Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-18 / 141. szám

1970; június 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Munkájukat sok szép létesítmény dicséri Ti* éves a megyei tervező iroda Hősi ének a lengyel hazáról A Lengyel Néphadsereg Központi Művészegyüttesének műsora Szolnokon A lengyel hadsereg életé­vel, harcaival alkalma nyílt már ismerkednie közvélemé­nyünknek többször is az utóbbi időben. A magyar te­levízióban vetített Két filmet — a lengyel páncélosok nép- felszabadító harcát bemuta­tót Négy páncélos és a kutya, valamint a lengyel hadsereg felderítő tisztjeinek tetteit hétköznapi legendává for- formáló ugyancsak folytatá­sos Kockázatot — estéről es­tére izgatottan várták a né­zők. Most a Lengyel Néphad­sereg Központi Művészegyüt­tese látogatott hazánkba. Potonéz és mazurka Műsoruk első részében a lengyel múlt hagyományai idéződtek, olykor revüszerű képi megoldások és mozgal­mas tömegjelenetek szín­pompás látványosságával. A Köntös című szvit a lengyel köznemesi, függetlenségi fel­kelések tradícióit idézte. Fel­hangzottak a lengyel nép da­lai és polonézt jártak a tán­cospárok. Azután betyárok népi tánca következett; bocs- koros erdei favágók, fényes tüszŐKkel ékített bőröves né­pi harcosok járták az egyko­ri földesurakat és gazdagokat riogató fergeteges táncukat. Felharsantak Kosciuszko harcosainak énekei, idéző- dött az 1831-es lengyel fel­kelés emléKe, majd Tadeusz Dobrzanski zenéjére és Hen- ryka Komorowska koreográ­fiájára komponált látványos mazurka következett Hősi dalok a hazáról A műsor, második részében a lengyel néphadsereg egyen­ruhájában éneklő kórus aj­kán előbb régi lengyel ka­tonadalok harsantak. Jel­képezve azt, amit Wladislaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára a közel­múltban egyik beszédében így fogalmazott: „A Szovjet­uniónak a fasizmus felett aratott győzelme Lengyelor­szág számára nemcsak az idegen elnyomás alóli felsza­badulást hozta. Történelmi lehetőségét teremtette egy­ben annak, hogy a lengyel munkásosztály és a dolgozó nép kezébe vegye a hatal­mat, és megszabaduljon az imperializmus kötelékeiből. A történelem ma már bebi­zonyította, hogy a lengyel függetlenség a szocializmus Jártak már a Szovjetunióban és az európai népi demokra­tikus országokban többször, felléptek Kínában, Koreában, Franciaországban, útjuk ez­úttal' Szolnokra vezetett. Benedykt Konowalski al­ezredes, az együttes zenei vezetője, — ki maga is zene­szerző — köszöntötte a szol­noki nézőket. Elmondotta; 1943-ban, szovjet földön szerveződött a lengyel sere­gekkel egyidőben a kórus és a tánckar. Eddig hatezer elő­adást tartottak, az együttes műsorait nyolcmillió néző tekintette meg. sorsával fonódott össze, a lengyel haza szocialista haza, és a független lengyel ál­lam csak szocialista állam­ként tud ellenállni az impe­rializmus hódító törekvései­nek. Határait e hazának e szent határok védelmét csak e szocialista közösség tagja­ként tudja biztosítani.’­Valójában erről szólt — a lengyel és a szovjet hadsereg közös harcáról és történelmi ÉTEL-DIVAT Megyénkben sok szép, mo­dem épület tanúskodik a tíz évvel ezelőtt alakult tervező iroda eredményes működésé­ről. A megyei tanácshoz tar­tozó, annak vállalataként mű­ködő iroda egy évtizeddel ez­előtt az akkori debreceni ter­vező vállalat kirendeltségé­ből alakult. Azóta számtalan lakóházat, ipari, kereskedel­mi, mezőgazdasági létesít­ményt, középületet terveztek. Laboratóriummal is Ftozzájuk tartozott és a megyében sok helyen ők ké­szítették el a közületi és köz- használatú közművek — víz- és gázvezetékek, elektromos közművek — dokumentációit is. Részt vállaltak a városok és községek rendezési prog­ramjának elkészítéséből. Fel­adatuknak tartják és vállal­ják a különböző geodéziai, talajmechanikai feltárások, laboratóriumi vizsgálatok el­végzését, szakvélemények összeállítását. A tíz év alatt nagyon sok gonddal, belső problémákkal is megküzdöttek. A szakmai szeretet, a tervezők felelős­sége segített csak felülemel­kedni sokszor a nehézségre ken- A néhány éve önálló vállalatként működő iroda, főleg az új gazdasági mecha­nizmus biztosította lehetősé­gek között fejlődött, erősö­dött egyenletesen. Különösen hatékony munkát végeztek tavaly. Egy év alatt csaknem 300 tervet készítettek el. Ezek építményfőcsoportok szerint igen változatosak. Legtöbb volt közötte a lakás, a mezőgazdasági, az ipari, az igazgatási, a művelődési és oktatási, a kereskedelmi és tároló épület. Alig száradt meg a tinta a gyermekek bizonyítványán, de a kereskedelem már a jö-’ vő iskolaszezonra gondol: biztosítania kell az 1970—71- es oktatási év tanszereit. A fogyasztási szövetkezetek vi­déki bolthálózata is felkészül az új tanévre. A tájékoztatás szerint előreláthatólag bővül a választék, egyebek között famentes iskolafüzetekkel. Tartósabb lesz a füzetek fe­déllapja is. Iskolatáskából is több féle kerül majd forgalomba, a múlt.év végén rendezett or­A főművezető a szokásos időben érkezett az épü­letre. A főművezető rendes fiú volt, de — úgy látszik — ezen a májusi napon bal láb­bal kelt föl. mert amikor az egyik erkélyen hanyattfekve találta Zuárd Elemér, haránt- cigölőt, normái hangját fél oktávval fölemelve kissé gú­nyosan így szólt: — Ha szabad kérdeznem, tisztelt Zuárd kartárs, mit csinál itt munkaidőben? — Ha nem tetszene látni, főművezérem — pislogott föl szempillája alól Zuárd —, napozok. — Maga nem elég, hogy selejtes munkát végez, de ráadásul még lóg is! — Mit óhajt azért a pén­zért főművikém, amit ma­guk fizetnek? Szó szót követett, hangos szó még hangosabbat, kiabá­lás ordítást, s a vége az lett, hogy Zuárd kijelentette, nem tűri tovább a hajcsárkodást, különben is a harántcigölő- ket ma lámpással keresik, megegyezés szerint fizetik és ráadást is adnak, meg kéz­csókot. Hát akkor keressen ma­gának más helyet, megegye­Az iroda feladatai évről év­re növekszenek. Munkatársai évről évre több munkát is végeznek. Ennek ellenére sem tudnak minden Szolnok me­gyében felmerülő igényt ma­radéktalanul kielégíteni. Az iroda megalakulása ide­jén és még azt követően is nagyon kedvezőtlen munka- feltételek ' között dolgozott 1965-ben épült meg a mai irodaházuk, amely a kellemes munkafeltételek mellett azt is lehetővé tette, hogy a létszá­mot jelentősen megnöveljék, több szakembeirel, több fel­adatot vállalhassanak. Mind több jól képzett szakember Ay iroda dolgozói igyekez­nek egyre magasabb szin ű szakmai képzettséget szerez­ni. Tavaly például öten vé­gezték el a műszaki egyete­met. Volt közöt.ük, aki már a második diplomáját védte meg. Idén és jövőre szintén többen végük el a7 egyete­met, vagy a felsőfokú szak­technikumot. Ugyanakkor po­litikai képzésben is sokan részt vesznek. Az utóbbi évek­ben huszonegyen végezték el a marxista középiskolát, ketten pedig a marxista egyetemet. Egyre több értékes, jó mun­ka kerül ki a szakemberek keze közül. Munkájukat me­gyénk egyre több szép lé'e- sítménye dicséri. Mindezek méltányolásaként a napokban a megyei tanács végrehajtó b'zottsága is éli mérését fe­jezte ki az iroda vezetőinek, dolgozóinak. B. E. szagos árubemutatón sikerrel szerepelt modellek közül. A félíves rajztáblákból valószí­nűleg nagyobb mennyiséget importálnak. A kisebb méretű rajztáblákból a belföldi gyár­tás ki tudja elégíteni az igé­nyeket. Fa- és műanyagvonalzókból fából, műanyagból és bőrből készült tolltartóból nem lesz hiány, s elegendő írószer és rajzeszköz is jut a vidéki diá­koknak. Egyebek között új­fajta patronos töltőtollat hoz­nak forgalomba. A toll mellé pót-patront is adnak, ami jól elfér a tolltartóban. zés szerint! — mondta a fő­művezető és sarkon fordult. — Holnap már ne tessék számítani rám — kiabált utána Zuárd és napozott to­vább. Még aznap délután, amikor hazafelé ment, a villamos hirdetéseiről leírta néhány vállalat címét, amelyek ha- rántcigölőket keresnek. Azután bevételezte két korsó sörét, megverte a kis­fiát, megnézte a tévé mű­sort és meghagyta a feleségé­nek, hogy reggel ne hábor­gassa őt az ébresztéssel. Másnap délelőtt Zuárd úri­módon felöltözött és elindult a harántcigölőkért fohászko­dó vállalatok közül a leg­szimpatikusabb nevűhöz, az Étcsipkéhez. Pillanatok alatt a személy­zeti osztályon volt, ahol apró süteménnyel és Napóleon ko­nyakkal kínálta az erre a célra kiemelt szőke szépség, majd az osztályvezető mély tisztelettel érdeklődött igé­nyei felől, de előzőleg közöl­te. hogy a balatoni üdülőtele­pükre minden péntek dél­után különautóbusz szállítja dolgozóikat és családtagjai­kat a két és félnapos vikend­Nemzeti kincsünk: a „magyar ezüst” A bauxit egyike nagy nem­zeti kincseinknek. — Évi 1 930 000 tonna termelésünk­kel a világranglista hatodik helyén állunk. Európában meg éppenséggel harmadi­kok vagyunk a Szovjetunió éj Franciaország mögött. Vi­lágviszonylatban Jamaika halad az élen, a föld 30 mil­lió tonnás össztermeléséből 7.5 milliót, tehát az összter­melésnek pontosan a negye­dét produkálja. Viszont ha­zánk is több mint huszad- résznyivel járul a világter­melés növeléséhez. A hazai bauxitkincs felfe­dezésében és feltárásának el­indításában hervadhatatlan érdemei voltak Balás Jenő bányamérnöknek, aki felfe­dezésével olyan óriási kincs­hez juttatta hazáját, egész életében a nélkülözéssel küz­dött. Szegény székely törpe- birtokos szülők gyermeke­ként született a Csík megyei Gyergyóremetén 1882-ben. — Küzdelmes tanulóévek után jutott el ösztöndíjjal a sel- meci bányászati akadémiára. Ennek elvégzése után Kolozs­várott magánmérnököskö- dött, kevés szerencsével. Ké­sőbb apró erdélyi bányák szövetkezeti termelését szer­vezte meg. A szövetkezeti vállalkozások iránti szerelme végig kisérte egész életén. A hatóságok a háború alatti években immel-ámmal támo­gatták munkáját és kezdemé­nyezését. Mivel a Tanácsköz­társaság idején fontos állami megbízatást kapott a bauxit kutatás irányítására és egy ez irányú országos terv ki­dolgozására, a Tanácsköztár­saság bukása után nem jó szemmel nézték működését, a mellőzésnek és a gáncsos- kodásnak minden árnyalatát el kellett szenvednie. Balás Jenőt nem csüggesz- tette el az ellenséges bánás­mód. haladt a maga útján a megszállottak fanatizmusá­val. Munkáját végül is siker koronázta — legalábbis er­kölcsi siker. 1919 novembe­rében a vezetésével végzett fúrások — Gánt környékén eredménnyel jártak, megta­lálta a hazai bauxitmezők központját. — Munkájának eredményeit ezelőtt 50 évvel. 1920 tavaszán ismertette. — Szövetkezetei akart létrehoz­ni a hazai bányakincs hasz­nosítására, de ebben minden lehető módon gáncsolták, akadályozták. Végül is kény­telen volt eladni a korábban megszerzett bánya-jogosítvá­nyokat a későbbi Bauxit Trösztnek. re, két hetes nyaralást bizto­sítanak a Tátrában és üzemi konyhájuk házikosztot szol­gál fel á la carte. — Ez természetes — bólin­tott Zuárd, — csak az óra­bérben kell megegyeznünk. Én egy húszast kérek. — Hát... — húzta el a száját a személyzetis, de a sértődötten távozni akaró Zuárdot sietve visszanyomta a helyére. — Egy kis türel­mét kérem. Tárcsázott lila telefonján. Zuárd a beszédéből kivette, hogy előző munkahelyének főművezetőjével diskurál. Kíváncsian figyelt. — Kedves Zuárd kartárs! — mondta a kagylót letéve a személyzetis. — Sajnos nem a legjobb információkat kap­tam az ön munkájáról. — Kérem a főművezér nekem ellenségem, de mind­egy. .. — legyintett, sarkon fordult és elviharzott. Meg sem állt a következő címig. A fogadás ott is ha­sonló volt, csak konyak he­lyett Martinit szolgált föl a bikniben lévő vörös kislány és a személyzetisen ’ ezüst szmoking volt. Hangulatvilá­gításban. megfelelő zenei alá­festéssel közölte, hogy válla­lata a dolgozóknak az Adria partján biztosít vikend lehe­tőséget, s oda saját repülő­gépükön szállítják őket. Nyaralást — sajnos — ugyan­csak ott tudnak biztosítani, ellenben a gyár udvarán uszoda van és a tetőteraszon sztriptíz bár. — Nem bánom — mondta Zuárd és megpaskolta a vö­röshajú kislány lapockáját. A személyzetis pedig fog­ta kékeszöld telefonját és tárcsázott, majd rövid cseve­gés után közölte Zuárddal, hogy mivel az előző munka­helye nem nyilatkozott túl biztatóan róla, nem tartanak rá igényt. — Az a főművezér az el­lenségem — kezdte magya­rázni Zuárd és mérgében fogta a martinis üveget. — Sebaj! — legyintett. és el­indult a következő címre. A fogadás ott, ha lehet, még finomabb volt. A fel­szolgáló kislányon csak fü­gefalevél, a személyzetisen frakk, az ajnálat: vikend a Hawai szigeteken sugárhaj­tással, nyaralásként Szocsi— Tokió—Ceylon társasutazás, csupán az órabér... A személyzetis vette a ró­zsaszín telefonját és tárcsá­zott. Zuárd felpattant, le­fogta a kezét, s közölte, hogy ne fáradjon, mert úgyis rossz információt kap­Több mint kétezer háziasz- szony „konyha-titkaiba’ pil­lantottak be a statisztikusok, hogy megállapíthassák: vál­tozott-e az elmúlt esztendők­ben az étel-divat, — többet vagy kevesebbet eszünk, mint korábban. örvendetes, hogy a ház­tartási naplók tanúsága sze­rint kisebbfajta reneszánszát éljük tejtermékeknek: esz- tendőről-esztendőfe több tej, vaj, tojás és túró kerül asz­talunkra. Főként a munkás­alkalmazotti családok köré­ben nő a „fehér-áru” népsze­rűsége — amit jól tükröznek a konyha-statisztika adatai is. öt évvel ezelőtt az egy- egy személyre jutó tej meny- nyisége átlagosan 7.14 liter volt havonta, ma már 8 liter közelében járunk. (Érdekes, hogy a paraszti háztartások­ban ugyan szintén megfi­gyelhető a tejfogyasztás emelkedése, itt azonban még mindössze 7.02 liter az egy hónapra jutó kvóta.) Szem­beötlő a vaj gyors térhódí­tása is. Fél évtizede még a — Éltem, haragban vál­tak el — mosolygott meg­értőén a frakkos, s hogy Zu- árd bólintott, így szólt: ak­kor lemegyünk a műhelybe és megnézzük, mit tud a kar­társ? A műhelyben Zuárd elé tettek egy harántot, hogy ci- gölje meg. Egy óra hosszat cigölt, hogy beleizzadt. — Hát ez bizony gyatra — mondta egybehangzóan az egybegyült szakértői bizott­ság. — Tetszenek tudni — ma­gyarázta Zuárd — az utóbbi években kijöttem a gyakor­latból. — Akkor fölvesszük min­den kedvezmény nélkül, kez­dő fizetéssel... — Minek néznek maguk .engem? — formedt a frak- kosra Zuárd és hozzávágta a kezében lévő harántot. hogy csak úgy csengett a saját fü­le is. E rre a csengetésre ébredt föl. Álmosan baktatott az ajtóhoz. A főműve­zetője állt ott, kezében nagy csokor virág, tekintetében alázat Dadogva kért bocsá­natot a tegnapi incidens mi­att és közölte, hogy lent vár­ja Zuárd kollegát a kocsi, s odabent 2, azaz kettő forint órabéremelés. Sólyom László küldetéséről — a Varsói szimfónia, a második világ­háború sok-sok éneke, a Ka- zacsok táncszám, amelyben lengyel, ukrán és orosz motí­vumok ötvöződtek modern hangvételű, friss előadásmód­dal. A lengyel szólóénekesek ajkán sorra csendültek fel magyar nyelven a mi nemzeti kultúránk kin­cseit képező számok: Kodály Zoltán: Háry János daljáté- kából a híres toborzó, vala­mint Erkel Ferenc Bánk Bán Operájából a Hazám, hazám ária. A műsor befejező száma volt a címadó Gyönyörű a mi lengyel hazánk, amely Benedykt Konowalski fel­dolgozása, Jerzy Gogól és Henryka Komorowska kore­ográfiája. Felvonult a len­gyel légierő, a flotta ég a szárazföldi seregeket szim­bolizáló énekkar, valamint a táncosok kara, a lányok pe­dig színpompás lengyel nép­viseletben .énekelték a haza­szeretet tiszta dalait. (CS) munkás-alkalmazotfi famí­liák személyenkénti havi át­lagfogyasztása 15 deka körül mozgott— a következő évek­ben a 15 dekát sem érte el — jelenleg pedig több mint 19 deka. (A paraszti étrend­ben a vaj jóval ritkább „ven­dég" az öt évvel ezelőtti 6 dekás havonkénti átlagról még mindig csak alig 10 de­kára emelkedett a fogyasz­tás.) Lassan, de egyenletesen emelkedik magasabb régiók­ba a tojás-grafikon: öt éve nem egészen 14 volt, jelen­leg 16 darab az egy hónapra jutó fejadag. Kenyérből, péksüteményből — úgy tűnik — megállapod­tak. állandósultak az igé­nyek: évek óta 8 kiló 60, — 8 kiló 70 között ingadozik a havi fogyasztás (a vidéki la­kosság körében ugyan majd­nem 10 kiló az átlag), liszt­ből és száraztésztából azon­ban határozottan nyomonkö- vethető a visszaesés. A mun­kás és alkalmazotti családok fogyasztása havi átlagban ke­reken negyven dekával, a paraszti famíliáké mintegy 70 dekával csökkent. Makacsul tartja pozícióját a teltkarcsúak kéf „közellen­sége”: a cukor és a burgo­nya. Előbbiből a fogyasztás városon és falun egyaránt emelkedett, s jelenleg fejen­ként—havonként körülbelül 2 kiló. burgonyából pedig 4—5 kiló közötti az átlag. Pozitív irányú változást tük­röz ellenben a zöldség-gyü­mölcs növekvő kelendősége: mind a munkás- és alkalma­zotti, mind a paraszti ház­tartásokban tetemesen — 50 —100 dekával — emelkedett öt év alatt a havi fogyasztási átlag. Szolnok megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat azonnali belépéssel el­adásban jártas eladókat vesz fel Jelentkezni lehet: Szol­nok, Beloiannisz u. 6., — munkaügyön. Az iskolások örömére... Tartósabb lesz a ffizetek fedéllapja M&gegyezés szerint

Next

/
Thumbnails
Contents