Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-24 / 146. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. Június 24. Mesterséges gén Megtervezhető lesz az élő egyén? Június 2-án hangzott el a nagyjelentőségű bejelentés: a 47 éves H. Gohbind Khorana. indiai származású tudós — akit 1968-ban már Nobel-díjjal tüntettek ki a genetikai kód megfejtéséért — a világon először mesterségesen állított elő gént. A szakemberek már várták a bejelentést — régebben ismert volt, hogy a tudós baktérium-gén előállításán dolgozik — a nagyközönség azonban csak azt érezte, hogy valami rendkívüli törSajtóoivasás Lengyelországban A rádió és a televízió konkurenciája ellenére Lengyel- országban az újságolvasók száma nemcsak nem apad, hanem állandóan növekszik. Lengyelország egy lakosára évente átlagosan 66 példány napilap és 18 példány hetilap, illetve folyóirat jut. A rekordot ezen a téren Varsó, Krakkó és Lódz tartja. A lengyel fővárosban az átlaglakos évente 149 újságot és 30 folyóiratot olvas. A sajtóolvasás terén hagyományosan az élvonalba tartoznak a ka- towicei vajdaság lakosai is. Emelkedik a kiadott lapok száma is. Lengyelországban jelenleg 54 napilap jelenik meg, amelyek egyszeri példányszáma meghaladja a 8 200 000-et. Az 1955-ös esztendőhöz viszonyítva ma háromszor annyi lengyel napilap — 1650-nél több — lát napvilágot. A napilapok közel 60 millió és a hetilapok több mint 62 millió példányát az egyéni előfizetők kapják. Hímzőpályázat Mezőkövesden augusztus 14. és 16. között jelentős kulturális eseményre kerül sor. A járási művelődési központban tartják meg a már hagyományos Kis Jankó Bori hímzőpályázat díjkiosztó ünnepséget. A Kis Jankó Bori hímzőpályázatra, Kalocsáról, Buzsákról, Szekszárdról, Hódmezővásárhelyről, valamint a palóc és matyó vidékekről — mintegy hatszáz pályamunkát várnak. A három legszebb alkotást öt-öt ezer forint pénzjutalommal és Kis Jankó Bori emlékpla- kettgl d/j^zzák. tént. A Magyar Rádió is a reggeli krónikában közvetítette New York-i tudósítójának beszámolóját a felfedezésről, épp úgy, mintha valami jelentős űrkutatási esemény történt volna. Mit jelent a bejelentés az első mesterséges génről? Ismeretes, hogy az élőlényeket felépítő sejtekben osztódáskor kialakulnak az ún. kromoszómák a sejtekben mindig meglévő anyagokból. A kromoszómák dezoxiribonuk- leinsavi (DNS) nevű anyagot Az elmúlt évben egymillió ember üdült a Balatonnál. Es a kirándulókkal együtt a három milliót is meghaladta a magyar tenger nyári vendégeinek száma. Az idei főszezonban hasonló forgalomra számítanak. Á tízezret is meghaladja azoknak a száma, akik a nyaralókat, a kirándulókat ellátAz utóbbi időben nagy mértékben elmélyültek és szorossá váltak kapcsolataink a Mongol Népköztársasággal. A hazánknál csaknem 17- szerte nagyobb területű, de száraz, zord éghajlata miatt gyéren lakott ország (lakosainak száma hazánkénak alig több. mint egy tizede: 1,2 millió fő), az 1921-es forradalom után a feudalizmusból indult el, hogy felépítse a szocialista társadalmat. Az egykori nomád pásztotartalmaznak. amelyek alapvetően fontosak az élet és az öröklődés szempontjából. A kromoszómák viszik át a sejtosztódás során az öröklődő tulajdonságokat az utódokba; lényegében hosszú fonalak, amelyeknek egy- egy pontja egy-egy öröklődő tulajdonságot testesít meg. — Ennek a pontnak, — vagyis az öröklődés legkisebb egységének a neve a gén. És ezt állított most elő Khorana professzor, az amerikai Wisconsin egyetemen. Eddig az élő sejtből vették ki a kutatók tanulmányozás céljára az öröklődés anyagát és ebből állították elő, ennek mintájára a „másolatokat”. Most azonban sikerültkimutatni, hogy a gén egyszerű elemekből (szén, hidrogén, oxigén, nitrogén) előállítható és ehhez még modellként sincs szükség természetes génre. Mi várható a felfedezéstől? A tudós szavai szerint ma még nem lehet pontosan megjósolni, de az biztos, hogy jobban fog sikerülni „kézben tartani” a biológia legtitkosabb folyamatait. Várható, hogy egyes öröklődő betegségek pl. a rák, a cukorbetegség, néhány agybetegség gyógyítható lesz, ha sikerül ellátni a betegeket „normális” — mesterségesen létrehozott — génekkel. Mindez pedig talán nem is a távoljövőben valósul meg — éppen ennek a felfedezésnek a hatásaként. Ugyancsak a közeljövő programjává vált a vírus betegségek leküzdése. is — és ma sokan a rák vírusos eredete mellett törnek lándzsát. A távolabbi jövőben pedig reálisabbá vált a lehetőség az „élő egyén megtervezésének” és az „egyedek megsokszorozódásának”. A perspektívák nagyok, a jövő fogja megmutatni menynyi idő alatt valósulnak meg ezek a célok, amelyek bizonyosan hozzájárulnak az emberiség boldogulásához. előzetes ják, kiszolgálják és szállítják. Csupán a nyaralóházakban háromezren dolgoznak annak érdekében, hogy a beutaltak kellőképpen pihenhessenek és szórakozhassanak. És több mint négyezer nyaralótulajdonos áll a fizetővendéglátó hálózat révén a balatoni üdültetés szolgálatában. rok országa az elmúlt évtizedek során agrár-ipari országgá vált (1967-ben az ipar, építőipar 33.9, mező-, és erdőgazdaság 22,3, közlekedés 6,0. kereskedPlem 35,2 százalékkal járult a nemzeti jövedelemhez). Meghonosodott a földművelés, bányák, ipari üzemek létesültek. 1956-ban megnyílt a transz- mongol vasút, amely a légiforgalom mellett az ország külforgalmát biztosítja. A népgazdaság szerkezetének Áz alkotóház a Balatonra néz Badacsonytördemictől három és fél kilométerre fekszik festői környezetben a Magyar Népköztársaság Irodalmi Alapjának szigligeti alkotóháza, ahol naponta több ezer sor születik íróink, költőink tollából. A kastély, amely valamikor az Eszter- házy-család kényelmét szolgálta — 24 vendégszobával, 15 holdas védett parkkal, saját úszómedencével, teljes komforttal rendelkezik. Nem csoda, hogy ez a valóban Pihentető vidék a szó szoros értelmében vonzza íróinkat, művészeinket. A vendégek közt olyan nevekkel találkozhatunk, akiknek műveit az egész ország ismeri; — itt írta Fekete István számos novelláját, önéletrajzát, Lengyel József a Banica végnapjait, Mészöly Dezső a Lép a királyné című verses vígjátékát, itt állította össze Somlyó György legújabb kötetét, a Válogatott Műveket, itt kerekedett egésszé Száva Istvánnak a II- Rákóczi Ferencről írt regényes életrajza és még sokáig lehetne sorolni, ki mit alkotott itt. De nemcsak a szigorúan „irodalom” alatt értendő versek, prózák csiszolódtak, formálódtak az ódon falak közt: Székely Júlia tv-játékot, Szűcs László István négyrészes tv-darabot, Sólymos Ida igaz kritikáit írta a lombos fák alatt. A mindig visszatérő vendégek közé tartozik Módos Péter, Nemes György, Palotai Boris, Kolozsvári Grandpierre Emil, Rab Zsuzsa, Hintsch György, Kahána Mózes, Bede Anna és Gyertyán Ervin is. Nagy elismeréssel nyilatkoztak a környezetről, a családias légkörről, a PEN Club és az Irodalmi Alap külföldi vendégei is, mint az amerikai Frederic Will, a francia Yves Gandon, a szovjet N. Ales- csenko és Geiger Béla, a jugoszláv Dragoljub Brajovics —, hogy csak a kiemelkedő egyéniségeket említsük. Itt festette talán legszebb képeit Ferenci Júlia, itt merített ihletet műveihez Pándi Kiss János szobrászművész és az Európa-szerte ismert fotóművészünk, Gink Károly is. A táj harmóniája, nyugalma, áttörhetetlen békéje segítette munkájában neves zeneszerzőinket; Kadosa Pált, Maros Rudolfot, Petrovics Emilt, Székely Endrét... Túl az óperencián, de a Badacsonyon sem innen, sem túl, hanem pontosan a közepén van egy kis kastély; a híres szigligeti alkotóház. átalakítása, amelyhez nagy segítséget nyújtanak a szocialista, különösen a KGST országok a lakosság életét is megváltoztatta: a megtelepedéssel párhuzamosan az analfabétizmus a forradalom előtti 95 %-ról, 0,7 %~ra csökkent, javult az egészségügyi, kulturális ellátottság is. Hazánk segítsége egyrészt a mezőgazdaság fejlesztését (vízügyi szakembereink a több száz kút fúrásával 400 ezer hektár öntözését és nagy számú állatállomány ivóvíz ellátását tették lehetővé, nagy számú állatorvos is tartózkodik az országban.) másrészt az iparosítást szolgálja (geológusaink az ásványkincsek feltárását végzik Ulánbátorban. Darhanban pedig bio-, és húskombinátot ruhagyárat építünk). A Mongol Népköztársaság ma az egyik leggyorsabban fejlődő ország: az 1966—70- es tervidőszakban nemzeti jövedelme 38—40, ipari termelése 70—80, állatállománya 7—9. szántóterülete 22— 28 százalékkal növekszik. A KGST munkájában Mongólia 1962 óta vesz részt és adottságainak megfelelően állati termékek előállítására és feldolgozására specializálódik. — TERRA —' Khorana professzor munka közben. (MTI—Külföldi Kép- szolgálat) Balatoni A sztyepp országa: Mongólia ■ Kőszén! © Arany' /I Köolajfinomitás , ^ Kőolaj Q Erőmű IS Textilipar ® Wolfram 0 Kohászat, fi Bőripar ® Színesfémek fémfeldolgozás ES Epitőanyagipar g Élelmiszeripar r^sri' fafeldolgozó- ipar KÉPERNYŐJE ELŐTT Mundial 1970 Véget ért nincs tovább. S egy időre mi nézők is megnyugodhatunk: kipihenhetjük éjszakai fáradalmainkat. Nem kell a képernyő előtt tölteni az éjszakát A világbajnok brazilok ugyan még nem pihennek, három nap és három éjjel tartó mulatsággal ünnepük a győzelmet, a riói karneválból azonban mi már nem látunk semmit, ez a brazilok dolga. A miénk meg az, hogy kissé szomor- kodjunk: mikor lesz majd megint részünk hasonló televíziós csemegében. Mert álmatlanság ide, másnapi fáradtság oda — remek szórakozás volt a labdarúgó világ- bajnokság közvetítéssorozata. Népszerűségét mérni is lehetett. Lapunkban is olvashatták már az adatokat, hogy például egyetlen alkalommal, az NSZK—olasz mérkőzéskor 200 megawattnál is több villamosenergiát fogyasztottak a lakásokban éjjel is üzemelő televíziós készülékek. (Ez önmagában is százezer forintot jelent!) Hát még a nézők energiája, az ő energiaveszteségük! Ha ezt is mérni lehetett volna, mint az energiáét! Ez a veszteség azonban mégis elenyésző ahhoz a nyereséghez képest, amit élmény formájában kaptunk. Mi tagadás, a tévé egyéb műsorainak gyengeségeit is szívesebben elnéztük mint máskor. Mert hát ott volt a mexikói világbajnokság. Akár este, akár éjjel, akár másnap délelőtt az ismétlés. Itt jegyzem meg, hogy végszóra bekerült a műsorba egy Mexikóról szóló útirajz-film is. Bizony már előbb is el kellett volna, hogy a rendező ország életéről is többet tudjunk: lássunk valamit természeti szépségeiből és legyenek ismereteink nyugtalan hétköznapjairól. Jól jött tehát Korolovszki Lajos és Pálfy József közvetlen hangulatú élménybeszámolója. Ha előbb kerül sor rá, még értékesebb. Az erkély Nyugodtan nézhettük végig. aznap nem volt labdarúgás. A Péntekesti bemutató műsorán szerepelt, s talán az eddigi legrövidebb bemutató volt ebben a keretben: 35 percig tartott mindössze. Egy tévéfilm értékeiről azonban az még nem mond semmit, hogy rövid volt-e, vagy pedig hosszú. Az azonban már igen, hogy feszes tömören előadott történetet láttunk. Sem felesleges kitérők, sem fárasztó magyarázgatá- sok nem zavarták a történet egységét s nem lassították az előadás tempóját. Mihályfi Imre rendező sokat bízott a képre, ebben ig a lényeges elemek hangsúlyaira. Erre a téma is „csábíthatta”, hiszen a történet legdrámaibb pillanata is vizuális élmény: sikerül-e a fiatal artistanőnek a nagy mutatvány, a halálprodukció; a második emeleti erkélyről leugorva földet ér-e szerencsésen, vagy pelig... A félelmetes mutatvány azonban nem afféle fiata’os vagánykodás szülötte: három állástalan artista esetleges jövője függ tőle. Ha az élveteg Nikolits papa, a zseniális szerkesztő-fotós elkészíti róluk a nagy riportot, talán felfigyelnek rájuk, nyílik nekik is ajtó az életre. Ez hát az igazi tét, s ezért vannak mindhárman tele szorongással, s amikor a riport füstbe megy, szomorúsággal. Ezért mondja a trió lánytagja a „balszerencsés” ugrás után, a rendőrségen, hogy jobb lett volna, ha elpusztul, mintsem így, szerencsétlenül. A három fiatal artistát azonban _ nemcsak a hivatás, a kenyér kötelékei tartják össze, érzelmi szálak is egybefűzik őket. Sajátos érzelmi viszonyban élnek, ami azután a történet közben át is rendeződik. Kár, hogy túlságosan is magától értődőén. S ebben a két artistafiú kissé sematikus szembeállítása a ludas. Iván (Tahi Tóth László) túlságosan is jó és gyengéd Viktor (Madaras József) rovására. Így a lány, Zsófi átpártolása Viktortól Ivánhoz kézenfekvő. A jellemek rajzában tehát tapasztalható bizonyosfajta leegyszerűsítés, s ez különösképpen tetten érhető Nikolits papa (Csákányi László) beállításában, aki már-már önmaga paródiája. Ez pedig idegen a történet szellemétől. A tévéfilm ugyanakkor néhány villanásban jól világít rá a két világháború közötti Magyarország „lelkiállapotára”, társadalmi atmoszférájára. Ahol nemcsak munkanélküliség van, hanem félelem is. Egyetlen mondat — Klo- busitsot elvitte egy rendőr, vagy az utcai rendőr nyugtalanító megjelenése a képen, jelzés formájában is rámutattak az akkori közállapotok jellegére. A rövid tévéfilm tehát sok mindenre hívta fel a néző figyelmét, de sokat is bízott a nézőre; s ha a néző nem jutott el a jelképes történet velejéig, alighanem csak annyit látott meg abból, amennyit egy úszó jégtáblából a víz felszínén láthatunk. Illés Endre története végül is nem járt csalódással; legfeljebb azt lehet sajnálni, hogy ugyanazon színészekkel találkoztunk, akiket már kissé megszoktunk, így arcuk nem sok újjal gazdagította a tévéfilm nyújtotta élményt. Mind 'Madaras Józsefet, mind Tahi Tóth Lászlót nap mint nap láthatjuk a képernyőn. A televíziónak gondolni kellene arra is, hogy a képernyőn a sok használatban meg is kophat egy arc. Röviden Egy unalma^ este Tolnay Klárival, így módosíthatnánk a kiváló színésznő pályájáról adott keresztmetszet címét. A műsor azt mutatta meg, hogyan lehet gazdag és sokrétű életanyagból, amit Tolnay Klári életútja kínál, egysíkú, szürke összeállítást fabrikálni. Az indító ötlet is — a riporter Tolnay a színésznő Tolnay otthonában — halva született, semmi szerepet nem játszott a műsor folyamában. Leginkább a filmszínésznőt bemutató montázs tetszett. Ismét egy nagyszerű film Vietnamról, az Egy ország a sok közül. Halász Mihály és Róbert László a dokumentum keretei között megejtően szép és lírai képet adott a sokat szenvedő ország hétköznapi, békés pillanatairól. Ez is Vietnam, s ha teljes képet akarunk alkotni a jobbára csak harci jelentésekből ismert országról, ezeket a képeket is számba kell vennünk. Ezért jó, hogy láthattuk az alkotópár újabb Viet- nam-filmjét. Vasárnap este a Hitchock szellemi vezérletével készülő bűnügyi sorozat egyik darabját mutatta be a tévé. Egy hulla vándorolt ide-oda. Ami a bűnügyi filmektől jó értelemben megkülönböztette: a fel-felvillanó irónia, a műfaj iróniája. V. M. ÜZLETSZERZŐKET, — ügynököket jutalékos díjazásért felveszünk saját megyéjük területére. — Lehet nyugdíjas is. Járművel rendelkezők előnyben. Jelentkezni levélben, vagy személyesen. Patkós Károly Szeged, Lenin krt. 52. ........... .........— l
