Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-30 / 151. szám
1970. június 30; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A technikumoktól a szakközépiskolákig A középfokú szakoktatás 20 éve GAZ-ok a parkban A szocialista iparosítás igényeinek kielégítésére 1950- ben kezdődött meg a szakképzés középfokú intézményeinek, a technikumoknak a szervezése Magyarországon. Szolnok megyében ebben az időszakban vetették meg a szolnoki gépipari és a köza szocialista ipar megteremtésének kezdeti időszakában igen jelentős szerepet töltöttek be. Új középfokú műszaki szakembergárdát képeztek ki a fejlődő népgazdaságnak. Az időközben bekövetkezett mélyreható társadalmi változások; a műszaki-tudo- mányos haladás és a pedagógia legújabb eredményeinek hatására azonban, az ötvenes A technikumokban szerzett jó tapasztalatok felhasználásával, de megszüntetve a túlzott szakosítást, a szakközép- iskola korszerű, a legújabb igényeknek jobban megfelelő képzettséget tudott nyújtani a tanulóknak. A nyolcvan technikumi szakkal szemben a szakközépiskolákban harminchét szakon folyt képzés. Ez a nagyfokú integráció a korábbiaknál szélesebb és szilárdabb általános szakmai ismereteket biztosított. Szolnok megyében 1961- ben Jászberényben egy gépbiztosító intézetekké alakítottak át. Kisújszálláson és Kupszentmártonban megszűnt, illetve fokozatosan megszűnik a mezőgazdasági szakközépiskola, a jászberényit pedig kertészeti szakközépiskolává alakítják át. A mezőgazdasági gépszerelő szakközépiskolák közül megszűnik a tiszaföldvári. A jászapáti általános gépész szakközépiskolává alakul át, a mezőtúri pedig új típusú mezőgazdasági gépész szak- középiskola lett. Szolnokon három szakmával (géplakatos, szervetlen vegyész, szabályozástechnikai műszerész) ipari szakközépiskolát szerveztek. Ez most átalakul vegyipari, valamint finommechanikai és műszeripari képzést nyújtó újtípusú szakközépiskolává. Az átalakulás, a további integráció jegyében történik. A szervetlen vegyész szakközépiskolának vegyipari szak- középiskolává történő átalakítása például szélesebb skálájú képzést biztosít, és ami ezzel együtt jár nagyobb szakismeretet és nagyobb elhelyezkedési le- ' hetőséget. A vegyipari szak- középiskola elvégzése után például a fiatalok általános vegyipari, textilvegyipari, bőrvegyipari, papíripari üzemekben és vállalatoknál helyezkedhetnek el. Sokkal többféle munkakörben, mint azok, akik korábban a szervetlen vegyipari szakközép- iskolában szerezték meg a képesítésüket. A többi szakközépiskolában folyó képzés is lényegében hasonló elvek szerint változott. Az említettek mellett működik még Martfűn cipőipari szakközépiskola, Szolnokon és Karcagon egészségügyi, továbbá Szolnokon, Kisújszálláson és Mezőtúron közgazdasági, Jászberényben új típusú, erősáramú szakközépiskola. Túrkevén pedig már az 1970—71-es tanévben megindul az oktatás a közgazdasági technikum, a karcagi, a törökszentmiklósi mezőgazdasági és a mezőtúri mezőgazdasági gépészeti technikum alapjait. Martfűn átmenetileg, csupán levelező tagozaton, cipőipari technikusok képzése kezdődött. évek végén, napirendre került oktatásügyünk korszerűsítése és ez természetesen igen nagy mértékben érintette a középfokú szakoktatást is. Az oktatási reform jogi alapjául szolgáló, 1961-ben megalkotott törvény megjelenése után a középfokú technikumokból és a gimnáziumok egy részéből kialakultak lakatos, Szolnokon egy kereskedelmi szakközépiskola indult. A következő években újabb szakközépiskolákat szerveztek a megyében; Kisújszálláson, Jászberényben, Kunszentmártonban mező- gazdasági, Jászapátin, Tisza- földváron és Mezőtúron mezőgazdasági gépszerelő szakkal. Egyes szakközépiskolákat azonban a módosító rendelkezések alapján, az igényeknek megfelelően megszüntettek. Másokat lekedésgépészeti (gépjárműtechnikai) szakközépiskolában. A következő években megszervezik Szolnokon a vízügyi szakközépiskolát, a kereskedelmi pedig önálló intézményként működik majd. Ezzel, legalábbis egyelőre, kialakul a megyei igényeknek megfelelő hálózat. A gimnáziumok és a szakközépiskolák tanulócsoportjainak aránya néhány év múlva körülbelül 50—50 százalék lesz. Az érettségit és szakmát adó középiskola néhány év alatt igen népszerű lett. Ma például már többen szeretnének ezekben az iskolákban tanulni, mint a gimnáziumokban. Az 1970—71-es tanévre az általános iskolát végzettek 39,3 százaléka jelentkezett Szolnok megyében középiskolába; 14,7 százalék gimnáziumba, 24,6 százalék pedig szakközépiskolában szeretné folytatni tanulmányait. Jelenleg mégis a gimnazisták vannak többen. A szak- középiskolákba ugyanis csak a jelentkezők egy részét tudják felvenni. Bár a szakközépiskola elsősorban az érettségi utáni közvetlen munkavállalásra készíti fel a tanulókat, a legjobbakat útnak indítja a felsőfokú intézményekbe is. A végzett szakközépiskolások 13—15 százaléka tanul tovább. A szakközépiskolák a 14— 18 éves fiatalok képzése mellettien fontos szerepet töltenek be a felnőttoktatásban is. Korábban valamennyi technikumban megszervezték az esti és levelező tagozatot. Az átalakulással egyidőben ezekben az intézetekben át- állnak a szakközépiskolai felnőttoktatásra. Az újtípusú szakközépiskolák a stabilizálódás után fokozatosan megszervezik a felnőttoktatást, elsősorban az emeltszintű szakmunkásképzésben végzettek számára. A speciális tantervek és tankönyvek megjelenésétől függően a hálózat teljes kiépülése várhatóan 1971-re befejeződik. Ekkorra a legtöbb helyen megszűnik a kétféle típust egyesítő középiskola, és néhány kivétellel végleg kialakul az úgynevezett „tiszta” gimnáziumok és szakközép- iskolák rendszere. Napfény és hőség várt ránk a szolnoki tiszaligeti KISZ-táborban, a Nagyalföl- di Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat KRESZ-versenyének döntőjén, a résztvevők pedig most az egyszer részvétet kértek az időjárásfelelőstől — vagyis kevesebb meleget. Táblák jól és rossz ul Villámkérdésekkel kezdő, dött a viadal. Bizony akadt, aki szabályosnak tippelte a megfordulást az autópályán és az előzést a hídon. Bizonyára csak a versenyláz hatására... A következő versenyszámban a KRESZ-táb- lákkal kapcsolatos tudásukat frissítették fel P versenyzők. Hét üzem legjobbjai, ösz- szesen huszonegyen versenyeztek az értékes díjakért. A szóbeli kérdéseket írásbeli feladatok követték. A csalafinta kérdések részletekig menő vá’aszt követeltek. Sok versenyző értékes pontokat vesztett el például az áthaladási elsőbbség' kérdését firtató ábrákon, Felismerni nz igazit Nehezítette a feladatot az is, hogy néhány esetben a sokat emlegetett udvariassági szabályoknak kellett érvényesülniük a megoldásban. Öt percnyi gondolkodási időt kaptak a résztvevők. Ezután ismét táblák következtek. Ráadásul jól és rósz. szül rajzolt KRESZ-táblák. A versenyzők feladata volt megismerni a rosszat. Itt is sokan „bedőltek’’ a feladványnak. Végül 14 gépjármű megengedett sebességét kel. lett meghatározni lakott területen kívül és belül. Minden helyes válaszért egy jó pontot kaptak n versenyzők. Bábuk vagy gyalogosok? Utána az akadálypálya következett. a versenyzők egységesen GAZ—69 AM típusú gépkocsival indultak, a pályát bábuk, zászlók . nehezítették. Gyors hátrakapcsolá- sofc, keskeny kapuk, éles kanyarok tarkították a terepet. Tulajtarkították a terepet. Tulajdonképpen itt dőlt el az elsőbbség. Sok gépkocsivezető figyelmen kívül hagyta, hogy a közlekedésben nem a gyorsaság, hanem a biztonság a döntő. Elképzelni is rossz, hogy versenyen kívül és bábuk helyett gyalogosokkal teletömött úton hajtottak volna így. Egy versenyző tudott csak minimális hibaponttal és a meghatározott időn belül végigmenni a pályán. Számára ez a „jó futam” az első díjat jelentette. Szegvári József, a szegedi építésüzem versenyzője nyerte a táskarádiót. Kertész József Hajdúszoboszlóról második díjként egy Zorkij fényképezőgépet kapott. A Remington villanyborotva boldog tulajdonosa Hajdú Imre kardoskuti versenyző lett. A szolnokiak színeiben versenyző Kurucz Károly és Bíró Péter negyedik és ötödik helyezéssel filmfelvevőt, illetve zsebrádiót nyert. — ké — B. A. Érettségizett fiatalokat nyomdász szakmára felveszünk Nyomdai fényképésznek Kemigráfus-maratónak Kéziszedőnek » Magasnyomó gépmesternek. Jelentkezni lehet a Szolnoki Nyomda Vállalatnál. Szolnok, Május 1 u. 19. Takar mányok Ke ver ék ta kanná 11 vök, szemestakarmányok, korpák, dúsított takarmányok minden mennyiségijén készpénzért kaphatók, az egész megyében a Gahonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat raktáraiban, üzemeiben, üzleteiben és a földművesszövetkezeti boltokban Szolnok megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat A technikumok a szakközépiskolák. újtípusú képzést fuiUatn n&hóífoín Híva Oa islene Az ember, aki magával hordja ketrecét. Két kezével felemeli, a lábai túllógnak a rácson. Megy, de minden lépése korlátokba ütközik. Ez a kép jut eszébe az embernek Gauguinről, a festőről, aki a polinéziai Híva Oaról küldözgeti déltengeri színekben pompázó vásznait Európába. Képei meglepőek. A legegyszerűbb formákat, a primitívet, a minden civilizációs fertőzéstől menteset keresi. Képei ma már milliókat érnek. És Gauguinnek Hiva Oa-n nem volt pénze időtálló festékre. Lothar Kleine hangjátéka Gauguin hányatott életének utolsó napjait eleveníti fel. Az Európába vágyó, de pénztelen, megrokkant festő előtt az alkoholgőzben megjelennek életének legfőbb momentumai, barátok, műértők, és a feleség. Amig a valóságos időben alig történik valami, lassan kibontakozik előttünk egy saját tehetsége rabságában őrlődő, boldogtalan ember alakja. A darab végig aktív figyelmet kíván a hallgatótól, hiszen apró cserepekből kell összeállítani a mozaikszerű képet. De ez a „munka” izgalmas és nem fárasztó. Példa a modern hang játék szerkesztésének, már nem új, de ma is újszerűnek ható módszerére. Vadász Gyula, a darab rendezője, sajnos, nem találta meg minden vonatkozásban a megfelelő hangnemet. A hangjáték „hömpölygősebb” mint kellene, a téma és a szerkezet zaklatottabb feldolgozást diktálna. A főszereplő Kállai Ferenc és a festőtársat, Van Gogh-ot, alakító öze Lajos vitája a játék legizgalmasabb pillanatait adja. Epeiosz, az ács Mostanában szinte minden hétre esik egy mitológiai tárgyú hangjáték. Az írók mondanivalójuk közlésére szívesen térnek vissza a régmúlt időkhöz, talán épp mert valami időtlen, valami általánosan emberit keresnek. De ha a kor és a téma hasonló is, más és más írói gondolat hordozója lehet. (Gondoljuk csak meg, hogy például Elektra történetét Sophoklés és Euripidés óta hányán dolgozták fel, O’Netiltől Sartre- ig, Bornemissza Pétertől Gyurkó Lászlóig.) Meglepő hangú játék Lendvai György évekkel ezelőtt megírt rádiódrámája. Rádiószínházi felújítása a 25 év magyar hangjátékai sorozatban több szempontból is örvendetes. Közhelynek számít már azt mondani, egy történelmi darabról, hogy mai. De erre a játékra igazán ráillik. Lendvai minden mitologikus sejtelmességet lehántott a trójai háború hőseiről. Az a Akhillésze, Odüsszeusza nagyon is hús-vér ember. De az elsősorban Epheiosz, a címszereplő, aki megutálva a háborút falovat épít, melytől azt reméli, hogy meghozza a vérontás nélküli győzelmet. Szózat ez a darab, tiszta- szavú beszéd minden korok háborúi ellen, nagy drámai erővel. Barlay Gusztáv feszült hangulatú, jó ritmusú szi- nészvezetéssel biztosan tartja kezében a darabot. A kitűnő játékban olyan, ma már sajnos nem élő klasz- szikus hangokkal találkozhatunk, mint Tímár Józsefé és Ladányi Ferencé. De mesteri alakítás a már művészete teljében levő Básti Lajosé és Ungvári Lászlóé is. A rádiójáték zenéjét Sulyok Imre szerezte, őt inkább a kor és a mitológiai téma ihlette, s nem a darab valóságos szelleme, így zenéje nincs összhangban a drámával. — trömböczky —•
