Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-20 / 143. szám

1970. június 20; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Az örökifjú Ráday nyugalomba vonul Ki hová szerződött? A Nemzeti Színházhoz szerző­dött Pécsről Ronyecz Mária és Blaskó Péter, a most vég­zett főiskolás. Megvált a tár­sulattól Schwetz András és Gór Nagy Mária (utóbbi a Tháliába szerződött.) A Thá- lia színház új tagja Csikós Gábor is — a múlt évadban már a kaposvári színház ven­dégművészeként ismerhette meg a főváros közönsége. A Madáchtól senki sem távo­zott; két végzős főiskolást: Piros Ildikót és Papp Jánost szerződtették. Dózsa László a debreceni Csokonai szín­házból, Schütz Ila pedig a Mikroszkóp színpadtól ment a társulathoz. Békéscsabára szerződött a Mikroszkóptól Agárdi Ilona, Szegedre Mar- gittay Ági. Ugyanakkor új tagja a Mikroszkóp színpad­nak Pécsi Ildikó, aki koráb­ban évekig a Vígszínházban játszott. — A Vígszínházban kezdi színészi pályafutását a most végzett Detre Annamá­ria és Kern András. A Vígszín­háztól megvált Márton And­rást a következő évadtól a József Attila színházban lát­hatjuk, ide szerződött Gyön­gy össi Katalin is. A távozók: Budai István és Ráday Imre — az örökifjú Ráday nyuga­lomba vonul. B A.-bizottság A címben látható két betű nem sajtóhiba folytán cserélt helyet. Szójátékról, ponto­sabban „betűjátékról” van szó. A sorrend megfordítása azt akarja kifejezni, hogy ri­portunk tárgya a meddőség elleni védekezés, éppen a for-, dítottját célozza ugyanannak a dolognak: az ÁB elé azok járulnak, akiknek gyermekük lehetne,. de nem akarnak, a meddőségvizsgálóhoz pedig azok, akik nagyon-nagyon szeretnék, de nem lehet gye­rekük, „A meddőség társadalmi, népességpolitikai jelentősége nem kisebb, mint az orvosi, és mindezeken felül sok egyé­ni boldogtalanság és boldog­talan házasság okozója. Ma­gyarországon a harmincas évek statisztikája szerint a házasságok 15 százaléka volt terméketlen. Ha csak a felét vesszük nem szándékos gyer- mektelenségnek, akkor is hozzávetőleg körülbelül 150 ezer házasság volt meddő” __ olvashatjuk dr. Orbán György „A meddőségről a gyakorló orvosoknak” című tanulmányában. Orbán György docens a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Horn professzor által veze­tett I. Női Klinkiáján a Meddőségvizsgáló Osztály munkáját irányítja. Az osz­tály tevékenységével, vala­mint a művi vetélések okoz­ta meddőséggel, kapcsolatos kérdésre így felel: — Jövőre emlékezünk meg az osztály, illetve az osztály elődjének, a Meddőségvizsgá­ló Intézetnek 25 éves alapí­tási évfordulójáról. Az elmúlt közel negyedszázad alatt 26 000 meddő házasságon igyekeztünk segíteni. Az or­szág minden részéből kezelés­re jelentkezettek mintegy egynegyedénél sikerült ered­ményt elérni­— Az elmúlt két és fél év­tized emlékeiből a legmegrá- zóbbak a 40-es évek máso­dik feléből valók. Ekkor nagy számban kerestek fel bennünket olyan idősebb asszonyok, akiknek a háború elvitte egyetlen vagy minden gyermekét. Általában csak 36—38 év az a korhatár, amíg a siker reményével gyógyít­hatunk meddő, tehát fogam­zásra