Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-25 / 147. szám

1970. Június 25. SZOLNOK HEGT« NÉPLAP 8 Bélfeldolgozó és tartósító üzem A társulás erejével — Kubai bérmunka Mi történt Szentandráson ? Vezetőségcsere a Haladás Tsz-ben Több éves gazdasági (együttműködés alapozta meg a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Terményértékesítési Központja, a Hortobágyi Ál­lami Gazdaság és a szolno­ki ÁFÉSZ közös vállalkozá­sát. A vállalkozás létrehozta •— az eddig eléggé hiányolt i— bélfeldolgozó üzemét. A mintegy 500 ezer forint beruházással felépített üzem másfél millió forintos forgó­alappal kezdte el működését 1969 szeptemberében. Üze­meltetője a szolnoki ÁFÉSZ. Az üzemben több megye mintegy 65 termelőszövet­kezetétől, állami gazdasá­gaitól és AFÉSZ-eitől fel- ' vásárolt juh, marha és ser­tésbél feldolgozását (tisz­títását) és tartósítását vég­zik el. «, Működésének alig több mint fél esztendeje alatt egymillió forint értékű, többségében juhbelet dol­goztak fel. Az árut több megye húsipari és vendéglá­tóipari vállalatai értékesítik. A társulás nemrég megál­lapodást kötött egy kubai kereskedelmi vállalattal, hogy részükre 2 millió 500 ezer méter vékony marha­belet dolgznak fel bérmun­kában- Tárgyalna^ holland és belga húsipari vállalatok­kal hasonló bérmunkák el­végzésére. Ezenkívül gondolnak arra is, hogy télen a disznóvágá­sok idején a szolnoki boltok­ban közvetlenül lássák el a vásárlókat sertés- és marha­béllel. Az üzem dolgozói barát­ságos légkörben, a szüksé­ges feltételek biztosítása mellett végzik munkájukat, A feldolgozóüzem praktikus elszívóberendezésével, kor­szerű felszereléseivel már nem emlékeztet a régi rossz­emlékű béltisztító üzemekre. Jelenleg húsz nő dolgozik itt. A vállalt bérmunkák el­végzéséhez több munkaerőre van szükség. Ezért rövidesen hatvan-hatvanöt főre emelik az üzem létszámát. A bélfeldolgozóüzem ered­ményes működése több mint félmillió forinttal növeli az ÁFÉSZ évi jövedelmét. I. A. biztosítási díjat a fejlesztési alapból fizetik. Javaslatunk: a pénzügyi kormányzat já­ruljon hozzá, hogy a jövő­ben a biztosítási díjat s költségek terhére számolhas­sák el a vállalatok. Külön kérdés a szavatos­sági gépjármű biztosítás, — amely a magánosoknak és a szövetkezeteknek kötelező. A közvélemény, különösen a gépjárművezetők és az autó- tulajdonosok. egyre inkább sürgetik a mindenkire egy­aránt kötelező szavatossági biztosítást. Jogszabálytervezet készül — Véleményem szerint — társadalmi és gazdasági je­lentőségénél fogva, a közle­kedési morál szempontjából — szükséges a magán, a szö­vetkezeti és az állami üzem­bentartóra — egyaránt ér­vényes, kötele:» szavatossági biztosítás. Az ezzel kapcso­latos jogszabálytervezettel foglalkozunk, s javaslatain­kat a közeljövőben átadjuk az illetékes szerveknek — fejezte be nyilatkozatát Fe­hér Sándor. A 7—8. osztályosok foglalkozta­tásáról X munkaügyi és e művelő­désügyi miniszter a SZOT-tal egyetértésben együttes uta­sítást adott ki az általános iskolák 7. és 8. osztályos, munkára önként jelentkező tanulóinak szünidei foglal­koztatásáról. A tanulók az iskola, illetve az úttörőcsa­patok által szervezett for­mában foglalkoztathatók leg­feljebb napi 6, illetve heti 36 órán át. A tanuló és a foglalkoztató között munka- viszony nem létesül. Ennek jogszabályba rögzítése azért indokolt, mert a Munka Tör­vénykönyve tiltja, hogy 14 éven aluliakkal munkavi­szony jöjjön létre. Ennek el­lenére foglalkoztatásuk tar­tama alatt a társadalombiz­tosításra ugyanúgy jogosul­tak mint a munkaviszony­ban álló középiskolai ta­nulók. Pince kőtár Az idén ünnepli alapításá­nak 75. évfordulóját a váci Vak Bottyán Múzeum. A múzeum ebben az évben to­vább gazdagodik. Nemrégen nyitották meg a pince kőtá­rat, amelyben a városban és a környékén talált leleteket, köztük római kori faragott és írásos köveket mutat­nak be. Szabó Tibor, a jászszent- andrási Haladás Tsz volt el­nöke, két esztendeje véletlen halálos balesetet okozott egy vadászaton. A vizsgálat befe­jezéséig fogva tartották. Ak­kor olyan volt a hangulat a szövetkezetben, attól lehetett tartani: erőszakkal kiszaba­dítják elnöküket a tagok. Egy emberként mellé álltak. A Szolnok megyei tanács vb el­nökhelyettese hozzá is járult, be a Haladás Tsz-ben. Az új elnök, Medveczki László a pártszervezettel egyetértés­ben azt terjesztette be: nevez­zék ki gépesítési agronómus- nak. A vezetőségi tagok egy­más után szóltak ellene. S ahogy Farkas D. László mondta: már ki se merne- menni a tagok közé, ha meg­szavazná a javaslatot. Ilyen fordulatra senki sem számított, sem a községben, sem a járás vezető testületéi­ben. Amikor a tavaszon el­kezdődtek a jelölő gyűlések, már felvetődött Szabó Tibor neve mellett Medveczki Lász­ló főagronómusé és a jászki- séri párttitkáré, Tóth P. Sán­doré is. De csak úgy, hogy szó volt róluk. Ezért a jelölő bizottság az április 25-i veze­tőség választó közgyűlésen még csak Szabó Tibort ter­továbbra is ein ölti tisztséget tölthessen be. Most. 1970. május 26-án a vezetőség újjáválasztó köz­gyűlésen pedig harminc sza­vazattal, ötszáznyolcvanegy ellenszavazattal még a szava­zólapra sem került fel neve. És június 19-én, a délután 2 órakor kezdődő, s este fél tíz­kor végződő vezetőségi ülésen egyhangú szavazattal mond­jesztette be. Ámde már akkor felszólaltak a tagok, legyen két jelölt. Második helyen in­dították Medveczki Lászlót. A szavazatarány azonban első helyre léptette elő. Ö 296 sza­vazatot kapott, s a volt el­nök 263-at Miután a kétharmados többséget egyikük sem érte el, egy hónapig elnök nélkül működött a szövetkezet. Egy hónap múlva pedig Medvecz­ki László megkapta a szava­zatok 93,4 százalékát. S már csak az volt hátra, gratulálni az új vezetőknek. Az előző választott vezető testületből csak két ember, Gulyás Béla párttitkár és Bodor Imre növénytermesztő került át a tizenhét tagú új vezetőségbe. A talány az,: mi történt a jászszentandrási szövetkezet volt elnökével, hogy művelésre telepített, már termő szőlő. Megkezdték a 80 holdas meggyes telepítését. Mindenki arra következte­tett, hogy a szentandrási el­nökválasztásnál nincs is si­mább ügy a világon. Maguk a szövetkezeti vezetők annyi­ra természetesnek vették, hogy a jelölő gyűléseket egy­bekötötték az új jövedelem- elosztási forma megvitatásá­val. Pedig akkor már lehetett a vihart érezni. A márciusi terv tárgyaló küldöttgyűlésről kivonultak a tagok. A tervet csak az új vezetőséggel vitat­ják meg — mondták. Ezt a függetlenített vezetők úgy értették: a választott vezető­ségben akar változást a tag­ság. Készségesen ,,fel is ál­dozták” a régi választott ve­zetőséget, mondván, az lesz, akit az emberek akarnak. S akkor — helyesen — úgy ha­tároztak, minden brigádból legyen egy vezetőségi tag. Az előbbi vezetőség összetétele nem ilyen volt. Akad olyan brigád, ahonnan több ember is tágja volt a vezetőségnek, olyan brigád is, ahonnan sen­ki. get okozott. Az meg különö­sen, hogy a részesművelők az idén nem kaptak. Mondván: a tavalyi termés nagyon jó volt, a részesek jövedelme így A Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézet rendszere­sen vizsgálja a forgalomban lévő termékeket. Az utóbbi időben minőségi kifogások miatt egyre több intézkedés­re kényszerült a KERMI. A KERMI megállapította, hogy a salgótarjáni üveggyár, almareszelőinek kúpos része szilánkosan letöredezik, amiatt használata életveszé­lyes. A lengyel elektromos asztali tűzhely az élet- és vagyonbiztonság követelmé­nyeinek nem felel meg. Ugyancsak életveszélyesnek találták az Elektroakusztikai és Villamossági Ktsz egyik fajta asztali lámpáját és az EV—523 típusú Szoffitta fali­kart. Ezeknek a termékek­nek további értékesítését a KERMI megtiltotta, s in­tézkedett, hogy vonják ki a forgalomból. Az ellenőrzések során az EV—1091 típusú le­mezjátszónál is találtak ki­fogást, mégpedig azt, hogy szükséges minőségi vizsgálat, is aránytalanul nőtt a mun­kaegységesekéhez képest. Nem akart ezzel rosszat a ve­zetőség, Csakhogy a részes­művelők vannak többségben a szövetkezetben. Ami még mindig nem baj, hiszen a többség látszólagos önérdeket sértő intézkedést is hajlandó elfogadni, ha olyan a légkör. Megértik, ha megértetik ve­lük. Ez hiányzott a Haladás Tsz-ben. Beszéltek a Podma- niczki brigáddal a szőlőben. Azt mondja Tót Lajos: nem minden esztendőben sikerült a határban találkozni Szabó Tiborral. Nyilvánvaló túlzás. De az valóság, hogy az utób­bi két esztendőben az elnök elhagyta magát, s gazdasá­got is. Az irodában élt. A gazdálkodással, az irányítás­sal nem voltak megelégedve az emberek. A Bata András brigád paradicsomot kapál. Azt mondják: megtorpant a szövetkezet fejlődése, a kör­nyék lehagyta őket. És sorol­ják pontosan a környező gaz­daságok eredményeit, önma­gában a szentandrási szövet­kezet fejlődése nem rossz, de a környékhez mérve, igen. A gazda felelősségével örömmel hallottam, mert arról van itt szó: a szövetke­zeti tagok gazdafelelősséggel a jobbakhoz mérik magukat. És azokról többet tudnak, mint saját tsz-ükről. Az új elnököt, a volt főagronómust többek között azért is válasz­tották meg: „az mindig itt volt köztünk, ő ismert ben­nünket, tőle értesültünk, amiről értesültünk.” Mende-mondán kívül — ilyenkor természetszerűen mindig akad szélsőséges hang is — bizonyított vétséget nem mondtak a tagok Szabó Ti­borról. De a legnagyobb: nem bízott bennük. Csak egy pél­da: Az egész járásban talán a legalcsonyabb elnöki fize­tést kapta. Nem mert fizetés- emelést kérni. Ehelyett év végén magas összegű pré­miummal próbálta eltüntetni a különbséget. Csakhogy en­nek híre szaladt, fel is na­gyítva talán, s az ellenkező hatást váltotta ki. Az új el­nöknek azonnal felemelték a fizetését. De az emberek egyetértésével, a közgyűlés nyilvánosságával. Sokak előtt talány, mi is történt Jászszentandráson. Nincsen benne semmi rejtély. Egy nagy szövetkezet — más­félezer tagja van a Haladás Tsz-nek — fel akar zárkózni a környék szintjére. Ügy, hogy osztozni akar a közös minden örömében, gondjában is. A nyíltság, az őszinteség, a mindenről tájékoztatás, a legkényesebb dolgokban is megértésre talál. Nagy tanul­sága lesz ez Szabó Tibornak is. Borzák Lajos illetve jogosítvány nélkül hozták forgalomba. A , le­mezjátszó mindaddig nem árusítható az üzletekben, amíg az üzem a minszteri rendeletben előírt minősítő jogosítványt nem szerzi meg. Kát hír — AZ IDÉN már negyven­két építési engedélyt adott ki a tiszaföldvár: nagyközsé­gi tanács. Azzal is segítik az építen; szándékozókat, hogy kedvező áron 47 családi ház építésére alkalmas telket mértek ki a vásártér terüle­tén. — EGY VAGON fedélle­mezt küldtek a Szabolcs me­gyei árvízkárosultaknak a a jászalsószentgyörgyi ÁFÉSZ és a ceglédi Vörös Csillag Tsz közös üzeméből. A nyolc­száz tekercs szigetelőanyag, amelynek értéke mintegv 60 I ezer forint, 350—400 kislakás szigeteléséhez elegendő. Vita az állami vállalatok rr | ■ r m r r r I kőtelező biztosítósáról Az utóbbi években néhány nagyobb elemi csapás és káreset — tűz. robbanás, ár­víz — valamint a közúti bal­esetek számának növekedése nyomán felmerült, hogy szé­lesebb körűvé, esetleg köte­lezővé kellene tenni az ál­lami vállalatok vagyonbiz­tosítását. A napokban is tár­gyaltak erről az illetékes szervek vezetői, szakemberei. A megbeszélésen különféle vélemények alakultak ki. Egy részük a kötelező biztosítás mellett foglalt állást, mert A biztosítási tilalomról —í Á gazdaságirányítás új rendszerében megszűnt az állami vállalatokra korábban érvényes biztosítási tilalom; 1968. áprilisától a vállalatok önkéntes alapon biztosítást köthetnek tűz, robbanás, be­töréses lopás okozta károk­ra; szavatossági és Casco biztosítást gépjárműveikre. A kötelező vagyonbiztosítás be­vezetése azonban ellentétes lenne a vállalatok gazdasági önállóságával. — Véleményem szerint — hangsúlyozta a vezérigazgató •— a jövőben is rá lehet bíz-» Már Szajol és Törökszentmiklós között szélesítik a jnegyénk területén áthaladó 4-es számú főútvonalat. A ítPM Közúti Igazgatósága az idén kezdte meg e szakasz­nak a két évig tartó rekonstrukcióját. A nagyszabású munkák eredményeként a régi, 5—6 méter széles és a pagy terhelésnek már nem megfelelő szerkezetű utat 7 méteresre szélesítik. A kis sugarú íveket nagyobb sugarú­ira képezik, s így jónéhány veszélyes kanyart megszün­tetnek. Az út két oldalát 25 centiméter széles fehér opti­kai vezetősáv kíséri majd. A rekonstrukció első fázisaként kisajátítottak terüle- jeketi terepet rendeznek, s az, út szélén fákat vágnak ki. így nagyobb károsodás ese­tén sem a vállalat, sem a népgazdaság nem kerül vá­ratlan. a költségvetést zava­ró helyzetbe. Mások vélemé­nye szerint a biztosítás kö­telező elrendelése ellenkezik a gazdaságirányítás jelenlegi rendszerével. Mi ezzel kap­csolatban az illetékesek ál­láspontja? Fehén Sándor, az Állami Biztosító vezérigaz­gatója válaszolt Kovács Fe­rencnek, az MTI munkatár­sának kérdésére. ni a gazdasági vezetőkre a biztosítással kapcsolatos dön­tést. Ezt egyébként különfé­le ösztönzőkkel igyekszünk elősegíteni. Az igények alap­ján gondolunk a kockázat- vállalások körének kiszélesí­tésére. Éppen a legutóbbi ta­pasztalatok alapján például foglalkozunk azzal, hogy a vállalati biztosítást esetleg kiterjesztjük az árvízkárok­ra. — Helyesnek tartanánk azonban a központi ösztön­zést s ezzel kapcsolatban a szabályozók némi módosítá­sát. Jelenleg a vállalatok a Soós János elnökhelyettes helyzete már az első fordu­lóban tisztázódott. Nem kel­lett. Senki nem tudott rá vét­séget felhozni, .de érdemeket se. Teltek az esztendők anél­kül, hogy Soós Jánossal va­lami is történt volna. Mindig pontosan felvette a fizetését, s ha valamit intézni kellett: ,,majd megkérdezem”. A ta­gok meg azt mondták: ilyen elnökhelyettes nem kell. Sőt külön elnökhelyettes se kell. ördög Lászlót úgy választot­ták meg, egyben gépesítési vezető is. A felduzzadt ad­minisztráció ellen is véde­keztek így a tagok. Ezt is a volt elnök nyakába varrja a szövetkezeti közvé­lemény. Legalább is azt: a két különálló irodaépületből az agronómia volt a távolab­bi. A szakemberektől teljesen elszakadt az elnök — mond­ják. Sőt olyan összecsapás történt közöttük, hogy a fő- agronómus becsületsértésért feljelentést tett az elnök el­len. Végül is úgy vonta visz- sza, hogy Szabó Tibor bocsá­natot kért a szakemberektől. Olaj volt ez a tűzre, de a pa­rázs nem ettől izzott. A prémium üg? gyújtotta meg. A részesmű­velés miatt kombinált bére­zés volt a szövetkezetben. A munkaegységre dolgozók év végén különböző összegű pré­miumot kaptak. Ez feszültsé­két éve még tűsbe mentek volna érte a tagok, két év után pedig szóba állni sem hajlandók ve­le. Szabó Tibor 1963-ban lett a Haladás Tsz elnöke. Előtte főagronómusa volt ugyan- e szövetkezetnek, a jászkiséri gépállomásról került ide. Az első években megnyerte az emberek tetszését a jó gon­dolatokkal teli, megértő, köz­vetlen modorú főagtonómus. Közfelkiáltással választották elnökké. S akkor is, amkor a Haladás a Petőfi Tsz-szel egyesült, a nagygazdaság élé­re is egyhangúlag tették meg első számú vezetőnek. A szövetkezet termelési ér­téke Szabó Tibor idekerülé- sekor 15,5 millió forint volt, most 48,5 millió forint- Az egy tagra jutó évi személyi jövedelem akkor 9000, most 17 000 forint átlagosan. Egy 10 órás munkanapra számí­tott átlagkereset akkor 45 fo­rint, most 76. Évente 10—12 százalékkal- növekedett a ta­gok jövedelme. Szépen épít­keztek. Korszerű, 100 férőhe­lyes tehénistállót kettőt is, háromszáz férőhelyes sertés- hizlaldát húztak fel többek között. A szövetkezet büszke­sége a 176 holdas, nagyüzemi A felduzzadt adminisztráció ellen A KERMI minőségi kifogásai semmiféle vezető tisztséget nem tölthet

Next

/
Thumbnails
Contents