Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-16 / 139. szám

1970. június 16: SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Miről ír a Társadalmi szemle új száma? A folyóirat most megje­lent számában NYERS RE­ZSŐ. a Magyar Szocialista Munkáspárt politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára nyilatko­zik a lakáskérdésről. Nem a reform kényszerít bennün­ket cselekvésre, — mutat rá — ha a reform nem lenne, ugyanezen kérdésekkel kel­lene szembenézni. Magyar- országon 1,4 fő jut egy szo­bára, egy szinten vagyunk Csehszlovákiával, Finnor­szággal. Olaszországgal. A szocialista országok közül az NDK-ban jobb a lakás- helyzet. A szocialista orszá­gok többségében viszont ma­gasabb a lakásépítés aránya a miénknél. Az állami laká­sok építésének ütemét ezért növelnünk kell. Nem nyu­godhatunk bele abba sem. hogy a társadalmasított szektorban rosszabb legyen a lakóházak állapota, csú­nyább legyen a külsejük. Nem nézhetjük tétlenül, hogy a nemzeti vagyonunk jelentős hányadát kitevő la­kásállomány és ezen belül az állami lakások állaga romlik, szemünk láttára megy tönkre. A jövőben biztosítani kell a fenntartás pénzügyi- műszaki feltéte­leit. A folyóirat közreadja Friss István akadémikusnak Terv- és gazdasági reform Magyarországon című. a Nemzetközi Ipargazdasági Konferenciáin elhangzott elő­adásának szövegét. Az Országos Tervhivatal és az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság évek óta foglalkozik a népgazdaság távlati szakmunkaerő-szük- séglet vizsgálatával és ter­vezésével. E kutatások ered­ményeiről most Szakember- ellátás, munkaerő- stuktura címmel Kiss Árpád. az OMFB elnöke és Tímár Já­nos, az OT osztályvezetője írt tanulmányt. Figyelemre méltó Szabó Bálintnak. a népi demokra­tikus átalakulás hazai ta­pasztalatairól írt tanulmá­nya. Közzéteszi továbbá a folyóirat az MSZMP KB Szövetkezetpolitikai Munka- közösségének a szövetkezeti mozgalom fejlesztéséről szóló előterjesztését, melyet a Politikai Bizottság meg­tárgyalt és jóváhagyott. Kiváló klubok A KISZ Központi Bizott­ságának osztályvezetője, dr. Gombár József szombaton átadta az 1969—70. évi jubi­leumi „Kiváló ifjúsági klub” pályázaton jó eredményt el­ért kluboknak az oklevele­ket és a jutalmakat. Megyénk ifjúsági klubjai az idén is ott voltak a leg­jobbak között. Harmadszor nyerte el e megtisztelő cí­met a jászberényi Déryné művelődési központban mű­ködő Irodalmi és Művészeti Ifjúsági Klub. Munkájuk el­ismeréseként nyolcezer fo­rint jutalmat kaptak. Gedei László klubvezető pedig — nyolcnapos utazáson vesz részt az NDK-ban. Másodszor lett kiváló ifjú­sági klub a törökszentmik­lósi művelődési központban működő Csikós József Ifjú­sági Klub és a jászladányi művelődési otthon Univer­sum Ifjúsági Klubja. Három klub első alkalom­mal részesült ilyen elisme­résben: a törökszentmiklósi Kulich Gyula Ifjúsági Klub, a kisújszállási Búzakalász Tsz Ifjúsági Klubja és a szolnoki 605 Ipari és Szak­munkásképző Intézet diák­otthonában működő Horizont Diákklub. Az irattárak és a bürokrácia ÍJj iratkezelési rendszer lép életbe január bén Az igazgatási tevékénység során évszázadok óta egyre több irat születik. Az „irat­termelés” napjainkban oly­kor már riasztó méreteket ölt. Az utóbbi 25 évben az ügyiratok mennyisége világ­szerte öt-hatszorosára növe­kedett. A töménytelen anyag növeli a bürokráciát. Az ügy­fél ezt leggyakrabban, mint a hivatal „packázását” érzé­keli, arhikor új és új igazo­lásokat, bizonylatokat, és egyebeket követelnek tőle. A „hivatal” is megsínyli az irattömeg születését. Munká­ja nehézkesebbé válik, a dön­tések a végtelenségig elhú­zódnak. A több ügyirat egy magas fokon szervezett társadalom­ban nem egyértelműen rossz, sőt nélkülözhetetlen. — Az ügyek megfelelő dokumentá­lása növeli a jogbiztonságot. Akinek megfelelő „papírok” vannak a kezében, az sokkal jobban érvényt tud szerezni törvényes jogainak. A bürokrácia elleni küz­delemnek tehát nem egysze­rűen csak az ügyiratok szá­mának csökkentésére kell irányulnia. A cél inkább az, hogy a meglévők könnyeb­ben hozzáférhetővé váljanak. Ez egyrészt biztosítja a fe­lesleges ügyiratok „termelé­sét”, másrészt meggyorsítja az ügymenetet. Az iratanyag rendbentartása ismételt kéz­hezvételének biztosítása egy­A belkereskedelmi minisz­ter a kereskedelmi és ven­déglátóipari szakmunkáskép­zésről rendeletet adott ki, amelyben elsősorban a más szakmák oktatási rendszerétől eltérő intézkedéseket, felada­tokat közli; A rendelet megerősíti a megyei tanácsok jogát keres­kedelmi és vendéglátóipari iskolák fenntartására, s rög­zíti, hogy a minisztérium mi­lyen további feladatokat ad át a tanácsoknak. Előírja, hogy a kereskedelmi és ven­déglátóipari tanulókat korsze­rű, széles áruválasztékkal rendelkező üzletekben kell a gyakorlati ismeretekre taní­tani- A belkereskedelemben is bevezetik a függetlenített, re nehezebb feladat. Ezzel kapcsolatban több felmérést végeztek nálunk és külföl­dön is, és az iratok útjának figyelemmel kisérése alapján megállapították, hogy a he­lyes iratkezelés megszerve­zése sok felesleges üresjárat­tól óvja meg a hivatali ad­minisztrációt, egyszerűbbé teszi az ügyintézést. A felszabadulás óta több kezdeményezés is történt a helyes iratkezelés megszer­vezésére, de ezek a kísérle­tek nem jártak sikerrel. így 1957-ben visszatértek a régi folyószámos iktatáshoz, — amely még II. József korából származik Ez azonban ma már nem fe­lel meg a követelményeknek. Ebben a rendszerben ugyan­is az ügyintéző csak egyes ügyeket látott. Mivel az azonos ügyek iratai ilyen módon nem egy helyen vol­tak. az összefüggéseket nem láthatta meg. Csökkent a ko­rábbi tapasztalatok hasznosí­tásának lehetősége is. Jól használható irattár nélkül pedig egy intézmény olyan emberhez hasonlít, aki elve­szítette emlékező tehetségét. Az új iratkezelési rendszer lényege, hogy az iratokat úgynevezett ügykörök vagy ügycsoportok szerint helye­zik el az irattárakba, és a le­véltárakba. Kezdetei 1967/68- ra nyúlnak vissza, végleges életbelépését azonban 1971. január 1-ben határozza meg főhivatású gyakorlati szak­oktatói rendszert. A korábbiaktól eltérően a kirakatrendező és dekoratőr, a látszerés-z, az optikai és fotócikkeladó, valamint a szállodás szakmában kötelező a középiskolai végzettség; a szállodás szakma tanulóinál még a vendéglátóipari szak­munkásképesítést is megkö­vetelik. Más szakmákkal el­lentétben a