Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-18 / 141. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér XXI. évf. 141. sz. 1970. június 18., csütörtök. Második műszak A háztartási munka azért hálátlan, mert ha rendsze­resen elvégzik, alig van lát­szatja. Szüntelenül ismétlő­dik, a háziasszony testileg és lelkileg belefárad, de a család látszólag nem lesz tő­le gazdagabb. Sok-sok órát, vesződséget igényel a bevá­sárlás, a vacsora, vagy az ünnepi ebéd elkészítése, majd volt nincs, s egykettő­re elfogyasztják az egészet. Értelmetlen, haszontalan munka — mondják időnként a férfiak, jelezvén, hogy nagy részük nem sokra be­csüli a házimunkát. Persze ez nem akadályozza meg őket abban, hogy természe­tesnek tartják, sőt. elvárják az ízes falatokat, a rendet, a tisztaságot otthon, a fris­sen mosott-vasalt fehérne­műt. A háztartási munka tár­sadalmilag szükséges, hasz­nos. közgazdasági értelemben is értékalkotó. Az emberiség önfenntartásához, a munka­erő újratermeléséhez egya­ránt nélkülözhetetlen, nem is lehet óhajra, parancsszóra megszüntetni. Termelékeny­ségét, hatásfokát viszont na­gyon is szükséges emelni. Gépesítéssel, a szolgáltatá­sok, a gyermekintézmények fejlesztésével, az előkészített nyersanyagok, a kész- és félkész ételek fokozott gyár­tásával. E korszerűbb, termeléke­nyebb módszerek térhódítá­sát egyelőre azonban nem csupán a létszám és a ka­pacitásgondok korlátozzák, hanerrt a társadalom és a családok anyagi lehetősége is. A házi munkák üzem­szerű végzésénél és költség- elszámolásánál derül fény ugyanis a családfenntartás egyébként rejtett közgazda- sági értékviszonyaira, a ter­melékenyebb üzemszerű módszerek produktumai (készétel, étterem, kollégi­umi neveltetés, stíb.) ma még gyakran megfizethetet­lenek. Vagy legalábbis saj­náljuk a jelentős többlet- költségeket, mivel tévesen úgy kalkulálunk, hogy a csa­ládban végzett házi munka nem Ikerül pénzbe. Hagyo­mányos értelemben tényleg nem kerül forintokba a má­sodik műszak, de lelkiisme­retes elvégzése rendszeres levonást jelent az asszonyok a családtagok pihenésre, művelődésre jutó. ma még nagyon szűkre szabott ide­jéből. Napjainkban még gyakran kényszerülünk a háztartási munka mellett kitartani- De ez nem lehet ok lebecsülésé­re, sőt, könnyebben elvisel­jük, ha felismertük annak szerepét, szükségességét, ér­tékét. (A főzés például mi­ért csak az étteremben, vagy a konzervgyárban éríékalko- tó?) Ez az első és legfonto­sabb lépés a megértés, a se­gítés útján. S az a férj tudja igazán becsülni a fe­leség otthoni munkáját, aki maga is részt vállal belőle. Ez a megértő segítség nyújt védelmet a túlzó igényesség­gel, kényelemszeretettel, ha­gyománytisztelettel szemben. Nem tekinthetjük ideális­nak, ha a feleség állása, fog­lalkozása háztartásbeli, bár ez gyakran elkerülhetetlen. A főzés, a takarítás, „ gyer­meknevelés önmagában nem bontakoztathatja ki a nők alkotóképességeit. Az ismét­lődő egyhangú házi munka, a szűk családi környezet az emberi fejlődésnek sem ked­vez. De többnyire nem mondhat le a család az anya keresetéről sem. Ezért nem lebecsülhető társadalmi, gazdasági eredmény, hogy növekszik a foglalkoztatott nők aránya. Am a háztartást Vezető nők, különösen a gyermekes anyák, ha az első műszak terheit, feladatait teljes egé­szében vállalják is. annyi megértésre joggal számíthat­nak, hogy például ne t.úló- ráztassák őket. Ideje lenne a három műszakos munka­helyeken legalább az éjsza­kai beosztás terheitől men­tesíteni a gyermekes anyá­kat. Nem kivételezést, de megértést, segítőkészséget várnak az assszonyok, az anyák, akik legtöbbször pa­nasz nélkül, szinte erőn fe­lüli feladatokat vállalnak a család ellátásából, a társa­dalom fenntartásából. tita: HŐSI ÉNEK A LENGYEL HAZÁRÓL NEGYVENÖTÖSŐK MINDENNAPI ABSZURD SZÍNHÁZ MEGEGYEZÉS SZERINT Öttagú delegáció utazott Tallinnba Szolnok megyéből tegnap öttagú delegáció utazott az észt fővárosba, eleget téve a tallinni városi pártbizott­ság meghívásának. A dele­gáció vezetője Fodor Mihály, a megyei tanács vb-elnöke, tagjai pedig Fehér Miklós, a törökszentmiklósi járási párt- bizottság első titkára. Szeke­res László, a jászberényi já­rási pártbizottság első titká­ra, Sári Mihály, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Fehér József, a KISZ Szolnok megyei Bizottságá­nak első titkára. Megyénk képviselői tíz napos tallinni tartózkodásuk alatt a párt, állami és gazdasági munkát tanulmányozzák, s tovább mélyítik megyénk és a test­vérváros baráti kapcsolatát. Megfeszített küzdelem az árral Ismét tetőzik a Tisza Nagy károkat okozott az esőzés A Foki híd védői között Tudósításaink a 3. oldalon. » Zöld út" az ■ termelésnek A Szolnok megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál ta­valy júniusban jelentős kész­letfel halmozódás jelentkezett. A vállalat akkor részben a csehszlovák export fokozásá­val oldotta meg problémáját. Az idei év azonban az ipar tevékenységére nemcsak ked­vezőtlen időjárással köszön­tött be. A súlyos árvízkárok miatti nagy építőanyag igény kielégítése is a vállukra ne­hezedik. A pillanatnyi és táv­lati ellátási helyzetről érdek­lődtünk a vállalat mezőtúri központjában. Mint elmondották, idei ter­vük 155 millió tégla gyártá­sát írja elő. A vállalat fel­készült arra, hogy ezt 168 millióra teljesítse. A szezoná­lis jellegű iparban természe­tesen ilyen nagy túlteljesítés túlórázás és vasárnapi mű­szakok nélkül nem képzelhe­tő el. Az emberek azonban megértik a bajbajutottak helyzetét és szívesen vállal­ják a túlmunkát. A termelési szint most kezd emelkedni, amit a dolgozók lelkes mun­káján kívül a kedvezőbbre fordult időjárás is nagymér­tékben elősegít Az igények teljes kielégítésére nincs remény A hosszú tél miatt a vál­lalat kevesebb árut küldött ugyan Csehszlovákiába, szá­mítottak arra, hogy a rossz időjárás miatt elhúzódik az új gyártási szezon beindítá­sa, de a váratlan árvíz okozta károk helyreállításával kap­csolatos többletigényre még­sem készülhettek fel. Látva a nehéz helyzetet, bár több­lettermelési lehetőségeik ked­vezőtlenek, a termelési kapá- citást a maximumon fogják tartani az egész szezon ideje alatt. Az értékesítésnél hivatalos sorolást vezettek be. Első helyre sorolták az árvízkáro­sultak igényeinek kielégítését. A második helyet az állami építőipar kapta és ami ezen felül marad — sajnos — csak az jut el a lakossági igény­lőkhöz. Az árvízkárosultak részére napi 16—20 vagon téglát adnak és az építőipar igényeit is sikerült eddig ki- elégiteniök. A lakossági fo­gyasztók igényeinek kielégí­tésénél is a tanácsok javas­lata alapján a belvízkárosul­takat részesítik majd előny­ben. Össiefogás a létszámhiány megszüntetésére A vállalatnál tavasszal négyszáz ember hiányzott a termelésből. A KISZ szerve­Az angol választások előestéjén (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK -1 Félmillió márka az NDK -ból Szerdán a KISZ KB szék­hazában ülést tartott az ifjú­sági szövetségnek az árvízká­rosultak megsegítésére, a helyreállítás meggyorsítására alakult operativ bizottsága. Bejelentették, hogy gyors ütemben halad a Szabolcs- Szatmár megyei „árvízi” tá­borok építése, s június 23-ra elkészült a hét sátorváros — négy Tivadar községben, egy- egy Jánkmajtison, Nagyhódo­son és Fehérgyarmaton. A segítőkészség sokrétű megnyilvánulásából is ki­emelkedik az NDK-bam dol­gozó fiatal magyar munká­sok felajánlása: vállalták, hogy fizetésükből félmillió márkát küldenek az árvízká­rosultaknak. A KISZ KB ar­ról is hírt kapott, hogy hama­rosan útnak indítják ajándé­kaikat, összegyűjtött adomá­nyaikat a Szovjetunió felső- oktatási intézményeiben, a Kom'zomol-iskolákban tanuló magyar fiatalok is. Húsz éves az Állami Balett Intézet Az idén ünnepli fennállásá­nak 20. évét az Állami Balett Intézet. Az évforduló alkal­mából a jubiláló intézmény június 22. és 29. között hazai és külföldi neves szakembe­rek részvételével egyhetes szakmai módszertani bemu­tató és vitát rendez, amelyen összegezik az intézmény mű­vészet-pedagógiájának 20 éves fejlődését és felvázolják az elkövetkezendő évek ten* nivalóit. Erről a gazdag ese­ménysorozatról tájékoztatta az Állami Balett Intézet igazgatója szerdán az újság­írókat a MUOSz székhazá­éban megtartott sajtóértekez­leten. Részletesen ismertette a jubileumi hét esemény- sorozatát, amelynek ünnepi megnyitója június 22-én lesz a Fészek klubban és a végzős hallgatók vizsgakoncertjével zárul az Állami Operaházban június 29-én­Nevezési csúcs várható öt éve, I965*ben hirdette meg először a Pajtás című lap szerkesztősége, a Magyar Úttörők Országos Szövetsége és az Általános Iskolai Sport­tanács a ,,Pajtás-kupa” lab­darúgó tornát 10—14 éves ko­rú fiatalok számára. Az ötö­dik, 1970. évi mérkőzéssoro­zatról Vasvári Ferenc, a Paj­tás főszerkesztője számolt be a sajtó képviselőinek. — Két évvel ezelőtt még csak 500 csapat nevezett, egy évvel később már 1367 együt­tes vett részt a mérkőzésso­rozaton. Az alkalmi osztály-, grund-, utcacsapatok több mint negyvenezer találkozót vívtak, azokban összesen 287 000 gól született. Az idén már eddig is közel hatszáz nevezés érkezett. Az előjelek szerint 1970-ben' nevezési csúcs születik. Felhőszakadás Hajnali felhőszakadás vo­nult végig tegnap a főváros egyrészén s kisebb-nagyobb fennakadást okozott Budán és Pest egy részének közlekedé­sében. A felhőszakadás idején percekig úgyszólván minden autóbusz és villamos-vonalon szünetelt a közlekedés, hiszen még a Nagykörúton is 15— 20 centiméteres víz állt az úttesten, nagyobb zavart a MÁV aluljáróknál okozott az eső. Villámcsapás érte a Szá­va utcai gépházat és két vil­lamost. Az 50-es villamos vezetője könnyebben meg is sérült. Tegnap déli jelentés szerint a főváros közlekedésé­ben helyreáll; a rend. Halálos baleset Tiszafüreden Tiszafüred külterületén jú­nius 16-án közlekedési bal­eset történt. Kovács István, az Öháti Állami Gazdaság dolgozója, a gazdaság vonta­tójával szabálytalanul balra l^nyarodott és leszorította az útról motorkrékpárral hala­dó és már előzésben levő* Martinkló László, Nagykáta, Jászberényi út 52. szám alat­ti lakost. A hepehupás részen a motorkerékpár utasa Bobá­ri Bálint László, Monor Ár­pád u. 15. sz. alatti lakos le­esett és a vontató pótkocsijá­nak kereke alá került. A bal­eset következtében olyan sú­lyosan megsérült, hogy kór­házba szállítás közben meg­halt. A moszkvai magyar kiállításról Szerdán a Hungexpo veze­tősége nevében Komját Ist­ván főosztályvezető tájékoz­tatta a Budapesten akkredi­tált szovjet laptudósítókat, a hírügynökségek, a rádió és televízió képviselőit az au­gusztus 20-án Moszkvában megnyíló magyar népgazda­sági kiállítás előkészületeiről. A kiállítást a több mint 10 000 négyzetmétérnyi terü­leten rendezik meg, s mint­egy 170 magyar üzem ezerféle termékét sorakoztatják fel. " zetek segítségével a nyári szünetben munkát vállalható diákokból már eddig százat sikerült alkalmazniok. To­vábbi tárgyalásokat folytat­nak a KISZ Szolnok megyei bizottságával, amely további segítséget helyez kilátásba. Különösen jól alakultak ed­dig a jelentkezések Martfűn, de sokkal több fiatalt vár az ipar még Szolnokon. A téglagyárak a legnehe­zebb viszonyok között is áll­ják a „sarat”. A hirtelen eső­zések miatt felduzzadt vizek nehéz helyzet elé állítják a téglagyártáshoz szükséges agyag kitermelésénél dolgo­zókat- Több agyagbányát el­öntött a víz- A jövesztőgépe- ket többször a vízből kellett kimenteni. Az agyagbányákat éjjel nappal víztelenítik, de ez a munka öt—hatszoros szivattyúkapacitást igényelne. Különösen nehéz a helyzet a szolnoki agyagbányában, mi­vel ott a kiemelt vizet nem lehet a csatornákba engedni. Ideiglenesen a régi bánya­gödörbe szivattyúzzák át, s így a víz nagyobb része a ta­lajrétegeken át újból a bá­nyában tör fel. Nem készült fel a műszaki fejlesztés Változatlanul kézi erővel végzik a kemencékből a tégla és a cserép ki- és behordását. A nehéz fizikai munka kikü­szöbölésére vannak ugyan el­képzelések és kísérletek, de ezek még nincsenek olyan stádiumban, hogy már az idei • szezonban alkalmazzák. így marad továbbra is az emberi helytállás. Az időjárás javu­lása gyorsíthatja ugyan a nyerstéglák száradását, de ugyanakkor az egyes belső munkahelyek hőmérsékletét 50—60 fokra emeli. Ezt a nagy túlterheléssel járó fizikai munkát csak kevesen birják, s ezeken a helyeken kevesebb túlórát lehet kérni az embe­rektől. A mesterséges téglaelőszá- rítókat már több gyárnál be­vezették. Karcagon és Ceglé­den csatornaszárítót, Kisúj­szálláson gázfűtésű alagútke- mencés eljárást vezettek be. Kunszentmártonban recirku- lációs gőzfűtéssel végeznek elószárítást. Egyetlen esős éj­szaka azonban még így is egy teljes napi termelést elvihet Ennek ellenére a gyártástech­nológia javítására mindent megtesznek. Kisújszálláson 7 —8 ezer köbméter föld el- hordásával nyitnak új ho­mokbányát az építési selejt­százalék csökkentésére. Ez is a termelést fokozza majd- A Szolnoki Kerületi Bányamű- szaki Felügyelőség is kiemel­ten kezeli most az agyagbá­nyákat Nemcsak technikai tanáccsal, hanem soronkívüli ügyintézéssel is ..zöld utat” biztosít az építőanyagtermelés fokozásához.- ........... fekete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents