Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-12 / 109. szám

1970. május 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Díszünnepség Szolnokon (Folytatás az 1. oldalról) lan és nem volt ez oktalan, ezt a negyedszázad bizonyít­ja. De a vágyak egy része csak illúzió maradt- Csakha­mar kiderült, hogy a legyő­zött rabló német fasizmus nem pusztult el teljesen. Marad­ványa újraéledt és új színek­ben, új agresszióra törekszik. A Német Szövetségi Köztár­saságban a bukott politiku­sok — bizonyos mértékben változtatott programmal — élre kerültek, újra meghirdet­ték és ma is hirdetik a re- vans, a visszavágás politiká­ját, az új háborúra való tö­rekvés politikáját. Üj hatalom is jelentkezett világhódító tervekkel, üj or­szág, új hatalom tette hitval­lásává azt, amit nem sikerült valóraváltani a hitleristák­nak. Ez az Amerikai Egyesült Államok, amelynek politikai vezetése negyedszázad alatt nem egyszer vitte az egyéb­ként nagy és hatalmas népet a nemzetközi megvetés, a gyűlölet szégyenébe. Az óceán két partján, a két ag­resszív hatalom — a Német Szövetségi Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok — politikusai nyújtottak egy­másnak kezet, ölelkeztek ,és szövetkeztek egy új háború­ra, Európa és a világ béké­jének felborítására, revansra, világhódító tervekre. Az Amerikai Egyesült Ál­lamok politikusainak még ar­ra is van igénye — és erről ma sem mondtak le —, hogy a II. világháborúban felsza­badult országokban — köztük hazánkban is — visszaperges­sék, visszafordítsák a törté­nelem kerekét, a régi úri vilá­got, királyok, bankárok tőké­sek, földesurak hatalmát állít­sák vissza. Ennek napirenden tartására hozták létre a ha­talmas hírközlő hálózatot, különösen a Szabad Európa rádiót, ahol bukott régi poli­tikusok, hazájukat, de külö­nösen a munkáshatalmat gyűlölő személyiségek a nap minden percében gyűlöletet ökremdeznek az épülő haza és építő népe ellen. S az impe­rialisták igénye fennáll min­dén olyan területre, ahol a klasszikus gyarmatosítás ve­reséget szenvedett, ahonnan ki kellett vonulniuk, ahol a népek saját kezükbe vették felszabadulásuk ügyét. Sok veszélyes és robbanás­sal terhes időszakot vészelt át a világ az elmúlt negyed­század alatt. Ám azaz erő, amely a legnagyobb részt vállalta a hitleri fasizmus szétzúzásából, rendíthetetlen hittel és akarattal, korszerű és minden területen katonai fölényt biztosító fegyverzet­tel és haditechnikai eszkö- eökkel állt, őrt Európa és a világ békéje felett. Európa területéről a háborúk ebben a negyedszázadban kiszorul­tak, de a rajta kívül eső szférákban, Távol-Keleten, Közel-Keleten, az amerikai földrészen, egymás után rob­bantak ki kisebbek, nagyob­bak, helyi jellegűek. De mert Európában sikerült a békét tartóssá tenni, a helyzetet stabilizálni, mindezideig si­került a thermonukleáris há­borút az emberiség feje fe­lől elhárítani. Európában a német kérdés rendezetlensé­gével együtt is viszonylag stabil a helyzet. A Varsói Szerződés tagállamai és fegy­veres erői szilárdan és ébe­ren őrködnek ezen a terüle­ten. Mi, magyarok büszkék vagyunk arra, hogy az 1969- es nagy tavaszi offenzíva — Európa és a világbéke meg­szilárdítása érdekében, a mi országunkból, szeretett fővá­rosunkból indult el. Innen hirdette meg a Varsói Szer­ződés Politikai Tanácskozó Testületé az össz-európai konferenciát, az európai né­pek mainál szorosabb össze­fogásának szükségességét. — örömmel vállaljuk mindazt, ami a tanácskozásnak helyt- adó, országra, népre ebből az emberiség ügyét szolgáló feladatból hárul. Az elmúlt negyedszázad­ban az emberiségre feneke­dé amerikai imperializmus mellé még átmenetileg sem állt oda a hadi szerencse. — Koreában három évig hada­koztak, sok vért veszítettek, de a sikertelen próbálkozás után visszavonulásra kény­szerültek. Vietnamban több mint; öt éve dúl a háború, s az Amerikai Egyesült Álla­mok pozíciója ma Dél-Viet- namban rosszabb, kedvezőt­lenebb. mint amikor a hábo­rút elindították. A várt és ígért győzelem nem született meg és nem is fog soha, pe­dig más több mint 40 ezer amerikai katona halálát is­merik be hivatalosan. Az el­nöki tisztségből lelépő John­son a szégyen enyhítésére meghirdette a helyzet rende­zésének politikáját. De utó­da — Nixon — ezt már ré­gen megsemmisítette. A szé­gyenteljes helyzetből — ami­be hódító politikájuk sodor­ta őket — az amerikai im­perialisták rossz irányban próbálnak kitömi. Éppen a legutóbbi napok egyik leg- szégyenteljesebb lépése az Amerikai Egyesült Államok részéről az, hogy az indokí­nai háborút kiterjesztették a harmadik indokínai ország­ra, Kambodzsára is. — Most már az egész földrajzi kör­zetben lángol a háború. A három országban keresik az amerikai imperialisták tal­puk alá a szilárd talajt. Ám a talaj nem szilárdabb, ha­nem egyre ingoványosabb talpuk alatt, és ez a folya­mat nem fog visszájára for­dulni. A világ dolgozói gyű­lölettel és megvetéssel ítélik el az amerikai imperialisták újabb agresszív lépését, — Kambodzsa elleni hódító tá­madásukat, és ebben a fel­háborodásban a mi magyar dolgozó népünk egyöntetűen osztozik a világ népeivel. Mi is azt valljuk, hogy az ame­rikai imperialistáknak sem Vietnamban, sem Laoszban, sem Kambodzsa földjén sem­mi keresnivalójuk nincs, és a béke helyreállításának egyetlen útja és lehetősége: távozzanak a betolakodók, távozzanak a hódítók. Közel-Keleten az imperia­lizmus és a nemzetközi cio­nizmus pénzén összetákolt és felfegyverzett Izrael mérgezi a légkört, tartja fenn és fo­kozza a háborús feszültséget. Naponként ismétlődnek a terrorbombázások, békés la­kosok, nők, anyák, iskolás gyermekek pusztulnak el a támadás során. Meddig? Ezt kérdezik az emberek. Med­dig merészkedik Izrael? Ez az állam, amelynek pol­gárai békés életre vágytak és vágynak, rövidlátó és ag­resszív politikai vezetésének áldozatává válhat. A törté­nelem kerekét eddig még egyetlen államnak sem sike­rült visszafelé forgatni. Az arab népekét sem lehet. Az arab népek megszabadultak az elmúlt negyedszázadban az angol és francia imperia­listák elnyomásától, megíz­lelték és jónak találták a szabad életet és nem is haj­landók soha többé fejet haj­tani senki előtt, nem haj­landók feladni függetlensé­güket, területi integritásu­kat. És ehhez megvan a kel­lő támasztékuk. Támaszték számukra a szocialista világ- rendszer, támaszték számuk­ra a Szovjetunió, támaszték számukra a szovjet hadsereg és a szocialista világrendszer egyesített fegyveres ereje. Elvtársak! Bonyolult, harcban, küzde­lemben gazdag negyedszázad haladt el felettünk a II. vi­lágháború befejezése óta. De az emberiség nem feledte és nem feledi, hogy mindennek alapozója, indítója a szovjet hadsereg és annak győzelme volt. Ezért köszönti a szocia­lista világ, a haladó emberi­ség tiszta szívvel, hálával és szeretettel a szovjet államot, a szovjet hadsereg győzel­mének negyedszázados év­fordulóján és kíván neki erőt, egészséget, katonai si­kereket — a békéért folyó küzdelemben és hogy ha az ellenség kiprovokálja, föl­dön, levegőben, vízen és víz alatt és a világűrben — a Föld valamennyi térségében. Bátran és bizakodva te­kintünk a már megkezdett második negyedszázad világ- politikai eseményei elé. Elvtársak! Szocialista rendünk szüle­tése a kivívott győzelem egyik gyümölcse, szocialista építőmunkánk: és sikereink sorozata ennek terméke. — Hála és köszönet érte. Hittel, bizakodással, építő tervekkel és békés szándék­kal hatolunk be a második negyedszázadba. Tiszta szív­ből kívánjuk, hogy az embe­riség feje felől — fejünk fe­lől — sikerüljön elhárítani ebben a negyedszázadban is a háború vészterhes fellegét. Tiszta szívből óhajtjuk a békét, részt vállalunk az ér­te folyó küzdelemben, épí­tésben, alkotásban, de ha szükséges, fegyverrel is. Űj barátság jött létre a negyedszázadban, a Szovjet­unió és a felszabadult népek között, a szocializmus lenini eszméjének talaján, amely­nek kovácsolója minden or­szágban a munkásosztály for­radalmi kommunista pártja. Köszöntőm a győztes had­sereget. a Szovjetunió inter­nacionalista hadseregét. Si­kert, békét, győzelmet kívá­nunk neki. Köszöntjük nagy szeretet­tel dolgozó társainkat, mun­kásokat, szövetkezeti parasz­tokat, értelmiségieket, min­denkit, akit pártunk szava lelkesített és lelkesít a szo­cializmus építésének nagy munkájában és terveiben. Negyedszázadon keresztül megnyertük a békét, ha erő­sek leszünk, ha a lenini esz­mékhez hűen küzdünk, ha a kialakult barátságot tovább erősítjük, megnyerjük a má­sikat is­Éljen és erősödjön a szo­cialista világtábor egysége. Éljen és erősödjön a kom­munista világmozgalom! Éljen és erősödjön a szov­jet—magyar barátság! Éljen a béke! Nyikolaj Jefimovics Tyimofejev felszólalása — Huszonöt év telt el a német fasizmus felett aratott győzelem óta. Ez a győzelem az egész emberiséget fenye­gető szörnyű veszedelem, a német fasizmus végét jelen­tette. Ugyanakkor ez a győ­zelem a haladó társadalmi rendszer, a szocializmus és a leninizmus győzelme volt — mondotta többek között Tyi­mofejev alezredes, majd így folytatta: — Bárhogy is igyekeznek a nyugati propagandisták el­hallgatni a szovjet nép sze­repét a győzelemben, bárhogy hamisítják is meg a második világháború egész történetét, az igazság igazság marad: a Vermacht gerincét csak a Vö­rös Hadsereg tudta megtömi, a háborúban a legnagyobb veszteségeket a Szovjetunió szenvedte, a fasiszta hadosz­tályok döntő többségét a szovjet fronton verték szét. — A szovjet fegyveres erők végrehajtva hazájuk védel­mével kapcsolatos misszióju­kat, egy időben elhozták a szabadságot és a függetlensé­get Közép- és Délkelet-Euró- Pa egy sor népének, a ma­gyar népnek is. Ez természe­tes. mivel a Szovjet Hadse­reget a lenini internaciona­lista eszmék szellemében ne­velték és nevelik. Tyimofejev alezredes ez­után köszönetét mondott Szolnok város, Szolnok me­gye lakóinak a kedves meg­emlékezésekért, hogy a Győze­lem Napját megyénk lakói is magukénak tekintik. A díszünnepség résztvevői ezután táviratot küldtek az Országos Béketanács Elnök­ségének, amelyben felhábo­rodásukat és tiltakozásukat fejezték ki az Amerikai Egyesült Államok indokínai intervenciója és a Vietnami Demokratikus Köztársaság ismételt terrorbombázása el­len. Ezután a katonái főiskolák harmadik országos művészeti bemutatójának résztvevői ad­tak ünnepi műsort­Katonai főiskolák fesztiválja Szolnokon Szombaton és vasárnap másodszor rendezték meg Szolnokon a katonai főisko­lák országos művészeti be­mutatóját. Erről hadd szóljon először a patrióta. Szolnok leendő nagyvárosi rangjához annyira hozzátar­tozik, hogy — a gazdasági alap terebélyesedése melleti — minél több országos, kul­turális eseménynek adjon hajlékot — hogy enélkül so­sem is lenne Szolnok nagy­város. A civilizáltsági mu­tatók ugyanis csak alapot jelenthetnek, hiszen a szel­lemi vérkeringés trombózisa bármely felhőkarcolókból épült metropolist „lakódobo- zokká” devalválhatja. Erre van példa­Szolnok egyre inkább részt vállal a szocialista kultúra általános egészének ápolásá­ban. E nagyon lényeglátó és üdvös, gondolat jegyében rendezték meg, immár má­sodszor a Tisza partján, a katonai főiskolák országos művészeti bemutatóját. Sor­rendben, ez volt a harmadik katonaművész fesztivál. (Nem tudom miért idegen­kedünk a fesztinde fogalom­tól és velejáróitól. Mégis csak fesztivál volt ez...) A katonafiatalok — egy­némely műsorra a katona- művészek jelszót is méltán használhatjuk — több napos vetélkedője igen nívós volt. hogy stílszerűek legyünk, hadat viselt a dilettantiz­mussal szemben. (Sajnálatos, hogy rendezvénysorozat közhírlelése nagyon gyenge volt, már, már a zártkörű­ség határát súrolta.) A résztvevő katonai főis­kolák mindegyike — Kos­suth Lajos Katonai Főiskola, Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola, a Központi Tiszt- helyettesi Iskola és a Kilián György Repülő Műszaki Fő­iskola — kilencven perces szerkesztett műsort mutatott be. Általánosságban jellem­ző a műsorok színvonalának emelkedése, — és ezúttal nemcsak n csúcsokra gondo­lunk. amelyek hivatásos együttesektől is szép telje­sítménynek számítottak vol­na. Legfeljebb az egyes shaw műsorok létjogosultsá­gát kérdőjelezném meg (konzervatív lennék?) azzal a dilemmával, hogy vajon vűsített műsorok (nem re- vűsített műsorok (nem re vükre gondolok) mennyiben hordozói kultúrpolitikai cél­kitűzéseinknek? A műsorok kiemelkedő együttesei voltak: a Kilián György Repülő Műszaki Fő­iskola irodalmi színpada, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola néptánc csoportja és irodalmi paródiái, Kertész László, a Kossuth Lajos Ka­tonai Főiskola növendéke. a Központi Tiszthelyettesi Is­kola férfikara. Tegnap délután a Győze­lem Napja és a Katonai Fő­iskolák III. Országos Művé­szeti Bemutatója alkalmából fogadás volt a fegyveres erők szolnoki klubjában. A fogadáson megjelentek; Csáki István, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Fodor Mihály a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke, Horváth János vezérőrnagy, Q megyei párt-végrehajtóbizottság tag­jai, a városi pártbizottság. a városi tanács vezetői, a me­gyei- és városi társadalmi szervek vezetői, képviselői. Brassói Tivadar ezredes köszöntő szavai után Halász Antal ezredes adtn ét a mű­vészeti bemutatón résztvevő, jól szereplő csoportoknak, szólistáknak a rendezvény oklevelét, emlékplakettjét. A város vezető; nevében Csorna Kálmán, a városi ta­nács vb-elnöke köszöntötte a katonai főiskolák művészeti bemutatójának a résztvevőit és átadta a katonai intéze­tek képviselőinek a város emlékplakettjét. — ti — Budapest hullámhosszán „Tavasz Európában" A rádió, a győzelem 25. évfordulóját különleges, monstre műsorral ünnepelte. Három órán keresztül hall­gathattuk keleti és nyugati szemtanúk, hősök és egysze­rű emberek emlékezéseit, nyilatkozatát. Hasonló műsorral még nem igen találkoztunk, így tudjuk becsülni azt a hatal­mas és eredményes munkát, melyet Boros János végzett, aki egy személy ben írója, szerkesztője és rendezője volt ennek a műsornak. Vál­tozatos. meggyőző és a bé­kéért szóló, úgy, hogy nem­csak a múltról, az emlékek­ről beszél — bár azok is a mára utalók. — de össze­köti jelenünket az eltelt 25 évvel. Megrendítőek a kora­beli hangfelvételek, a parti­zánok dalai, azok az emlé­kek. melyeket most újra hallva, a kor valójában je­lenik meg előttünk. Külföldi újságírók. 15 or­szág rádiós tudósítói működ­tek közre. És több mint 40 munkatárs köztük közel 20 kiváló színészünk Szokatla­nul hosszú, ám mégis lebi­lincselő volt ez az adás, nem bánta meg, aki végighallgat­ta. „A Költő az életért beszél..." Ez a vasárnap késődélutá­ni műsor is. melyet Papp Zoltán szerkesztett és Tö­rök Tamás rendezett, a Győzelem napját ünnepelte. Versek és versszerű pró­za, egy abszurd ízű. de na­gyon ideillő drámarészlet, majd egy képletes furcsa já­ték. így lehet összefoglalni. Jevgenyij Vinokurov mell­bevágó verse indít. majd Marcello Venturi 44 nyará­ról szóló, döbbenetesen egy­szerű művét halljuk a pa­rasztról, a feleségét megkí­vánó németről, családi tra­gédiájáról. Mert én. mert te, mert mi voltunk az a pa­raszt — mondja Venturi. Wolfgang Borchert drámá­jából hallhattunk egy rész­letet a német őrmeserről. aki a háború után vissza akarja adni a felelősséget a tizenegy halottért — akikért ő felelt — az ezredesnek. ..meit az ezrek között mit számít ez a tizenegy”. (Gre- guss Zoltán az ezredes szeré­pében nyújt emlékezetes ala­kítást.) Majd versek és filozofikus hangvételű történetek, nagy emberek gondolatai Beauvo- irtól Bertrand Russelig. Uy- lvés Gyulától Déry Tiborig. És közben Kazys Saja kü­lönös. drámai elbeszélésének rádióváltozata. Egy képlet a fasizmusról. S mindez így indítva: egy először hétköznapinak látszó vonat, hétköznapi emberek­kel, s a történet is ígv in­dul. mint egv krimi.. Para­dox, de hátborzongatóan szellemes, ahogy ez a vonat, a vonatot vezető őrült, s a vonaton ülők — a tömeg — átalakulnak nagyhangon handabandázó „egységgé”. Kitűnő ötlet volt a szer­kesztőtől ezt a novellát — melvnek egyértelmű megér­tése egyébként. énnen az elvont utalások miatt. elég nehéz — ebben a háború el­lenes összeállításban szere­peltetni. A hallgató könnyen megtalálta az utat rejtett ér­tékeihez. ígv válhatott ez a novella a műsor gerincévé, meghatározva a kitűnő össze­állítás alapvető mondaniva­lóját. — (römböczky — „Pihen a komp, kikötötték...’*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents