Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-17 / 140. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér Van mire alapoznunk a negyedik ötéves tervet Az iparfejlesztésről tanácskozott a megyei tanács vb Az iparfejlesztési ^feladatok végrehajtásáról, az iparfej­lesztési alapok felhasználá­sáról, valamint a várható A beterjesztett ' jelentés alapján a végrehajtó bi­zottság megállapította: me­gyénk gazdaságpolitikájában a foglalkoztatási gondokat enyhítő ipar arányos területi fejlesztése a harmadik öt­éves terv második felében volt a legeredményesebb. El­tűntek nagyrészt az előző aránytalanságok, amelyek az ipari állóeszközök és a dol­gozók területi elhelyezkedé­sében kialakultak. A különböző aránytalansá­Amik megvalósultak A harmadik ötéves tervben megjelölt főbb fejlesztési célkitűzések megvalósultak megyénkben. Karcagon pél­dául a Szerszámgépipari Mű­vek mintegy 30 millió forin­tos összköltséggel új gyár­egységet létesített, a régi gépjavító állomás helyén. Ez év végéig mintegy száz- nyolcvan új ipari — közte sok női — munkahelyet lé­tesítenek a városban. A hír­adástechnikai vállalat is kü­lönböző régi épületek átala­kításával alakított ki gyár­egységet a kunsági városban. Az ötszáz munkással dolgozó új gyáregységben mintegy háromszázötven nőt foglal­koztatnak majd. A jóhírű helyi általános szerelő ktsz csaknem 20 millió forintos beruházással szintén ez év végéig mintegy kétszáz em­bernek teremt a városban új munkalehetőséget. Mezőtúron a Könnyűipari Gépgyár, a Dózsa cipőipari ktsz, a villamos- és géptech­nikai cikkek gyára építkezés­sel, bővítéssel alakít ki több­száz embernek munkahelyet biztosító részlegeket- Ugyan­csak jelentős fejlesztés volt | hírek - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK ­feladatokról tanácskozott — •ülésének egyik fő napirend­jeként — tegnap a megyei tanács végrehajtó bizottsága. gok hosszú éveken át ked­vezőtlenül befolyásolták megyénkben a népesség ala­kulását. A vándorlási vesz­teségek miatt az utóbbi idők­ben a lakosság száma jelen­tősen csökkent. A kormány biztosította lehetőségek alap­ján megyénk párt- és tanácsi vezetése az utóbbi években fokozott erőfeszítésekkel dol­gozott azon, hogy célszerű­en. ésszerűen és gyorsan fej­lődjön az ipar. Kisújszálláson. Itt a megyei tanács vasipari vállalat ho­zott létre új egységet, amely már tavaly megkezdte a ter­melést. A faipari vállalat más vállalatokkal összefogva teremtett • új ipari munkale­hetőségeket a város lakóinak. Hasonló új létesítmények léptek, vagy lépnek műkö­désbe Kunszentmártonban és Tiszafüreden is. E létesítmények megvaló­sításához a kormány bizto­sította anyagi források mel­lett a megyei és helyi ta­nácsok is többmillió forintos segítséget adtak. Háromezernyi új munkahely Ahogyan a végrehajtó­bizottság megállapította az iparfejlesztési alap célszerű és hatékony felhasználását bizonyítja az, hogy a telepí­tések és a fejlesztések je­lentősen enyhítették a me­gye lakosságának foglalkoz­tatási gondjait. Segítették a kijelölt települések ipari szerkezetének megfelelő táv­lati kialakítását. A fejleszté­Megfesxített küzdelem az árral Megnyitották a Német éri csatornát Bökönynél ezer centiméter fölött tetőzik a Körös — Mezőtúrnál is r védekeznek — AKSZ osztagok a köröstaresai hídnál Tudósításaink a 3- oldalon. TISZA II. 1970-ben 365 millió forint a vizlépcső építésére — Szolnoki, karcagi, kisújszállási, törökszentmiklósi névjegy a szocialista szerződésen — Jól öntözhető a jászsági homok Vasárnap nyílik a Tavaszi Tárlat Vasárnap délelőtt 11 óra­kor Szolnokon a Damjanich János Múzeumban Tóth Ti­bor, a megyei tanács vb mű­velődésügyi osztály vezetője megnyitja az idei Tavaszi Tárlatot. A Magyar Képző­művészek Középmagyarorszá­gi Területi Szervezete és a Damjanich János Múzeum reprezentatív kiállításán Bács-Kiskun és Szolnok me­gye képzőművészei állítják ki újabb alkotásaikat. Magyar—bolgár vízügyi együttműködés Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal el­nöke és G. Nacskov, a bolgár országos vízügyi tanács elnö­ke együttműködési megálla­podást irt ala. A korszerű öntözőrendszerek kialakításá­ra. a műanyagoknak a víz­építésben való alkalmazásá­ra és a vizek szennyezés el­leni védelmére. Tanácskozás i szakmunkásképzésről Kedden Salgótarjánban együttes ülésen vitatta meg a szakmunkásképzés helyze­tét a Nógrád megyei tanács végrehajtó bizottsága és a KISZ megyei bizottságának végrehajtó bizottsága. Meg­állapították, hogy csaknem 4500 fiatal tanul a megyében szakmunkásképző intézetek­ben. A szakmunkásképzés színvonalának emelkedését jelzi, hogy négy éve az ösz- szes tanulónak mindössze öt, jelenleg pedig csaknem 25 százaléka jár az úgynevezett emeltszintű tagozatokra. Azonban kevés a tanmű­hely, kevés a hely az iparita­nuló otthonokban is. Nem ki- elégítőek az oktatás személyi feltételei sem. A szakmun­kástanuló otthonok nevelői­nek egyharmada nem rendel­kezik pedagógiai képesítéssel. Ezüst obulusok Sárospatakon a Kossuth utca 38 . számú ház udvarán árokásas közben 200 darab Zsigmond korabeli ezüst obu- lust találtak — amelyeket a Budapesti Nemzeti Múzeum­ba szállítottak. A lelet he­lyén Gömöri János régész vezetésével kisebb ásatásokat folytattak és a földtakaró alól előkerült egy 15. század­beli, agyagba raKott kőház maradványa. Kemencéjén^ falába sárgás, zöldes és fe­kete mázas cserepeket tapasz­sek 1970 végéig várható ered­ményeként több mint 2800 új ipari munkahely létesül me­gyénkben. amelynek körülbe­lül 60 százalékában nőket foglalkoztatnak. A programban kiemelt lé­tesítmények megvalósítása mellett sok más helyen is tör­tónt fejlesztés. Örményesen például az Április 4 Gépgyár, Jászboldogházán a Hűtőgép­gyár, Jászkiséren a MÁV Építőgépjavító Üzem, Jász- fényszaruban a kalapgyár, több más községben és vá­rosban pedig szintén külön­böző üzemek telepítettek ki- sebb-nagyobb üzemrészeket. Nagyobb hozzáértéssel Az ipartelepítések és fej­lesztések eddigi tapasztala­tai bizonyítják, hogy me­gyénk tanácsainak gazdasági, tervező és szervező munkája egyre felelősségteljesebb, egyre többet tettek területük fejlesztéséért, a lakosság életszínvonalának növeléséért. Számtalan bizonysága van annak is, hogy a tanácsok egyre nagyobb szerepet töl­tenek be, területük ipar- gazdasága fejlesztésének, cél­szerű koordinálásában — mondta ki a megyei tanács végrehajtó bizottsága, majd állásfoglalását így rögzítette: — Eredményeink jelentő­sek és van mire alapoznunk a negyedik ötéves tervet, az eredmények elismerése mel­lett azonban szükséges, hogy a helyzet ismeretében még körültekintőbb, alaposabb felméréseket készítsenek nfindenütt,többek között például a munkaerőről, a te­lepített munkahelyek vonzá­si köréről, a műszaki felsze­relések fejlesztéséről stb. Ebben mind a megyei, mind a helyi tanácsoknak újabb gyakorlatokat kell szerezniük és megfelelő intézkedéseket kell fogánatosltaniok. tottak. Olyanokat, mint ami­lyenekkel a 14. században a sárospataki főutca házainak tetejét fedték le. Az épület­rom mellett kora Árpád-kori szemétgödörre bukkantak. Ebből 11—12. századbeli, hul­lámvonalakkal díszített ko­ránná töredékek. főzőedények és állati csontmaradványok kerültek elő. A bodrogközi Vajdácskán Brevák József urnastrokat tatait kertjében. A leletmentés során Kiderült, hogy a három urna közül ket­tő élelmiszereket tartalma­zott és a sírt egyfülü köcsö­gökkel rakták körül. Ez késő bronzkori temetkezésre utal. Az ugyancsak bodrogközi Zalkod községben az elmúlt hetekben levonuló tiszai ár­hullám kimosta az úgyneve­zett Homokdomb oldalát, ahonnan sok cseréptöredék és gyűrű került napfényre. A leletek között II. Béla kora­beli pénzérmét, lókoponyákat és csontokat találtak. A régé­szek szerint a Homokdomb nemcsak bronz és koravasko­ri településeket, hanem hon­foglaláskor! temetőt is rejt. A vajdácskái és zalkodi lelő­helyek teljes feltárására a miskolci Hermann Ottó Mú­zeum kutatói még ebben az évben ásatásokat kezdenek. Míg a Tisza, s mellékfolyói gátjain fél ország a felgyü­lemlett árvíz elhárításán dol­gozik, tegnap a Mezőgazda- sági- és Élelmezésügyi Mi­nisztériumban már arról ta­nácskoztak, hogyan kap majd vizet az Alföld. Igaz. nincs ellentmondásban a kettő. — Szabó Lajos, a Szolnokon működő Tiszavidék Mezőgaz­daságfejlesztési Iroda igazga­tója azzal is kezdte előadá­sát. hogy a vízlépcső és ön­tözőrendszere megépültével válik igazán valóra Vásár­helyi Pál álma, s történik, meg a Tisza tulajdonképpeni végleges megzabolázása. Azt is bejelentette Szabó Lajos, már végleges, hogy 1973-ban kapjuk az első ön­tözővizet a nagy műből. Ez pedig azt jelenti, megkétsze­reződik az ország öntözött te­rülete. A Tisza II. másfél millió holdat érint, s ezen 520 ezer hold új öntözőtelep épül. Négyszáz szövetkezet, félmillió ember életét vál­toztatja meg. Kezdődik a táborozás Megkezdődött a táborozás, az úttörők és kisdobosok első „egységei” már elfoglalták táborhelyeiket a Balaton partján, a Bükkben, a Mátrá­ban, a Bakonyban, a Velen­cei tónál és a Börzsönyben. Az úttörőszövetség az idén is felhívta a kisdobosokat és úttörőket a nyári, valamint a tábori próbák teljesítésére. A feladatok között szerepel kö­zös kirándulás, vers- és ének­tanulás, könyvolvasás is. To-*- vábbi feltétel az is, hogy a szünidőben segítsenek az ott­honi munkákban szüleiknek. Vegyes vállalatok Hungarotex—Espanola S. A. névvel magyar—spanyol ügynöki vállalat alakult, hogy szélesebb felvevőpiacra jut­tassa el a magyar textil- és ruházati ipar termékeit. Több magyar külkereske­delmi vállalat törekszik, kül­földön működő vegyes érde­keltségű vállalatok létrehozá­sára, hogy közvetlenebb kap­csolata legyen partnereivel, jobban érzékelje a piaci ha­tásokat. Az utóbbi időben A vízlépcső építésének 1970 lesz a döntő esztendeje. Eb­ben az évben, mint Csáky Csaba, a KISZ Védnökség Országos Operatív Bizottsá­gának titkára mondta, há­romszor annyi értéket építe­nek be Kiskörén, mint ed­dig összesen. Vagyis három- százhatvanötmillió forintot. A tanácskozás résztvevői­nek bemutatták a .vízlépcső építéséről készített daku- mentumnlmeket. Dokumen­tálta a film, milyen roppant méretű tudományos előké­szület előzte meg az építke­zést. Kísérletek sora árán alakították ki például, mi­lyen legyen a zsilipek for­mája. a pillérek alapja, hogy se örvénylést, se jégtorlódást ne okozzanak. A nagy mű előkészítésén eddig százhúsz tudományos dolgozó, másfél­ezer szakember dolgozott. — Gyakorlatilag kilenc kutató- intézet, négy felsőfokú okta­tási intézmény többek között. Forradalmi cselekedet ez, — minősítette az egyik elő­több ilyen vállalat alakult, s számuk már meghaladja a harmincat. Jégverés Baranyában Baranyát május 16-án pusz­tító erejű jégverés érte, amely a megye mind az öt járására kiterjedt, de főleg a legjobb természeti adottságú mohácsi vidéket sújtotta. Összesen 23 termelőszövetke­zetet és 4 állami gazdaságot sújtott, s több mint huszon­hatezer holdon pusztított ki- sebb-nagyobb mértékben. A cseresznye és galambtojás nagyságú jégdarabok főleg a gabonavetésekben, valamint a kukoricában, borsóban, a dohányban és a szőlőben tett kart. Az Állami Biztosító szakemberei heteken át dol­goztak. hogy a hatalmas ki­terjedésű területen felbecsül­hessék a veszteségeket, több mint 13 ezer holdon állapí­tottak meg olyan mérvű pusztulást, amelyért a bizto­sító kártérítést fizet. A tel­jesen megsemmisült és azóta kiszántott vetések ellenérté­kéként eddig 1,2 millió forin­tot kaptak a jégverte mező- gazdasági üzemek. adó. Lelkesítő hatása abban is mérhető, hogy az ország­ban 800 ezer fiatal ismerke­dik a KISZ oktatáson ha­zánk eddigi legnagyobb me­zőgazdasági beruházásával. Ahogy dr. Kurucz Gyula, a karcagi kutatóintézet igazga­tója megfogalmazta felszóla­lásában, ilyen közgazdasági előkészület sosem történt még az országban, de a test­véri szocialista országokat tekintve is újszerű vállalko­zásról van szó. Ugyancsak megyénk neves tudományos kutatója beszélt arról, hogy a mezőgazdasági üzemekben holdanként átlagosan 14 ezer forint értékű beruházás kell ahhoz, hogy a nagy vállal­kozás a leggazdaságosabban^ megtérülhessen. Az eddigi felmérés alap­ján a hetven termelőszövet­kezet 183 ezer holdján a ta­lajféleségek mintegy 25 szá­zaléka nem öntözhető. A jászsági homok viszont na­gyon hálás lesz a víznek. A többi helyeken meg kell teremteni az öntözés talajta­ni feltételeit. — Sok szó esett a modellgazdaságok szerepéről. — A hét közül kettő, a törökszentmiklósi Aranykalász és a kisújszállási Búzakalász Szolnok megyé­ben gazdálkodik. Nekik a Cement és Mészművek előnyt biztosít az építőanyagellátás- ban. A KPM a szállítás so­ronkívüliségét vállalta, s a Magyar Nemzeti Bank meg­különböztetett figyelemmel kezeli kérelmeiket. A minisztériumban ünnepi esemény zárta a tanácsko­zást. Huszonhét országos vál­lalat, intézmény szocialista szerződést írt alá a nagy mű megvalósítására. Megyénkből a kisújszállási Búzakalász Tsz nevében Nyikos Károly elnök, Guba Mihály KISZ- titkár, a törökszentmiklósi Aranykalász nevében. Laka­tos László elnök. Novak Jó­zsef KISZ-titkár írta rá név­jegyét az okmányra. A kar­cagi kutatóintézet aláírója dr. Kurucz Gyula kandidá­tus, Szabó Bertalan KISZ- titkár. a Tiszavidék Mező- gazdaságfejlesztési Iroda alá­írója pedig Szabó Lajos igaz­gató és Sebestyén Zsuzsa KISZ-titkár volt. A KISZ Központi Bizottsága nevében dr. Fekete József osztály- vezető és a Szolnokon dol­gozó dr. Szilárd György hasz­nosítási osztályvezető szente­sítette a védnökségl szerző­dést. B. b. Arányosabb megoszlás

Next

/
Thumbnails
Contents