Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-08 / 106. szám

1970. május 8; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Győzött igaz ügyünk! Zsukov marsall emlékirataiból* Most pedig szeretném bi­zonyos mértékben felidézni, hogyan folyt le a történelmi jelentőségű berlini hadmű­velet. Két nappal támadásunk kezdete előtt az egész arc- vonalon folyt a felderítés. Harminckét lövészzászlóalj erejű felderítő osztag áp­rilis 14-én és 15-én harci vállalkozások során pontosí­totta az ellenséges védelem tűzrendszerét, csoportosítá­sait, a védőövek erős és gyenge pontjait. A harcfelderítések más célt is szolgáltak. Számunk­ra kedvező volt, ha a néme­tek minél nagyobb erőket és minél több technikát vonnak a peremvonalba» hogy az április 16-i támadásunkat bevezető tüzérségi előkészí­tés során a front egész tü­zérségének a tüzét rájuk zú­díthassuk. Az április 14-i és 15-1 felderítéseket a nehéz­tüzérség erős tüzével támo­gattuk. Az ellenség ezt az erős harcfelderítést támadásunk kezdetének vélte. Megelége­déssel tapasztaltuk, hogy fel. derítő osztagaink néhány német egységet kiszorítottak állásaikból, s támadásuk el­hárításába bekapcsolódott csaknem az egész német tü­zérség. Elértük, amire számítot­tunk. Az ellenség sietve a második állásba vonta tar­talékait. Csapataink azonban megálltak és megerődítették az élért terepszakaszokat. Ez megzavarta az ellenség pa­rancsnokságát. Mint később kiderült, valamelyik német parancsnok úgy vélte, hogy támadásaink kudarcba ful­ladt. A háború folyamán az el­lenség megszokta, hogy az áttörés előtti tűzelőkészítést rendszerint reggel kezdjük, mivel a harckocsik és a gya­logság rohama világosban si­keres. Az ellenség tehát ezért nem várta az éjszakai roha­mot. Ezt a helyzetet használ­tuk ki. Késő éjjel, néhány órával a tüzérségi és légi előkészí­tés kezdete előtt elindultam Csujkov tábornok 8. gárda­hadseregének figyelőpont­jára. Éjjel 3 óra volt. Minde­nütt még egyszer ellenőriz­ték a készenlétet. Minden gondosan és nyugodtan folyt, de nyomát sem láttam az önteltségnek, vagy az ellen­ség lebecsülésének. A had­sereg annak tudatában ké­szült föl feladatára. hogy erős, tapasztalt és szívós el­lenséggel kell megütköznie. Másfél óra múlva befejez­tük ellenőrzésünket. A tü­zérségi előkészítés kezdetét reggel öt órára tettük. Az óramutató soha nem ván- szorgott olyan lassan- mint akkor. Hogy valamivel el­üssük a hátralévő 15 percet. Valamennyien ittunk egy jó erős forró teát, amelyet ott az óvóhelyen egy kislány készített. Emlékszem, neve nem valami oroszosán hang­zott : Margónak hívták. Csendben teáztunk, minden, kit lekötöttek a saját gon­dolatai. Pontosan három perccel a tüzérségi előkészítés kezdete előtt elhagvtuk az óvóhelyet s elfoglaltuk helyünket a figyelőponton, amelyet igen körültekintően rendezte tett be a műszaki főnök. A figyelőből nappal be lehetett látni az egész Ode- ramenti terepet. Most vi­szont hajnali köd volt. Rá­pillantottam az órámra: pon­tosan öt óra volt. S ebben 0 pillanatban több ezer löveg, aknavető és „Ka. tyusa” dördülése reszkettette meg a levegőt, majd kisvár­tatva becsapódó gránátjaik mozgatták meg 0 földet A levegőben bombázóink .mo­torjai zúgtak. Az első másodpercekben az ellenség felől néhánv gépnuska sorozat hangzott, majd minden elcsendesedett. Ügy tűnt, senki nem maradt életben, a félórás roppant erejű tüzérségi tűz után, mivel az ellenség részéről egyetlen lövés sem dördült el, ami a védelmi rendszer teljes elfojtásét és szétzilá­lását tanúsította, megindult az általános roham. Az égboltra ezernyi, kü­lönféle színű rakéta kúszott fel. E jel után 140, kétszáz méterenként elhelyezett fényszóró gyulladt ki. 100 milliárdnál több gyertyafény világította be a harcteret, edvakítva az ellenséget és ki. szakítva a sötétségből harc­kocsijaink és gyalogságunk rohamának objektumait Ez a kép oly erős hatással'volt rám, amelyhez foghatót éle­temben soha nem tapasztal­tam. A tüzérség fokozta tüzét. Az együttműködésben táma­dó gyalogságot és harckocsi­kat erős kétszeres tűzhenger kísérte. Mire megvilágoso­dott, csapataink leküzdötték az első állást, s megkezdték a harcot a másodikért. Jóllehet az ellenségnek Berlin körzetében sok repü­lőgépe volt, de a sötétben nem tudta őket hatásosan alkalmazni. Reggelre pedig már rohamozó lépcsőink oly közel álltak az ellenséghez, hogy pilótáik nem merték bombázni elől lévő egysé­geinket, nehogy saját csapa­taikban tegyenek kárt. A hitlerista csapatokat a szó szoros értelmében el­árasztottuk tűzzel és acéllal. Áthatolhatatlain láng- és füst. tenger borította „ harcme­ző a, úgy hogy helyenként még a fényszórók erős su­gara sem tudott áthatolni rajta. Repülőink hullámokban je­lentek meg a harcmező fö­lötti Éjszaka néhány száz bombázó a tüzérség által el nem érhető célokra mért csapást. A többiek reggel és nappal együttműködtek a csapatokkal. Az ütközet első napjaiban s repülőerők több mint 6550 felszállást hajtot­tak végre. Az első napon csak a tü­zérség számára 1 millió 196 ezer lövést terveztünk, a va. lóságban 1 millió 236 ezer lövést adtunk le. Tehát 2450 vagon lövedék, vagy*-* csak­nem 98 ezer tonna acél zú­dult az ellenségre. *r ellen­ség védelmét 8, helyenként 10—12 kilométer mélységben lefogtuk, illetve szétzúztuk. Április 16-án reggel csapataink az egész arc­vonalon, sikeresen nyomul­tak előre. Az ellenség azon­ban ,.magához tért” és ellen­tevékenységbe kezdett a seelowi magaslatok irányá­ból. Berlin felől pedig meg. jelentek első bombázó cso­portjai. És minél jobban megközelítették csapataink a seelowi magaslatokat, an­nál inkább fokozódott az el­lenség ellenállása. Ezek a magaslatok ural­kodtak a környező terep fö­lött, lejtőik meredekek vol­tak és minden tekintetben komoly akadályt jelentettek a Berlin felé vezető úton. Erős falként emelkedtek csa­pataink előtt, s lezárták azt a fennsíkot, amelyen ki kel­lett bontakoztatnunk a Ber­lin elleni közvetlen táma­dást. Itt, a dombok lábainál akarták - németek megállí­tani csapatainkat. Ehhez óriási mennyiségű erőt és eszközt összpontosítottak. A seelowi magaslatok nemcsak horckocsijaink te­vékenységét korlátozták, ha. nem számottevő akadályt jelentettek tüzérségünk szá­mára is. Lezárták az ellen­séges védelem mélységét, s ezzel lehetetlenné tették an­nak földi megfigyelését Tü­zéreink fokozott tűzzel — ezen belül gyakori teriilet- tűzzel — kellett a nehézsé­geket leküzdeniük. Az ellenszer számára e fon­tos tereDszakasz megtartásá­nak erkölcsi jelentősége Is volt. Hisz mögötte volt Ber­lini A hitlerista propaganda egyre csak hangsúlyozta a seelowi magaslatok döntő jelentőségét és leküzdhetet- lenségét. El is nevezték ázó. kát „Berlin lakatjának”, ».le­küzdhetetlen erődnek”. Déli 13 óra körül megér­tettem. hogy a magaslatokon lévő német védelem lénye­gében épen maradt, s olyan harcrendben, amelyben a ro­hamot indítottuk, nem tud­juk elfoglalni a seelowi ma­gaslatokat. Rohamozó csapataink erő­sebb csapása és a védelem biztos áttörése érdekében a hadseregparancsnokokkal tör­tént tanácskozás után elha­tároztuk, hogy erősítésképp bevetjük Katukov és Bog­danov harckocsihadseregét. 14 óra 30 perckor már lát­tam a figyelőpontról az I. harckocsihadsereg első lép­csőinek előrenyomulását. 15 órakor felhívtam a főha­diszállást és jelentettem, hogy áttörtük az ellenséges védelem első és második ál­lását, a front csapatai mint­egy hat kilométert tettek meg, de „ seelowi magasla­tok terepszakaszán szívós ellenállásba ütköztek, ahol nyilvánvalóan jobbára épség­ben maradt az ellenség vé­delme. Az összfegyvernenü hadseregek csapásának erő­sítésére bevetettem, mindkét harckocsisereget. Ügy vél­tem, hogy holnap a nap vé­gére áttörjük az ellenség vé­delmét. Sztálin figyelmesen végig­hallgatott, majd nyugodtan megszólalt: — Konyev előtt az ellen­ség védelme gyengébbnek bizonyult. Különösebb ne­hézség nélkül átkelt a Neds- sén, és komolyabb ellenál­lásba nem ütközve nyomult előre. Támogassa saját harc­kocsihadseregeinek csapását a bombázó repülőgépekkel. Este jelentse, hogyan alakult a helyzet önnél. Este újból jelentést tettem a legfelsőbb főparancsnok­nak azokról a nehézségekről, amelyekbe a seelowi magas­latok előtt ütköztünk, és kö­zöltem, hogy holnap esténél előbb nem sikerül elfoglal­nunk e terepszakaszt. Ezúttal Sztálin már nem volt oly nyugodt, mint ko­rábban,. — Kór volt a 8. gárda­hadsereg sávjába bevetnie az I. harckocsisereget, nem pedig ott. ahol a főhadiszál. lás azt követelte. — Majd hozzátette: — Meg van ön győződve arról, hogy holnap elfoglal­ja a seelowi magaslatokat? Igyekeztem megőrizni nyu­galmamat és ezt válaszol­tam: — Holnap, április 17-én, a nap végére áttörjük az el­lenség védelmét a seelowi terepszakaszon. Ügy gondo­lom, hogy ha itt minél több csapatát veti be ellenünk az ellenség, annál gyorsabban foglaljuk majd el Berlint, mivel csapatait könnyebb szétvernünk Q síkságon, mint a hegyekben. — Ügy gondoljuk, megpa­rancsoljuk Konyevnek, hogy Ribalko és Leljusenko harc­kocsihadseregét dél felől irá­nyítsa Berlin ellen. Rokos- szovkijnak pedig, hogy gyor­sítsa meg az átkelést és Berlin északról való meg­kerülésével mérjen ő is csa­pást — mondotta Sztálin. — Konyev harckocsihadse­regei valóban gyorsan előre­nyomulhatnak és Berlin el­len kell irányítani őket. Ro- kosszovszki i azonban nem képes április 23-nál előbb megkezdeni a támadást, mi­vel elhúzódik átkelése az Oderán — válaszoltam. — Viszontlátásra! — mon­dotta válasz helyett Sztálin eléggé száraz hangon, és le­tette a kagylót (Folytatjuk) * Részlet G .K. Zsukovvak, a Szovjetunió marsa Ilonák a második viláoháborúról szóló emlékirataiból, Emberek és milliárdok Á Debreceni Konzervgyár A tervezett határidőnél egy évvel előbb avatták fel a Debrereni Konzervgyárat. A több mint 1 milliárd fo­rintos költséggel felépült és berendezett gyár, évenként Még 1966-ban történt. Nagy László átvette az igazgató kinevezést. De sem gyára, sem beosztottjai nem vol­tak. Azt a feladatot kapta, hogy az első kapavágástól kezdve irányítsa, szervezze a hajdani gyár építését, a nyersanyag — zöldségáruk — termelését. Ugyanis a Debreceni Konzervgyár be­ruházását 1965. december 23-án hagyta jóvá az élel­mezésügyi miniszter. Ki­emelt beruházásként kezel­ték. majd 1968-ban. a Mi­nisztertanács ,,egyedi nagy- beruházás’’ minősítését nyer­te el. Így került sor 1966- január 2-án a Debreceni Konzervgyár megalapítására. A program a beruházás teljes befejezésének határ­idejét 1970. december 31-re Am a gyár munkájának a megindításához — az épít­kezés mellett és közben — meg kellett teremteni leg­alábbis három alapvető fel­tétéit. Az egyik a feldolgo­zásra kerülő mezőgazdasági termékek szállításának idő­ben való kiépítése volt. A gyár 1966-ban — az első ka­pavágások idején — máris felvette a kapcsolatot a megye termelőszövetkezetei­vel. 1967-ben pedig már 69 tsz-szel kötött szerződést 2000 kát. hold terményére. E korai kapcsolatteremtés és a kölcsönös bizalom veze­tett oda, hogy az 1970-es évre 86 tsz 10 ezer katasztrális hold terményével szerződött le a konzervgyárnál. Az ipar. a társvállalatok, az iskolák segítségével ide­jében sikerült megteremteni a vezető káderek és a szak­munkások gárdáját is. 1970 kezdetén a gyárnak már 150 egyetemi, főiskolai, felső- és 7000 vagon, gazdag válasz­tékú konzervárut ad majd mind a hazai, mind a kül­földi háziasszonyok aszta­lára. , tűzte ki. Ezen belül kapta a konzervgyár azt a részfel­adatot, hogy 1969. október 1-én a gyorsfagyasztót pró­baüzemelésre indítsa meg, és azt az év végére fejezze be. A másik részfeladat az volt, hogy 1970. április 2-án 2000 vagonos kapacitással kezd­jék meg a meleg konzerv­üzemben a próbagyártást. Ha csupán a tervezés utá­ni időszakot nézzük: több mint 30 vállalat és intéz­mény munkáját kellett össze­hangolni a kivitelezésnél; a technológiai berendezéseket pedig a hazai gyárakon kí­vül 15 ország vállalatai szál­lították. Az építkezés élén egy 34 esztendős fiatalember, Zsuppos István főépítésve­zető állt, aki karmesterként vezényelte az 500—600 em­berből álló kollektíváját. középfokú technikumi kép­zettségű szakembere volt, s tudatos előrelátással — né­hány esztendő alatt — több száz szakmunkást képezte­tek ki. Ezzel létrejött a munka megkezdésének máso­dik feltétele. Nem volt könnyebb a har­madik feltétel megteremtése sem: a legkülönbözőbb he­lyekről érkező munkások között kialakítani a szerve­zett társadalmi életet. Te­kintsünk el a közbeeső lé­pésektől. s rögzítsük csupán a mai eredményt. A szak- szervezetek —, amely 1968- bam megalakította üzemi bi­zottságát — több mint 1600 tagja van; a párttagok lét­száma 120. — a KlSZ-tago- ké pedig meghaladja a 200-at. A vállalatok és dolgozók lelkiismeretes munkájának eredményeként 1969. június másodikén a konzervüzem­ben a próbagyártást meg­kezdték. Néhány hónap múl­va. szeptember 1-én meg­kezdhették a hűtőház próba- üzemelését is. 1969-ben a konzervgyár már 131 millió forint értéket termelt, ez év április elejéig összesen 180 millió forint értékű áru hagyta el a nagyüzemet. A termékek minőségére jel­lemző. hogy exportra 1018 vagont, a belkereskedelem­nek pedig 97 vagont adtak át. Teljes kapacitással Debrecenben ma már tel­jes kapacitással üzemel az élelmiszeripart méltán rep­rezentáló. korszerű, külső formájában is impozáns, technológiájában fejlett konzervgyár. A konzervipar az idén 1950. évi termelés­nek tizennégyszeresét éri el. Húsz évvel ezelőtt mind­össze 4500 dolgozója volt ennek az iparágnak, ma már meghaladja számuk a 30 ezret. Ugyanakkor jelentős változás történt a termelés összetételében, minőségi tar­talmában, külső megjelenési formájában. Ma a termékek nagy része korszerűnek mondható. Ezt bizonyítja termékeinek nagyarányú ex­portja is. FELHÍVÁS Vegyszeres gyomirtás a MÁV vonalain: A MÁV hódmezővásárhe­lyi Pft. Főnökség folyó év május 11-én Szarvas, Mező­túr. május 12-én Nagytőke— Tiszatenyő állomások között MÁV Hungária, Citovettösz- szetételű anyaggal vegysze­res gyomirtást fog végezni. A vegyszer lábas és szár­nyas jószágokra, valamint méhekre veszélyes. Ezért a jelzett vonalakon 14 napon át legeltetni veszélyes, illet­ve nem szabad. Kérjük a lakosságot, és a szomszéd birtokosokat a fenti értesí­tés betartására. A rendelet be nem tartásáért felelőssé­get nem vállalunk. MÁV Hódmezővásárhelyi Pályafenntartási Főnökség Igazgató gyár nélkül Áz első kapavágáskor Rejtekhely az Elbán szöveg cs H°rváth 9 # Rajz: Gugi Sándoi l'KOV TÁBORNOK VÉGIGOLVASSA a két jegyzőkönyvet, aztán Uer/movra PUIANT. A REJTEKHELYRŐL ED m is tudtunk.bar PONTOS HELYÉT nem ISMEi Csakhogy FELOERI/VINK szerint PEN OSTBURGnZlKEU IfNN/E, HANEM SZÁZ­ÖTVEN KILOMÉTERREL-odébb, Karls lüste MELLETT Informátoraink különböző MÓDON KERÜLTEM HOZZÁNK, EGYMÁSTÓL TÁVOLESÓ PONTO­KON, MÁS-MÁS, OK KÉSZTETTE ŐKET VAUOMÁSTÉTELRE. AZ ADATOK MÉGIS TÖKÉLETESEN EGYEZNEK. fZ ARRA MUTAT, HOGY EDDIQ ROSSZ NYOMON JÁRTUNK. A DOKUMENTÁCIÓ KÉTSÉGKÍVÜL ANNAK AZ ÜGYNÖKHÁLÓZATNAK AZ ADATAIT IS TARTALMAZZA AME­LYET A VISSZAVONULÓ FASISZTÁK HÁTRAHAGYTAK. MINDENÁRON MEG KELL SZEREZNÜNK. MÉGPE­DIG GYORSAN, MIELOJT VALAME­LYIK IDEGEN ÁLLAM HÍRSZERZŐ! MEGELŐZNEK BENNÜNKET. EN­NEK AZ AKCIÓNAK A MEGSZER­VEZÉSE MAGÁRA VÁR, ŐRNAGY ELVTARS. Folytattuk^

Next

/
Thumbnails
Contents