kereskedelemben és a vendéglátóiparban az oktatási szüneteket nem kö­telező minden tanulónak egy- időben kiadni, hiszen a tan­boltokat is folyamatosan kell üzemeltetni. A III. éves és az érettségiző tanulókat a vendéglátóiparban éjjel 24 óráig is lehet foglalkoztatni. az idevonatkozó törvényere­jű rendelet. A kérdés nem csupán a hivatalok belügye. Valameny- nyiünket érint, hiszen min­dennapos dolgaiban minden­ki gyakran válik ügyféllé. Az új iratkezelési rendszer gyorsabb ügykeze­lést tesz lehetővé, hatékonyabbá teszi az in­tézmények működését. Csök­kenti az igényt az azonos ira­tok ismételt beszerzésére, te­hát csökken az „irattermelés” is. Egy-egy ügyhöz kevesebb utánjárásra lesz szükség. Az irattárosok, levéltáro­sok általában örömmel fo­gadták az új rendszerre vo­natkozó rendeletet, még ha átmenetileg meg is szaporo­dik a munkájuk. Antal Ár­pád, a szolnoki Állami Levél­tár igazgatója például így ér­tékelte az új ügyiratkezelési rendszer várható hatását: — Az iratok tárgyi csopor­tosítása mint egységes rend­szer megszünteti az egyes vállalatoknál, intézmények­nél uralkodó anarchisztikus irattári helyzetet. Egységes alapelveket tesz kötelezővé, de ez nem lesz merev séma. A részletek kimunkálását az illető intézmények végezhe­tik. Az új rendszer megköny- nyíti az iratok visszakeresé­sét, ezzel nemcsak az ügyin­tézés, de az ellenőrzés mun­káját is könnyebbé teszi, sőt később a levéltári kutatók számára is kedvezőbb hely­zetet biztosít B. A. Telekadó Június 30-ig megállapítják az újonnan életbelépő telek­adót a tanácsok illetékes szakigazgatási szervei. Az adókivetés alapja a telekbe­vallás, amelyet május 3I-ig kellett benyújtani, a továb­biakban pedig minden év ja­nuár 31- lesz a bevallás ha­tárideje. A bevallási kötele­zettség a beépítetlen telkek tulajdonosait terheli. Aki egyszer már adott bevallást, erre csak akkor lesz ismét köteles, ha a tulajdonában levő telkek számában, terüle­tében, beépítettség vagy köz­művesítés fokában változás történik. Aki a telekadóbe­vallást elmulasztja, vagy ké­sőn adja be, továbbá ha az adózás szempontjából jelentős adatot eltitkol, illetve helyte­len bevallást tesz azt szabály- sértésért felelősségre vonják. Vendéglátó szakmunkásképzés Hol a gazdi? Szolnokon az állatvédő egyesület tagjai és állatsze- rető emberek mintegy kéthe- te gondoskodnak egy szép, négy-öt hónapos kutyáról. Kondíciója és ápolt külseje arra enged következtetni, hogy nem kóbor állatról van szó, hanem inkább arról, hogy a fiatal kutya nem ta­lál haza. Pedig keresi a gaz­dáját. Épp azért nem is ma­rad meg azoknál, akik idő­szakosan befogadják. A két hét alatt több helyről — bár etették, ápolták — angolosan távozott. Jelenleg a Tófenék utcán lakó Verebélyi Margit vette pártfogásba a szép állatot, de lakáskörülményei nem en­gedik, hogy véglegesen meg­tartsa. Az lenne tehát a jó, ha jelentkezne a gazdi, vagy olyan ,,pótgazda”, aki sze­reti az állatot és a kutyus- nak helyet, gondozást bizto­sítana. — nk — Díjkiosztó Vasárnap délelőtt a Hotel Ifjúság külön termében ren­dezték meg az idei országos középiskolai tanulmányi ver­seny díjkiosztó ünnepségét. A magyar nyelv és irodalom, történelem, orosz és angol nyelv, matematika, fizika, földrajz, kémia, biológia, könyvvitel, illetve a mező- gazdasági, állami belkereske­delmi, szövetkezeti kereske­delmi és statisztikai tantár­gyak első három helyezett­jének Borbély Gábor, a KISZ KB Középiskolai és Szakmunkástanuló Osztályá­nak vezetője nyújtotta át a díjakat; okleveleket, pénzju­talmakat, külföldi útra szó­ló utalványokat, könyveket. Őrjárat a fesztiválon Néhány héttel ezelőtt a te­levízió szolnoki nézői nagy érdeklődéssel, „otthonosan” figyelték az Őrjárat az égen tv-film egymást követő foly­tatásait. A néphadsereg tiszt­jeinek, a légierőknél szolgá­latot teljesítők életét mutat­ta be a film, melynek több jelenetét Szolnokon forgat­ták. A Magyar Televízió ezt zel, valamint a Hanékné ügy című filmjével nevezett be a hétfőn, június 15-én Prá­gában kezdődött nemzetközi tv-filmfesztiválra. Érdeklődéssel várjuk, ho­gyan szerepel majd a verse­nyen „a szolnoki film”. Eredményhirdetésre a hét végén vagy a jövő hét első napján kerül sor. Megkezdődött az elsőosztályok beiratása az általános és közép­iskolákban — Július 15-től: szabadságon a pedagógusok Hétfőn megyénk valameny- nyi általános és középiskolá­jában megkezdődött az új el­sőosztályosok beiratása. Elő­zetes adatok szerint az ország általános iskoláiban szeptem­berben 127 ezer kisdiák kezdi meg tanulmányait, a középis­kolák első évfolyamaiban pe­dig — nappali tagozaton — 64 ezer fiatal „startol”. A beírások ma folytatódnak. A szokásos tanévzáró érte­kezleteket egyébként az álta­lános iskolákban június 20-ig, a középiskolákban június 30- ig tartják meg. Július 15-től augusztus 24-ig bezárólag biztosítani kell a pedagógu­sok szabadságának zavarta­lanságát. A nevelőket augusz­tus 24-e előtt — legkorábban augusztus 21-én csak indokolt esetben, egyedileg szabad be­rendelni. Rejtekhely az Elbán Hajnal/ egy óra. A REPÜL őréRRE begördülnek az ARCHIVANYAGOT SZÁLLÍTÓ TEKER AU­TÓN Gyors iram­ban megkezdő­dik a rakodás. ■ ‘ 1111 ■ I fis.iS^=‘ Ml TÖRTÉNT VELE ? Pisin ezredes feszült izga­lommal FIGYELI AZ ÓRAMU­TATÓT. MÉG HÚSZ PERC, AZTÁN A GÉPEK FELSZÁLLNAK, ÉS... Álljunk ecrv száza! ja — ma még inkább a Csárdáskirálynőt kedveli, mintsem Bartók Béla zené- „ jét. Ez a bizonyíték azon- \ ban így nem jó, torz képet nyújt! Legalább is ez eset- ,| ben semmi összehasonlítá­si alapot nem képez. Ha i arról szólunk, amiről elő- i adásában Marsall László i értekezett, akkor a Csár- A dáskirálynő látogatottsága i a My fair lady vagy a West 0 side story látogatottságával a mérendő össze, a Bartók 0 zenéje iránti érdeklődés pe- A dig a Bach, Beethoven, i Mozart, Wagner muzsikája i iránti „kereslettel”. A (CS) 0 Hallgatom vasárnap a Petőfi Rádióban Marsall László műsorát- A mikro­fon előtt az irodalmi szer­kesztő, és egyébként na­gyon rokonszenvesen, he­lyesen érvel, hivatkozik szociológiai felmérések eredményére is, kimutatva: a közönség irodalomban, zenében, képzőművészetben az utóbbi néhány évtized stílustörekvéseivel szem­ben tartózkodó. Inkább a hagyományos stílustörekvé­seket és műfajokat kedveli. Egyik bizonyító adata mellett azonban, úgy vé­lem, nem mehetünk el szót­lanul. A közönség — mond-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents