Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-23 / 145. szám

1970. június 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s „82-82: Itt a Családi A történelem tanulsága Szovjet történészek a 30-as és 40-es évek európai eseményeiről A fasizmus leverésének, a szovjet nép nagy honvédő háborúja befejezésének ne­gyedszázados évfordulóján sok szovjet tudós tette közzé több esztendős kutatásainak eredményeit. Az évfordulóra megjelent cikkek közül is kiemelkedik L. A. Bezimenszkijnek egyik tanulmánya, melyet a Vop- roszi Isztorii-ban jelentetett meg. Angol és német diplo­maták visszaemlékezései és diplomáciai irattárak alapján elemzi a 30-as és 40-es évek európai esemé­nyeinek tapasztalatait. A Német Szövetségi Köz­társaságban (a Majna mel­letti Frankfurtban) 1968-ban tették közzé Hitlernek Ri­chard Breitinggel még 1931 elején folytatott beszélgetésé­nek szövegét. A Német Nép­párt vezetője a weimari po­litikai élet egyik exponense volt. Hitler Breiting előtt már akkor feltárta világural­mi elképzeléseit. Újra fel kell majd osztani az érde­keltségi szférákat a földön — mondta, — először ,,a szlá- vokkal kell majd leszámolni, mert a szlávizmussal fonó­dott össze a világ legveszé­lyesebb ellensége, a proleta­riátus diktatúrája”. Hitler ekkor arról igyeke­zett meggyőzni a polgári poli­tikust; „kiváltképpen az an­gol és a francia körökkel, de még a Vatikánnal is meg kellene értetni, hogy előbb- utóbb a magára találó né­met nép kereszteshadjáratot kényszerül indítani a bolse- vizmus ellen... Anglia. Fran­ciaország ezért valójában csak hálás lehet.” fi Szovjetunió diplomáciai elszigetelésén fáradoztak Több szovjet történész ele­mezte most a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Párt­ja 1939-ben megtartott XVIII. Kongresszusának külpolitikai téziseit; E tézisek a követke­ző főbb feladatokat jelölték: a világ minden népével békében élni, semmi lehetőségét sem adni annak, hogy provokálják, és háborúba sodorják a szov­jet államot, szüntelenül erő­síteni kell a hadsereg és a flotta felszerelését, harcké­szültségét, a világ népeivel összefogva védelmezni a vi­lág békéjét. Rámutatnak a történészek, hogy ezek az elvek lényegé­ben 1939-ben is azok vol­tak, amelyet annak idején Lenin dolgozott ki. Az’ impe­rializmus erői azonban az új világháború előkészületeinek éveiben diplomáciai sikere­ket értek el. Éppen azért, hogy háborút kezdhessenek a burzsoá rendszerek veszé­lyeztetése nélkül, diplomá- ciailag el akarták szigetelni a Szovjetuniót. A Szovjetunió egy angol— szovjet—francia katonai egyezmény újabbnál újabb terveit dolgozta ki. Végül is 1939 augusztusában megkez­dődtek a tárgyalások, de az angolok a lengyel kormány észrevételeire hivatkozva, mely szerint az akkori len­gyel állam egy ilyen szövet­ségben nem venne részt, semmi körülmények között nem engedélyezné szovjet csapatok keresztül vonulását, az érdemleges megegyezést lehetetlennek ítélték. Mi zajlott ez alatt a kulisszák mögött? Tankönyveink is említik: 1939 nyarán ezalatt Anglia és Németország között állandó megbeszélések folytak. Szov­jet történészek most sok olyan dokumentumot tártak fel és elemeztek, melyek e titkos tárgyalásokra vetnek fényt. A Deutschen Nachrichten­büro londoni kirendeltségé­nek vezetője, dr. Fritz Hesse közvetítésével folytak ezek a megbeszélések, később a lon­doni német követség sajtóat­taséja is bekapcsolódott. Ez­zel hivatalos eszmecserévé vált az alkudozás. A sajtó­attasé Ribbentropp külön megbízásából tárgyalt, olyan módon, hogy adott esetben, ha kitudódna mindez, Hesse magánbeszélgetéseként kell feltüntetni a tárgyalásokat. Chamberlain megbízottjá­val pedig tulajdonképpen — mutat rá most L. A. Bezi- menszkij szovjet történész — ugyanazon elvek szellemében folytak a tanácskozások, mint amit Hitler már 1931- ben Richard Breiting német politikusnak felvázolt. A Szovjetunió ekkor kö­tötte meg a német kormány­nyal a megnemtámadási szer­ződést, az egyetlen olyan diplomáciai lépésként, melyet Az ember legintimebb ünnepei sajátságos, egyéni ünnepek. Ám azt jelenti ez vajon, hogy a többi ember­nek semmi köze hozzá? Ko­rántsem. Közösségben élünk és a szocialista közösség megosztja az ember érzel­meit, részt vesz a bánatá” ban, együtt van vele az örömben és ha vígad, vele vígad a közösség is. Nem közömbös hát. hogyan ünnepeljük szocialista mó­don a születés, az esküvő napját és hogyan búcsúzunk halottainktól. A tatabányai példa A tatabányai városi ta­nács, — felismerve a csa­ládi ünnepek szocialista mó­don való megölésének rend" kívüli fontosságát, anyagi áldozatot nem kímélve több mint félmilliós költséggel felállította — egy esztendő­vel ezelőtt — a Családi Ün­nepeket, Eseményeket Ren­dező Intézetet. Szolid pom­pával rendezték be a külön kis egyemeletes. palotában lévő helyiségeket, öt tagból álló személyzetre bízták a vezetést. Az intézet igazgatója: Szi­laj Gyula pedagógus több­évtizedes nevelői gyakoi’lat- tal és kellő ideológiai fel- vértezettséggel. Öt kértem meg, tájékoztasson az inté­zet munkájáról. — Tavaly május elsején kezdte meg a Családi Inté­zet működését és, hogy mi­lyen szükség volt már erre az intézményre, azt legjob­ban a számok bizonyítják. A csonka évet véve alapul, tavaly a város 931 újszülött­je közül 218-nak itt volt a névadó ünnepe, a 699 eskü­vőből 364-et itt kötöttek és a 702 temetésből 198-at az intézet rendezett. Hetvenegy üzemmel van már szoros kapcsolatunk és ha az idő­ből és energiából futja, a komáromi járás községeibe is „besegítünk”. Azért mon­dom, ha futja az időből mert íme, tessék nézni: ma is 14 esküvő lesz a díszteremben. Szilaj Gyula végigvezet az intézet helyiségein. Az eme­letre — ahol a „kiszolgáló” helyiségeket berendezték — brokátszőnyegen. dísznövé­nyek között jut fel az em­ber. Nemcsak a lépcsőn, a folyosókon is szőnyegek, az ember azzal az érzéssel lép­ked rajtuk, hogy itt valami ünnepnek, valami rendkívülinek a fanúja A nagyterem — ebben tartják az esketéseket és névadókat — mértéktartó, üdítő ízléssel berendezve, az anyakönyvvezető számára neobarokk íróasztal, a mennyasszony és a vőle­gény brokáttal bevont fote­lokban foglal helyet, a ven­dégeknek ugyancsak kárpito­zott székek. A díszterem vé­gében villanyzongora (negy­venezer forintba került). Van öltöztető helyiség, ahol a jegyespár rendbehozhatja magát a nagy „igen” előtt, de itt igazíthatják meg az újszülöttek fehérneműit is. A folyosó végében van a bárhelviség. ahol az ünnepi pezsgőt el lehet fogyasztani. Szegeden, a szabadtéri já­tékok megnyitása előtti na­pokon, július 15-től 18-ig rendezik meg a szakszerveze­ti népi táncegyüttesek ha­gyományos fesztiválját. Már az elmúlt évek során is legjobb szakszervezeti művészegyüttesek vettek részt ezen a találkozón. A szegedi fesztivál rendezői évről-évre pályázatot írnak ki. és a szigorú válogatással döntik el, mely együttesek jelentkezését fogadják el. — Ugyanakkor több külföldi szakszervezeti népi tánc- együttest is meghívnak. Az idén hét európai szoci­sől sörrel és borral is szol­gálnak, ha éppen az ünnep­lők így kérik. — Mi a menetrendje — •például — egy esküvőnek? — Az ifjú pár bejelenti házasodási szándékát nálunk. Ettől kezdve Mindent az intézet végez: házassági értesítő, szervezés, ainyákönyvvezető. esketési pompa, újsághír, jegyesek házasság előtti oktatása, ebéd vagy vacsora, fényké­pész. taxi, virág, egyszóval mindent elintézünk. Hason­lóképpen a temetésnél: a gyászoló család kinyilvánítja szándékát, hogy társadalmi temetést kér. Ettől kezdve a családnak csak annyi a dol­ga, hogy kimegy a temetőbe és részt vesz a szertartáson. Sírhely, koporsó, gyászjelen­tés. szónok, énekkar, válla­lati segély, kórus, halott­kém: ez mind az intézetre tartozik. Külön erre a célra beállított szervezőnk van. aki mindenféle adminisztrá­ciós teendőt elintéz. Saját kórus és ünnepi szónokok — Kórus? Szónok? — Saját kilenc tagú ka­Az „Alföld Sopronja” Szeged mellett ma már egyre többször fesztiválvá­rosként emlegetik Gyulát is. A várjátékok iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Az idén már a várszínhá­zi játékok előtt megkezdőd­nek a nyári események: jú­lius 5-től 11-ig eszperantó nyári egyetem színhelye lesz a város. Tíz-tizenkét or­szágból érkeznek vendégek. A nyári egyetemen Bartók Béláról, Kohán György mű­vészetéről, a magyar nép­rajzról hangzik el egy-egy előadás. Asen Grigorov bul- gár lapszerkesztő pedig Vlagyimir Iljics Leninről tart tudományos értekezést. Az eszperamtisták egyete­mének természettudományos tagozatán dr. Hans Josef Schober geofizikus a leg­újabb kutatások eredményei­ről, Reto Rosetti akadémi­kus, angol egyetemi tanár pedig William Shakespeare- ről tartja meg referátumát. Nyolc hangversenyt ren­deznek Gyulán júliusban és augusztusban; Erkel, Beet­hoven, Bartók és Csajkovsz­kij művei szerepelnek műso­ron. A várszínház július 3-án nyitja kapuit. Szigligeti Ede, A trónkereső történelmi drá­mája, valamint Calderon, Két szék közt a Pn-d alatt című vígjátéka kerül bemu­tatásra. alista országból érkeznek vendégegyüttesek — a Szov­jetunióból, Lengyelországból, a Német Demokratikus Köz­társaságból, Csehszlovákiá­ból, Bulgáriából, Romániá­ból. és Jugoszláviából —, további hat hazai tánccsoport' fellépésére kerül sor. A táncegyüttesek a város szabadtéri színpadán négy napon át mutatják be műso­raikat; 15-én és 17-én a kül­földiek. 16-án a hazaiak sze­repelnek. 18-án pedig kísér­leti jellegű művek szakmai bemutatójára kerül sor. va- lemint nemzetközi szakmai tanácskozás lesz. marakórusunk van, akik ha­vonta és fejenként 400 forint tiszteletdíjat kapnak. Azon­kívül öt jól képzett, külön­féle társadalmi állású szónok áll rendelkezésünkre. Nem mindegy, ki és hogyan kö­szönti az újszülöttet. vagy búcsúztatja az elhunytat. — Eszerint tehát az Önök munkája nem „szolgáltatás”, hanem társadalmi segítség. Mennyit számítanak fel köz­reműködésükért? — A végső számla tíz szá­zalékát. Ez vonatkozik az itt elfogyasztott italokra is, továbbá a vacsorára, ebéd­re. Az egyes ünnepek során a megrendelő sehol egy fil­lért nem ad ki, minden számlát mi egyenlítünk ki, mindent mi készítünk elő. — Van-e már az ország­ban másütt is hasonló inté­zet? — Tudomásunk szerint Nyíregyházán. Nagykőrösön és Veszprémben. liehet, hogy rövidesen Szolnok megyében is lesz ilyen ? — E — Hortobágyi lovasnapok Harmincezer érdeklődő előtt rendezték meg vasárnap a Hortobágyi Lovasnapok zá­róeseményét. Előbb a fogat­versenyek döntőit bonyolítot­ták le, majd a lovasverse­nyekre került sor magyar, lengyel és szlovák verseny­zők részvételével. Délután a lovasversenyek döntőit ren­dezték meg és sor került a Pusztai találkozás című ösz- szeállítás bemutatására, amelyben a Debreceni Népi Együttes tagjain kívül pusz­tai emberek — csikósok, gu­lyások is — szerepeltek. Nagy sikere volt a fogat pa­rádénak. A hortobágyiak né­gyesfogatokkal vonulta^ fel, Ötösfogatokat pedig Szilvás­váradról. Nádudvarról. Bal­mazújvárosról, Hajdúböször­ményről, Mezőkeresztesről, Hajdúnánásról és Hajdúszo­boszlóról indítottak. Sok külföldi is részt vett a lovasnapon i HÁROM napja nem al­szom. Idegeim rendben van­nak, semmiféle frontátvonu­lás, különleges napfolttevé­kenység — tudtommal — nincsen, szerelmesebb sem vagyok a szokottnál. Mégsem alszom. A sajtó nem hagy aludni. Én vagyok ugyanis az Esz­ményi Olvasó, akiről csodá­latos legendák keringenek a szerkesztőségek házatáján: akinek lelkében termékeny talajba hullanak azok a ne­mes magvak, amelyeket saj­tónk veteget. KEDDEN is például, mi­dőn elolvastam kedvenc la­pom. a Mindennapi Újság egyik megindító riportját ar­ról, hogyan tért le az erény ösvényéről és a balatoni or­szágúiról két, korábban ha­tóságilag igazolt erkölcsű 35 éves hajadon. engedvén 20 éves autós vagányok csábí­tásának, végiggördült egy könnycsepp orcámon. Ráhul­lott a nemes veretű írás utol­só, legszebb mondatára mely így szólt: ..Mindannyian fe­lelősek vagyunk értük! Ne hantijuk elszunnyadni a. tár­sadalom lelkiismeretéi!” Tüstént elindultam. hogy felkutassam a társadalom lelkiismeretét, fél országot fűvé tettem érte. míg vénre egv félreeső helyen egy csip­kebokor tövében leltem rá. ahol, bizonyára éppen — szunnyadni akart... Egy álló nap és éjszaka Eszményi olvasó olvastam fel neki szívszorító riportokat a honi sajtóból, s állandóan vártam, mikor szólal meg. (Valahol azt ol­vastam ugyanis, hogy a Lel­kiismeret megszokott szó­lalni!) A szavát, sajna nem hallatta — de a hortyogását igen. Felráztam. — ön el tud aludni ilyen cikkek mellett? — kérdez­tem őszinte megütközéssel. — Ne haragudjon — sza­badkozott —, de olyan zson- gító a dumájuk... SZERDÁN a Délesti Hír­mondóban akadtam egy olyan mondatra, amely egész való­mat felkavarta. Újszerű volt, egyedi, épp ezért mellbevá- gó. Igyekszem szó szerint idézni: „A hibák láttán ne hunyjuk be a szemünket!” És én akkor éjjel megint csak nem csuktam le a sze­memet. hiszen a szemközti neonreklám, amely a holdvi­lág helyett az ablakomba süt — hibás volt! Nem világított a kettőspont! MÉG MÁSNAP, csütörtö­kön. a hivatalban sem alhat- lam ki magam, mert az erre a célra használatos kisebb helyiségben észrevettem, — hogy a csempe repedezett, a lánc elszakadt, a papírtartó ferdén áll... Ennyi hiba lát­tán hogyan hunyhattam vol­na szemet? Tetézte a bajt, hogy a Fő­központi Főnapilap vezér­cikke e napon ilyen címet viselt: „Éberen őrködjünk a nép vagyona fölött!” Egész nap a ceruzán és a gemkap­csaim fölött őrködtem, me­lyek bár parányi, de mégis szerves részét képezik a nép- vagyonnak. A nagy éberke­déstől még dolgozni sem ér­tem rá. Éjjel pedig ellátogattam egyik építkezésünkre, amely­nek 600 holdas területén csu­pán egy őr és eoy kutya vé­delmezte a milliós közva­gyont. Az éjjeliőr egy cseppet sem víronkodott. amikor fel­költöttem. csak arra kért, — hoay a kutyáját ne zavar­jam, az hadd pihenjen to­vább is. — Hat éve vagyok itt éjje­liőr. uram, de tőlem még pgy szalmaszálnt el nem lóg­tak! — mondta magabizto­san. — Akinek kell valami, az ellopja nappal, csak a bo­londok botorkálnak itt éjsza­ka... ÍGY VIRRADTAM a mai nanra. Még nem döntöttem, hogy ma alszom-e vagy újságot olvasok? Radványi Barna e külpolitikai helyzetben el­szigetelése és bekerítése el­len még tehetett. 1939: Kezdetét veszi a „különös háború" A szovjet történészek rá­mutatnak, hogy Hitler 1939 szeptember elején az angolok hadüzenetét még csak takti­kai lépésnek fogta fel. Az volt a véleménye, hogy az angolok ezzel a német—an­gol titKos tárgyalásokra akar­nak nyomást gyakorolni. Angliában (Londonban) és a Német Szövetségi Köztár­saságban (Stuttgártban) az elmúlt években jelent meg egy angol katonai publicistá­nak, John Kimche-nek „A háború befejezése — 1939? című könyve. Katonai levál­ás irattári anyagra támasz­kodva mutatja ki az angol szerző, hogyha a brit és a farneia hadsereg a németek lengyelországi támadása ide­jén támadásba lendül, nena- pedig „különös háborúba” kezd, a 85 angol és francia hadosztály rövid időn belül vereséget mérhetett volna a nyugati német határoknál tartózkodó 26 hadosztályra. Szovjet történészek rámu­tatnak arra, hogy Franciaor­szágban is éltek, katonai kö­rökben, a német—francia megegyezés lehetősége iránti elképzelések. Szíriában na­gyobb légierőket kell össze­vonni, a németek Irakban lé­tesítenének repülő támasz­pontokat, innen adott eset­ben. — ha a titkos tárgyalá­sokból nyílt megegyezés szü­letne. — a Kaukázus olajvi­déke bombázható lenne. Ez esetben a német hadsereg úgy kezdhetne szárazföldi hadműveleteket a Szovjet­unió ellen, hogy a szovjet seregek üzemanyagellátása nem volna biztosított. „Mu­zulmán önkéntesek” is szer­vezhetők lennének e hadmű­veletek esetén, — vallották a „bakui akció” titkos ter­veinek szövögetői, néhány francia tábornok és rekaciós politikus. Amikor látta Hitler, hogy csak ösztönzést kap a nyuga­ti hatalmaktól, a Szovjetunió megtámadására, de fegyver­társként, vagy szövetséges­ként nyíltan nem állnak mel­lé, és így nem vennének részt az akciókban, akkor — felkészülve erre a lehetőség­re is, megszállva Európát és így az egész kontinens hadi­ipari termelésének birtoká­ban — kezdett hozzá a már 1931-ben megfogalmazott ke­leti terveinek végrehajtásá­hoz. Nem „pillanatnyi meggon­dolatlan lépés”, vagy „kato­nailag át nem gondolt in­tézkedés” volt tehát a Szov­jetunió ellen indított táma­dása, hanem — mutatna^ rá szovjet történészek — a hit­leri politika alapvető kon­cepciójában gyökerezett és már a fasiszták hatalomra jutása előtt alapjaiban kör­vonalazódott. (Cs.) Könyvsorsjegyek húzása Az Állami Könyvterjesztő Vállalat közli, hogy a 30. Könyvsorsjegyek húzását va­sárnap tartották a Liszt Fe­renc téri könyvklubban. A hivatalos nyereménylista megtekinthető és a sorsje­gyek beválthatók június 24- től az Állami Könyvterjesztő Vállalat könyvesboltjaiban. A nyereménnyel ki nem húzott könyvsorsjegyek névértékben tetszés szerinti könyvre be„ válthatók. j Szakszervezeti együttesek táncfesztiválja

Next

/
Thumbnails
Contents