Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-20 / 143. szám

197Ü. Június 20; SZOLNOK MEGYEI NEPLAE s Otthon a Békés megyeiek is — Továbbra is feladatot jelent a sasi kanyarnál a víz megtartása. Átnedvesed­tek a nyúlgátak, ezeket ál­landóan erősíteni kell. A közös főcsatorna mentén na­gyon sok a fakadó víz. A légi út után Hegedűs Lajos védelemvezető nyilat­kozott a látottakról. Elmond­ta. hogy az igazgatóság véd­vonalai mentén végzett mun­ka eddig eredményes volt. Ez biztosíték arra, hogy a közeljövőben levonuló újabb árhullám sem okoz majd problémát. *— p. b. — Szolnok megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi A negyedik ötéves terv lakásépítési programja Évente nyolcvanexer lakás Az 1961-ben indult 15 éves lakásépítési ten/ befejező s egyben legfontosabb ötéves szakasza kezdődik 1971. ja­nuár 1-én. A 15 évre elő­irányzott egymillió lakásból 1970 végéig 600 000 épül fel, s a következő öt évben tető alá hozzák a további 400 000 lakást. Az építkezések üte­mét tehát lényegesen növel­ni kell ahhoz, hogy évi át­lagban az eddigi 60 000 he­lyett 80 000 lakás készüljön el, s ezzel az európai orszá­gok felső régiójába kerüljön. A program előkészítése két ég fél évvel ezelőtt indult. A megyei tanácsok felméréseik alapján, két variációját dol­gozták ki lakásépítési ter­vüknek. Az egyik változat szorosan kapcsolódik a ki­látásba helyezett anyagi erő­forrásokhoz, míg a másik va­riáns jobban kifejezi a helyi elgondolásokat sajátosságo­kat, kívánságokat. Az Or­szágos Tervhivatal vala­mennyi elképzelést behatóan tanulmányozta és sorozatos vitákban egyeztette a külön­féle álláspontokat. Az egyeztetések lényegében befejeződtek. 15 megyei, il­letve megyei jogú városi ta­náccsal már megállapodtak a lakásépítés ötéves prog­ramjában, további 9 tanács­csal még több kérdés tisztá­zásra vár. Pillanatnyilag a tanácsoknak még körülbelül 4 milliárd forinttal nagyobb az igényük, mint amennyit az előzetes tervek megen­gednek. A lakások többsége városokban épül A tervkészítés egyik vezér­elve. hogy a lakások nagyobb része — 60 százalékban — a városokban épüljön fel, s a lakásszempontból különösen elmaradott főváros és több vidéki ipari város helyzetét javítsák. A negyedik ötéves terv időszakában létesülő 400 000 lakásból Budapesten 85—90 ezer épül, a harmadik ötéves tervidőszak 57 000 la­kásával szemben. Állami és vállalati erőforrásokból 180 190 ezer lakást építenek or­szágosan, ebből 58 000-et a fővárosban 33 000-rel többet, mint 1966 és 1970 között Ilymódon 100 budapesti la­kásra a jelenlegi 117 helyett 1975 végén már csak 110 csa­lád: jut, ez a javulás sem lesz azonban elegendő sem a lakásigények kielégítéséhez, sem az országos átlag eléré­séhez. Jelenleg a fővárosnál is rosszabb helyzetben van Veszprém, Kazincbarcika és Oroszlány. Ezeken a helyeken 127. illetve Oroszlányban 129 család jut 100 lakásra. 1975 végére Veszprémben 107, Oroszlányban 110, Kazinc­barcikán 111 családnak biz­tosítanak átlagosan 100 la­kást. A cél az, hogy min­den családnaK önálló lakás jusson, ez azonban a mos­tani tervidőszakban még nem teljesülhet. Előretör ax új építkexési technológia A tervjavaslatok értel­mében jelentős mértékben előretör az új építkezési technológia, a 180 000—190 000 állami lakás közül 145 000—> 150 000-et előregyártott ele­mekből, panelekből szerelnek össze. Azokon a helyeken, ahol házgyári elemekből nem lehet, vagy nem volna kifi­zetődő lakásokat építeni, mint például foghíjak be­építésénél, a franca licenc alapján az úgynevezett alag­út zsaluzásos technológia bevezetését tervezik. Az új ötéves tervben épülő lakások átlagos területe a jelenlegi 48 négyzetméterről 53 négyzetméterre nő, nagy többségük kétszobás, 20 szá­zalékuk háromszobás lesz. Viszonylag kevés lesz az egy­másfél szobás. Az építés gyorsítására a terv az ipari háttér jelentős erősödésével, az építőipar és az építőanyagipar eddiginél lényegesen gyorsabb ütemű- fejlesztésével számol. Az épí­tés-szerelés teljesítményét 40—42 százalékkal, az építő­anyagipar kapacitását 50—52 százalékkal bővítik. Jelentő­sen javítják a közműhálóza­tot is. A közműhálózat ugyanis az elmúlt évtizedek­ben rendkívül egyenlőtlenül fejlődött. Tixenöt megyében már tárgyalhatnak A negyedik ötéves terv lakásépítési programjának előkészítése most már befe­jezéséhez közeledik. Ahol a terveket már egyeztették, a megyei tanácsoK megkezd­hették tárgyalásaikat az épí­tő és egyéb vállalatokkal a kiviteli szerződések megköté­séről. A többi megyében is néhány héten belül tisztázzák a még függőben lévő kérdé­seket, s utána a lakásépítés programját beépítik a negye­dik ötéves tervjavaslatba, amely valószínűleg a nyár folyamén a párt Központi Bizottsága illetve a kor­mány, az ősszel pedig a par­lament elé kerül. Mit fizet a biztosító? Az árhullám levonulása után országszerte megkezdték a károk felmérését. A káro­sultakat az foglalkoztatja; az elpusztult értékeket miként tudják pótolni. Az Állami Biztosító Szol­nok megyei Igazgatóságán a károk térítéséről az alábbi felvilágosítást adták: Azoknak a mezőgazdasági üzemeknek, melyeknek érvé­nyes növénybiztosítása van, az árvíz okozta növénykárok ötven százalékát téríti a biz­tosító. Az igazgatóságon a víz levonulására várnak, hogy felmérjék a területek nagyságát. A március 31. után keletkezett belvízkáro­kat csak akkor térítenek, ha a termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak kiegé­szítő biztosításuk is van. Ilyennel a megyében csak két üzem rendelkezik. A magánosok biztosítása a növényi károk térítését nem tartalmazza. Ha a károsult új módozatú biztosítással rendelkezik, úgy az árvíz okozta lakáskárt a biztosító megtéríti és amennyiben a kiköltözést a tanács rendelte el, úgy a lakását’ elhagyni kényszerülő kétezer forint ki­költözési térítést is kap. A biztosító térítésein kívül to­vábbi káx-térítésekre is lesz lehetőség. Az 1017-es kor­mányrendelet végrehajtási utasítása a napokban megje­lenik és ez részletesen fog­lalkozik majd a károk felmé­résének és térítésének mód­jával. Házunk tája Á Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóságtól kapott tájé­koztatás szerint a Felső-Ti- szán kialakult árhullám To­kajnál 753 centiméterrel te­tőzött. Az ár Szolnok felé vonul. A Hármas-Körös a vízügyi igazgatóság terüle­tén apad. A jellemző vízállá­sok tegnap este 18 órakor: Tiszafüred 672 cm, Tiszaroff 808 cm. Szolnok 820 cm. Ti­szaiig 792 cm. Szarvas 876 cm, Kunszentmérton 920 cm, Ecsegfa.lva 381 cm, Horto­bágy—Berettyó torkolatánál 727 centiméter volt. A Középiszavidéki Vízügyi Igazgazgatóság területén teg­nap kisebb mennyiségű csa­padék hullott, például a ív­es számú Dóba—sajfóki, — a VlII-as Szolnok—óballai szakaszon, valamint a Hár­mas-Körös IX-es árvédelmi szakasz térségében. Az eső­zések nehezítették a gépjár­Berettyószentmárton csen­des. A kocsi szélvédőjén le­vő „Árvízvédelem” felirat­nak egyetlen rendőr int sür­gős továbbot. Az út most is forgalmas. A Kettős- és a Hármas-Körösön még tart a rendkívüli állapot. És a vé­dekezésben nincs megyeha­tár, nincs helyi érdek. Egyet­len falut is egy társadalom minden ereje védett. És ugyanígy közös az öröm is. Fúrta Furtán, valóságos gyűrűbe fogják a kitelepítettek a ta­nácsházát. Egy fiatal rend­őrtizedes áll a tanácsháza előtt: — Mi újság? A válaszból kiabál az öröm, s talán nem Is illik hozzá a mesterséghez szük­séges fegyelem: — Véget ért a tanácsülés, amelyet a legújabb hírek miatt tartottak. Döntöttek a visszatelepülésről: hajnalban indulnak a buszok. Annyi a boldog ember itt, kérem, hogy elnézni is szép... Zsáka Á tanácsháza ablakai itt is világosak. Kevesen alsza­nak ezen az első nyugodt éj­szakán. Az egyik irodában alkalmi pihenőt rendeztek be a polgári védelem tag­jainak. Tíz boldog asszony. Kapkodó szóval mesélik: ne­héz volt. Csökmőiek, s ott az emberek közül sokan csak később értették meg, hogy mennyire szükség volt a ki­telepítésre. Azok értették meg, akik tudták, látták vagy hallották, milyen volt a Kö­rös Üjiráznál. Péntek óta egyetlen éjszakát sem alud­... . Ismét termelnek az olajkutak Az algyői szénhidrogén medence olajkútjainak, ipar­telepeinek árvízvédelmét szolgáló, hat kilométer hosz- szú gát péntekre elkészült. A Tiszatöltéssel párhuzamo­san épült szorító gát oltal­ma alatt újból megnyitották az árvízveszély miatt koráb­ban lezárt olajkutakat. tank­állomásokat. a Tisza-Maros szögben, valamint a Tisza mentén egymás után három tankállomást helyeztek is­mét üzembe, a hozzájuk tar­tozó mintegy 20 kúttal együtt. Ezzel elérték az ár­vízveszély előtti napi 2300 tonnás olajtermelési ered­ményt művek közlekedését a tölté­seken. Harmadfokú árvédelmi ké­szültséget tartanak a Tiszán Tiszafüredtől Csongrádig, a Hármas-Körösön és a Horto- bágy-Berettyón. A tiszai vonalak mentén tegnap mindenütt folytatták a homokzsákok töltését, hogy megfelelő tartalékokkal ren­delkezzenek ebből a fontos árvédelmi anyagból. Felké­szülten várják az újabb ár­hullámot, megerősítik a töl­téspadkákat, ahol szükséges leterhelik a gátakat. A Hor­tobágy—Berettyó torkolatánál tovább fokozták a szivattyúk kapacitását, így a Körösbe másodpercenként 11.2 köb­méter vizet emelnek be. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság könnyű árvédel­mi osztaga Kungyalu, Kun- szentmárton térségében a Kö_ rös jobbpartjának erősítésén dolgozott. Eddig összesen 163 tak végig. Most viszont az örömtől nem alszanak. A zsákai tanács elnöke (néhány kilót ő is lefogyott) a hajnali visszatelepítés dol­gait intézi. A gond nem is olyan kicsi, mint amilyen­nek látszik: mindenki első szeretne lenni. Űtközben előzött egy Vol­ga: AD 55—75. A berettyó­újfalui rendelőintézet főorvo­sa, ezen az éjszakán is végig­szalad a falvakon: — Hogy minden rendben legyen — mondja —, hogy most is minden rendben le­gyen... Az emberek ha lát­nak, ha... A mondatból talán csak a boldog ,,most is” a fontos. Ezen az éjszakán a Volgával még négyszer találkoztunk. A tanácsháza előtt itt is virrasztanak az asszonyok. Csökmőiek. — Mi újság otthon? — Ne­vetik a kérdést. (A hangos- beszélő mondta be a vissza­telepítést.) — Megmondjuk holnap... — Miért nem alszanak? — Most már csak az öröm­től... — És meddig lesznek fent? — Négy órára ígérték a A Békés megyei Árvédel­mi Területi Bizottság pénte­ken hajnali három órakor adott engedélyt az áradások­tól veszélyeztetett területek­ről kitelepített lakosság ha­zaköltöztetésére. Péntek dél­re tíz vonatszerelvénnyel és csaknem 109 autóbusszal mind a nyolc községbe visz- szatért a kitelepített har­mincezer lakos. Dévaványára. Körösladány- ba, Sarkadra és a többi köz­ségbe gyógyszerekkel, köt­szerekkel felszerelt orvos és egészségügyi személyzet ki­sérte a visszatelepítetteket. Az átmenetileg kiürített községekben a párt és a ta­nács megyei, községi vezetői köszöntötték a hazatérőket. Csaknem velük egyidőben megérkeztek a friss kenyér­rel, tejjel, zöldséggel és egyéb élelemmel megrakott teherkocsik. A hazatelepülő­ket egyébként Is nyitott üz­méter hosszú pátriafalat épí­tettek. Eredményesen dolgo­zott a szolnoki MHSZ köny- nvűbúvár részlege a XI/6-os gátszakaszon, összesen 4325 négyzetméter területet borí­tottak be fóliával. A töltések leterhelésére itt tízezer ho­mokzsákot építettek be a gátba. Az igazgatóság védvonala­in tegnap összesen 5450 em­ber védekezett az ár ellen. Segítette munkájukat 327 da_ rab gépkocsi, 21 vízijármű és 121 földmunkagép. A védvonalak mentén 228.265 méter hosszúságban jelentkezett fakadóvíz, szi­várgóvíz pedig — 54.924 méter hosszúságban. 18.200 katasztrális hold a belvízzel elborított terület. Tehát az esőzések ellenére a fokozott szivattyúzás meghozta ered­ményét — csökkent a belvíz­zel borított terület megyénk­ben. buszt, de hátha sürgős lesz a vezetőnek, összecsomagol­tunk már az első hírre... Néhányan látták a Körös gátját. Amit nem értettek, a gátnál megértették: sose volt még ekkora a veszede­lem, s kicsit szégyellik is az intézkedés elleni haragot. Kovács Béláné mondja: — Varga Imrénével vol­tunk együtt. Csordáséknál. Majd összevesztünk, mert olyan kedvesek voltak azok hozzánk, hogy kimentünk ma kapálni velük. Nem akar­ták, de... Á hátország Sokan gyűltek körénk. A szó, a hosszú várakozás után már megcsendesedett. Mind tudják, mekkora veszélytől szabadult a falu. S azt is (jó példa a kapálás errg), hogy az árvízvédelem tegnapi frontvonala holnaptól hátor­szág. Es azt is, ami Üjirázt és Csökmőt megmentette, az a hátország ereje volt... Indulunk. Üzenetet kiabál­nak a kocsi után: — Mond-' ják meg a férfiaknak, hogy megyünk.-. letek, rendben tartott porták várták, mert mind a nyolc községben kiválóan megszer­vezték az otthon maradt háztáji jószág ellátását. A kiürített falvakban maradt „háztájira” beosztott férfiak friss zöldtakarmányt kaszál­tak az állatoknak, megfejték a teheneket, értékesítették a tejet. Sarkadkeresztúron még arra is volt gondjuk, hogy összeszedjék, vagy kot- ló alá rakják a tojásokat. Méhkeréken — pénteken déltájban már „szüretelték” a zöldpaprikát, az uborkát. Sarkadkeresztúron. Űjsza- lontán a szénabetakarítás adott munkát a hazatelepül­teiknek. A békési Körös vi­dék nyolc kiürített községé­ben egy hét alatt lopás, ál­latelhullás és egyéb kár sem történt. A munkásőrök. a rendőrök derekasan vi­gyáztak a nép vagyonára. Interjú a levegőben Ma már szinte el sem le­het képzelni az árvízvédeke­zést mindennapos légi bejá­rás nélkül. A kerek ablak­nyílásba színes diaként ve- títődik a táj. Igaz. a nézők székeit nemegyszer durva széllökések dobálják. Teg­nap délelőtt az I., II. és a VI-os, VlI-es árvízvédelmi szakasz vezetői ismerkedtek fentről a területükkel. Ez esetben ritka feladata volt az újságírónak, mivel úgy 500 méter magasban, kérdez­gethette a „házigazdát”, aki­nek éppen a területe fölött repült a gép. A válaszokból aztán nagyjából össze is állt a vízügyi igazgatóság területének jelenlegi helyze­te. Felülről többnek látszik Vincze László főmérnök, a mezőtúri szakaszmérnökség vezetője nagyon hasznosnak találta a repülőutát. — Sajnos, jóval nagyobb a fakadó vízzel elöntött te­rület annál, mint amit je­lenteni szoktunk. Mezőtúr határában úgy 2000 holdra becsültük ezt a területet, in­nen fentről azonban látszik, hogy tévedtünk. Az elöntött terület nagyságát újra fel­mérjük és tévedésünket kor­rigálni fogjuk. Blaskó Pál Tiszaújfalu (Bokros), és Tószeg között gazdája a folyónak. ö a kö­vetkezőt mondta, miközben a terület fölött repültünk. — Először látom innen fentről a gondjaimra bízott védvonalat. Különösebb ve­szély nincs, sok a fakadó és szivárgó víz, amely ellen je­lenleg is folyik a védekezés. A magasparti részek kiépí­tettsége megfelelő. amint látható az anyagok rendezé­se folyik. Mellesleg ezek a magaspartok egy szolnoki 950-es vízállás mellett. is tartani tudják a folyót. Katona Ferenc szakasza Nagyrévtől Csongrádig tart. Ö a következőket állapította meg. — A terheléseket tovább kell erősíteni. Ez a földről is így látszott, az emberek éppen, ezeket a munkálato­kat végzik. A lenn látható gépek a gyovai holtágnak a védelmi töltéshez való csat­lakoztatását biztosítják. Eh­hez a munkához mintegy ki­lencezer köbméter föld meg­mozgatása szükséges. A» eddigi munka eredményes volt Leskó László különösen Tószeg fölött vizsgálódott figyelmesen. Vállalat azonnali belépéssel el­adásban jártas eladókat vesz fel Jelentkezni lehet: Szol­nok, Beloiannisz u. 6., — munkaügyön. I Most indult és máris nép­szerű a Szabad Föld c. heti­lap Házunk tája rovata. A Szabad Föld Házunk tá­ja rovatában hétről hétre megtalálja az olvasó a ház­táji növéhvtermesztés és ál­lattenyésztés legjobb mód­szereit bemutató írásokat, a gazdálkodást könnyítő ren­delkezések ismertetését, öt­leteket, kezdeményezéseket, az agronómus jótanácsait, mindazt, ami a Házunk tája valóban jövedelmező gazdál­kodósát elősegíti. Figyelje a Szabad Föld új rovatát! Min­den héten, a lap 4. oldalán! Hazatérők Éjszaka, hajnal a visszatelepülő községekben 1 Tetőzött a FeEsö-Tisza Apad a Körös — Tízezer homokzsák

Next

/
Thumbnails
Contents