Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-26 / 148. szám

tsm június 24, szolnok mecTBS nkpuap 9 Két évtized után Törökszentmiklóson, a bar- tai határi-észen 1951 tava­szán alakult meg az Alkot­mány Tszcs. Tizenkilenc régi földtulajdonos, kis- és közép­paraszt 130 hold földterüle­ten fogott össze a jobb élet reményében. Köztük Fii lop Sándor, Fülöp Lajosné, Sar­kad! Imre, Kádas Imre, V. Nagy Sándor, Herbály Antal és Pintér Mihály. Többségük már nyugdíjas, de még dol­gozik a szövetkezetben. A kis közösség első elnöke Pin­tér Mihály volt, aki most a Rákóczi Tsz tagja. Az alaku­lás körülményeire Fülöp Sándor így emlékszik vissza: — Tíz lovat vittünk be a közös gazdaságba, — ősszel már hármas típusú Tszcs-vé alakultunk át. Közösen ve­tettünk. — Az államtól 30 szarvasmarhát kaptunk hitel­be, elhelyezni is alig tudtuk. — Mindenki szorgalmasan dolgozott. Én kocsis voltam, nak Ádám Mihály lett az elnöke. öt évig gazdálkodtak. így az egyesülés után a Lenin és az Alkotmány Tsz területe határos volt, adottságai azo­nosak, s egymást jól kiegé­szítették. A távlati .terv s közös beruházásokat tette indokolttá. Ezért is egyesült 1S67. január 1-ével a két tsz. A megnagyobbodott 7500 hol­das szövetkezetnek Kiss Im­rét választották elnökévé. A városi tanács vb mezőgazda- sági osztályától két jóképes­ségű szakember került a közös gazdaságba. Főmező­gazdásznak Balogh Pált, fő­könyvelőnek pedig Czakó Ferencet választották meg. Az Alkotmány Tsz a város legnagyobb közős gazdaságá­vá fejlődött, — taglétszáma hétszázötvenre nőtt. (Ebből háromszáz a nyugdíjas és já­radékos). Az Alkotmány Tsz-ben fo­gai ja a takarmányok belső tartalmát és kidolgozza a megfelelő normákat. Az Alkotmány Tsz-ben ta­valy 217, az idén 259 hízó­marhat értékesítenek. Jelentős volument képez a G—65-ös húshibrid csirke tartása. Tavaly 150 ezer, az idén 270 ezer csirke leadá­sát tervezik. Ez a fajta ke­vésbé igényes a bábolnainál, ugyanakkor gyorsan fejlődik. Nyolc hét alatt 1.20—1.50 kg átlagsúlyúra nőnek meg. Egy kiló hús előállítá­sához 1969-ben 2.98 kg abra­kot használtak fel. A tsz már rosszabb tartási körülmények között is ne­velt jószágot (tanyákból át­alakított helyiségekben). A baromfitelepek ellátására a tsz keltetőüzemet bérelt Gyöngyösön. Idáig a törzsállomány el­helyezése is kedvezőtlen volt. letek tatarozását Tavaly böl­csődét épített a városi tanács­nak, az idén pedig felújítja a művelődési házat. A lakos­ságnak is építkeznek. Az idén például három 4 lakásos tár­sasház felépítését vállalták. Az Alkotmány Tsz ered­ményei biztatóak. A szövet­kezeti vagyon — az 1969. évi zárszámadás szerint — elérte a 39.2 milliót s az előző év­hez képest 23,4 százalékkal emelkedett. A bruttó terme­lési érték 53,6 millió forint volt (35 százalékkal emelke­dett), s az idén 57,1 millió fo­rint elérését tervezik. A bruttó jövedelem az előző évi­hez képest 44 százalékkal nőtt. A költségszint az előző évi 98,63-ról 86,83 százalékra csökkent. A felhalmozás ará­nya ugyanakkor 25 százalék­ról 29,2 százalékra emelke­dett vegyszeres növényvédelmet