Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-23 / 145. szám

1970. Június 23. SZOLNOK MEGYEI NTEPLAF 3 Lakáshelyzet közelről és távolról Mennyivel zöldebb a rét? A lakáskérdés egyidős az az osztálytársadalmakkal. A látszat-demokráciák adta lát­szat-jogokat érzékeltető mon­dás, miszerint bankárnak, koldusnak egyaránt joga a híd alatt lakni, a maga egy­szerűségében villantja fel a probléma bonyolultságát. — Azt. hogy nem jogokról, ha­nem a társadalomban elfog­lalt helyzetből következő le­hetőségről van szó. S arról, hogy elvben minden társa­dalom minden tagjának jo­ga van a megfelelő lakás­hoz. Kérdés: a különböző gazdasági—társadalmi rend­szerek miként elégítik ki e természetes emberi igényt? A szomszéd rétje mindig zöl­debbnek tűnik. Most, amikor az ismert határozatok alap­ján a lakáskérdés hazánkban is napirendre került, vegyük szemügyre, közelebbi és tá­volabbi szomszédaink rét­jeit. sének nemzetközileg elfoga­dott szempontjai a követke­zők: a különböző jövedelmű rétegek lakásellátottsága; a családok-háztartások átlagos nagysága; a lakások nagysá­ga és felszereltsége; a lakás­állomány kora és állapota. Számszerűen: rossznak mi­nősítik a szakemberek a la­káshelyzetet, ha kétszáz la­kásnál kevesebb jut ezer la­kosra. Közepesnek, ha az ezer lakosra jutó lakások száma két—háromszáz között van. 3 jónak, ha háromszáz fölött. A lakásépítés erőtel­jes ott, ahol évente nyolcnál több új lakás jut ezer lakos­ra. Közepes, ha ez a szám öt—nyolc. — Gyenge, ha öt alatt van. Az európai tőkésországok s hazánk adatait összevetve — a szocialista országok la­káshelyzetével a következő cikkben foglalkozunk — mélyek, illetve magánválla­latok építik, s az állami la­kásépítkezés nem tölt be je­lentősebb szerepet. Ausztriá­ban például 9.9 százalék, Dá­niában 1.8, Hollandiában 0.5, a Német Szövetségi Köztár­saságban 3.0 százalék mind­össze az állam finanszírozta lakásépítések aránya a teljes mennyiségből. (Görögország­ban nulla, s az építési köl­csön is teljesen ismeretlen). A magánvállalatok termé­szetesen áruként értékesítik a lakást: aki megfizeti, azé. S a legtöbb országban a lak­bérek megállapítását sem korlátozza semmiféle állami rendelkezés. M. O. (Következik: Csizmák és léptek) A fakadóvisek — Szúnyogirtás A Köséptissavidéki Vísügyi igazgatóság területén működő Ar- és Belvízvédelmi Területi Bizottság közleménye A bizottság június 22-én ülésezett és határozatában külön köszönetét mond a XV. számú árvízvédelmi katonai körzet ka- tonáinaK, tiszthelyetteseinek, tisztjeinek és parancsnokainak árvízvédelmi tevékenysé­gükért. A szolnoki polgári védelmi egység nemcsak a Középtiszavidéki Vízügyi Igaz­gatóság területén, hanem a Sebes-Körös mentén is eredményesen vette ki részét az árvízvédekezés megfeszített munkát igény­lő tevéKenységéből. A területi bizottság külön megköszöni a polgári védelmi egy­ség hatékony, gyors és eredményes árvízi működését. Az egység leszerelése megtör­tént Az Országos Vízjelző Szolgálat előre­jelzése birtokában, mely szerint a tiszai ár­hullám tetőzése Szolnoknál június 26-án 860—865 centiméteres érték mellett várha­tó és Csongrádnál — bár nem kell számol­ni az előrejelzett 905 centimétert meg­haladó vízállással, — lassú apadást igér. a bizottság szükségesnek tartja, a munkás­őr és egyéb fegyveres erők átcsoportosí­tását. A Hortobágy-Berettyó vízállását figye- lembevéve az öntözővíz lecsapolásának kor­látozását feloldották. Mivel a vízzel borított területeken a szúnyogok nagymértékben elszaporodtak, a lakosság egészségvédelme érdekében a lakott területeken megkezdik a szúnyogok irtását Az ár- és belvíz által okozott károk felmérése folyamatban van, amit a végle­ges adatok megállapítása után követni fog a helyreállítási munkák megkezdése. Ezzel kapcsolatban a területi ár- és belvízvédel­mi bizottság két albizottsága folytatja tevé­kenységét. Felhívjuk a belterületi fakadó­vizes területen lakókat, hogy a fakadóvizet saját területükről mások kárára ne távolít­sák el és így az ebből származó nézetelté­réseket, vitákat kerüljék. A területi bizottság operatív bizottsá­ga a jövőben kétnaponként ülésezik és a helyzetnek megfelelő szükséges intézkedé­seket megteszi. A lakáshelyzet megítélő- megállapíthatjuk: a közép-mezőnyben helyezkedünk el Nyolc országban hódít a jászsági műkorcsolya-cipő Anyagi erők összefogásával az általános lakáshelyzetet tekintve, néhány esetben azonban már a jók között sorakozunk. Magyarországon — itt és a továbbiakban minden esetben 1968-as ada­tokról van szó — ezer lakos­ra 309 lakás jut. Ugyanez az adat Ausztriában 354, Nagy- Britanniában 337, Dániában 256, Hollandiában 280, a Né­met Szövetségi Köztársaság­ban 348, Olaszországban 314, Spanyolországban 284, Svájc­ban 326. A legjobb a hely­üresen míg ők nyomortanyákon, hul­ladékból tákolt kalyibákban élnek... Vagy azt — ami vi­szont számunkra kedvezőt­len —. hogy mekkorák ezek e lakások? A kép megalkotása tehát nem olyan egyszerű, mint első látásra tűnhet. Tagad­hatatlan: a fejlett tőkés or­szágok lakáshelyzete kedve­zőbb a mienkénél. Am, ha zet Svédországban. Itt az ezer lakosra jutó lakások száma 371. Az adatok tények — s bár­mennyire is nehéz a hazai lakáshelyzet, szégyenkezésre nem adnak okot —, de né­hány „finomságot” már nem fejeznek ki. Azt például, hogy emberek tízezrei csak statisztikai értelemben lakás- tulajdonosok — például Spa­nyolországban, Nagy-Britan- niában — mert a részükre jutó lakások állnak, azt kezdenénk vizsgálni, — hogy honnét indultak ezek az országok 1945 után, s honnét hazánk, illetve azt, milyen károkat szenvedett a lakás- állomány a háborúban ide­haza. s milyet másutt, már jóval reálisabb képet alkot­hatnánk. Hagyjuk azonban a visszatekintést azzal, hogy köztudott dolgokról senkinek sem szabad elfeledkeznie,..! A felszabaduló« után a jászsági cipészek — felismer­ve a szövetkezés előnyeit — kisipari termelőszövetkeze­tekbe tömörültek. Termékeik híre túllépte az ország határait. 1960-tól mind több külföldi kereskedelmi vállalat kezdett érdeklődni a jászsági ktsz-ekben készülő női műkorcsolyacipők és fér­fi divatcipők iránt. A ktsz-ek akkor még szét­szórtan, erejüket elaprózva dolgoztak. A termelékenység növekedésének, a fejlődésnek a lehetőségeit ez a szétszórt­ság akadályozta. 1964-ben a jászjákóhalmi, a jászárokszál- lósi, a jászapáti és a jászbe­rényi cipész ktsz-ek összefo­gásával megalakult a Jászsá­gi Egyesült Cipész Ktsz. A Jászság és a nagyvilág cikk és nagy népszerűségnek örvend Angliában az a férfi divatcipő is, amit Jászberény­ben készítenek. Gondolnak az utánpótlásra A Jászsági Egyesült Cipész Ktsz-nél háromszázharminc — többségében cipőipari szakmunkás — dolgozik. Az utóbbi években megszűnt a nehéz fizikai munka. Ezért tudnak sok női munkaerőt is foglalkoztatni. Gondolnak a szakember­utánpótlásra. Jelenleg negy­vennyolc ipari tanulójuk van. Képzésükben figyelemre mél­tó módszereket alkalmaznak. A jászberényi tanműhelyben a tanulók szép kivitelű, diva­tos cipőket készítenek, ezeket a megye szövetkezeti boltjai­ban értékesítik. A Szovjetunió vezet X legtöbb lakást nemcsak Európában, hanem a világon •— számszerűen — a Szovjet­unióban építik. Az európai tőkés országok számszerű la­kásépítési adatai erős — de érthető — eltéréseket mutat­nak. — Dániában 45 ezer, Ausztriában 51 ezer, (ha­zánkban 67 ezer) lakás épült fel egy esztendő alatt, de Nagy-Britanniában már 431 ezer. a Német Szövetségi Köztársaságban 542 ezer. — Éppen ezért jobb mércét vá­lasztunk. Ilyen az ezer la­kosra jutó lakásépítkezések száma. (Magyarországon 6.5.) Ezt tekintve Svédország is­mét a listavezető, ahol az ezer lakosra jutó újonnan épített lakások száma 13.4. Ausztriában 6.9, Dániában 9.2, Nagy-Britanniában 7.7, Franciaországban 8.2, a Né­met Szövetségi Köztársaság­ban 9.0. Olaszországban 5.3. A kérdés folytatása tör­vényszerű. Most már tudjuk, mennyi lakás épül, ám ki és kiknek, s milyen lakáso­kat épít? (Spanyolországban például 7.7, az ezer lakosra jutó lakásépítés mutatója, s az épített lakások nagyobb része négy vagy több szobás. Az épített lakások egyhar- mada azonban üresen áll. — míg a hivatalos jelentések Az egyesülés nagy beruhá­zásokat, jelentős üzemfejlesz­tést, új technológiai eljáráso­kat tett lehetővé. Közel két­millió forintot fordítottak a négy üzemrész korszerűsíté­sére. A termelés rövidesen megsokszorozódott. Még ab­ban az évben megállapodás született: női műkorcsolya ci­pőket szállítanak a Szovjet­uniónak, Svédországnak, Dá­niának. Finnországnak, Ausztriának, Svájcnak. Nor­végiának és Nyugatnémetor­szágnak. Akkor 26 ezer pár cipő szállításával 10 millió forin­tot forgalmaztak. 1969-ben a megnövekedett igényeknek megfelelően már 85 ezer pá­rat gyártottak. Ebben az év­ben 100 ezer pár cipő export- tálásával elérik a 28 millió forint forgalmat. Keresett Egy ösztöndíjasuk most végzi a cipőipari techniku­mot- A jövőben sok techni­kusra lesz szükségük, ezért több fiatal technikumi képzé­sét tervezik. A hazai vásárlókért A közismert termékekből — igaz csak kis mennyiség­ben — termelnek a hazai vá­sárlók részére is. A jászapáti üzemrészben a belkereskede­lem számára gyártanak. Ál­landó vevőik a Keletmagyar­országi Cipőnagykereskedelmi vállalat Szolnok megyei le- rakata, a budapesti Luxus Áruház és még két budapes­ti közület­Jelentős a szolgáltató tevé­kenység is, amivel a járás la­kosainak igényeit elégítik ki. Nyolcszáznegyvenezer forint­tal részlettulajdonosai a jász­berényi, a jászboldogházi és a jászdózsai szolgáltatóház­nak. Ezenkívül még tizenhat helyen végeznek javító-mére­tes szolgáltató tevékenységet. Eredményességüket az évi 3 millió forintos forgalom tük­rözi. I. A. hajléktalanok százezres seregéről számolnak be...) Tény: Ang- országokban a lakások túl- liát kivéve az európai tőkés nyomó többségét magánsze­A művészet nemcsak tehetség, hanem etikai magatartás is n /# Megnyílt az idei Tavaszi Tárlat — Két megye művészeinek seregszemléje — Díjnyertes művek a kiállításon Vasárnap délelőtt n óra­kor nyílt meg Szolnokon, a Damjanich Múzeumban az idei Tavaszi Tárlat. — Megelégedéssel vehet­jük tudomásul, — mondotta megnyitó beszédében Tóth Tibor, a megyei tanács vb művelődési osztályának veze­tője — hogy a kiállítás anyaga, alkotói komolyságot, felelősségérzetet sugároz. A Bács-Kiskun megyei tanács felszabadulási pályázatot hirdetett.. Ez is arra ösztö­nözte művészeiket, hogy a nagy történelmi évforduló gondolata jegyében fogant, színvonalas, alkotásokat hoz­zanak létre. Elismeréssel szólott Bárá­nyé Sándor, Berényi Ferenc. Szabó László, Noel ö Gábor, Pálffy Gusztáv díjnyertes munkáiról, melyek egyértel­műen bizonyítják, hogy a művészet nemcsak ' tehetség, hanem magatartás is és vi­szont; az igazi művészet — mindenkor etikai magatartás­ra ösztönöz. Megnyitó beszédében szó­lott Tóth Tibor arról is. hogy megfelelő és korszerű kifeje­zésforma ürügyén hazánkban a művészek egy csoportja ma a XX. század első évtize­deinek nyugat-európai irány­zatait ismétli, mindezt újsze­rűnek állítva. Dicsérettel emlékezett viszont a Tavaszi Tárlat alkotóiról akik nem választották ezt a kétes utat. Mi tovább ösztönözzük műve. szeinket — mondotta —, hogy az általuk megkezdett úton haladva folytassák alkotóte­vékenységüket. Lenin művészet-koncepció­jára hivatkozva fejtegette; a művészetek fejlődése soha sem a problémátlanságot, ha­nem az igazi problémákban való elmélyülést, nem a vi­tamentességet. hanem a vi­ták kibontakozását, nem az élet uniformizálását, és az elszürkülést. hanem a sok­színűséget feltételezi. A mű­vészet pártosságához tartozik az is. hogy ezt a fajta alko­tómódot kifejlessze Egy mérkőzés százezer forint A vasárnap véget ért mexikói labdarugó világbajnokság hatá­sát megérezte a magyar villa­mos energiaszolgáltatás is. Még a tét nélküli, és így aránylag kevés érdeklődést ki­váltó NSZK—Peru mérkőzés is körülbelül 100 megawattal nö­velte a terhelést, a brazil—cseh­szlovák és a brazil—angol meccs többletterhelése már megközelí­tette a 180 megawattot, a szer­dai olasz—nyugatnémet meccs okozta többletterhelés viszont meghaladta a 200 megavattot, a többletfogyasztás pedig az 500 | megawatt órát, vagyis 50 000 ki­lowattórát is. Az energiaszolgál­tatás községeit tekintve körül­belül 100 ezer forintba került ennek az egyetlen meccsenek a tömeges végigélvezése. Ä Tisza lassú áradása tovább tart Taskony—Szolnok—Tisza- ug között továb tart a Tisza lassú áradása. A folyó Tisza­fürednél tegnap tetőzni lát­szott. A tegnap 18 órakor mért vízállások: Tiszafüred­nél 684 cm, Tiszaroffnál 842 cm, Szolnoknál 842 cm, Tisza- ugnál 800 cm, Szarvasnál 852 cm, Kunszentmártonnál 894 cm, Ecsegfalvánál 375 cm, Hortobágy—Berettyó torko­latnál 772 cm. A Tisza és a Hármas-Körös védvonalain a harmadfokú készültségnek megfelelően tovább folyik a védelmi munka a töltések megerősítésére, a szivárgások megakadályozására. A Hortobágy—Berettyón a belvízszivattyúzás és a főcsa­torna vizének átemelése a Körösbe az árvízkapunál vál­tozatlan kapacitással folyik Az igazgatóság védvonalain vasárnap a védekezésben ösz­szesen 4641 ember vett részt. Munkájukat 326 gépjármű, 27 vízi jármű és 118 földmunka- gép segítette. A védvonalak mentén 229 545 folyóméter hosszban jelentkezett fakadó­víz, míg a szivárgóvíz hossza mintegy 60 000 folyóméter. A belvízzel elborított terület nagysága tovább csökken, va­sárnap már nem sokkal ha­ladta meg a 10 000 katasztra- lis holdat. Tiszaugnál befejeződött a lokalizációs vonal építése, melynek hossza mintegy 4 kilométer és építéséhez 7000 köbméter földet használtak fel. A Szolnok határában épülő lokalizácós töltés épí­tési munkálatai még egy hé­tig tartanak Ez három kilo­méter hosszúságban biztosít­ja a védelmet. 30 000 köb­méter föld megmozgatásával készült. Csapadék A meteorológusok statisz­tikája szerint az elmúlt tél és tavasz idején, tehát 1969 december 22 és 1970 június 21 között Keszthely, Kalocsa és Szeged egyaránt csak­nem 30 milliméterrel — megközelítőleg 10 százalék, kai — kapott több csapadá­kot, mint a sokéves átlag. Lényegesen nagyobb többlet jutott a másik három meg­figyelt városnak. A budapes­ti csapadék 78 milliméterrel, az egri 90 milliméter, a Debrecenben mért pedig 113 milliméterrel haladta meg az átlagot. A statisztikából adódik né­statisztika hány meglepő megállapítás is. Ilyen például az, hogy a legnagyobb többletet márci. us hozta, amikor a hat vá­rosban együttvéve a sokévi átlagnál 172 milliméterrel több csapadék hullott. Ezzel szemben — azt szinte alig lehet elhinni — a májusi eső 119 milliméterrel az át­lag alatt maradt. A napi mennyiségeket szá­mítva a legnagyobb csapa­dékot. a 40. sőt helyenként 50 millimétert idén a június 17-i budapesti hajnali ziva­tar hozta. Szegeden egyetlen nap alatt 123.1 milliméter csapadék hullott. NAPÓRA Még megboldogult ifjonc koromban történt, hogy a karórámat egyéb fizetőeszköz híján aprópénzre vál­tottam fel. Azóta az idő állását a nap mindenkori helyzetéből állapítom meg csalhatatlan biztonsággal. Az idei esős tavasz nem kedvezett eme tevékenységemnek, mivel gyakran volt borús az égalja. olyannyira, hogy a.z égi fényforrásunknak napokig színét se láttuk. Most már hatodmagával süt a Nap. ráadásul a szolnoki Kossuth téren órát emeltek. így, hé.t pontosan tudom mindig, hogy hány az óra. Gyakran mosolygom meg azokat, akik megállnak e üvegcsoda előtt és az álló mutatókat nézve, holmi emberi gyarlóságot emlegetnek. Ezek a szegény bol­dogtalanok mitsem hallottak az ókori kultúra nagy vívmányáról, a napóráról. Mivel, hogy itt az áll előttünk. Magam kinézek az ablakon és ha azt látom, hogy az üvegcsoda árnyéka felém néz — veszem a kala­pom és megyek ebédelni. Délután mikor az árnyék a Tisza-hid felé mutat — hazafelé indulok mert vége n munkaidőnek. Es ha nincs árnyék — este van. Hát nem egyszerű? — Pb —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents