Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-05 / 130. szám

1970; június 5.. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Az MSZBT jubileuma A Magyar—Szovjet Baráti Társaság július 9-én ünnepli fennállásának 25 éves jubi­leumát. Ebből az alkalomból dr. Mihályfi Ernő, a társaság elnöke nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársá­nak. 1945. június 9-én alakult meg a Magyar—Szovjet Mű­velődési Társaság. Hogy a háború befejezése után ilyen hamar szervezett formát tu­dott ölteni a Szovjetunió iránti barátság, részben an­nak köszönhető, hogy 1917 és 1919 emléke sohasem veszett ki a magyar dolgozó töme­gek tudatából. — A másik tényező, amely ezt az azonnali szerveződést elősegítette, a felszabadító szovjet hadsereg magatartá­sa volt, az hogy az emberek érezték, a szovjet katonák nem ellenségként, hanem mint barátok, felszabadítók érkeztek országunkba. — Június 9-én a Tudo­mányegyetem fizikai tanszé­kének egyik előadótermében írók, tudósok, művészek ala­kították meg az MSZBT első formáját, az MSZMT-t, a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság Országos Központ­ját. A 25. évforduló napján a megalakulás színhelyéül szol­gált Puskin utcai egyetemi épületben emléktáblát leple­zünk le. Délelőtt 11 órakor a Parla­ment vadásztermében tart­juk a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság kibővített ün­nepi elnökségi ülését. Erre a díszülésre nagy örömmel várjuk testvértársaságunk, a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság küldöttségét, amelyet értesülésünk szerint — az SZMBT elnöke, a hazánkban is jól ismert Fedoszejev aka­démikus vezet. A jubileum megülésével a társaság korántsem akar hi­valkodni, önmagát ünnepel­ni. Inkább arra kívánunk ez­zel is rámutatni; milyen nagy segítséget jelentett a felszaba­dítás tényén túl népünk, ál­lamunk fejlődése szempont­jából a szovjet népnek és kultúrájának megismerése, eredményeinek átvétele. Osztrák gépek A legnagyobb osztrák jár­műgyártó részvénytársaság, a Steyr-Daimler-Puch AG. a Budapesti Nemzetközi Vásá­ron is kiállította kisméretű terepjáró kocsijainak, az úgy­nevezett haflingereknek több változatát, ott azonban a gé­pek működését megfelelő hely hiányában nem tudták bemutatni. Erre csütörtökön került sor a Hármashatárhe- gyen. ahol tereppróbán ma­gas kapaszkodókon, gépjár­művel még nem közelített úttalan, dombos területeken mutatta be képességeit a kü­lönleges 27 lóerős, 2 tonna összsúlyú kocsi. Néhány ma­gyar mezőgazdasági üzem­ben már dolgoznak haflin- gerek, főként a növényvéde­lemben segédkeznek. Ezúttal azonban a gépjármű teher- és személyszállító, valamint úgynevezett kommunális vál­tozatait próbálták ki. A közélet hírei Ton Duc Thang. a VDK elnöke táviratban fejezte ki együttérzését Losonczi Pál­nak, az Elnöki Tanács elnö­kének a Magyarországot súj­tó árvízkatasztrófa miatt. * Púja Frigyes, a külügymi­niszter első helyettese csü­törtökön fogadta Roeslan Baboe-t. az Indonéz Köztár­saság új magyarországi nagy­követét, aki a közeljövőben adja, át megbízólevelét. Nagyszerű új könyvtárat kapott Jászberény Tegnap átadták Jászberény legújabb kulturális intézmé­nyét, a járási, városi könyv­tár modern, minden igényt kielégítő épületét. A délután 4 órakor kezdő­dő ünnepélyes megnyitón részt vett Fodor' Mihály, a megyei tanács vb elnöke, Za­gyi János, az MSZMP Szol­nok megyei Bizottságának titkára, Szekeres László, a jászberényi járási pártbizott­ság első titkára, Varga Jó­zsef, a járási tanács vb elnö­ke, a városi pártbizottság, a könyvtárak és egyéb kulturá­lis intézmények képviselői és a város sok lelkes, a műve­lődés iránt érdeklődő lakosa A könyvtár avatására eljött Szolnokról a Tisza-ligeti tá­borban tartózkodó írók közül Cseres Tibor, Mocsár Gábor és Hubay Miklós. A Lehel Vezér Gimnázium kamarakórusának rövid mű­sora után Fodor Mihály tar­totta meg ünnepi beszédét. — Könyvtáravatásunknak — mondotta többek között — különös jelentőséget kölcsö­nöz az, hogy éppen felszaba­dulásunk 25. és Lenin szüle­tésének 100. évfordulójának évében gazdagodott tanácsi közművelődési könyvtárháló­zatunk ezzel az új, korszerű épülettel. A szocialista tár­sadalom mint az eddigi em­beri történelem értékeinek tudatos vállalója és jogos örököse, a könyv hatalmát is a társadalmi igazság diadal­ra jutásával egyidőben a dol­gozók hatalmának erősítésé­re használja. A könyv a megbecsülés, a szeretet és szinte személyes vonzalom tárgya is. Költők és tudósok, könyvtárosok és olvasók zen­gik századokon át dicséretét. Jóbarátnak, úti társnak, meg­hitt segítőnek nevezik, „akire” mindig lehet számí­tani- Ami hajdan kevesek kincse volt, ma mindenkié. A könyvek közkinccsé válásá­nak otthona a nyilvános könyvtár, amely itt Jászbe­rény városában most új haj­lékot kapott- A könyvtár je­lentőségét néhány kiragadott adat is jelzi: itt a városban 18 fiókkönyvtárt működtet, a já­rás községeiben pedig 48 könyvtárt, illetve kölcsönzőt irányít. Ebben a járásban van a legtöbb, számszerint 8 önálló községi könyvtár. A hálózat irányítását a járási könyvtárosok hosszú éveken át igen mostoha körülmények között végezték. Az új könyvtár épületével létrejöt­tek a korszerű könyvtári munka végzésének feltételei. A továbbiakban a megyei tanács vb elnöke elmondot­ta, hogy az épület 4 millió, a berendezés 700 ezer forintba került. Méltatta az Olvasó népért mozgalom jelentősé­gét és a könyvtárosok mun­kájának fontosságát, majd jelképesen átadta rendelte­tésének az új könyvtárat. Török Lajosné, a járási-vá­rosi könyvtár igazgatója munkatársai nevében köszö­netét mondott mindazoknak, akik segítettek, hogy az új könyvtár felépüljön, majd az ünnepség Sólyom Ildikó és Koncz Gábor szavalataival ég a Lehel Vezér Gimnázium énekkarának szereplésével fejeződött be. A vendégek megtekintet­ték az épületet, amelyben a kényelmes kölcsönző mellett felnőtt és gyermek olvasó­terem, bábszoba és fotószoba is helyet kapott, majd város­nézésre indultak, este pedig az ünnepség irodalmi műsor­ral fejeződött be, amelyet Cseres Tibor, Hubay Miklós és Mocsár Gábor műveiből állítottak össze, B. A. Elvesztett perek Tetemes összegű eljárási Termelőszövetkezeti jogvitákról A szerződéses kapcsola­toknak a gazdaság irányítá­si rendszerben fokozottab­ban érvényesülő jellemző vonásai (egyenjogúság, együttműködés kötelezettség, reális teljesítés stb.) jelen­tős mértékben növelik a termelőszövetkezeteknek a szerződések kötése és telje­sítése során betöltött szere­pét. Amíg a bíróságok előtt a Így például az egyik kar­cagi tsz majdnem 2 millió forint összegű kártérítés meg­fizetésére kérte kötelezni a szomszédos állami gazdasá­got azzal az indokolással, — hogy a gazdaság által hely­telenül kivitelezett rizstelep miatt jelentős terméskiesése keletkezett. Szakértői vélmény szerint a terméskiesés a késői árasz- tásból, a meg nem felelő ta­A szolnoki járás egyik tsz-e pedig az Országos Ve­tőmagtermeltető Vállalatot perelte be, mert a vállalat­tól fémzárolt zsákokban át­vett és elvetett búzavető­magból kikelt vetésben na­gyobb mennyisében rozs és toklászos búza keveredést észleltek. A megyei bíróság nem találta alaposnak a tsz kártérítési igényét, mer a vetőmag fémzárolása védel­met létesít abban a tekin­tetben, hogy a vetőmag kifo­gástalan, megfelel a vonat­kozó szabvány előírásainak. termelőszövetkezetek eddig csaknem kizárólag alperesi helyzetben szerepeltek, az utóbbi időben egyre több esetben a termelőszövetkeze­tek lépnek fel felperesként igényeik érvényesítésével. A jogos igények mellett azon­ban több esetben kezdenek nagy volumenű ügyekben alaptalan jogvitákat és en­nek következtében utólag jelentős összegű eljárási ille­téket kell leróniok. lajelőkészítésből és egyéb olyan okokból származott, amelyek nem róhatok a rizs­telep építését végző állami gazdaság terhére, mivel a gazdaság a hibátlan teljesí­tés érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A megyei bíróság által nem jogerősen elutasított ke­reset miatt a tsz-nek n2 000 forint illetéket kell lerónia. Ennek ellenkezőjét a tsz-nek kellett volna bizonyítania. A szövetkezet azonban nem vett mintát a vetőmagból, abból semmi sem maradt meg, azt mind elvetette, te­hát így nem volt lehetőség a vetőmag vizsgálatára. Az átvett zsákok egyikén sem észlelt a tsz rendellenes­séget, a lezárás sértetlen volt., Ennek alapján csak az állapítható meg, hogy a vállalat által szállított búza­vetőmag a szabvány előírá­sainak megfelel. A bizonyítási eljárás so­rán ugyan felmerült több le­hetőség a továbbszaporítás- ra alkalmatlan búza kevere­désére, ezek azonban nem csak feltételezések és nem alkalmasak olyan tények megállapítására, amelyek lehetővé tennék a Vetőmag­termeltető Vállalat felelős“ ségének megállapítását ab­ban, hogy a szállított vető­magból - továbbszaporításra alkalmatlan búza fejlődött. Minthogy nem nyert bizo­nyítást, hogy a vállalat ner& a szövetkezet által megren­delt, a vonatkozó szabvány­nak meg nem felelő vető­magot szállított volna, tehát hibásan teljesítette volna a tsz igényét a megyei bíróság el­utasította és ennek folytán tetemes összegű eljárási il­leték megfizetésére kötelez­te a szövetkezetei. Az ítélkezési gyakorlatról Az ítélkezési gyakorlat te­hát megköveteli a szerződő felek szoros együttműködését a szerződéses kapcsolataik lebonyolításában és e köte­lezettségek megszegése esetén a következményeket a szö­vetkezeteknek is viselniük kell. Azonos feltételek fenn­állása esetén tehát egyforma követelmények érvényesül-* nek a termelőszövetkezetek­kel és más, vállalatszerű gaz“ dálkodást folytató szociális“ ta szervezetekkel szemben.' Így az alaptalan igények érvényesítéséből eredő min­dennemű hátrányt a terme“ lőszövetkezeteknek is visel-* niök kell. Dr. V. N. Két milliós követelés A feltételezés még nem bizonyítás A tiszavölgyi árvízvédekezésről A szénbányászat fejlesztése Csökkentik a kötelező óraszámokat a szakközépiskolákban és a szakmunkásképző intézetekben A Minisztertanács ülése Időszerű utasítás A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Apró An­tal, a kormány elnökhelyet­tese tájékoztatót adott a ma­gyar—szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együtt­működési Kormányközi Bi­zottság május 27-től 29-ig Budapesten tartott IX. ülé­séről. Ennek során — egye­bek között — megvitatták az 1971—1975. évi népgazdasá­gi terv koordinálásával kap­csolatos, még megoldatlan felatatokat, az ipar külön­böző területein a gyártás­szakosítás és a kooperáció továbbfejlesztésének lehető, ségeit. az egymás részére történő áruszállítások foko­zásához szükséges intézke­déseket. A Minisztertanács meg­hallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette a pénzügy- miniszter beszámolóját Dél- Amerikában folytatott gaz­dasági tárgyalásairól. A kor­mány megelégedéssel állapí­totta meg, hogy a megbeszé­lések és az aláírt megállapo­dások hozzájárulnak a Ma­gyarország és Peru, Bolívia, illetve Venezuela között — egészségesen fejlődő gazda­sági kapcsolatok további bő- -ví tűséhez. Ezután az árvízvédelmi kor- mánvbiztos terjesztett elő jelentést a Tisza-völgyi ár- v''7V'£dr'V*=,,7p'C llfíl \ Minisztertanács a beszámolót tudomásul vette, s jóváhagy­ta a további védekezést cél­zó intézkedéseket. A nehézipari miniszter a szénbányászattal kapcsolatos kormányhatározat végrehaj­tásáról tett jelentést. Az or­szágos tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a szénbányá­szat az 1969 áprilisában el­határozott racionalizálást mű­műszaki és gazdasági téren megfelelő ütemben hajtja végre. A termelési koncent­ráció érdekében tett intéz­kedések eredményeként jó ütemben halad a gazdaság­talan bányaüzemek felszámo­lása, a nagyobb teljesítmé­nyű, hosszabb élettartamú bányák fokozott kihasználá­sa. A fogyasztók jobb ellátá­sa érdekében szükséges mi­nőségjavulást a termelt szén összetételének megváltozta­tása mellett az osztályozó és előkészítő művek korsze­rűsítésével oldotta meg a szénbányászat. A Minisztertanács a ne­hézipari miniszter jelenté­sét elfogadta. A kormány ezután meg­tárgyalta a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Miniszterta­nács április 16-i együttes ülésén a tanácsi munka megjavítására hozott határo­zatán alapuló előterjeszté­seket. Elfogadta a pénzügy­miniszternek és az Országos Tervhivatal elnökének együt­tes javaslatát a tanácsok gazdálkodásának és a taná­csi pénzalapok, illetve a te­rületfejlesztés szabályozó rendszerének tökéletesítésére és utasította a javaslattevő­ket. hogy a részletes szabá­lyozásra vonatkozó terveze­tüket terjesszék a kormány elé. A Minisztertanács Ta- nácsszervek Osztálya vezető­jének előterjesztése alapján a kormány határozatot ho­zott a tanácsakadémiák ok­tatási tevékenységének to­vábbfejlesztéséről, valamint a tanácsok végrehajtóbizott­sági titkárainak kinevezésé­ről. A művelődésügyi és mun­kaügyi miniszter együttes javaslatot tett a szakközép­iskolai és szakmunkásképző iskolai szakmai tanárok és oktatók heti kötelező óraszá­mának csökkentéséről. A Minisztertanács az előter­jesztést elfogadta. Eszerint a szakközépisko­lákban és a szakmunkáskép­ző iskolákban folyó szakmai oktató-nevelő munka szín­vonalának emelése érdeké­ben az 1971 és 1975 közötti időszakban a szakmai elmé­leti és gyakorlati tárgyakat tanító tanárok és oktatók heti kötelező óraszámát 10— 15 százalékkal csökkenteni kell. Az óraszám kiesés pót­lására — ahol ez szükséges — elsősorban főhivatású ta­nárokat és oktatókat kell alkalmazni. A határozat végrehajtásá­ról, a szükséges anyag’ fel­tételek biztosításáról — ne­gyedik ötéves terv előirány­zataival összhangban — a művelődésügyi mmiszter. a munkatigvi miniszter és a pénzügyminiszter az érde­kelt szervekkel egyetértés­ben gondoskodik. A kormánv °zután egyéb ügyeket tárgyalt. „ ... ellentmondás van a cipőiparnak a vásáron be­mutatott termékei és az üz­letekben kapható lábbelik választéka és minősége kö­zött. Arra utasítottam az ér­dekelt vállalatok veze őit. hogy a kiállított modellekből nemcsak erre az évre. hanem — ha a7 ipar vállalkozik rá — jövőre is annyit rendelje­nek, amennyit a cipőipar szállítani képes.” Szurdi István belkereske­delmi miniszier nyilatkozatá­ból, a Budaperti Nemzetközi Vásárról mondott véleményé­ből ragadtam ki két monda­tot. Örülök, s minden hazai cipőben járó sorstársam ne­vében bizakodom is. Végre! Ha hozzáveszem, hogy Nagy Józsefné könnyűipari mini z- ter ugyanakkor azt mondta: „gyáraink képviselői a kiál­lított áruk többségére. így például a cipőmodellek 80 százalékára azonnal tudnak rendelést felvenni..akkor valóban remélhetem, lesz végre boltjainkban szép, di­vatos, sokféle cipő. Talán még Szolnokon is. Mert ná­lunk egy-egy idényben „fut” (esetenként botorkál) né­hány; négy—ötféle divatos női cipő, a férfiak vesznek egy-egy csehszlovák vagv szombathelyi „menőt” — és nincs tovább. Nincs divat, csin, korszerűség — s főleg nincs választék. S mer' en­nél mi sem egyszerűbb — szidjuk a cipőipart. Fedig ezért igazán nem az iparnak jár a korholás, a kritika! Jónéhányszor volt már meghívóm divatbemutatóra, „börzére/” — vagyis árube- muta:óra egy-egy fontos ke­reskedelmi — ipari találko­zóra. Mindmegannyiszor cso­dálkoztam: női cipőket miért férfi kereskedők rendelnek? Továbbá: miért tisztes korú férfikereskedők mu trálják meg a gyárak merés7 fantá­ziájú új termékeit? Mégto- vább: miért rendelnek a na­gyon divatos, szép cipőkből —férficipőkből is! — olyan keveset, s miért ragaszkod­nak a hagyományos, megszo­kott (megunt) modellekhez? Legutóbb az egyik ragy cipőgyár mintatermében leg­szívesebben keblemre öleltem volna néhány cipőt, csizmát. Amikor érdeklődtem, mikor lesz azokból az üzletekben kapható, a gyáriak nagyon udvariasan azt mondták: saj­nos, a belkereskedelem nem tart rájuk igényt. A külke­reskedelem inkább, a külor­szágokba sok-sok divatos modellt szállítanak. így voltam most, a BNV-n is. nem először. Orrom tá­maszthatom a kirakathoz, szép keretekben nézhetem a divatos, kor zerű cipőket — a kiállításokon. Boltban?... Boltban eddig kevéssel ta­lálkoztam. Ám most az idei BNV, a miniszter nvila:koza- ta után bizakodó vagyok. Szép cipőkéi rendel a keres­kedelem, divatosakat. Már csak az kell. hogy lelkesed­jen a gyártó is. együtt a vá­sárlóval. Fs a lelkesedé bői nemcsak szép és d:vatos. ha­nem meghbhstó minőségű lábbelik között is válogat­hassunk! — sj —

Next

/
Thumbnails
Contents