Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-28 / 150. szám
1970, Június 28, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8 „ÚJRA IIT KEZDENÉNK...” Két évtizede a tanácsnál Egyikükkel Jászárokszállá- son, másikukkal Jászberényben beszélgettem. Nem tudták miről vall a másik, mégis, függetlenül egymástól egyformán mondták: „ha ismét pályát kellene választani, Guba Béla mostanában sokat panaszkodik az egészségére. Három éve csak járógéppel tud menni. Ennek ellenére — azt mondják róla — fáradhatatlanul dolgozik. Példának említették, hogy amikor a községben huszonGuba Béla Bt pár ezüstlakodalmát ünnepelték, ő volt a főrendező. S boldog volt, hogy mindenki örült, hogy mindenki jól érezte magát. Hogyan indult el az államigazgatási pályán? Eredetileg pedagógusnak készült. Csakhogy családjukban kicsi volt a jövedelem, s 6 elhatározta: érettségi után dolgozik pár évet, hogy megvehesse mindazt, amire szüksége van, majd aztán tanul tovább. A földművesszövet- kezethea került. — És 1949. augusztus 15-én behívták a községi pártirodára. „Most az a feladatunk, hogy munkáskádereket adjunk az államigazgatásba. Téged szemeltünk ki egynek, innen a faluból. Béla. Aztán ne hozz szégyent Jászárokszállásra...” — mondta neki az akkori párt titkár. Nehéz szívvel búcsúzott az otthoniaktól. Vonatra ült. — Ahogyan közledett a szolnoki megyeházához, úgy lett egyre súlyosabb benne a gondolat: úgyse értek én ehhez, inkább visszafordulok. Már ott állt az épület előtt, és letette a bőröndöt. Álldogált egy darabig, nézte a visszafelé vezető utat. Aztán eszébe ötlött, amivel a faluban búcsúztatták: „a párt megbízik benned, ne hozz szégyent ránk”. Akkor nagy elhatározással felkapta a táskát és szinte futott be a megyeházára. Ma már mosolyog rajta, de akkor nagyon nehéznek érezte a kezdeti esztendőket. Ti- izagyendán a községi elöljáróságon dolgozott, aztán Ti- ^ zaburán. — Amikor pedig megalakultak a tanácsok, — romojmonostorára került vb- titkárnak; A legnehezebb éveknek mégis az 1952—53-as esztendőket tartja. Miért? A Parasztemberek jól tudják: megalakultak ugyan a termelőszövetkezetek, de az emberek többsége nem szívesen dolgozott a közösben. Aztán a sok beszolgáltatás, a rossz ellátás. Néhány dekányi kenyér jutott annak, aki a hozzávalót termelte. Ráadásul a — tanácsnál dolgozók tudják csak igazán. — milyen egymással ellentétes rendeletek láttak akkoriban napvilágot. Szerencsére túl vagyunk mindezen, s ahogyan ő mondja: „olyan egészségesen fejlődik a mi országunk. mint az én három gyerekem, márpedig azok erős, egészséges srácok”. S hogy az államigazgatásban maradt? Megszerette ezt a munkát. Tizenhatodik újra itt kezdenénk.” Mármint a tanácsnál. S bár beosztásuk, munkakörük különböző, azt is egyformán állították, hogy érdekes, izgalmas, szép munkát végeznek. esztendeje szülőfalujában ő az igazgatási csoport vezetője. Az optimista ember Mire összeírtuk, pontosan hol dolgozott idáig, szép kis lista kerekedett ki. — íme: 1948. május 1-én megpályázta a túrkevei községi előljá- ráságnál a közellátási ellenőri állást. Mivel kereskedő volt, mint szakembert, szívesen alkalmazták. Egy évvel később segédjegyző lett Jászapátiban, majd vezetőjegyző Jászboldogházán. A következő évben, 1950 nyarán Budapestre küldték köz- igazgatási iskolára, s még az év augusztus 15-én az ideiglenesen megalakuló törökszentmiklósi járási tanács vb-titkára lett. Ugyancsak vb-titkár volt a kunhegy esi járásban és ezt a munkát végzi a jászberényi járási tanácsnál is 1965. május 1. óta. Mindig vb-titkári poszton, s köztudomású, hogy ez egyike a legfelelősségtelje- sebb feladatoknak. Községfejlesztés, szociális ügyek, kereskedelem, egészségügy, hosszan lehetne sorolni, mi mindennel kell foglalkoznia a végrehajtó bizottság titkárának. És ebből adódik az is, hogy tanulni kell, mindig tanulni és nem is keveset. Amikor a családról beszélgettünk, kiderült, hogy az ő családtervezésüket is alaposan befolyásolta a vb-titkári funkcióval szorosan összefüggő sok-sok tanulmány. A nagyobbik kislánya most 16 éves, a kisebbik 5. Az is igaz, hogy fiút szerettek volna, de- hát ez a csöppség kitesz akár húsz fiút is. És Nánási Károly örül, ha a gyerekeivel lehet. Bár legyünk őszinték, erre kevés ideje jut. Ä gátak oldalán már ott száradnak a homokzsákok és a folyókon a vízállás csökkenéséről tudunk beszámolni napról napra. Azokban a városokban, községekben, ahol Mezőtúron az eddigi felmérések szerint 56 házat kell majd újjáépíteni és 26 épület vár helyreállításra. A kár összege már eddig is meghaladja a másfél millió forintot, jóllehet még nincs valaöcsödön a tizennégy károsult ház közül tíz a mentetten területen állt. Az ártérbe eső épületeken még az som segített, hogy a tulajdonos „megpróbált túljárni a víz eszén”. Az 1932-ben összedőlt házát ugyanott építette fel, ám az akkori legmagasabb vízszintig téglából emelte a falat. Sajnos a Körös tudott újítani; ezúttal magasabb lett a vízállás és a ház ösz- szeomlott. Kunszentmártonban három A tanácsnál töltött évek közül a legnehezebbnek az 1956-os esztendőt tartja, — nemcsak az ellenforradalom Nánási Károly miatt. A konszolidáció első hetei sem voltak könnyűek számára. Mérhetetlen hite segítette át a problémákon, ezért vállalta, hogy Török- szentmiklóson, mint karha- talmista segít a rend helyre- állításában. Néhány hónap után ismét folytatta a munkát a tanácsnál, s szerinte: „izgalmasabbnál izgalmasabb feladatok követik egymást. Most például, hogy a járási tanácsok lényegében hivatalokká alakulnak át, teljesen új munkastílust kell megtanulnom. Hivatalok leszünk, testület nélkül. Még nem tudom, hogy sikerül az átállás, de én optimista ember vagyok.” Egyébként munkatársai is vidám, jókedélyű embernek ismerik. Szállóigévé vált már a mondása baráti körökben: .,mi s tanácsnál húsz év alatt annyi mindent csináltunk, hogy ha valami probléma lesz, csak szóljanak a tanácsoknak, azok még tán egy háborút is megnyernének.” Húsz év. Két évtized alatt valóban élethivatássá lehet egy pálya. Guba Béla és Nánási Károly is így tartja ezt. Varga Viktória a víz házakat tett lakhatatlanná, most folyik a károk felmérése. Kevés helyen tudnak még végleges adatról beszámolni. mennyi bejelentés ellenőrizve. A városban a víz rombolását megkönnyítette az a tény, hogy a házak 90 száza- léKa vályogból épült, minden alapozás és szigetelés nélkül. ház dőlt össze és nyolc erősen megrongálódott. Három lakásban kisebb kár keletkezett, öt bejelentést most ellenőriznek. A kár értéke azonban így is mintegy 600 ezer forint — és ebben még nincs benne a Pannónia Szőrmefeldolgozó Vállalat összedőlt irodaháza, ahol 150 ezer forint kár Keletkezett. A megyében a károk pontos felmérése július 6-ra készül el. Nem fordult vissza az úton Károk Mezőtúron, • • Öcsödön Mezőtúron több mint másfél millió Nem fogott ki rajta Napi postánkból Csak nevében az állami gazdaságoké? A Néplap több alkalommal foglalkozott már a szolnoki Kossuth téri állami gazdaságok boltjával, legutóbb június 14-i számában „Nevében még az állami gazdaságoké” címmel. A cikk több megállapításával nem értünk egyet, álláspontunkat mégis csupán két kérdésben szeretnénk kifejteni. Egyik az, hogy ez a bolt nemcsak „nevében” az állami gazdaságoké, hanem tulajdonilag is. Alapítója az Izsáki Állami Gazdaság, mely ez év eleje óta írásban lefektetett egyezség alapján, közös vállalkozás formájában üzemelteti a Héki Állami Gazdasággal. A forgalomba hozott áruk 70—80 százaléka állami gazdasági eredetű termék. Másik dolog, amiben álláspontunkat kifejtjük: a könyvelési adatok szerint a havi forgalom átlagosan több mint 60 százaléka hús-hentesáru, és csupán 29—22 százaléka a bor. A számok tehát nem azt mutatják, hogy a cégtulajdonos izsáki gazdaság csak a saját bora eladását tartja fontosnak, a húsáru ellátást pedig másodrendű kérdésként kezeli. Megtévesztő talán az, hogy borból ritkán van hiány, hentesáruból gyakrabban. Ez érthető, hiszen borból országosan is bőség van. sertéshúsból pedig hiány. — Ez alól Szolnok, illetve az állami gazdaságok boltja sem kivétel. Van azonban egy alapvető akadálya a hentesáruforgalom növelésének ebben az üzletben, — különösen nyári időszakban. Köztudott, hogy épülete lebontásra van ítélve, tehát a legkisebb anyagi ráfordítás sem térül meg. A jelenlegi tárolási, hűtési viszonyok, — a higiéniai, egészségügyi rendszabályok megsértése nélkül — minden jó szándék ellenére sem teszik lehetővé a húsáruforgalom növelését, A bolt sorsát a továbbiakban nem is ez fogja meghatározni, hanem a városi tanács vb május 28-án — még a Néplap cikkének megjelenése előtt — kiadott 31.623/ 1970. VII. sz. határozata, — amely az épületet életveszélyesnek nyilvánította és intézkedést helyezett kilátásba az épületből való kiköltöztetésre. A határozat kézhezvétele után megkerestük a városi tanács illetékeseit, kértük, találjanak módot az épület életveszélyességének átmeneti megszüntetésére legalább addig, amíg megfelelő helyiséget sikerül szerezni. Tudjuk, hogy néha hiányzott egy-egy keresett árucikk a pultról, de az az érzésünk, hogy még jobban hiányzik majd — ha ezt az üzletet is be kell zárni — az a havi 100 —120 mázsa hentesáru, melyet ebben az annyiszor kifogásolt boltban az állami gazdaságok mégiscsak biztosítottak Szolnoknak. Végső megoldásnak, —mint már annyiszor hangoztattuk — azt találnánk, ha az állami gazdaságok kapnának a várostól „olyan négy falat”. — melyek között termelési eredményeikhez méltó, módon igényes, kulturált formában kínálhatnák egyre keresettebb élelmiszer-készítményeiket. Bizonyosak vagvunk abban, hogy egy ilyen üzletet a megye állami gazdaságai is jobban magukénak éreznének. Domokos Pál az Állami Gazdaságok Élelmi szerkiskereskedelml Egyesülésének titkára Tataroznak... tataroznak... A szolnoki Ingatlankezelő Vállalat a bérlakások felújítására az idén négymillió forintot irányzott elő. Május végéig azonban csak egymillió és 63 ezer forint értékű munkát tudott elvégeztetni. A nagyobb karbantartásoknál viszont már más a helyzet. Festésre, mázolásra, tető- és eresz javításra, valamint parketta átrakásra 850 ezer forintot terveztek, június elsejéig több mint 730 ezer forintot fordítottak karbantartásra. Tovább folytatja az IKV ebben az évben is a lakások gáztüzelésű berendezésekkel történő felszerelését, azaz „gáz-korszerűsítésre” 5,5 milliót költ. A programban a Ságvári körúti, a Szántó utcai és a Gutenberg téri bérházak szerepelnek. A város központjának levegő szennyezését csökkenti az a beruházás, amely a Kossuth téren lévő I-es számú irodaház és a Kossuth tér 7-es számú épület kazánjainak gázfűtésre történő átalakítását szolgálja. A jelentősebb kiadások közé tartozik még a berendezési tárgyak cseréjére előirányzott 330 ezer forint is, amelynek teljesítéséből az első öt hónap után mindösz- sze 18 ezer forintnyi hiányzik. A szolnoki Ingatlankezelő Vállalat 1970-ben összesen 11 millió és 93 ezer forintot fordít a megyeszékhely bérlakásainak felújítására, tatarozására, a gáz-korszerűsí- tésre és az elvégzendő munkák terveinek az elkészítésére. Ha az összes tennivaló időarányos teljesítését nézzük — május végéig 5 millió forint — nincs ok, hogy a javításra szoruló épületek lakói aggódjanak, vagy idegeskedjenek. Ami nyugtalanító, az a felújításoknál mutatkozó mintegy 700 ezer forint értékű munka elmaradása. Több oka is van annak, hogy az épületek felújítási munkálatai nem haladnak a tervezettnek megfelelően, a befejezési határidők eltolódnak, sok idegességet és munkakiesést okozva az ott lakóknak. Közrejátszik, hogy az IKV idegen vállalatokkal, generálkivitelezőkkel végezteti el a munkát, s e vállalatok sokszor anyag- és munkaerőhiánnyal küzdenek. Előfordul azonban olyasmi is, hogy az építőipari vállalat minőségileg nem megfelelő munkát végez, az ingatlankezelő természetesen nem fogadja el tőle, ezért sokszor jelentős időt, anyagot és költséget igénybevevő ismétlésekre kerül sor. (Ilyen volt a Híd bisztró épületének homlokzati vakolása is.) A szükségesnél több időbe telik az épületek felújítása amiatt is, hogy az Ingatlan- kezelő Vállalat nem rendel-; kezik a zavartalan és folyamatos munkát biztosító átköltöztetésekhez szükséges átmeneti lakásokkal. Erről egyébként már korábban is írtunk, de a jelenlegi nem kielégítő helyzet megváltoztatására gyakorlatilag semmiféle intézkedés nem történt, a 21 átmeneti lakást nem kapta vissza a vállalat. Szintén a Damjanich út 1. szám alatti épületre (a Híd- bisztró fölötti lakásokra) kell hivatkoznunk, ahol novemberben kezdődtek a felújítási munkák és vannak olyan lakások, ahol annak ellenére, hogy időnként mindig csináltak valamit — még a mai napig sem fejeződtek be. Ha lehetőség lett volna a lakóknak ideiglenes lakásba való költöztetésére, nem vett volna igénybe ennyi időt a tatarozás. A „harctéri állapot” mielőbbi megszüntetését egyes lakók, a szakembereknek csúsztatott borravalókkal próbálják sürgetni. Természetesen ez nem növeli a munkafegyelmet és a munka-morál sem lesz jobb ilyen állapotok között. A felújítást, tatarozást nem csupán ezek, hanem a majdnem két hónapig tartó árvízvédelmi munkákhoz igénybevett építőipari dolgozók hiánya is hátráltatta. A bérlakások felújítása nagyon fontos dolog és ha nem időben kerül rá sor, meggyorsul az elhasználódása, ezzel együtt nő a ráfordítandó költség is. Feltétlenül szükséges lenne, hogy a felújításokat végző vállalatok a mostaninál sokkal jobb, lelkiismeretesebb munkát végezzenek, megszűnjön a borravaló biztosította előny, s az Ingatlan- kezelő Vállalat ezáltal jobban tudja teljesíteni felújítási, kabantartási előirányzatát.- bj — A jászszentandrási Haladás Tsz-ben jó termést hozott a zöldborsó. Mintegy 60 kh át-lagában 25 mázsás termést ér tekel. , __ ... ... ____
