Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-16 / 139. szám

XXI. évf. 139. sz. 1970 június 16.., kedd. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG MEGYEI TAN ÁCS LÁPJA Kezdősebesség A fufurológusokvi­lágszerte számok millióit táplálják az elektronikus szá­mítógépekbe, s a gépmonst­rumok — száguldó sebesség­gel dolgozva fel a számözönt — mind határozottabb képet rajzolnak elénk a következő ezredévről. Valójában a híd. amely napjainkat az ezredév váltástól elválasztja,' sokkal rövidebb, mint ahogyan azt általában érzékeljük. Ma már nemcsak a futurológia jövőt fürkésző tekintete pásztázza végig a 2000-rel kezdődő éveket, de egész sor közvetlen kontaktus is egybekapcsolja jelenünket ezzel a korántsem oly távoli jövővel. Hadd utaljunk ezúttal csu­pán egyetlen ilyen közvetlen összefüggésre; arra, hogy a közeli hetekben-hónapokban az iskolapadokból kilépő és munkába álló nemzedék immár a következő évezred szakmunkása és mérnöke, pedagógusa és orvosa lesz. Valóban: amikor a járműjaví­tó egyik műhelyajtajában, vagy a MÁV kórház folyosó­ján feltűnik a fiatalember vagy leány, akiben egy új szakmunkást, vagy orvost kö­szöntünk, nem árt erre a ta­lán elvontnak, filozófiku*nak tűnő, valójában roppant kon­zekvenciákat hordozó össze­függésekre is gondolnunk. Az első és legfontosabb lo­gikai következtetés, amely a következő ezredév leendő szakgárdájának fogadásával kapcsolatos: a szakmai igé­nyesség. Talán bizonyítani sem kell, hogy ezeknek a fia­taloknak, akár az általános iskolából, akár az egyetemek padjaiból érkeznek, minősé­gileg más szakmai feladatok­ra kell felkiészülníök!, mint annakidején apáiknak. Ta­lán azt is megkockáztathat­juk, hogy — a gyorsuló idő követelményeivel összefüg­gésben — az ő ismeretszer­zési, gyakorlati és végül tel­jes értékű szakemberré válá­si idejük relatíve kevesebb, mint az elzőző nemzedéké, abban az értelemben legalább is, hogy összehasonlíthatatla­nul nagyobb, nem iskolásán értelmezett tananyaggal kell viszonylag gyorsan megbir- kózniok. Igaz, ehhez a ko­rábbinál jobb alapokkal is rendelkeznek: az iskolában sokkal több ismeretet gyűjt- hettek, mint apáik, ám ez természetesen nem pótolhatja a minden munkábalépő nem­zedék számára kötelező mun­kahelyi tanulást, a munka­hely által kölcsönzött kezdő­sebességet. Mindez elegendő ok ar­ra, hogy a fiatalokat fogadó felnőttek felelősségét húzzuk alá. Ebben természetesen még nincs semmi új; az idő­sebb nemzedék mindig fele­lős volt a fiatalokért, mindig vállán nyugodott ez a gond, az őt váltó generációért ér­zett szeretetteljes aggodalom. Mégis, korunkban, ebben a társadalmi és technikai for­radalmak roppant változásai­val terhes korban, sajátos színezetet kap ez a felelősség. Sokkal többrő van szó most, mint olyan korokban, amikor az idő kimért lassúsággal hömpölygött, s a változások emberi mértékkel szinte ész­revehetetlenül, nemzedékeken át halmozódva érlelték a fej­lődés minőségi fordulatait. Az elvont fejtegetések he­lyett a felelősség e hangsúly- változásainak néhány gya­korlati összefüggésére uta­lunk. A fiatalok fogadásakor és a szakmai ismeretek át­adásakor aligha alkalmazha­tó például a jól ismert ,,bez­zeg az én időmben” kezdetű módszer. Korántsem úgy ért­jük ezt, mintha az apák nem­zedékének fájdalmasan korlá tozott lehetőségei, keserű emlékei ne lehetnének tanul­ságosak; csupán azt húzzuk alá, hogy a most munkába­lépő fiatalok szükségképp, törvényszerűen mai mérték­kel mérnek, saját koruk is méreteihez és igényeihez iga­zodnak, nevelőiknek pedig még őket is megelőzve a jö­vő — igen, a következő ez­redév — mércéjét alkalmaz­va kell közelíteni hozzájuk. Mindez nemcsak, sőt nem is elsősorban a szakmai is­meretek átadására vonatko­zik. Sókkal fontosabb ennél az a morális aranyalap, amit a pályakezdő fiataloknak a munkahely köznapi atmosz­férájában átadhatunk. Azt is mondhatnék: a munkahelyek mai valósága, morális szint­je a jövővel, a jövő igényes­ségével szembesítődik, ami­kor a fiatalok a felnőtté vá­lás útján e munkahelyek kü­szöbét átlépik. Egyr© élénkebbé váló közéleti vitatéma az ifjúság; sok végletes nézet ütközik itt. Köztudomású, hogy vannak akik az ifjúsági építőtáborok ásóval, énekelve menetelő idillikus tablóját általánosít­ják, mások pedig az ifjúkori bűnözők, a feltűnésre vadá-j szó hippik és galerik kétség­kívül maroknyi csoportjából vonnak le túlzó következteté­seket. A valóság természete­sen középütt van; az ifjúság egészében nem jó és nem rossz, aminthogy ilyen som­más címke — jóllehet, az idősebb nemzedékek mindig éltek az efféle összegezett ítéletekkel — sosem fedheti a valóságot. Annyi azonban bizonyos, hogy ezeket a fiata­lokat a mi korunk, a mi tár­sadalmi valóságunk nevelte és magatartásukban, gondol­kodásmódjukban kétségkívül van egész sor sajátos vonás. Általában kritikus szelle­műek, a tekintélyt, az érték­kel párhuzamosan tisztelik, szókimondóak, nyíltak. Nevelésünknek, mun­kahelyi fogadtatásuknak is e tulajdonságokhoz kell iga­zodni. Nyílt szó, egyértelmű, bíráló szellem, tiszta mun­kahelyi közélet — ez neveli elsősorban az új nemzedéket! Megfeszített küzdelem az árral Nehéz napok a Körösök völgyében Ismét mozgósították a munkásőröket Lezárták a 44-es utat Átvágták a Berettyó gátját Tudósításaink a 3. oldalon Egy százalékkal többet Használt anyagokat is bedolgoznak Helytállnak a távollevőkért Kongresszusi vállalások a járműjavítóban „Az emberek küldtek, hagy mondjam el, felül akarjuk vizsgálni az év elején tett versenyvállalásunkat”, ezek­kel a szavakkal lépett be nemrég Csabai József a jár­műjavító pártirodájába. Az­tán jöttek a többiek illés Jó­zsef, Debreczeni József, — ugyancsak a teherkocsi osz­tályról, Dobos László, Asz­talos Ferenc a megmunká­lóktól, Balogh István és De­ák László a személykocsi osztályról, Havas Géza a kar­bantartóktól, Szabados Bé­la pedig a mozdonyosztály­ról érkezett a javaslattal: Segítsük minél hathatósab­ban az árvízkárosultakat. A műhelyekben kezdték ,A kezdeményezések, az öt­letek szaporodtak. Az üzem dolgozói összesen csaknem 140 ezer forintot gyűjtöttek össze és már el is küldték az árvízsújtotita vidékek la­kóinak. a szervezést a szoci­alista brigádok végezték. Így került sor az utóbbi napok­ban — az ő javaslatukra — pártcsoport és szakszervezeti tanácskozásokra is. Kovácsok módjára A szolnoki járműjavító üzem szocialista brigádjai év elején már tettek vállalá­sokat, az éves tervük túltel­jesítésére. A most lezajlott tanácskozásokon pedig új ja­vaslatokkal, vállalásokkal ál- tak elő. Mindenekelőtt azzal, hogy a rendkívüli helyzetre való tekintettel az üzemben maradottak álljanak helyt azokért is, — a csaknem 300 emberért — akik az ország különböző pontjain a gáta­kat védik. Ezt a javaslatot mindenki azonnal elfogadta, így számolhatnak most be a júniusi taggyűléseken önma­guknak és egymásnak arról, hogy a jelentős munkáskéz kiesés ellenére is 102.9 szá­zalékra teljesített« az üzem az év első öt hónapjára eső tíarabszámos tervét, A vasa­sokhoz méltó teljesítés mel­lett a tanácskozásokon újabb, pótvállalásokat is tettek. Az egy százalékért A mozdonyasztáíy dolgo­zói — csatlakozva az orszá­gos felhíváshoz is — a ga­ranciális költségek három százalékos csökkentését vál­lalták. Ez mozdonyonként körülbelül 12 ezer forint megtakarítást jelent. A tehet- és személykocsi osztályról az összesített vál­lalás ez: 130 köbméter bon­tott faanyagot használnak fel, ennyi újat takarítanak meg. ez sem lesz könnyű, mert csaknem készer ennyi anyagot kell átválogatni ah­hoz. hogy a 130 köbméter használható deszkát megta­lálják. Egy százalékkal csök­kentik a tavalyihoz mérten a sélejtet is az osztályon. A megmunkáló osztály, — ahol alkatrészeket állítanak elő, tervének 3 százalékos túlteljesítését vállalta, ök is sokat dolgoznak használt anyagból, összesen mintegy 22 tonna régi vasanyagot használnak fel új helyett. A karbantartók is egy százalé­kos költségcsökkentésre tet­tek vállalást. Az ötvenhat emberrel dolgozó mérlegmü- hely se marad ki a vállalás­ból. Egy darab 30 tonnás vá" gányhíd-mérleget készítenek terven felül. Társadalmi munkát is Az üzem különböző osztá­lyain több mint hatezer óra társadalmi munkát is vállal­tak. a röpgyűlések, tanácsko­zások résztvevői. Csak a moz_ donyosztályiak többet vállal­tak most, mint amennyit ta­valy az egész üzem teljesí­tett a Tisza-ligetben. A szol­noki járműjavító dolgozói méltón vasas hírnevükhöz helytállnak. Egvrészük a gá­ton munkásőrként, katona­ként, többségük az üzemben a munkában. Azt mondják az üzem ve­zetői, nekik mindeddig kevés dolguk volt, mert csak ösz- szesíteniük kellett azokat a vállalásokat, amelyeket a 184 szocialista brigád tett. Nehéz lesz viszont a feltételeket biztosiam ah­hoz, hogy a brigádok, amit el­határoztak véghez is vihes­sék, de minden erejükkel ezen mukálkodnak. Mert olyannak ismerte meg a me­gye a járműs kovácsokat, hogy amit együtt elhatároz­nak, annak megvalósításában nem ismernek lehetetlent. B. E. Budapestre érkezett Franz Jonas, az Osztrák Köz­társaság elnöke Losanczi Pálnak, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására hét­főn délben hivatalos látoga­tásra Magyarországra érke­zett Franz Jonas, az Osztrák Köztársaság elnöke. Az osztrák államelnök kí­séretében Budapestre érke­zett dr. Rudolf Kirchschlä­ger külügyminiszter, — dr. Kari Trescher kabi­net-igazgató, — dr. Claus Winterstein nagykövet, pro­tokoll főnök, dr. Georg Schlumberger követ, dr. Rai­mund Truxa ezredes, az el­nök adjutánsa és dr. Josef Bandion kabinettitkár. Az elnököt és kíséretét ün­nepélyesen fogadták a Feri­hegyi repülőtéren, amelyet magyar és osztrák zászlók,, üdvözlő feliratok díszítettek. A betonon díszegység sora­kozott fel csapatzászlóval. A vendégek fogadására megjelent Losoczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke, Fock Je. nő. a Minisztertanács elnöke. Kállai Gyula, az országgyű­lés elnöke, Kisházi Ödön. az Elnöki Tanács helyettes elnö­ke. Péter János külügymi­niszter, dr. Bíró József kül­kereskedelmi miniszter, Czi- nege Lajos vezérezredes, hon­védelmi miniszter, dr. Csa­nádi György közlekedés- és postaügyi miniséter. dr. Hor­gos Gyula kohó- és géoipari miniszter, dr. Lévárdi Ferenc nehézipari minszter. Sarlós István, a fővárosi tanács vb elnöke. Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke hétfőn délután az Or­szágház Munkácsi-termében fogadta Franz Jónást, az Osztrák Köztársaság elnökét. A szívélyes találkozón részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, az Elnö­ki Tanács tagja. Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Péter János külügyminiszter, Kurtán Sándor, a Magyar Népköz- társaság bécsi nagykövete és Esztergályos Ferenc, a kül­ügyminisztérium főosztályve­zetője. » I — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HlREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK - [ Kitüntetett tanács vb elnökök Tegnap délután a megyei tanács vb-elnökének szobájá­ban rövid, de maradandó emlékű eseményre került sor. Fodor Mihály, a megyei ta­nács vb elnöke — néhány megyei és járási tanácsi ve­zető jelenlétében — meleg szavakkal köszöntötte And­rási Vincét, a jászdózsai köz­ségi tanács vb-elnökét, Pug- ner Istvánt, a jászjákóhal- mai vb-elnököt és Bíró Sán­dort, a kétpói vb-elnököt Mindhárman hosszú évekig töltötték be ezt a posztot, erejüket, egészségüket nem kímélve végezték munkájú­Tartományi választások az NSZK- ban — Világcsúcs a világűrben (KÜLPOLITIJ ;áI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) Icát. Olyan feladatoknak vol­tak részesei, mint a mező- gazdaság szocialista átszerve­zése. a termelőszövetkezetek megerősítése, a szocializmus építése. A tegnapi kis ünnepségen Fodor Mihály átadta Andrá­si Vincének és Pugner Ist- vánnak érdemeik elismerése­ként nyugállományba vonu­lásuk alkalmából a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa ál­tal adományozóit „Munka Érdemrend” ezüst fokozatát és a velejáró pénzjutalmat. Bíró Sándor, aki a kétpói Szabadság Tsz-be került, el­nöki dicséretben részesült és ugyancsak pénzjutalmat ka­pott Bemutató a szülőknek A jászapáti művelődési házban tíz év óta működik zenetanfolyam. A növendé­kek zongorázni, hegedülni és tangóharmonikázni tanulnak. Az oktatást a jászberényi ze­neiskola patronálja. Vasárnap délután ünnepé­lyes bemutató hangversenyt tartottak a tanfolyam nö­vendékei. A nézőtéren helyet foglaló érdeklődők, akiknek többsége a szülök közül ke­rült ki. most győződhettek meg arról, hogy a tanulók mennyit fejlődtek az elmúlt esztendőben. A síneken lelték halálukat Tegnap reggel a Szolnok felé közeledő 1717/a szá­mú személyvonat 6.30 óra­kor Turgony és Fegyvernek között a nyílt pályán elütötte a sínen ülő. s ott elbóbisko­ló Tassi Sára, Kisújszállás, Óváros 39. szám alatti la­kost. A 45 éves, gyenge el­méjű nő a helyszínen meg­halt. Tegnap 15.20 órakor Szol­nok külterületén az Abony felé közlekedő 6715/11. sz. Diesel mozdony elütötte Ba­dar! Kálmán, 52 éves, Szol­nok, Hant utcai lakost, aki a nyílt pályán, szabálytala­nul kerékpárral akart át­haladni a mozdony előtt. A balesetért a szerencsétlenül járt ember a felelős, aki nem vette figyelembe a mozdony jelzését. Olaszország—NSZK a tv-n A Televízió Sportosztálya hétfőn kapta a hírt Mexikó­városból, hogy a FIFA meg­változtatta a vb elődöntőjé­ben az Olaszország—NSZK és a Brazília—Uruguay ta­lálkozó színhelyét. Az Olasz­ország—NSZK mérkőzést játsszák Mexikóvárosban, s arról egyenesbe^ ad közvetí­tést a magyar tv 22.50 órai kezdettel. Ezt a közvetítést csütörtökön délelőtt 10 óra­kor megismétlik, majd csü­törtökön délután 17.30-tól 18 óráig félórás összefoglalót adnak a Guadalajarában le­játszott Brazília—Uruguay találkozóról.

Next

/
Thumbnails
Contents