Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-28 / 150. szám

V1LÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ära; f fonni SOX évi. 150. az. A józanság stílusa Megyénk jó humoráról is közismert országgyűlési kép­viselőjéről, Nánási Lászlóról jegyezték fel az alábbi tör­ténetet. Szomorkás hangulat­ban, elgondolkodva álldogált a legutóbbi ülésszak máso­dik napján az országgyűlés büféje előtt. Hangulatának okáról faggatják, mire meg­magyarázza: Van tanulságos zárszámadás. A mostani par­lamenti ülésszak ilyen. Az­tán van olyan költségvetés, kiadáselemzés, amelynek az égvilágon semmi haszna nincsen. Ez utóbbin gondol­kodtam el éppen. Mert mi haszna annak, ha a hónap vége felé, amikor már az erszény nagyon lapos ott­hon. megszólal az asszony: gyere papa, nézzük meg, mi­re ment el az a sok pénz. Az ilyen számolgatás nálunk még soha nem járt semmi tanulságnál. A legutóbbi parlamenti ülésszak árunál inkább — te­hetjük hozzá Nánási László monológjához. Egyik lapunk a parlamenti ülésszak előtt Móricz Zsigmondot idézte. Idézzük mi is a Pesti Nap­lóban 1939-ben leírt sorait: bNagyon szeretnék annyira megöregedni, hogy még meg­érjem, mikor a mi parla­mentünkben nem harcok fognak folyni, hanem meg­beszélések. Nem gyönyörű frázisok fognak pufogni, csak egyszerű érvek, min­den hangsúly nélkül. Azért ntondom, hogy új parlamenti stílusra van szükség. A jó­zanság stílusára. A stílusta- lanságra...” A mi parlamentünkre ez a jellemző. Jó példája volt ennek a pénteken befejező­dött ülésszak is. Napirend­jét nézve, hátrafelé tekin­tett ezúttal az országgyűlés — mint ismert, a múlt évi állami költségvetés végrehaj­tását vitatta meg — valójá­ban azonban a jelen és a közeljövő tennivalójáról tár­gyalt, felelősségteljes, biza­kodó módon. Ahogyan Mó­ricz most már joggal mond­hatná: józan stílustalanság- gal. A képviselők jó hangulat­ban érkeztek az ülésszakra, s még jobb hangulatban tá­vozhattak a vita után. Vol­taképpen csak az elmúlt he­tekben oly sok gondot oko­zott árvíz nyomasztotta egy kicsit a hangulatot, bár ezen is joggal kerekedett felül a tudat; ’ hogy megtettünk és megteszünk mindent, ami megtehető és a tapasztalat: ha nem lettünk volna ilyen összefogásra és erőfeszítésre képesek. a kár. a baj sok­szorosan nagyobb lett Volna. A parlamentben minderről tényeket sorakoztatott fel Légen Imre államtitkár, úgy is. mint az árvízvédelmi kormánybiztosság vezetője. A tények és adatok mellett beszámolójában köszönetét is mondott az árvízvédelem­ben résztvevőknek. mind­azoknak. akik készségesen, áldozatokat is vállalva siet­tek a bajbajutottak megse­gítésére. A kormánybiztos beszámolóját a képviselők nagy figyelemmel hallgatták. Többen is kitértek felszóla­lásukban a segítés további, konkrét feladataira, javasla­tokat terjesztettek elő. A pénzügyminiszter is jelentős teret szentelt ennek a prob­lémának; válaszában pedig mérlegelt minden javaslatot, magáévá téve mindazt, ami megvalósítható és hasznos lehet. fő napirendi pont egymás­hoz az országgyűlés nyári ülésszakán. Az árvíz ellem — most már kimondhatjuk — eredményes, szervezett harc sok milliárdos kártól mentette meg a népgazdasá­got, a költségvetést. A ter­mészeti katasztrófa sikeres leküzdése és az elmúlt idő­szak gazdasági tevékenysége, az itt elért eredmények, si­kerek, nagyon is szoros ösz- szefüggést mutatnak. Nem lett volna képes az ország, a társadalom ilyen impozáns módon ellenállni a fenyegető veszedelemnek, ha nem si­került volna az ismert mér­tékben megszilárdítani a magyar népgazdaságot. Az „árvízi csata” megnyerése biztató: erre a gazdasági bázisra a jövőben is támasz­kodhatunk. Ezt a fundamen­tumot, mint a vitából kide­rült. jelentékenyen megerő­sítette az elmúlt esztendő, amely a legjobb, a legered­ményesebb volt az utóbbi évek közül. Világosan tükrözte ezt a pénzügyminiszter — alapjá­ban józan, tartózkodó hangú — beszámolója, mindenek­előtt az. amit a külkereske­delmi kapcsolatainkban, s ezek nyomán nemzetközi fizetési mérlegünkben végbe­ment kedvező változásokról, a vállalati jövedelmek bizta­tó alakulásáról és alakosság pénzbevételeinek számottevő növekedéséről elmondott. Sem a: pénzügyminiszter, sem a felszólaló képviselők nem kerülték meg a tapasz­talható nehézségeket, nyíltan keresték leküzdésük legjobb útját — módját. Főleg a be­ruházási feszültségek, s ezek­kel összefüggésben az építé­si, építőipari gondok kaptak erős hangsúlyt a vitában. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, akinek a széleskörű vizsgálatok rend­kívül tanulságos anyaga áll rendelkezésére, példák fel­sorolásával figyelmezetetett, egyrészt egyes vállalatok megengedhetetlen, erkölcste­len manipulációira, másrészt javaslatot tett az építkezé­sek meggyorsítására. Más képviselők értékes megjegy­zésekkel igyekeztek segítsé­get adni e nagy, országos probléma megoldásához. Ám a pénzügyminiszter óvta az országgyűlést a túlzott derű­látástól. mondván: jónéhány év kell ahhoz, hogy ezen a téren — a beruházások reá­lis keretek között tartásával és az építő- és évitőanyag- ipar levdiVet^s fejlesztésével — egyensúlyt tudjunk te­remteni. Ezúttal csupán egy esz­tendőről volt szó, az egészé­ben jól zárult tavalyi esz­tendőről. És persze, kimond­va, s kimondatlanul, legin­kább arról, hogyan lehetne még jobb ez a mostani, meg az elkövetkezők. — Ami az utóbbit illeti, nyugodtan le­hetünk — a Móricz álmodta józanság határain belül — egy kicsit a jelenleginél is optimistábbak. Had idézzük e gondolatok befejezéseként, nem mintha számunkra ez lenne a legmérvadóbb, de érdemes odafigyelni rá — az egyik nyugati nagyhatalom nagykövetének a pénzügymi­niszterhez intézett szavait: Miniszter úr. nagy figyelem­mel hallgattam meg a be­szédét. Tetszett expozéjának tárgyilagos hangja. De azt hiszem, hogy egy még opti­mistább hangvétel reálisabb lett volnm.u, Gazdag és szép élményekkel tértünk haza Interjú Fodor Mihállyal fha: CSELÉDSORON, SOMMÁSNYOMON Hazaérkezése után .kereste fel munkatársunk Fodor Mi. hályt, a Szolnok megyei ta­nács vb elnökét, a megyei párt végrehajtó bizottság tagját, aki a T&llinnban járt öttagú pártküldöttséget ve­zette. Megkérte, beszéljen tíznapos kinttartózkodásuk programjáról. — Gazdag és szép élmé­nyekkel tértünk haza. Ven­déglátóink nagy szeretettel fogadtak és kalauzoltak ben­nünket, s lehetővé tették, hogy sok emberrel megis­merkedjünk. Ismeretségi kö­rünk szélesedése tovább mé­lyítette barátságunkat észt elvtársainkkal. — Nagy kitüntetés szá­munkra, hogy az Észt SzSzK magasrangú párt- és állami vezetőivel is találkozhattunk. Beszélgetésünk témái első­sorban a mindkét népet fog­lalkoztató problémák és gon­dok voltak. . —• Ha csak a jelentősebb utazásokról. látogatásokról beszélek, akkor is meg kell említenem kétnapos tartui tartózkodásunkat, mely alatt megtekintettük a mezőgaz. daság fejlesztését szolgáló kísérleti intézetet. Részt vet­tünk a jól megrendezett, s nagyszerű élményt nyújtó néptánc fesztiválon is. A legkésőbben, fakuló emlékünk azonban mégis csak a harjui járás egyik kolhozában tett látogatásunk lesz. A régi né­pi hagyományként tisztelt János napi ünnepségre top­pantunk be. Egy idős kol­hoztag azonnal és visszauta- síthatatlanul meghívott há­zába. Nem túlzók, ha azt mondóm, nagyon elfogódot- tan váltunk meg egymástól. Gazdag programunkban sze­repelt még a tallinni gép­gyár. valamint egy szövet­kezeti és egy állami halfel- j dolgozó üzem megtekintése Hazaérkezett a Tisza Táncegyüttes is. Mindhárom helyen sok újat és érdekeset láttunk, tapasztaltunk. — Tallinni ■ utazásunk azt a célt szolgálta, hogy előké­szítsük, megbeszéljük az újabb együttműködési prog­ramot, melynek nagy fontos­ságot tulajdonítunk. Az egyezmény aláírására azon­ban csak itt, Szolnokon ke­rül majd sor. KÉT ÉVTIZEDE A TANÁCSNÁL ür TATAROZNAK... ☆ TEHETETLENSÉG Tervek egy nagyközség •• a r _£» •! rr J r r oteves tejlodeserol Tiszaföldvár előbbre lép ségi tanács vb titkárával ar­ról beszélgettünk, hogyan fejlődik a negyedik ötéves terv időszakában Tiszaföld- vár, milyen létesítmények- kal gazdagodnak. Papírra ve­tett terv még Tiszaföldváron sincs, a vb titkár szavaiból azonban kirajzolódtak a fej­lődés körvonalai, s össze­gezni lehet az elképzeléseket a dédelgetett gondolatokat. A nagyközség új centruma Tiszaföldvár neve termelő- szövetkezetei, elsősorban a Lenin Tsz kiváló eredményei által vált országosan is­mertté. Azt bizonyára keve­sebben tudják — pedig a község életében ez is jelen­tős — hogy a tizenkét és fél­ezer lakosú helység me­gyénkben az elsők között kapta meg a nagyközségi rangot. Nagy Lajossal, a nagyköz­Tegnap délután nagysikerű finnországi és észtországi vendégszerepléséről hazaér­kezett a szolnoki Tisza Tánc- együttes. A szolnoki fiatalok először a riihimäki nemzetközi tánc­fesztiválon léptek fel finn, svéd. norvég, dán és német csoportokkal együtt, önálló programmal magyar estre is sor került. Két vidéki sze­replés után Tallinnba uta­Húsz tagú megyei úttörő küldöttség uta­zik június 29-én reggel Tal- linnba. A pajtások Bede Lászlóné megyei úttörőtitkár vezetésével egy hónapot töl­tenek az észt főváros környé­ki úttörőtáborban. Indulás eiőtt a gyerekek egy hétig készül­tek az útra. Észt- és magyar dalokból, játékokból, versek­ből műsort állítottak össze. Kitüntetett gyógyszerészek A Semmelweis Orvostudo­mányi Egyetem szombaton vas, gyémánt, és arany díszokle­véllel tüntetett ki orvosokat, gyógyszerészeket Arany dísz­oklevelet kapott megyénk gyógyszerészei közül Bőtös Sámuel Karcag, Gulyás Ben­jámin Kunhegyes. Kocka Pál Szolnok. Nagy Elemér Csépa, Zákarné Kuthy Gizella Rá- kóczifalva. Már készül Szeged Szegeden az árvízveszély csökknésével meggyorsult a felkészülés a iúlius közepé­től agusztus 20-ig tartó ün­nepi hetek eseményeire. A szabadtéri játékok színhelyén, a Dóm téri díszletkészítő mű­helyekben már tucatnyi szak­ma munkásai dolgoznak. Az idén bemutatandó előadások kulisszáiként műanyaghab bevonatú várfalak. kerekeken gördíthető. könnyen mozgat­ható, emelvények tucatjai áll­zott a Tisza Táncegyüttes, ahol a Dalmezőn helyi cso­portokkal és egy komi együt­tessel lépett fel. Magyar est­re Tallinnban is sor került; A nézők az északi népeknél szokatlan vastapssal — akár­csak a Riihimäki-i sportcsar­nokban — ünnepelték az együttest. Ütijegyzetünkben az együt­tes útjára a közeli jövőben visszatérünk. nak már készenlétben, a né­zőtér újjáfestett széksorai kö­zött megkezdték a 3000 hang­szóró felszerelését. A próba­termekben szorgalmasan gya­korol a játékok kórusa, olasz nyelven tanulja a bemutatás­ra kerülő operák énekkari számait. Ma nyílnak a KISZ nyári építőtáborai. Az első turnusban Szolnok megyéből kétszáz középisko­lás lány Lakiteleken, száz­nyolcvan fiú pedig Balaton- zánkán dolgoziK majd két hé­tig a mezőgazdaságban. Tö- rökszentmiklósra a KPM út­építő táborába kétszáz buda­pesti fiú, az Alcsiszigeti Ál­lami Gazdaságba is fővárosi és Congrád megyei fiatalok érkeznek. Békekölcsön sorsolás Az Országos Takarékpénz­tár június 29-én és 30-án Bu­dapesten rendezi a H-> a III. ég a IV. Békekölcsön 1970. el­ső félévi húzását. Hétfőn reggel fél 10 órai kezdettel a II. Békekölcsönt sorsolják: 135 800 kötvényre 36,4 millió forintot. Kedden 9 órakor kezdődik a húzás először a III. Békekölcsön 612 850 kötvényére 81,3 mil­lió forintot, majd 370 000 IV. Békekölcsön kötvényre 49,9 millió forintot sorsolnak kij Egy mondatban így lehet­ne sűríteni Tiszaföldvár ne­gyedik ötéves tervének fő célját: a községi központ ki­alakítása, s az egész telepü­lés csinosítása, szépítése. Mi indokolja az új centrum lé­tesítését? Legelsőként említ­hetjük azt, hogy a jelenlegi központ tulajdonképpen a település egyik szóién van. A tanácsházához 7 kilomé­terre van a sűrűn beépült Tiszaroffnál már csak másodfokú a készültség A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint a Tiszán és mellékfo­lyóin folytatódik a vízszint csökkenése. Június 26-án megkezdődött a tiszalöki duz­zasztás is, amely a Tisza apa­dását még jobban meggyor­sítja. A Hármas-Körös víz­szint csökkenése miatt 26-án reggel kinyílt a mezőtűri tor­kolati árvízkapu is- Mivel Ti­szaroffnál a mértékadó víz­mérce már pénteken 800 cen­timéteres vízállást mutatott, abban a térségben a harmad­fokú árvízvédelmi készültsé­get másodfokúra mérsékelték. A helyzetnek megfelelően a vízügyi igazgatóság a védeke­zésnél foglalkoztatottak lét­számát, a gépi és anyagi erő­det csökkenti, hogy azok mi­előbb résztvehessenek ismét a termelésben. A megerősített szolgálatokat is a készültsé­gi helyzetnek megfelelően normalizálták. Folyik az ide­gen szervektől igénybevett, a társigazgatóságoktól a Közép, tisza vidékére vezényelt mű­szaki erők és gépjárművek leszerelése is. A már nem ve­szélyeztetett szakaszokon fo­kozott ütemben ürítik és tisz­títják a homokzsákokat. Jel­lemző vízállások tegnap dél­után: a Tisza Tiszaroffnál 779 cm, Tiszaugnál 770 cm, Szolnoknál 814 cm, a Horto­bágy—Berettyó torkolat 698 cm, a Körös Kunszentmár- tonnál 868 centiméter volt ;­homoki rész; a vasútállomás környéke, ahol szintén új házak épültek, és épülnek, több mint három kilométer­re esik. A művelődési otthonnak titulált volt ipartestület épülete elavult. Nem is igen látogatják s község lakói. Feltétlenül szükség lenne a község nagyságához illő, mo­dem művelődési házra. En­nek is az új centrumban len­ne a helye. S hasonlóan a tanácsházának, vagy ponto­sabban egy olyan középület­nek, ahol a pártbizottság, a KISZ és a népfront is helyet kapna. Nyilvánvaló, hogy mindez a' közművesítés fej­lesztését is igényli. A jelen­legi 16 kilométer burkolt műút újabb 4 kilométerrel gyarapszik majd azáltal. — hogy a Malom, a Nefelejcs és a Bajcsy-Zsilinszky út szilárd burkolatot kap. A nagyközséget most 49 ezer folyóméter járda szeli ke­resztül, kasul. A következő öt évben 20 ezer folyóméter új járda épül. Buszonkilencmillió forint vízműre Az egész lakosságot érintő program a vízmű építése. — amelyet társulás formájában oldanak meg. A 29 millió fo­rintos beruházás valóiában már megkezdődött. Alapoz­zák a 60 méter magas, 500 köbméteres víztornyot. — amelynek építési költsége 2 millió forint. A terv szerint 78 kilométer hálózat kapcso­lódik majd a víztoronyhoz. A lakosság igényeinek jobb kielégítését, az áruellátás to­vábbi javítását célozza az ÄBC áruház létesítése. A Lenin Tsz szép központi épületének szomszédságába kerül a korszerű elrendezésű piac. A mostani helvépe pe­dig parkot „álmodnak” a község fejlődését tervezgető vezetők. Ez áz elképzelés be­leillik a település egészének csinosításába. A legfőbb cél­kitűzésbe, hogy a következő öt évben, s az azt követő esztendőkben is egvre szebb, kulturáltabb környezetben élhessenek Tiszaföldvár la­kói. iN, 1L HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK

Next

/
Thumbnails
Contents