képtelen, vagy termé­ketlen, azaz élő vagy életké­pes magzat megszülésére képtelen nőket. Emberiességi szempontokból indíttatva ilyen esetekben kezelésbe vettünk 40 éven felüli asszo­nyokat is. Eltekintünk ma is az életkor által jelentett ha­tároktól, ha 40 feletti asszony elveszti egyetlen gyermekét, vagy azzal a panasszal jön, hogy a gyermektelenség miatt felbomlik a házassága. Ter­mészetesen tisztában va­gyunk vele, hogy a legtöbb ilyen esetben a gyermekte­lenség csak a válás ürügyéül szolgál a férj részéről, mégis pszichés okokból az elkesere­dett nőbeteget kezelésbe vesszük. — A meddőség oka a nők­nél nagyon sok esetben a művi vetélés, s ez a helyzet fenn­áll ma is, annak ellenére, hogy az abortuszok nagy része kórházakban, szakszerűen történik. A meddő házassá­gok oka — amennyiben a ter­méketlenség a nő részéről fo­rog fenn — a tudatlanság­ban keresendő. Az a nő, aki később gyermeket akar és tisztában van vele, hogy az út az AB bizottságoktól mi­lyen sok esetben vezet hoz­zánk, az a terhességmegelő­zés valamely módját, például a fogamzásgátló tablettát választja. Vállkendő, csukló­pánttal úgy A vállkendő hosszát állapítjuk meg. hogy a centi­métert átvetjük a vállunkon és csuklótól csuklóig le­mérjük. Szélessége a tetszés szerinti ujjbőség. A minta leírása: A lánc­szemsort behorgoljuk végig egyráhajtásos pálcával. 2. sor: 2 láncszem, egy egyráhajtásos pálca váltako­zása. 3. sor: 2 láncszem, egy- ráhajtáso« pálca a következő szembe. 4 láncszem, egyrá­hajtásos pálca az előző két pálca tetetjéré. A sor to­vábbi részén: 2 ráhajtás, le­ültünk a következő szembe, befejezünk egy egyráhajtá­sos pálcát, a másik ráhajtást a tűn hagyjuk. Egyráhajtá­sos pálca a következő szem­be, utána befejezzük a tűn lévő ráhajtást egyráhajtásos pálcává, majd újabb egyrá- hajtásost készítünk a már meglévő két pálca tetejére. 4. sor: ugyanaz, mint a 2. sor. 5. sor: minden pálcára és minden láncszemre egyráhaj­tásos pálcát horgolunk. A vállkendő a 2—5. sorok ismétlődésével készül Két szélére 5—5 egyráhajtásos pálcákból szemmel horgolunk. A csuklópánt ugyanazzal a készült és szoros leoltott cakkokat mintával kendő. készül mint Szegedy Béláné Két mezőtúri győzelem 91 A Mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium, és Közgazdasá- Szakközépiskola az idén kiváló eredményt ért el az országos középiskolai tanulmányi versenyen. Két negye­dikes tanulója, Kóródi Mária és Nédó Eszter statisztiká­ból első, illetve összevont második-harmadik díjat ka­pott. A két diák szaktanára Weindl Éva. Bár az érdem oroszlánrésze vitathatatlanul a diákoké, a tanárnőnek is rengeteg munkájába került ez az eredmény. — A két kislánnyal nem­csak az iskolában és a szakkörön, hanem azonkívül is sokat foglalkoztam — kez­di a beszélgetést. — Ügy láttam, a tehetségükért és szorgalmukért minden segít­séget megérdemelnek. — Mondana valamit a verseny lefolyásáról? — A verseny két forduló­ból áll. Az első háziverseny az iskolában, ahonnan a legjobb dolgozatokat kell el­küldeni a Központi Statisz­tikai Hivatalhoz. A statisz­tika versenyt ugyanis a KSH rendezi. — A mostani háziverse­nyünkön tizennégyen indul­tak. Három dolgozatot küld­tünk fel a KSH-nak. Ott mégegyszer megbírálják a dolgozatokat és csak a leg­jobbak készítőit hívják be a második fordulóra. A mi há­rom diákunk közül kettőt hívtak be. — Hogyan zajlik le a má­sodik forduló? — A diákoknak öt óra alatt kell a dolgozatot elké­szíteniük. Kapnak egy cso­mó számot, ezekből ki kell számítaniuk egyes hiányzó adatokat, majd szöveges elemzésben levonni a meg­felelő következtetéseket. — Mit tart a legfontosabb követelménynek ahhoz, hogy egy diák hasonló jó ered­ményt érjen el? Ez még a népszámlálás idején történt. — Iskolai végzettsége? — kérdezte a számlálóbiztos. — Hat elemi — felelte az asszony. Már be is írta, és tette volna fel a következő kér­dést, amikor: — Három elemi — szólt közbe a férje. Mint aki egy nyelvbotlást igazít ki. — Hat elemi — mondta újra az asszony, kicsit meg­emelt hangon. — Hogyan, kérem? Nem értem — mondta a biztos. Nagyon elfáradt már, és alig várta, hogy végezzen. A férfi negyven évig dol­gozott ugyanabban a gyár­ban. Először villanyszerelő volt, később ő felelt az egész erőátvitelért. Ha vala­hol a vázrajzok alapján sem találtak meg egy régi vezetéket őt hívták, mutas­sa meg, hol ássanak vagy bontsanak falat. Ha egy el­romlott gépre azt mondta, 24 óra alatt lehet megjavítani, akkor az előfordulhatott, hogy már 23 óra alatt elké­szültek vele, de hogy akár fél órát is késtek volna, az nem. Néhány éve ment nyugdíjba, de még gyakran csengett a telefon, a taná­csát kérték, vagy hívták, menne be segíteni. — A feleségemnek három elemi az iskolai végzettsége — mondta most a számláló­biztosnak. ISKOLA Az először az egyikre, az­után a másikra pillantott, majd tétován kijavította a hatost hármasra. S vissza­görnyedve az ívre, valamivel kevésbé gépiesen tette fel a még hátralévő kérdéseket. Majd szedte a papírjait, elkö­szönt, elment. — Mit szóltál bele, ami kil­engem kérdezett? — mondta ekkor az asszony. — Miért kisebbítesz te engem? — Én nem kisebbítlek té­ged — felelte a férfi. — Csak. ugye, te három ele­mit végeztél. Ez az igazság. Igazság? Micsoda igazság? Tíz éves korában tanyai kis- cseléd. Még nincsen tizenöt, amikor Budapestre kerül. Egy árvaház-igazgatónál szol­gál. Ez jó hely. Főlég azért, mert az öccseit sorra fel­hozhatja — az árvaházba. Évek múlnak. Egy szombat délutáni kimenőn a Gellért­hegyen labdázik más szolgá­lókkal. Az elgurult labdát köpcös. szőke fiú hajítja vissza közéjük. Ez lesz a fér­je. Ahogy öccsei nőnek, most meg sorra abba a gyár­ba kerülhetnek, ahol a férfi dolgozik. Mindegyiknek ta­lál helyet. Nekik négy gyermekük születik. Két lány, két fiú. Ma mindegyik diplomás. — A te igazságaid — mbndja az asszony. — Meg­írták az újóágban is, hogy nem kémek papírt. Azt írják be. amit mond az ember. Ha hatot, akkor hatot. A falon a felnőtt gyerekek fényképei mellé az unokáké kerül. A házban már csak ők ketten maradtak. Két egy­máshoz kopott, öreg alkatré­sze a társadalom gépezeté­nek. A két háború között, ami­kor a gyár rendszeresen vá­sárolta egy híres svájci cég berendezéseit, karácsony tá­ján mindig megjelent náluk egy kerékpáros küldönc, ha­talmas Meinl csomaggal. A férfi ötven fillért adott neki, éa meghagyta, hogy vigye vissza az ajándékot mert kö­szöni, de nem fogadhatja el. A ház túloldalán az asz- szony a félig nyitott konyha­ajtóban állt. Magához in­tette a kerékpárost, a kezébe nyomott tíz fillér borravalót, és átvette tőle a küldeményt. Elrakta rögtön a kamra mé­lyére, és a gyerekek csak akkor kaptak a csokoládéból, narancsból, amikor apjuk a gyárban volt. Egyszer a sok élelmiszer közt, kicsi tokban drága karórát talált. Ezt évekig dugdosta és csak ak­kor vette elő, amikor az idő­sebb lánya férjhezment, el­került a háztól. Odaadta ne­ki. — Ilyen voltál mindig. Irigy. És különben is... a gyerekeket ki kérdezte ki? Ki tanult velük? Talán te? Mindig rám hagytad őket. — Miket össze nem be­szélsz? Ki kiváncsi a te mű­veltségedre? De még az isko­lai végzettségedre is? — fe­lelte a férfi nyugodtan, és elkezdett almát hámozni. Sa­ját termés, a fa is a maga ültetése. — Azt hiszed, az állam azt akarja tudni, hogy te hány betűt tudsz az ábé­céből? Ugyan. ■. Nekik csak az kell, hogy mennyi olyan ember van az országban, aki hat elemit végzett, és mennyi olyan, aki hármat. Érted? Statisztika ez és nem káde- rezés. — Akkor is. te ezt nem ér­ted. Amikor én kisiskolás voltam, milyen iskola v°h minálunk? Milyen? Csak egyetlen terem. Oda járt mind a hat osztály. Egy ta­nító elé. Mind a hat. A férfi harapja, morzsolja az almát. — Csakhogy te három évig jártál oda­Az asszony szeme sarkában könnyek. Ügy mondja: — Igen De én mindig fi­gyeltem. Odafigyeltem arra is, amit a tanító úr a hato­dikosoknak tanított. Lázár István — A tehetségen kívül a szorgalom és a céltudatos, kitartó munka a legfonto­sabb. De ez talán általános­nak tűnik, minden tárgyra elmondható. A statisztiká­ban ‘ezeken kívül még ál­landó érdeklődés is szüksé­ges minden gazdasági és po­litikai kérdés iránt. Csak így alakulhat ki az a he­lyes közgazdasági szemlélet, amely nélkül ebben a tárgy­ban nem lehet jó eredményt elérni. — A két győztes a közép­iskolai tanulmányi versenyek szabályai szerint felvételi vizsga nélkül kerülhet be az egyetemre. — A közgazdasági egye­temre készülnek, de sajnos felvételizniük kell matema­tikából és politikai gazda­ságtanból, mert a statisztika nem szerepel a felvételi vizsga tárgyai között. Ezt egy kicsit sérelmesnek is találom, hiszen más tárgyak nyertesei, sőt az első tíz he­lyezett simán bejuthat az egyetemre. Persze, nem fél­tem a két lányt, mindketten tiszta ötössel érettségiztek. Rendszeresen segítek nekik a felkészülésben és nagyon remélem, hogy megállják a helyüket a felvételi vizsgán. — A mostani alsóbb osz­tályokban vannak-e olyan tehetséges diákok, akik tu­dásban is az eltávozó negye­dikesek helyére léphetnek? — A tanulmányi versenyen csak negyedikesek vehetnek részt, ezért az alsóbb osztá­lyok tanulói így még nem bizonyíthatták felkészültsé­güket. Meggyőződésem, hogy a mostani negyedik az átla­gosnál jobb képességű osz­tály volt, de azért nem va­gyok pesszimista, ha a jö­vőről van szó. B. A. A világ legnehezebb atlasza Alighanem a földkerekség legsúlyosabb térképe a Lip­csében a világtalanok számá­ra készülő művek központi könyvkiadójánál megjelent világatlasz. Súlya 3.5 kilo­gramm, s 35 47x57 centimé­teres méretű, megjegyzések­kel és útbaigazításokkal el­látott térképmellékletet tar­talmaz. Vitézi ének a Dóm-téren Az idén a Szegedi Szabad­téri Játékokon fellép a Ma­gyar Néphadsereg Vörös Csil­lag Érdemrenddel kitüntetett Művészegyüttese. Augusztus 16-án, vasárnap és 20-án, alkotmányunk ünnepén be­mutatják a Vitézi ének cí­mű műsorukat. — Eredeti bemutatóra ke^ rül sor, — mondotta Horváth Mihály, a szabadtéri játékok igazgatóhelyettese. — Szoko- lay Sándor, Balassi Bálint Vitézi ének című versére komponált műve itt hangzik fel először, szólót énekel Né­meth Zsuzsa és Molnár Mik­lós. Ahogyan a Világok ve­télkedője ősbemutatójának színhelye néhány esztendő­vel ezelőtt Debrecen volt — most Szegedről indul útjára Szokolay Sándor Kossuth dí­jas zeneszerzőnk új műve. Ezenkívül a néphadsereg együttesének műsorán sze­repel Szervánszky Endre to- borzó-ja, a dramatikus szvit szóló számait Tóth Margit és Molnár Miklós táncolja, a koreográfia Novák Ferenc műve. A műsor harmadik részé­ben néptáncok következnek, többek között kalotaszegi tánc, tiszaháti csárdás, Vuji- csics—Létai cigánytánca, egy pásztortánc és egy leánykérő a programban. Végezetül Daróczi Bárdos Tamás Tóbiás énekes tánc­komédiája következik. A produkció szövegének ver­sét Soós Zoltán írta. (CS) Ä munkaruhák színei Sok évi vizsgálat alapján a műszaki-esztétika szakértői kidolgozták a munka -uhák szabványait. Fodrászoknak és könyvelőknek sötét rózsaszí­nű köpenyt ajánlanak, a pa­tikusok öltözéke világos ég­színkék. a műszeripari és textilgyári munkásoké vi­szont zöldszínű lesz. Javaslatuk szerint a ter­vező irodák munkatársai vi­lágoskék öltönyöket, a kohá­szati vállalatok munkásai pe­dig sötétkék kezeslábasokat hordjanak, — olvastuk a Technika-Mologyozsiban. Mit „ főzzünk holnap Pöszmételeves Rizses csirke Orosz torta Rizses csirke. Hozzávalók: 1 csirke, 30 dkg vegyes le­veszöldség, 1 kg kifejtett zöldborsó, 25 dkg rizs, 8 dkg zsír, só. A megtisztított csirkét da­rabokra vágjuk, hozzávesz- szük a máját, zúzáját. A zöldséget kockára vagy hosz- szúkásra vágjuk. A csirkét feltesszük főni annyi vízzel, hogy jól ellepje. A rizst for­ró zsírban megfuttatjuk és hozzáadjuk a félig megfőtt csirkéhez. Meghintjük vag­dalt zöldpetrezselyemmel, — hozzákeverjük a zöldborsót, és középmeleg sütőben 20— 25 percig fedő alatt puhára pároljuk. Csak óvatosan, pe- cscnyevillával kavargatjuk. Tálaláskor 3 dkg olvasztott vajjal meglocsoljuk és zöld­petrezselyemmel megszórjuk. Orosz torta. 6 tojás ke­ményre vert habjához egyen­ként hozzákeverjük a sárgá­kat, valamint 6 evőkanál porcukrot, egy tábla reszelt csokoládét és 2 tetézett evő­kanál lisztet. Négy lapot sü­tünk belőle. — Töltelék: 15 deka vajat habosra keve­rünk 15 deka porcukorral, 5 evőkanál őrölt dióval és egy tábla reszelt csokoládéval, j

Next

/
Thumbnails
Contents