Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-07 / 105. szám

4 SZOLNOK ÜTEGTH NÉPLAP 1970. május 7. Ahol a világ forog az ember körül Filléres „hőbörgők" HÚSZ fillért a legjobb akarattal sem lehet nagy pénznek nevezni, s különö­sen akkorának nem, hogy megérne egy félórás vitát, izgalmat, veszekedést, nyil­vános megszégyenítést. Általában nem ér meg ennyit húsz fillér. Kínos jelenetnek voltam tanúja a napokban az egyik távolsági vonat büféjében: félórás vita, veszekedés, nyilvános megszégyenítés játszódott ]e húsz fillérért — s mégis megérte. A büfében a fehérköpenyes elárusítót figyelve feltűnt, hogy ennek az embernek Dáriius kincse sem lenne elég, ha aprópénzben adnák, mert bármennyi 10 vagy 20 fillérest is fizettek neki, a következő vevőnek már nem tudott visszaadni, a fillére­sek és fém forintosok el­tűntek valahol a Pult egyik fiókjában’ s az eladó kedves mosollyal tanácstalanul széttárt kézzel kért elnézést a következő vevőből, hogy sajnos éppen ebben a pilla­natban fogyott ki az aprója. Régi trükk ez, s mint ki­próbált. be is válik legtöbb­ször. De a büfésnek aznap nem volt szerencséje, mert egy elszánt férfi személyé­ben megjelent a „kukacos”. a „hőbörgő” vevő. Látszott ugyan rajta, hogy nem húsz fillér, húsz forint se vágná földhöz, de mikor az eladó arcátlanul visszabámult rá, anélkül’ hogy visszaadott volna. elkérte a panasz­könyvet. Nem kell fantázia hozzá, hogy az ember elképzelje, mi következett. Az eladó húzta, halasztotta a kiszol­gálást, a „hőbörgő” ellen hangolva a várakozókat. Igyekezett nevetségessé tenni a „smucig alakot’.' S ugyanaz a vevő, aki az előbb még maga is bosszan­kodott a büfés eljárásán, mos maga is a „hőbörgő” el­len fordult. mintha ezzel bizonyítaná, hogy ő meny­nyire nagyvonalú, gáláns és jómódú, alá számolatlanuL rakja a pénzt a pultra... Ugyanazok, akik a legin­dokoltabb áremelkedést is észreveszik, még ha néhány fillérről van is szó, a legrit­kább esetben emelnek nyíl­tan szót, ha becsapják őket. S ami még szomorúbb: ha valaki szóvá tesz ilyesmit az üzletekben, qsetleg az egész vásárlóközönség ellen­szenvét érezheti maga kö­rül. Néhány fillér visszajáró pénzt szóvá tenni; reklamál­ni, hogy két dekával keve­sebb a felvágott, hogy jócs­kán hiányzik a féldeciből, hogy nem fordult át a ben­zinkút órája — ilyesmit mindenki restell. Ezen csak belülről illik dühöngeni. Nem mondom, hogy ál­maink közé tartozna az olyan üzlet, ahol a vevők folyvást reklamálnának, mindent szóvá tesznek, de azt hiszem helyesebb lenne, ha a reklamációk száma el­sősorba a kereskedőkön és nem a vásárlókon múlna. A kereskedelmi fegyelem és morál megszilárdítását távlatokban csak a jobb üz­lethálózattól, a nagyobb kon. kurrenciától várhatjuk — ez tény. Ám olyan konkurren- cia, olyan kereskedelmi há­lózat nem nagyon képzel­hető el. ahol ne lenne tere az apró trükköknek. finom kis „átveréseknek”. És olyan ellenőri hálózat sem lesz so­ha, amely meg tudná akadá­lyozni az ilyesmit. Erre csak a vásárlóközönség lenne ké. pes. S itt nem is elsősorban a tízfillérekről, húsz fillé­rekről, vagy néhány deka sajtról van szó. hanem ösz- szességében „ kereskedelem és a fogyasztók viszonyáról, kapcsolatáról. S most, ha azt monda­ná valaki: van úgy is elég panasz, minek még a keres­kedelem ellen panaszt tevő­ket buzdítani, azt válaszol­nám: ha a büfében már az első becsapott vállalta vol­na a „filléres hőbörgő” há­látlan szerepét, lényegesen kevesebb elégedetlen ember távozott volna a pulttól. Eötvös Pál A panoráma-filmtech- nikák közül nem egy kápráztatta már el a nézőket, de egyetlen eljárással sem vetítet­tek még képet a néző feje fölé is. Az osakai világkiállítás Astrora- ma mozijában most ezt valósították meg. A kép- és hangzuhatag középpontjában álló nézőnek lenyűgöző él­ményben van része az óriási félgömb vetítő­felületű moziban, — amely az EXPO 70 egyik szenzációja. Csinos, egyenruhás lányok fogadják az osakai világkiál­lítás Astrorama (japánul Mi- lori-Kan) mozijában a láto­gatókat A lányokat ama 32 japán vállalat dolgozói közül válogatták ki, amelyeknek közös munkájával megszü­letett az első olyan mozi, ahol a felhőket, a csillagokat is lehozzák a fejünk fölé. A filmgyártás a rádió kon­kurenciája ellen a hangos­filmmel, a televízió még veszélyesebb támadása ellen pedig az új mozi-fajtákkal védekezett. Ebben a harcban alakult ki a szélesvásznú és a panoráma-mozi. Az első panoráma vetítési eljárást az amerikai Metro-Goldwyn- Mayer gyár dolgozta ki. A Cinerama-rendszerben három kamerával három egymáshoz csatlakozó filmfelvétel ké­szül, s ezeket pontról vetí­tik egymás mellé az ívelt vetítővászonra. A hang tér­hatását azzal érik el, hogy felvételkor nyolc helyről rögzítik egy-egy hangcsíkra a hangot, a moziteremben pedig a felvevő mikrofonok elrendezésének megfelelően helyezik el a hangszórókat. A Cinerama a félkör-mozit nyújtja a nézőknek. Nagy kiállításokon bemutatták már a körpanorámás (Circorama) mozit is, amelyben a kes- kenyfilmre készült felvétele­ket 9—11 géppel vetítették ki a teljesen köralakú vá­szonra. A nézők a henger alakú nézőtér közepéről néz­ték a képet. A vetített mozgókép szé­lessége a normálisnál (35 mm) szélesebb film alkal­mazásával is növelhető. — Több kísérlet után (a Cine­mascope filmje például 55 mm széles) Michael Todd amerikai filmgyártó széles filmje ért el maradandó si­kert. A Todd-féle 70 mm széles filmszalagon a képen kívül hat mágneses hangcsík is elfér. Erről a filmről egyetlen géppel is olyan nagy kép vetíthető, amely hatásá­ban megközelíti a több-fil­mes (és több vetítőgépes) rendszereket. Az Astrorama felvételek­hez használt film ugyancsak 70 mm széles, de a képkoc­ka 36 mm magas és a Todd- féle filmmel szemben egy- egy kockája nem öt, hanem nyolc perforálása van. A képméretet azzal növelték, hogy a filmszalagon nincs hangcsík. Felvételkor egy­szerre hét kamera dolgozik, közölük öt szinkronban, ket­tő pedig tartalékfelvételeket, különleges hatásokat rögzít. A szinkronban működő ka­merák nemcsak a körülöt­tük 360 fokban, hanem a felettük levő látnivalókat is felveszik. — A teljesen új konstrukciójú. 1:3.5 fényere­jű kamerák látószöge 133 fok. A képkockánként nyolc perforálású filmhez különle­ges vetítőberendezést is szer­kesztettek. A vetítéshez 5 kilowattos xenon-lámpákat használtak. Különleges be­rendezés biztosítja, hogy az öt vetítési sugár választóvo­nalát ne érzékelje a szem. az öt vetítés tökéletesen egymásba olvad a vetítőfe­lületen. Az Astrorama terme 30 méter átmérőjű, 25 méter magas félgömb, amelynek teljes. 2000 négyzetméteres felületére vetítik az egyelőre rövidebb filmekből álló mű­sort. — Minthogy a filmen nincs hangcsík, a beszédet, zenét, hanghatásokat külön veszik fel, majd 515 hang­szóróból közvetítik a kupo­la-mozi közönségének. — A sztereoberendezések általá­ban két csatornásak, az Ast- roramának tizenegy csator­nája van. A panoráma mozikban a nézőnek az az érzése, mint­ha egy lapos tetővel fedett kilátótoronyban lenne: fél­kör-, esetleg teljes körkilá­tást kap. Az Astrorama jó­val többet ad ennél: úgy ér­zi. hogy a szabad ég alatt áll, s kilátása minden irány­ban korlátlan, a tenger mé­lyéről készült felvételek ve­títése közben pedig, mintha ő maga szállt volna le á mélységbe. Hevesi Endre G. Szűcs László: EQYEDÜL vagyok; tizennégy múltam, de tizenkilencnek néznek. Ennyivel kell beérnem. Más nincs! Anya meg­tiltotta, hogy Apával találkoztam. Nem szóltam, minek vitatkozzam. Fölösle­ges; erre már rájöttem. Anyából an­nál inkább ömlik a szó. A fülemet se dughatom be. Ismertem az érveit) meg­hallgattam még egyszer. Talán szá- zadszor! Anya ugyanis azt akarja, hogy Apa jöjjön fel. Ebből a cirkusz­ból azonban én se kérek. Szerencsére csörgött a telefon és erre kivonult a szobából. Anya tehát megtiltotta! Apa tudo­másul vette. Ök elváltak. Apa albér­letbe költözött. A dologról többet nem tudok. Talán jobb is! Apa jövőre sze­rez lakást, • addigra összejön a pénz, aztán lehel, hogy odaköltözöm az új otthonába. Lehet! így beszéltük meg. Mert azért mi találkozunk néha, hiába őnagysága minden erőfeszítése, minden rafinált- sága. Igaz. nem túl gyakran. Apa na­gyon elfoglalt ember, sokat dolgozik; sok pénzre van szüksége. Legtöbbször én keresem fel. Mit csináljak, renge­teg probléma izgat, kivel tárgyaljam meg? Anya ideges! Meg nem is va­gyok a kedvence. „Kis rifke, hol kó­száltál eddig?" — fogad otthon estén­ként. Amikor otthon tartózkodik. Sze­rencsémre, elég ritkán. Legutóbb Apa cudarul lehordott. Igaza volt, nem vettem fel. Tél van; tizenöt—húsz fok hideg! Én meg majd­nem két óra hosszáig ácsorogtam az intézete előtt. Vártam rá! Úgy tudtam, fél ötig tart a munkaideje. Hat után pillantottam meg. Kékre fagyva ván­szorogtam elé. Majdhogynem karjaiban vitt be a közeli eszpresszóba, a KÉKVIRÁG-ba. Volt valaki mellette, de arra már nem emlékszem pontosan. Dideregtem. Apa egyre csak azt hajtogatta, hogy többet ne tegyek ilyet! Elsírtam magamat. Értse meg, néha muszáj találkoznunk. Csetlek-botlok a világban. Bólintott. Megérti! — Ezentúl, minden pénteken itt. az eszpresszóban összejövünk — mon­dotta. Hátul ültünk a csendes, homályos sarokban. — Hat órakor? — Nem lesz késő? — Nem! Nem! Ebben állapodtunk meg. Már nem fáztam. Igaz, egy kis rumot is hör- pintettem. Fenemód kihúztam maga­mat, amikor távoztunk; és csak kint, a havas utcán gomboltam be a kabá­tomat. Hadd irigykedjenek Apára. Mi­lyen remek kis nőcit szedett fel! Egész héten készülődtem. Jobban ment a tanulás is. Otthon meg kita­karítottam. Ha valami eszembe ju­tott, gyorsan feljegyeztem a note­szomba. Csütörtökön felszökött a lázam. Nem lettem beteg, csak túl izgatott voltam. Másnap, pénteken kilencig ücsörög­tem a sarokban. Volt nyolcvan forint dugi pénzem. Először coca-colát ren­deltem. Aztán töményei. Apa nem jött el! Nem haragudtam meg rá. de fájt! A gyomrom reszketett; mintha vala­ki. egy erős ember be\ém rúgott volna. Nem telefonáltam, nem akartam za­varni. Nem feledkezett meg rólam csak valami közbejött. Valami halaszt­hatatlan dolog. Aztán, mintha mi sem történt volna, épp olyan kedvvel vára­koztam a következő péntekig. Megint nem jött. 'Egy ismeretlen férfi italt küldött a pincérrel. Elfogadtam. Beadtam a de­rekamat. Mindegy! Ügy éreztem: el­ájulok. Később a férfi mellém ült. Ha­za akart kísérni. Szerencsémre nem erőszakoskodott. Otthon, anyám csak felpofozott. Ott toporzékolt előttem. Ám semmit se szedett ki. Telefonon kerestem Apát. Lesz, ami lesz! Egy nő vette fel a kagylót. Le­torkold. — Hagyjuk a mesét — kiáltozott dühösen. — Épp elég baja van az it­teni nőkkel! Jobb lesz, ha többet nem zavarja, ezt tanácsolom! Kattant a készülék. Kiléptem az utcai telefonfülkéből. Esett a hó. Pilinkéltek a fehér pely- hek. Most aztán mihez kezdjek, hová menjek? Belefájdult a fejem, annyit töprengtem. Igazából semmihez se volt kedvem! Sokat gyalogoltam. Talán a fél vá­rost bekoporcoltam. Giglerrel találkoz­tam. Ment korizni. Csillogó szemekkel újságolt valamit. Teljesen átázott a csizmám. A friss levegő azonban jót tett. Valami megmozdult bennem. Többet nem megyek el a KÉKVIRÁG-ba; se most pénteken, se máskor. Ezt hatá­roztam. Majd veszekszem anyával. A pofonokat már kezdem megszokni. Nem veszélyes! De ezt a remegtetö. súlyos idegességet, amely a gyomrom mélyéről tör fel s úgy sajdul szét a testemben, hogy teljesen megzavar, fejemet vesztem másnap még az isko­lát is kerülöm, azt az örvényt n°m akarom többé! Nem. Nem. Nem. Nem. Nem. Nem. Nem. Nem. Nem. Nem. Nem. Nem. Nem. Aztán majd lesz va­lahogy. Kihagyom a szüléimét a számí­tásból. Nehéz lesz; persze, hogy ne­héz. de másképpen nem megy Akkor legalább, úgy tervezem: öt Fecske elég lesz egy napra. Doboz négy napra, és gyakrabban járok majd moziba. art A ssíriai mezőgazdaság A szíriai kormány minden kísérletet megtett arra, hogy a „természeti kincseket, az ipart és az olajat” a szíriai gazdaság fő erősségévé épít­se. Mégis a mezőgazdaság marad továbbra is a gazda­sági szerkezet pillére. Ennek keretében talál a dolgozók 60 százaléka munkát. A nemzeti jövedelem 40 százaléka jut a mezőgazdaságra, míg az ipar, a bányászat és az olajipar alig 15 százalékkal részese­dik. A külkereskedelemben is fő szerepet játszanak az ag­rártermékek. A FONTOSABB AGRÁRTERMÉKEK A szántóföldi növények kö­zül a búza, az ápra és a len­cse áll a vezető helyen. Majd­nem ugyanilyen jelentős a gyapot is. Szíria az igen ke­resett keménybúzát termesz­ti, amit a Földközi-tenger összes piacain, főként az olasz piacokon, mindig jó áron tud értékesíteni. Az ex­port után az országban ma­radó mennyiség mindenkép­pen kevés a hazai fogyasztás kielégítésére, így azután egy­re növekvő mértékben kell kenyérgabonát importálni. Jó években a búzatermés meg­haladja az 1 millió tonnát, s ennek kb 60 százalékát ex­portálják. Az árpatermelés általában 600 000 tonna és a lencsetermés eléri a 90 000 tonnát. A két utóbbinak majdnem teljes mennyiségét exportálják. A kedvező időjárási viszo­nyok és a helyi kis duzzasz­tógátak növekvő száma lehe­tővé teszi az öntözést és erő­sen megjavította az utolsó évek termelését. Különösen Nyugat-Szíriában kedvezőek a feltételek az öntözőhálózat fejlesztéséhez- A keleti terü­leteken 1973-ra épül meg az Eufrátesz-gát, amellyel mo­dern alapokra tudják fektet­ni az öntözést. A GYAPOTTERMELÉS A gyapot Szíria legfonto­sabb exportcikke. Az utóbbi évben a gyapotszál termelés 126 000 tonna volt, 20 száza­lékkal több, mint 1968-ban. 1970-re 140 000 tonnát vár­nak. Különböző termelésfej­lesztési intézkedéseket foga­natosítanak: szelektív vető­magkiválasztás, többszörös műtrágyafelhasználás, a gya­pottermesztés gépesítése és kedvezőbb mezőgazdasági pénzügyi politika. Ezen kívül a gyapottermesztőknek bizo­nyos fix árat biztosítanak. A külkereskedelmi statisz­tikából látható, milyen fon­tos a gyapot. A termésnek kb 90 százalékát exportálják, legnagyobb részét a kelet­európai államokba. A szállí­tási szerződések ezekkel az államokkal kizárólag kliring- bázison alapulnak és az utób- bi években egyre nagyobb jelentőségre tettek szert. Kö­vetkezménye. hogy Szíria bi­zonyos függőségi viszonyba kerül a keleti országokkal. 1966-ban a keleti blokkba történő szállítások a gyapot­exportnak kb 50 százalékát tették ki s ez 1968-ban 80 százalékra emelkedett. A 116 000 tonnából, amit 1968— 69-ben exportáltak, a keleti államok (Ceylont és Kubát is beleértve) 82 000 tonnát kap­tak. Ezen kívül a Kínai Nép- köztársaságba 14 000 tonnát szállítottak. Azok az orszá­gok, amelyek nyugati devizá­ban fizetnek, 20 000 tonnával, tehát ’árdal kevesebbet kap­tak, mint az előző évben. Ja­pán, amely a vásárolt tété-, leknek a felét devizában fi­zette, múlt évben egyáltalán nem vásárolt és ez a deviza- mérleg bevételi oldalát érzé­kenyen érintette. Ez is egyik oka annak, hogy ma Szíriá­ban a külföldi fizetőeszközök iránti kereslet jelentősen meghaladja a kínálatot. 1969- 1:<j ben a szíriai gyapotexport ér­téke 200 millió szíriai font volt, ami az egyéb exportnak kb. 40 százalékát jelenti. A gabona és a gyapot mel­lett elég jelentős még a do­hány, a cukorrépa és az olaj­gyümölcsök termelése is. Az állattenyésztés csak a helyi szükségleteket és a szomszé­dos országokba irányuló cse­kély exportot elégíti ki. Első helyen áll a juhtenyésztés. A 6 millió juhhal szemben csak 250 000 szarvasmarhát nevel­nek évente. Gyomnövény a mező- gazdaság szolgálatában A belgrádi Biológiai Kuta­tó Intézetben sok esztendős kísérletezés eredményeképpen sikerült a konkolyból (Agros- temma) kivonni olyan anya­got, amely serkentőleg hat a különböző kultúrnövények felőjdésére és terméshozamá­ra- És ezt az anyagot már si­került előállítani mesterséges úton is. Dr. Danica Haies, az inté­zet kutató-biológusa már hu­zamosabb idő óta tanulmá­nyozza a gyomok és a kul­túrnövények kölcsönhatását. Végül sikerült kivonni a kon­kolyból egy ideiglenesen „K” betűvel jelzett hatóanyagot. Ezzel az anyaggal kezelték aztán a búza, a kukorica és még néhány más szemter­mést adó növény vetőmagját. A laboratóriumi körülmények között elért eredmények két­ségtelenül igazolják azt a fel­tevést, amely szerint a kon­koly néhány kultúrnövény terméshozamát kedvezően befolyásoló különleges ható­anyagot tartalmaz. Mindjárt az elején kiderült, hogy a konkolyból nyert anyag ha­tására rendkívüli módon megnövekszik az elvetett magvak csirázási erélye, a kikelt magvak gyökérzete pe­dig sokkal jobban szétágazik, erősebben bokrosod i k, mint az ellenőrző parcellákban termesztett azonos növénye­ké. A múlt évben a kísérlete­ket már a Vajdaságban az földjein folytatták. És a 300 hektáros kísérleti táblán egé­szen meglepő eredményeket értek el. A „K” hatóanyaggal kezelt magvakkal bevetett földek kivétel nélkül kitűnő termést adtak. A kukorica esetében például a száraz szemtermés 16, napraforgónál pedig 23 százalékkal emelke­dett. A laboratóriumi elem­zések egyúttal azt is kimutat­ták, hogy a termés minősége ugyancsak számottevően ja­vult- A napraforgómag olaj- tartalma — a vetőmag „K” hatóanyagos kezelése révén — kereken 40 százalékkal nőtt. A kukorica szemtermés aminósavtartalma, s ezen be­lül elsősorban a Triptofan, tartalom, 23 százalékkal ha­ladta túl a korábbi szintet. Ennek az aminósavnak, akár egyik legnagyobb jugoszláv fnezőgazdasági kombinát a lizinnek, rendkívül fontos szerepe van a takarmányo­zásban: igen hatékonyan se­gíti az így termesztett kuko­ricával etetett állatok növe­kedését. Dr. Danica Haies most a „K” hatóanyag működési me­chanizmusát vizsgálja. A mesterségesen is előállítható serkentőszert a felhasználás módszerével együtt a közel­jövőben szabadalmaztatják. Az említett vajdasági mező- gazdasági kombinátban pedig — a sikeres tavalyi kísérletek után — idén már 8000 hek­tárt vetnek be a „K” ható­anyaggal kezelt magvakkal.

Next

/
Thumbnails
Contents