és a gyomirtást. A repülőgép a kukorica vegyszeres gyom­irtásában is segített. A ku­korica egy részét és a napraforgót földi növényvédő gépekkel vegyszerezik. A gép szabad kapacitására az Alkotmány Tsz szerződést kötött a helyi Aranykalász, a Dózsa, a fegvvemeki Kossuth és a tiszapüspöki Rákóczi Tsz-szel, repülőgépes növény­védő szolgálatra. Fejlődik a ház­táji állattartás Az Alkotmány Tsz tagjai­nak egy része tanyán él. De a városiak előtt is népszerű a háztáji állattartás. A tsz ab­rak- és szálastakarmányt ad tagjainak munkadíjként. Ezenkívül kedvezményes áron ad zöldtakarmányt és le­gelőt Kéthetenként egyszer ingyen viszi haza a darálóból a háztáji terményt. A háztáji földek munkadíjának egyhar- madát kell az itt dolgozó ta­goltnak megfizetni. Az idős emberek ezt is ingyen kapják. A szövetkeizet útján ked­vezőbben értékesíthetik a ta­gok az állataikat. A szövet­kezettől olcsóbb áron kapnak A tanyán élők közül öt­ven analfabéta tanult meg írni és olvasni. Ebben nagy szerepe volt Herkely István­nak. a tsz népművelési ügy­vezetőjének. Fáradozásáért a Művelődésügyi Minisztérium Szocilaista Kultúráért jel­vénnyel tüntette ki. Az emberi közösségek fo- kozaosan szocialista közös­séggé alakulnak a szövetke­zetben. a tagoknak könyvtár áll a rendelkezésére. rend- szeresen szerveznek részükre filmvetítést és ismeretterjesz­tő előadásokat. író- és olva­só találkozók vannak, or­szágos szaktekintélyeket hív­nak meg előadásra, A veze­tőségi tagok, köztük a fizikai dolgozók is — bővíthetik is­mereteiket. Szeptember 1' tői kidolgozzák a klubok részletes programját is. A tagságot rendszeresen tájékoztatják az időszakos. Kalász címmel megjelenő üzemi lapjukban is. Megszer­vezték az egészségügyi el­látást. Két tanyai központ­ban hetenként egyszer orvosi rendelés van. Távlat a Tisza II. Tizenegyen az alapítók közül; Fülöp Sándor. Herbály Antal. Fülöp Lajosné, Fehér Ferenc, Vona Sándor, Hudák József, Pintér Mihály, Sarkadi Imre, V. Nagy Sándor. Kádas Imre, Ádám Mihály .ez asszony g csibék nevelé­sében segített. Az összefogás­nak meg is lett az eredmé­nye. 1953-ban 105 mázsa ter­ményt vihettem haza. A tsz szervezésnél agitációs példa is voltam: „Nézzék meg a Fülöp padlását”. Igaz, hogy pitymalatkor már minden *a ' határban voltunk. Igyekez­tünk, még éjjel is arattunk, hogy elsők legyünk a ver­senyben. Még a.z elnök is be­állt a kaszások közé. Hozzá­szoktunk ahhoz, csak akkor él meg az ember, ha hajnal­ban kezd. A kis csoport 1953-ban 200 hold állami tartalékföldet kapott. Méghozzá a Sűrű dű­lőn. Itt is tagosítottak, mert ezek a földek 25 aranykoro­násak voltak. 1952-ben öten, 53-ban pedig tízen léptek be a szövetkezetbe. Az ellenfor­radalom évében már százöt­ven tagja volt az Alkotmány­nak és 2000 holdon gazdál­kodott. 1955 decemberében két kis szövetkezeti csoport alakult a törökszentmiklósi határ­ban; A Táncsicsnak Fehér Ferenc, majd Hudák József volt az elnöke. A Harcos Tszcs-nek pedig Tóth Péter lett az elnöke, agronómusa pedig Vona Sándor. Az ellen- forradalom megingatta az Alkotmányt, de mégis meg­maradt. — A tizennyolc tag Ádám Mihályt választotta elnökké. A Táncsics Tszcs ®em ugrott szét. Sok kisgazdaságból Az ellenforradalom utáni években jó gazdasági ered­mények születtek, a szövet­kezet tagjai jól éltek. Mind­ez kedvező alapot adott a szövetkezetek fejlesztéséhez. 1959 februárjában már 1600 hold földje volt az Alkot­mánynak, s a tagok száma kilencvenkettőre emelkedett. Ugyanekkor alakult az Üj Barázda Tsz is 800—900 hol­don, a Bartán; — Elnökévé Herbály Antalt választották. Szenttamáson a Csicsó ta­nyán jött létre a Hunyadi Tsz. Fiatalembert, a 28 éves Kiss Imrét választották el­nökévé. Kis gazdaságok voltak ezek, működésük nehézkes volt, beruházásaik szétszóródtak. Külön-külön egyiküknek sem volt perspektívája. — Ezért szükségszerű volt az egye­sülésük. 1962. január 1-ével egyesült Lenin néven a Hu­nyadi és a Táncsics Tsz. El­nökké Kiss Imrét választot­ták. Ugyanebben az idő­pontban egyesült az Oj Ba­rázda és az Alkotmány Tsz ®s, A 3200 holdas gazdaság­ként kenyér- és takarmány- gabonát termelnek. Az előb­bit 26001 holdon, a szántóte­rületnek több mint egyhar- madán. Ezenkívül nagyon je­lentős a hibridkukorica, a cukorrépa és a pillangós nö­vény. A szövetkezetnek sok a szikes területe, ezért a meglévő 745 holdhoz az idén további 213 holdon telepítet­tek lucernát Ennek jórészét az idén még részes alapon a tagok kézi kaszával vág­ták le. Ezután akarnak rá­térni s: teljes gépi betaka­rításra. A hibridkukorica termesz­tést a szomszédos állami gaz­daság hibrid üzemére építik. Az üzemmel jó kapcsolata van a gazdaságnak. A 450 hold termését kedvező áron érté­kesíti. Ezenkívül 200 hold közös kukoricája van a gaz­daságnak. A háztájiban is terjednek a nagyhozamú hib­ridfajták. Bár ez holdanként 600 forint pluszköltséget je­lent a vetőmag beszerzése­kor, a tagok mégis szívesen foglalkoznak vele. Az Alkotmány Tsz-ben az idén vezették be a Hybár ne­vezetű szudáni fű termelé­sét, a karcagi kutatóintézet közreműködésével. Előnye, hogy nagy tömegű takar­mányt ad, melyet jól hasz­nosíthatnak szarvasmarhate­nyésztésük fejlesztésénél. 7.5 millió forint baromfiból A szarvasmarhatenyésztés a tömegtakarmányok terme­lésére épül. Az állományt évről évre fejlesztik. 1967- ben 660. jelenleg 847 szarvas- marhája van a szövetkezet­nek, melyből csaknem 300 a tehén. Tavaly az egy tehénre eső tej hozam 2370 liter volt átlagosan, melyet az idén 2800 literre akarnak emelni. Ezt az állományt a minőség javításával és a jobb takar­mányozással akarják elérni. Ezért a tsz takarmány gazdál­kodási agronómust foglal­koztat, aki rendszeresen vizs­Most épül egy 10 ezer férő­helyes korszerű tojóház, me­lyet G—65-ös szülőpárokkal népesítenek be. A vágóbaromfiból tavaly 4.3 millió forint árbevétele volt a szövetkezetnek, me­lyet az idén 7.1 millió forint­ra terveztek. A baromfiága­zat fejlődését az árbevétel is jellemzi, mely csaknem a fele az egész állattartás ár­bevételének. Gépesítés A hatvanas évek közepén mindössze 1—2 Zetorja és néhány U—28-as traktora volt a szövetkezetnek. Koráb­ban a gépállomással bedol­goztatott, s a gépeket 1967 őszén vásárolták meg. Jelen­leg 60 traktoregységet kitevő 36 erőgépük van, továbbá 5 tehergépkocsi és 10 gabona- kombájn segíti a tagok mun­káját. Fokozatosan a kapások be­takarítását is gépesítik. Ta­valy már teljes egészében géppé] szedték a cukorrépát és kukorica csőtörőt alkal­maztak. A szárat géppel ta­karították be, zömmel a ház­tájiban is. A szövetkezetnek sok új korszerű gépre van szüksége, a csökkenő kézi erő és az avuló gépek pótlására. A ré­gi gépek gyakran szorulnak javításra és nehéz az alkat­részellátásuk. Ezért az idén a gépi beruházásra szánt ösz_ szeg meghaladja a másfél milliót, (építésre csaknem 2 millió forintot fordítanak.) A gépműhelyben több mint harmincán dolgoznak, Kinkő Vilmos gépészmérnök irá­nyításával. Nem kis erőfe­szítésükbe kerül, hogy a gé­pek üzemképesek legyenek. Tissenkét kis­lakást építenek A szövetkezet harminc ta­gú építőbrigádja 2 millió fo­rint termelési értéket produ­kál évente. A brigád építi a tojóházat és elvégzi az épü­Napi 81 forint munka díj A szövetkezet 1967-ben rá­tért a készpénz szerinti díja­zásra. Korábban részes száza­lékos művelés és munkegy- ség szerinti elosztás volt a szövetkezetben. (A tagok kí­vánságára most kukorica mű­velése és a lucerna betakarí­tása maradt részesnek.) A munkadíj 80 százalékát ha­vonta fizetik ki a szövetke­zeti tagoknak. De lehetőséget kapnak arra is, hogy kész­pénz helyett takarmányt vi­gyenek haza. Az egy tízórás munkanap­ra eső átlagos jövedelem ta­valy 81 forint volt. A trak­torüzemnél azonban ennél jó­val magasabb. A tsz vezetői úgy látják, hogy a növény- termelésben tovább kell ja­vítani a tagok jövedelem- szintjét. A tsz tagsága elöregedett. Biztató azonban, hogy az idén több mint harminc fia­tal tagot vettek fel — de nem válogatás nélkül. (Hét személyt elutasítottak.) A növénytermelési munka kevésbé vonzó a fiatalok előtt A növényápolási mun­kacsúcsok idején ezért kevés a munkaerő, kívülállókat is foglalkoztatni kell. A tsz ve­zetői ezért is szorgalmazzák a gépesítést és a vegyszeres nö­vényvédelmet A nagy kiter­jedésű táblákat az RNA ki­helyezett repülőgépével mű­trágyázzák és végzik el a vemhes kocát és választási malacot A háztáji bizottság aktívan dolgozik, megfelelően képviseli a tagok érdekeit Javaslatait a vezetőség is fi­gyelembe veszi. f Elen a szoci­alista brigádok A városban az elsők között alakult ki a szocialista bri­gádmozgalom az Alkotmány Tsz-ben. Jelenleg négy bri­gád küzd a szocialista címért A gépjavító üzem Gagarin és Béke brigádja, továbbá az építőrészleg Pollach Mihály brigádja tavaly a bronz foko­zatot nyerte el. Az idén az adminisztratív dolgozók Le­nin néven alapítottak brigá­dot. A szocialista brigádok élen­járnak a jobb minőségű mun­kában, az anyagtakarékosság­ban és a társadalmi munká­ban. Szocialista közösséggé kovácsolódtak. Az építők bri­gádja — tizenegy fő — 7 ezer forintos televíziós készüléket ajánlott fel a Petőfi úti álta­lános iskolának, a szabad szombatjaikon végzett mun­kájuk jövedelméből. A szo­cialista brigádok elsőként tettek felajánlást az árvízká­rosultak részére is. Egymás­nak is segítenek a családi ház építkezéseken. A szövetkezetben gyakor­lattá vált, hogy évenként hat­van személy külföldi utazá­sokon vesz részt, százötvenen pedig belföldi üdülésen és ki­ránduláson. Ezek költségét a szövetkezet fedezi. A tagok lehetőséget kapnak a színház- látogatásra is. Tanyán lakók közül százan bérletet váltot­tak. A szövetkezet autóbusza viszi őket díjmentesen Szol­nokra. Két előadást — főként az idős tagoknak — a tsz vá­sárolt meg. (Nyolcszáz sze­mélyre.) A tsz segítséget nyújtott a nyolc általános iskola elvég­zéséhez. A tanyai központok­ban kihelyezett osztályokat szervezett. Hét év alatt há­romszáz személy iratkozott be az általános iskolába és kétszázötvenen végezték el a nyolcadik osztályt. A szövetkezet távlati ter­vei a Tisza Il-re épülnek. Jelenleg nincs öntözés; lehe­tőségük. Pár év múlva 4,5 ezer holdon tudnak maid öntözni. Az öntözés révén növelik a takarmánytermő területet (tömegtakarmány, lucerna, kukorica). A takar­mányterület bővítése lehető­séget ad az 520 férőhelyes szakosított szarvasmarha-te­lep kialakítására. Az öntözés­iéi egyidejűleg megvalósul a különböző ágasatok komplex gépesítése is. A szövetkezet vezetői szük­ségesnek tartják a szociális létesítmények — fürdő, öltö­ző — megvalósítását. Autóbuszt akarnak vásá­rolni, amely munkába és ki­rándulásokra viszi majd a szövetkezet dolgozóit, pár év múlva — a teherbíró kéoes- ségtől ifüggően — kiegészí­tik az alacsony nyugdíjakat, járadékokat. A szövetkezetben kialakul­tak már a szakmunkásképzés formái. A felnőttek közül a különböző tanfolyamokon 35 gépszerelőt, tizenhét trakto­rost és huszonkét szarvas­marha-tenyésztőt képeztek ki. A Tisza II. rövidesen meg­érkező vize azonban további szakmunkásképző tanfolya­mok szervezésére ösztönöz. A szövetkezetben öt év alatt száznyolcvan személyt akar­nak kiképezni öntözőgépész, öntözéses növénytermesztő és álattenyésztési szakokon. A vállalatszerű gazdálko­dás irányításához korszerűsí­teni kellett a vezetés mód­szereit is. A szövetkezetben megvalósult az ágazati ve­zetés. A növénytermesztés és állattenyésztés fő ágazatait a főagronómus koordinálja. A közgazdasági csoport értékeli elemzi gz eredményeket és adatokat szolgáltat a veze­téshez A nagy távolságok a gyor­sabb ügyintézés, vezetés ösz- szefogása, operatív irányítás szükségessé tette az URH rádió bevezetését. Ez há­rom üzemegységet köt össze a' központtal. Nagy jelentőséget tulajdo­nítanak a szakembereknek. Jelenleg hét egyetemet vég­zett szakember, három fel­sőfokú és tíz középfokú tech­nikus dolgozik a szövetkezet­ben. Az Alkotmány Tsz beillesz­kedett a város életébe. Tag­jai rendszeresen résztvesz- nek a város építésében, csi­nosításában, -társadalmi mun­kájukkal is segítenek. Ezért bronz, ezüst és arany plaket­tet kapott a termelőszövetke­zet a városi tanácstól a jó munka elismeréseként. Szarvasmarha lelep az i-es üzemegységben (x) Az épülő tízezer férőhelyes törzs-baromfi telep A törökszentmiklósi határ egynegyedén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents