Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-09 / 107. szám

1970. május 9. Győzött igaz ügyünk! A FEHÉR KÓR Karel Capek drámájának Ív-változata Zsukov marsall emlékirataiból Egy nap múlva. április 18-an küldte meg a főha­diszállás direktíváját az I. Ukrán és a 2. Belorusz Frontnak a megváltozott fel­adatokról: Konyevnek a 3. gárda-harckocsi hadseregggel délről Zossenen át Berlin felé kellett támadnia, a 4. gárda-harckocsihadsereggel el kellett érnie Potsdam kör­zetét. Rokosszovszki j elé pedig azt a feladatot állította, hogy gyorsítsa meg az oderai át­kelést. erőinek egy részével pedig Berlint északról meg­kerülve támadjon. Április 17-én reggeltől a front egész arcvonalszaka- szón elkeseredett ütközetek bontakoztak ki. s az ellen­ség szívósan védekezett. De mivel a harckocsihadseregek az összfegyvernemi hadsere­gekkel együttműködve több szakaszon áttörték a seelowi magaslaton húzódó védel­met. este az ellenség meg­kezdte a visszavonulást. Áp­rilis 18-ání reggelre elfog­laltuk a seelowi magaslato­kat. Ezután már valamennyi harckocsi -magasabbegységet széles arcvonalon bevetet­tük az ütközetbe. Az április 16-i és 17-i. de •á későbbi harcok idején is ismét és ismét elemeztem a íront hadműveleti felépíté­sét. hogy biztos legyek ben­ne, nem követtünk-e el olyan hibát, amely a hadművelet .kudarcához vezetne. ' Nem találtam hibát. De be kell ismernem, volt egy mulasztásunk, amely egy­két nappal késleltette a har­cászati mélység áttörését. 1 A hadrjiűvelet előkészítése során ugyanis nem vettük kellőképp figyelembe a bo­nyolult terepviszonyokat a seelowi magaslatok körzeté­ben, ahol az ellenség nehe­zen leküzdhető védelmet szervezett. Az ellenség, 10— 12 kilométerre megindulási terepszakaszainktól jól beás­na (különösen a magaslatok [túlsó lejtőin) megőrizhette élőerőit és technikai esz­közeit tüzérségi és légi csa­pásainktól. Az is igaz, hogy a berlini hadműveletet rend­kívül rövid idő alatt kellett előkészítenünk, de ez nem szolgálhat mentségül. * A mulasztásért elsősorban engem terhel a felelősség. Gondolom, ha a nyilvános­ság előtt nem is. de maguk­ban azért az illető hadsereg­parancsnokok is érzik a fe­lelősséget a seelowi magas­latok elfoglalásának gyenge előkészítéséért. A tüzérségi támadás megtervezése során számolni kellett volna az el­lenséges védelem megsem­misítésének e nehézségeivel az adott körzetben. Ha most, solí-sok év elteltével elgon­dolkodom a berlini hadmű­velet tervén, arra a követ­keztetésre jutok, hogy némi­leg másképp is szét lehetett volna zúzni a berlini csopor­tosítást és a várost elfog­lalni. Természetesen most, ami­kor már minden nagyon is világos, könnyebb elméleti­leg felépíteni a hadászati tervet, mint akkor, amikor gyakorlatilag kellett megol­dani a ..több ismeretlenű egyenletet”. Április 20-án, a hadmű­velet ötödik napján, a V. I. Kuznyecov 3. csapásmérő hadseregéhez tartozó 79. lö­vészhadtest nehéz tüzérsége lőni kezdte Berlini Megin­dult a fasiszta Németország fővárosa elleni történelmi 1 jelentőségű roham. Ugyanak­kor a 47. hadsereg 30. gár­da ágyús dandárénak I. osz­tálya is össztüzet lőtt a né­met fővárosra. Április 21-én a 3. csapás­mérő hadsereg, a 2. gárda- harckocsihadsereg, a 47. had­sereg és az 5. csanásmérő hadsereg egységei betörtek Berlinbe és felvették a har­cot a városban. A 61. had­sereg. az -I. Lengyel Hadse­reg... és a front más maga­sabb egységei gyors ütem­ben törtek az Elba felé, ahol találkozniuk kellett a szö­vetségesekkel. Április 23—24-én az I. Be­lorusz Front csapatai szét­verték a hitleristákat a Ber­lin központjába vezető uta­kon. A város déli részében harcba léptek az I. Ukrán Front 3 harckocsihadseregé­nek egységei is. Amikor a front csapatai betörtek a városba, néhány kerületben már gyengébb volt a védelem, mivel a berlini helyőrség egy részét a német hadvezetés koráb­ban átdobta a seelowi ma­gaslatok megerősítésére. Csa­pataink gyorsan rátaláltak e kerületekre és manőverezve megkerülték a fő ellenállási gócokat. A város központja felé ha­ladva azonban egyre szívó- sabb ellenállásba ütköztünk. Mindkét részről elkesere­detten küzdöttek. Az ellen­ség védelme erős volt A né­metek kihasználták a váro­suk nyújtotta előnyöket. Az emeletes épületek, a vastag falak, a földalatti átjárókkal összekötött óvóhelyek és pin­cék fontos szerepet játszot­tak. Ezeken az utakon a né­metek átjuthattak az egyik háztömbből a másikba, sőt csapataink hátába is kerül­hettek. A Berlint két részre osztó, magas betonpartokkal szegé­lyezett Spree körülvette a város központjában álló kor­mányépületeket. Itt minden házat szívósan védtek, gyak­ran zászlóaljnyi erővel. Éjjel-nappal támadtunk. Minden erőfeszítésünk arra irányult, hogy a németek ne tudjiyc védelmüket új tám­pontokba megszervezni. A hadseregek harcrendjét mé­lyen lépcsőztük. Nappal az első. éjszaka a második lép­csők támadtak; A Berlint támadó vala­mennyi hadsereg számára jó előre kijelöltük a támadási sávokat. Az egységek és al­egységek részére pontosan meghatároztuk az utcákat, tereket, objektumokat. Az utcai harcok látszólagos ká­osza mögött jól felépített, kellően átgondolt rendszer állt. A pusztító tűz fedezete alatt foglaltuk el a város fő objektumait. A Berlin központi részei­ben vívott harcok oroszlán- része a valamennyi fegyver­nemből szervezett roham­csoportokra és osztagokra há­rult. A front egész arcvonalsza­kaszán a tüzérség és a repü­lőerők tömeges csapásaival támogattuk a gyalogság és a harckocsik rohamait. 11 ezer különféle űrméretű löveg meghatározott időközökben egyszerre nyitott tüzet. Ápri­lis 21-től május 2-ig közel 1 millió 800 ezer lövést adott le tüzérségünk a városra, összesen több mint 36 ezer tonna acél zúdult a város vé­delmi rendszerére. A berlini harcok harmadik napján a Sziléziai pályaud­varon megjelentek a speciális vágányokra állított ostrom­ágyúink, s ötszázkilós löve­dékeiket a város központjára zúdították. A berlini védelmet porrá zúztuk. A berlini ütközet forduló­ponthoz érkezett. Május 1-re valamennyien végezni akar­tunk a berlini csoportosítás­sal. Az ellenség, bár már vé­gét járta. tartotta magát, vé­dett minden házat és pincét, minden emeletet és háztetőt. E fantasztikus ellenállás ellenére harcosaink egyik la­kótömböt a másik után fog­lalták el. Kuznyecov, Berza­rin, Bogdanov, Katukov és Csuikov tábornokok csapatai egyre közelebb kerültek Ber­lin szívéhez. 1945. április 30. emlékeze­tes nap a szovjet nép számá­ra és a fasiszta Németország­gal vívott ^harcának a törté­netében. Ezen a. napon» M óra 25 perckor a 3. csapásmérő had­sereg csapatai elfoglalták a Reichstag nagy részét. A Reichstagért igen véres csata folyt. A hozzá vezető utcákat erős épületek fedez­ték, amelyeket szervesen be­kapcsoltak a berlini véde­lem közponai, kilencedik szektorába. A Reichstag kör­nyékét fanatikus SS-egysé- gek védték, mintegy 6000 em­ber. harckocsikkal, roham- lövegekkel és tüzérséggel el­látva. A Reichstagot a megerősí­tett 150. „Idricki” hadosztály rohamozta meg egy tapasz­talt tábornok, V. M. Satilov, a Szovjetunió Hőse irányítá­sával. E hadosztályt a had­sereg 23. harckocsidandára és más egységei támogatták. E történelmi jelentőségű roha­mot személyesem figyelte Kuznyecov hadseregparancs­nok, aki állandó összekötte­tésben volt velem. Április 30-án 15 óra körül . felhívott harcálláspontomon és örömmel jelentette: —"Vörös zászló leng a Rei- chstagon! Hurrá, marsall elv­társi — Drága Vasailij Ivano- vics — feleltem —, szívből gratulálok neked és vala­mennyi katonádnak e nagy­szerű győzelemhez. Ezt a tör­ténelmi jelentőségű tettet so­ha nem felejti el a szovjet nép. És mi a helyzet a Rei- chstagban? — A felső emeletek néhány szegletében és a pincében még harcolunk — jelentette Kuznyecov. Május 1-én este a megma­radt 1500 német megadta magát. Teljesen megtisztítot­tuk a Reichstagot az ellen­ségtől. A Reichstag parancsnoká­vá a 150. hadosztály egyik ezredparancsnokát, Fjodor Matvejevics Zincsenkót ne­vezték ki. Berlinért életre-halálra folyt a harc. Hazánk távoli tájairól. Moszkvából, a hős Sztálingrádból és Leningrád- ból, Ukrajnából, Belorussziá­ból, a Baltikumból, a Kauká- zuson-túlról, s a többi köz­társaságból jöttek idáig har­cosaink, hogy leszámoljanak azokkal, akik hazánk szabad­ságára törtek. Sokuknak még be sem hegedt az előző har­cokban kapott sebük. A se­besültek sem hagyták el so­rainkat- Mindenki tört előre. Mintha nem is négy éve foly­na a háború: mindenkiben lángolt a lelkesedés, hogy ott legyen a nagy pillanatnál, amikor győzelmi zászló leng Berlin fölött. Lelkesedés és kitartás ha­totta át harcosainkat. Hadsere­günk érettsége, a háború ide­jén megtett fejlődése tükrö­ződött a berlini ütközetben. A katonák, tiszthelyettesek, tisztek és tábornokok alkotó szelleme, határozottsága és bátor odaadása nyilvánult meg a berlini hadműveletben. Pártunk nevelte őket a Nagy Honvédő Háborúban tapasz­talt harcosokká, kiváló kato­nákká, s e tapasztalat és tu­dás talaján fejlődött hadmű­vészetünk. Mennyi gondolat fordult meg a fejünkben azokban a boldog percekben! Emlékeztünk a Moszkva alatti súlyos ütkö­zetre. amelyben csapataink hősiesen helytállva nem en­gedték be az ellenséget fővá­rosunkba, magunk előtt lát­tuk Sztálingrád be nem hó­doló romjait, a súlyos ost­romot álló hős Leningrádot és Szevasztopolt, amint egy­más után " veri vissza a dü­hödt hitlerista csapatok ro­hamait. Emlékeztünk a kurszki győzelemre, lerom­bolt falvaink és városaink ez­rére, a háború szörnyűségeit bátran viselő népünkre, s azokra, akik a fasiszta hor­dák áldozataivá váltak. És most, utunk végén, lát­tuk, hogy népünk szenvedé­sei, áldozatai nem voltak hí/ bavalók — porrá zúztuk a fasiszta Németországot, győ­zött i&az ügyünk!. Veszélyes kór terjed a vi-* lágon. Ragályos, minden 50 év körüli ember megkapja. Márványrideg, fehér folt je­lentkezik a testen — telje­sen érzéketlen — aki meg­kapta, menthetetlen. Ez az alaphelyzet, ebből a feltételezésből indította a világhírű cseh író Karel Ca­pek (1890—1938) A fehér kór című drámáját. Milyen betegség is a fe­hér kór. azonkívül, hogy ha­lálos, — és mikor is pusztí­tott? Az író 1937-ben alkotta drámáját, nincs egyetlen év­szám, időhatározó-utalás a cselekmény korabeliségére, de a tv-változat első 5 perce utón. már mindent tudunk. ... 1933 januárjában Hin- denburg elnök Hitlert nevez­te ki birodalmi kancellár­nak... Egy hónap sem telt már, égett a birodalmi gyű­lés épülete, a Reichstag... Márciusban letartóztatták Ernst Thälmannt. törvényen- kívül helyezték a kommu­nista pártot... Menekül Einstein, Brecht, Heinrich és Thomas Mann, Feuchtwan- ger, Arnold Zweig Re­marque, — a német nép nagy gondolkodói... A Füh­ler meghirdeti a Drang nach Osten politikát, a keletre tör­ténő terjeszkedés elvét, kilép a népszövetségből, követeli a versaillesi békeszerződés katonai vonatkozásainak el­törlését ... 1936-ban már a spanyol népet irtja a hír­hedt Condor-légió... A második világháború ámya ott van már Európa felett. A Capek dráma jel­képrendszerében a háború az iszonyatos kór, a fehér halál. Az 1930-as évek Eu­rópájának tragédiája bonta­kozik ki egy titokzatos be­tegség ürügyén. Gálén doktor, a Capek-i magányos hős. megtalálja a járvány. a fehér kór ellen­szerét, de visszautasítja, hogy olyanokat is gyógyítson, akik megakadályozhatnák, de nem akadályozzák meg a pusztító háborút. Magányosan harcol a gaz­dagság, a hatalom — Krüg báró (mennyire Kruppmak hangzik a név ebben a kö­zegben) — és a Marsall (Ca­pek nem írhatott Führert. a német diplomácia így is til­takozott) ellen; kényszeríteni akarja őket, ne gyártsanak tankokat, fegyvereket, illet­ve állítsák meg a háború ré­mét. Naív elképzelés? a főhős, Gálén doktor megközelítésé­ből igen. — de félelmetes drámai helyzet ahhoz, hogy az író elmondja a vélemé­nyét az élet és halál, a há­ború és a béke kérdéséről. Vitatható a dráma eszmei­ségének néhány következte­tése, nemcsak a valószínűtlen konfliktusból adódóan, ha­nem azért is, mert Capek a háborút kívánó sokaság és a békét akaró megszállott har­cát mutatja. — és ez így nem igaz, — de gondoljuk meg: a fasiszta diktátort tá­mogatták a megtévesztett tömegek. S éppen ez a fa­siszta csőcselék pusztítja el Gálén doktort, a fehér kórt leküzdő gyógyszerével együtt. (Amikor a tudós meghal, a Marsall, a diktátor — mivel ő maga is megkapta a fehér kórt — már beleegyezett volna, hogy megálljt paran­csoljon csapatainak. A há­borúra fanatizált tömeg azonban erről nem tud, agyonverik az orvost.) Capek nagy, megszívlelen­dő igazságot mond ki... Em­lékezünk, abból indult, hogy a fehér kórt mindenki meg­kaphatja, s aki megkapta, a titokzatos gyógyszer nélkül menthetetlen. A háborús tömegben már ott a fehér kór. Gyógyszer nélkül elpusztulnak. A Ca­pek-i végkövetkeztetés: ' a háború kirobbantói, viselői önmagukat is elpusztítják. A televízió Donner Pál fordításában mutatja be a dráma képi változatát. Don­ner. a prágai rádió magyar adásának antifasiszta szer­kesztője volt. a náci támadás megindulásakor öngyilkos­ságot követett el. A tv az alapműhöz mél­tóan mutatja be doktor Gá­lén reménytelen küzdelmét, és a fasizmus hordozóinak embertelen lelki-hadi tusáj át A rettenetes narrátorok — három emberszörny a fe­liér kór betegei közül; vi­gyázzunk, ids gyerekek ne nézzék a drámát — Tamássy Zdenkó zenéjével. Raics Ist­ván verseivel kötik össze a cselekményt. A színészgárda néhány ki­emelkedő alakítással örven­deztet meg bennünket: dr. Gálén Sinkó László. Sigélius tanácsos Tomanek Nándor, a Marsall Bessenyei Ferenc... A rendező, Nemere László, a tv-változat készítője, Aczél János segítségével mindent elkövetett, hogy Capek jel- képrendszere jól érvényesül­jön. a legegyszerűbb meg-' oldásokat alkalmazta, siker­rel. A drámát vasárnap este mutatja be a televízió. Mi adja az aktualitását? Köny- nyen meglelhetjük az iro­dalmi értékén kívüli oko­kat is... A ma reggeli újságokban olvastam, hogy a 4. ameri­kai gyalogos hadosztály hat zásizlóalját, a 101. hadosztály és a 22. gyalogos hadosztály katonáit tégi úton az indo­kínai hadműveleti terüle­tekre szállították. — ti — Rejtekhely az Elbán Szöveg: Cs. Horváth Tibor Raja? Gugi Sándor , Az i uc/ó eióués/írésF HOSSZÚ HÓNAPOXar/űé. HVEl. VÉGRE MéG/E EL-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents