceken át, mert egy mókás masinával éppen csövet fektetnek. S utána rohan, lökdösődik az üzletben, fittyet hány a sor­ban állókra a mozi pénztár­nál, félrelöki a buszmegálló­ban várakozó idősebbet. Fur­csa lény, vagy inkább arról van szó, hogy ösztönös rea­gálások keverednek rossz be- idegzettségekkel ? Arról, hogy a felgyorsult életritmusnak vadhajtásai is vannak, de ezek nyesegetésére egyéni, s társadalmi értelemben eddig kevés figyelem jutott. El­mondjuk sűrűn: micsoda „népek” vannak, micsoda emberek. — Mert lábunkra hágtak, mert a hentes mó- csingot adott, a zöldséges üz­letben még feleletre sem méltattak, csak a kezükkel legyintettek... — Dehát kik azok a „népek”? Nem mi, magunk vagyunk, valameny- nyien? M. O. Milyen szakmára lehet még jelentkezni? Az idén 87 000 fiatal kezd­heti meg tanulmányait a szakmunkásképző iskolákban. Amikor területenként, illető­leg szakmánként került sor a fiatalok felvételére, kitűnt, hogy a jelentkezők mintegy 80—9o százalékát tudják fel­venni abba a szakmába, amit eredetileg választottak, — tájékoztatták az MTI' mun­katársát a Munkaügyi Mi­nisztériumban. Többszörös volt a túljelent­kezés a népszerű, divatos szakmákban — sok fiatal akart például fodrász, koz­metikus, kirakatrendező, öt­vös és autószerelő lenni. Ez­zel szemben van még betöl­tetlen hely sok szakmában: így például a különböző la­katos szakmákban, ahová évente 10 ezernél is több fia­talt vesznek fel. Azok a most végző általá­nos iskolások, akik még nem helyezkedtek el több irányban is tájékozódhat­nak; már megkezdődtek ugaynis a pótfelvételik. A vasipari szakmák köré­ben felvételre van még le­hetőség — az említett külön­féle lakatos szakmákon kívül — az esztergályos, fényező, hegesztő, kovács, villanysze­relő szakmákban. Van még hely Budapest valamennyi vasipari szakmunkásképző intézetében, vidéken pedig Közlekedési baleset Tegnap Szapárfalu bel­területén történt közlekedési baleset. Varga Ferenc, Ajak Mester u. 7. szám alatti la­kos tehergépkocsivezetés közben elaludt, s az árokba borult. Utasa, Pancsák And- rásné (Ajak, Adv E. u. 14.) 8 napon túl gyógyuló sérü­lést szenvedett. Az anvaai kár mintegy 25 ezer forint. * Győr, Miskolc, Székesfehér­vár, Tatabánya, Esztergom, Kaposvár, Nagykanizsa, Veszprém, Dunakeszi, Gö­döllő, Szigethalom, Diósgyőr, Eger, Salgótarján, Debrecen és Hódmezővásárhely iskolái­ban várják az elsőéveseket, Vácott kollégiumi helyet is tudnak bitzosítani az öntő­tanulóknak. Az építőiparban általában a megyeszékhelyeken műkö­dő állami vállalatoknál a kőműves, ács, vasbetonszere­lő, csőszerelő, betonelemgyár- tó, épületburkoló szakmák­ban vesznek fel még jelent­kezőket. többek között Ka­posvárott, Pécsett, Székesfe­hérvárott, Debrecenben, Ta­tabányán, Szekszárdon és Salgótarjánban, valamint Bu­dapesten a 34-es és a 36-os építőipari szakmunkásképző iskolában; épületasztalos ta­nulókat pedig a budapesti 18-as számú intézet tud még fogadni. A vegyipari szakmákban betöltetlen férőhelyek van­nak még Kazincbarcikán és Fűzfőn, aho] szerves vegyi- anyag-gyártókat. illetve mű­anyagfeldolgozókat ; Szege­den, ahol gumigyártókat; és Győrött, ahol ugyancsak műanyagfeldolgozókat ké­peznek. A mezőgazdasági és élel­miszeripari szakmákhoz von­zódó fiatalok részére kollé­giumi elhelyezéssel — a ba­romfitenyésztőket kivéve — valamennyi állattenyésztő szakmában van még felvé­tel. csakúgy, mint az erdő- gazdasági, szőlő és gyümölcs­termesztő szakmákban, kollé­giumi elhelyezés nélkül pe­dig az élelmiszeriparban várnak még tanulókat; Az érdeklődőket szívesen felvilágosítják a lakásukhoz legközelebb eső szakmunkás- képző iskolák, illetőleg a osztályai mellett működő pá- megyei tanácsok munkaügyi lyaválasztási tanácsadók is. Állattenyésztés a kertészkedő nagyüzemben Közszükségleti cikkek importja A Központi Statisztikai Hi­vatal adatai szerint az év első négy hónapjában az ipar tovább fokozta a köz­szükségleti cikkek gyártását. Mosógépből 14, hűtőszekrény­ből 22, porszívóból 18, vil­lanytűzhelyből 55 százalék­kal készült több, mint egy évvel korábban. Miközben a fogyasztási iparcikkek ex­portja az egy évvel ezelőtti­hez képest minimális mér­tékben, alig 3 százalékkal nőtt. ugyanennek az árucso­portnak az importját több mint kétszeresére emelték. 1970. január 1. és április 30. között 659,6 millió devizafo­rint értékű fogyasztási ipar­cikk érkezett hazánkba szo­cialista és nem szocialista országokból, 105 százalékkal több, mint a múlt év első harmadában. Ugyanezen idő alatt az élelmiszerek és élei-, miszeripari anyagok import­ját 69 százalékkal növelték. A jászfelsőszentgyörgyi Egyetértés Tsz-t főként ker­tészetéről ismerik. Nagy te­rületen termelnek zöldségfé­léket, főként paprikát. Még a háztájiban is. Az állatte­nyésztést évekig elhanyagol­ták, fejlesztésére nem sok gondot fordítottak. Az új ve­zetőség most nagyobb becsü­letet szerez az állattenyész­tésnek. A sertéstelepen bevezették a házi törzskönyvezést, az alacsony hozamú kocákat ki­selejtezik. a kocaállományt 99-ről 169-re növelték. A háztáji gazdaságoknak is ad­tak el vemheskocákat a sza- porulatból. A vevők elégedet­tek velük mert tíz-tizenket- tőt malacoztak. A korábbi nagy elhullás 1,5 százalékra mérséklődött a választási korig. A vezetőség elsősorban Juhász Imrének, az új telepvezető érdemének tulajdonítja ezt. A tsz azelőtt 800—1000 hízót értékesített évente, az idén 1350-et fog. Ugyanakkor 600—800 süldőt 60—70 kilós súlyban, főként az üllői ÁFÉSZ-nek értéke­sít. Kilónként 29 forintért. Azt mondják: több a haszon rajta, mint a hízókon. A tehenészetben is állo­mánycserére került sor Az idén 40 előhasi üszőt állítot­tak tenyésztésbe. A község egész szarvasmarha állomá­nya TBC-mentes. Ez nagy előny az értékesítésnél. Leg­utóbb olasz exportra 62 hí­zómarhát adtak el. A dara­bonkénti felár 1500—1800 fo­rint. Szeptemberben újabb 50 marhát exportálnak. Korábban a nők húzódoz­tak a jószággondozástól. Az idén már három asszony dolgozik a mesterséges bor­júnevelőben. A vezetőség büszke rájuk, mert lelkiis­meretesek, az istállót rend­ben, tisztán tartják. A szövetkezet 220 ezer na­poscsirke (hamphsire) szál­lításra szerződött a megyei baromfikeltető vállalattal. A szerződés szerint 40 ezres turnusokban kellett volna ezeket leszállítani, de a vál­lalat nem tartotta be az ütemtervet. Április végéig 54 ezer a lemaradás. A tsz vezetői szerint emiatt 160 ezer forint az árbevételi ki­esésük. Emiatt jogi útra te­relik 3 baromfi ügyet. A tsz viszont tenyésztojást szállít a keltetőnek, de szin­tén kevesebbet, mert csök­kent a törzsállománya. A baromfi ügyet ez tovább bo­nyolítja. Bár ez másik szer­ződés. de ennek betartása is kétoldali kötelezettséget ró. A zavartalan naposbaromfi ellátás érdekében a tsz 30 ezres keltetőgépet akar jövő­re munkába állítani. Elutaztak az írók Tegnap Tóth Dezső kandi­dátus, az MSZMP Központi Bizottsága Tudományos-. Közoktatási és Kulturális Osztályának munkatársa ,,Iz- lésnevelés — izlésformálás” címmel tartott előadást az írók és könyvtárosok Tisza- ligeti táborozásán. — Az ízlést — mondotta többek között — nagyon sok tényező alakítja, az ember életében hamar kialakul, s mélyen beépül a személyi­ségbe. Éppen ezért nehezen formálható és a személyiség egyéb jegyeihez képest leg­többször itt maradnak meg, hosszabb ideig bizonyos kon­zervatív elemek. Az ízlés vi­szonylagos elmaradottságá­nak kérdése azonban csak a tudat fejlődési íolyamatár nak egy bizonyos, magasabb szintjén vetődik fel, tehát egy progresszív folyamat eredménye. Az előadó a továbbiakban arról beszélt, hogy az ízlés oldaláról, a forma alapián nem helyes egyes művészi alkotások egyoldalú elfogadó, sa, vagy elutasítása, minden esetben a tartalom felöl kell megközelítenünk a művet. Hagyományos és modem for­mában létrehozott alkotás egvaránt lehet reakciós vagy haladó tartalom hordozója. Beszélt a kispolgári ság gyakran elhangzó vádjáról s az, ehb^z tapadó téves el­képzelésekről. Végül feltette a kérdést: — hogyan for­máljuk *'hát az ízlést? A válasz: — türelemmel. Az első lépés, az ízlés tudato­sítása, ez a változtatás alap­ja. Nélkülözhetetlen az őszin. teség is, ez a sznobizmus leg­főbb ellenszere. Csak akkor lehet hatni az emberek ízlé­sére, ha őszintén megmond­ják, hogy mi tetszik és mi nem. Aki az irodalmi ízlés­re akar hatni annak nemcsak az irodalomhoz, az élethez is kell értenie. Az irodalmi viítákban ugyanis rendsze­rint életszemléletek ütköz­nek meg. Bizonyítékul a Rozsdatemetőről zajlott or­szágos vitára hivatkozott. Az előadás után a korre­ferensek egy-egy részletkér­désről fejtették ki nézetei­ket. Kocogh 4 kos kritikus, -iparművészeti tanács tit­kára a képzőművészeti és ioarművészeti ízlésről, Nagy Pál. a szolnoki zeneiskola ta­nára a zenei ízlés fejleszté­séről, Berta Bulcsu író az ízlésbeli ható-esetekről, az ízléstelenség természetéről beszélt, elsősorban az iro­dalmi ábrázolás szempontjá­ból. Zsolnai József, a Verseghy könyvtár munkatársa felszó­lalásában a könyvtárosok műveltségéről, és az ízlés­nevelésben elfoglalt helyük­ről felvtette ki véleményét. A három napig tartó ta­nácskozás tegnap délben fe­jeződött be. Repülőgéprablás Az egyre szaporodó repülő- géprablások egyik legbizar- rabb változata ért véget pén­tek hajnalban a washingtoni repülőtéren. A merénylő máris lakat van, minden­esetre az általa követelt százmillió dollár nélkül és sebesült nagyujját fájlalja. A gép pilótája szintén rosszul járt. öt a repülőgéDrabló golyója gyomrán találta. Az utasoknak az ijedtségen kí­vül nem igen történt bajuk, kivéve, hogy néhány utas megütötte magát, amint ‘páni félelmében a gépből a kifutó­pálya betoniára ugrott. A merénylő személyazonos­ságát már megállapították: Arthur Barklev-nek hívják, s az arizonai Phon.eixben so- főrködött. A pilótát fegyver­rel arra kénvszerítette. hogy a gépet a Washington köze­lében lévő Dulles légikikötő­ben szállítsa le. míg a ható­ságokat arra szólította fel. hogy a repülőtéren nem ke­vesebb, mint százmillió dol­lárral váriák. A merénvlő indoklásként azt hozta fel. hogy a hatóságok pótadókat vetettek ki rá és így vég­eredményben csak iogos tu­lajdonát szerbi vissza. Űgv tűnt hogv a fantasz­tikus terv sikerül. A repülő­téren a gépet üzemanyaggal töltötték fel, Barkley dollár- kötegekkel teli pénzeszsáko­kat vett át és a gép ismét magasba emelkedett. A fel­szállás után egy órával azon­ban a repülőgép rádióján is­mét Barkley hangja hallat­szott. Dühösen és felháboro­dottan panaszolta el a repü­lőtéri hatóságoknak, hogy gá­lád módon becsapták őt, mert a pénzeszsákok „csak” 100 750 dollárt tartalmaznak. Értesítette őket, hogy ismét leszáll a washingtoni repülő­téren, ahol adják át neki a százmillió dollárból hiányzó összeget, mert különben nem áll jót az utasok és a legény­ség életéért. A Dulles repülőtéren a gé­pet már a rendőrség várta. Kilőtték a repülőgép futó­művének gumiját, majd ma­gában a gépben is megkez­dődött a revolveres tűzharc. Az utasok között kitört a pánik és a legtöbbjük a köz­ben kinyitott ajtókon a be­tonra ugrott. Amikor a gép­rablót lefegyverezték, a fe­délzeten már csak a legény­ség hét tagja és négy utas tartózkodott. A merénylőt, aki a tűzharcban nagyujján sebesült meg. rabkocsiba dugták, míg a pilótát, akit gyomrán ért találat mentő­autón kórházba szállították. Óriási gyűrűk ar országúton Az épülő Bcremendi Cementmű forgókemencéinek első alkatrészei megérkeztek Csehszlovákiából hazánkba. A 160 tonna súlyú, két darab kemence köpeny és a két kemen­cegyűrű Komáromnál lépte át a határt. A forgókemencék alkatrészei, amelyeket speciális Tátra gépkocsik szállítot­tak — Komárom—Fehérvár—Szekszárd—Mohács—Szeder­kény útvonalon érkeztek meg rendeltetési helyükre. A közeljövőben még 9 ilyen szállítmányt várnak a Ce­mentmű részére. Képünkön: óriási kemencegyűrűk útban Beremcnd felé (MTI foto — Bajkor József ielv.) Oiven település elzárva a külvilágtól Még egy hónapig földrengés-sorozat A sebesülteket sem tudják elszállítani Peru földrengéssújtotta északkeleti részében csütör­tökön késő délután felszaka­dozott a felhőzet és így va­lamelyest felgyorsultak a mentési munkálatok. A heli­kopterek és a repülőgépek számára a legnagyobb prob­lémát a sárral és kővel bo­rított Huaylas-völgy megkö­zelítése okozza. Nincsenek kifutópályák, vagy utak, ahova a gépek leszállhatná­nak. Mintegy ötvep hegyifa­lu és kisebb városka teljesen el van zárva a külvilágtól. Az élelmiszer- és gyógyszer­csomagokat le tudják dobni ugyan, de az emberek, köz­tük többszáz sebesült elszál­lítását ezen a vidéken nem tudják egyelőre megoldani. Annak ellenére, hogy csütör­tök este már kevesebb re­pülőgépet kényszerített a rossz időjárás visszafordulás­ra, valószínűnek látszik, hogy a külvilágtól elzárt részeken rekedt többszázezer hajlékta­lant csak szombat—vasárnap tudják elérni a mentők A helyszínre érkező hír- ügynökségi tudósítók megrá­zó képet festenek a szabad ég alatt didergő éhes, ron­gyos peruiakról, akik két­ségbeesetten keresik hozzá­tartozóikat a romok alatt! Az újságírók maguk is megle­petten erősítik meg azokat a szinte hihetetlen jelentéseket, amelyek szerint többtízezres lakosú városok egyszerűen eltűntek a föld felszínéről. A perui földrengéstani in­tézet vezetője kijelentette: a földrengéssorozat még leg­alább egy hónapon át tarta­ni fog, bár kétségtelen, hogy a rengések erőssége és gya­korisága lényegesen csökken. A szakértők attól tartanak, hogy az újabb földmozgások áradatokat fognak okozni.

Next

/
Thumbnails
Contents