Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-06 / 104. szám

1970. május 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Uj vonások a kereskedelmi vállalatok üzletpolitikájában Csaknem két éve annak, hogy megyénkben két nagy­kereskedelmi vállalat figye­lemre méltó megállapodást kötött az ÁFÉSZ-ekkel, bol­tok közös üzemeltetésére. A Bács—Szolnok megyei Vas- Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat három, a Szőj nők— Békés megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat négy ilyen egység­nek a közös üzemeltetését kezdte el. Az akció megva­lósítását az említett vállala­tok között évek óta fennálló jó kapcsolat tette lehetővé. A Vállalkozás már a kez­detén a jövőbe mutató és az új gazdasági mechanizmus újszerű feladatainak megha­tározását szolgáló első lépés­nek számított. Üj forgalmi kapcsolatok kialakítása, a folyamatos áruellátás, a vá­laszték biztosítása, — ilyen követelmények határozták meg létrejöttének szükséges­ségét. A megállapodás meg­kötése óta szerzett tapaszta­latok igazolták a vállalkozás létjogosultságát. Az akció azóta túlnőtt a megye határain. 1969-ben j az élelmiszer nagyker vál­lalat Szolnok és Békés me­gyében újabb nyolc bolt­tal növelte a közösen üze­meltetett boltok számát. Hasznosságukról egyforma meggyőződéssel beszél a nagykereskedelmi vállalat, Bz ÁFÉSZ és a leginkább érdekelt fél, a fogyasztó. A nagykereskedelem szá­mára az értékesítési felada­tok teljesítésén túlmenően lehetőséget nyújt, hogy az így értékesítésre kerülő áruk­ban hatékonyabban érvénye­süljön a vásárlók kívánsá­ga, igénye. A megállapodás számos vonásaiban! eltér az ilyen akcióknál már megszokott feltételektől. Az élelmiszer nagyker a közösen üzemelő boltok részére a cikkek árá­nak 15 napos határidő alatt történő rendezésén kívül to­vábbi 15 napra kamattérí­tést fizet. A megszokott 10 naponkénti túrajáratnál sű­rűbb járatokkal gondoskod­nak a bolt árufeltöltéséről. Árengedménnyel történő ér­tékesítéskor a bolt érintett készletének leértékeléséből eredő különbséget a nagy­ker megtéríti. A közösen üzemelő bolt havonként egy­szer visszáruzhatja azokat az árukat, amelyeket a nagyker — éppen az áruvá­laszték bővítése érdekében — a bolt által megrendelt árukat kiegészíti. (Visszáru­zásra azonban a két év alatt alig került sor.) A két kereskedelmi szerv kapcsolatában új vonás, hogy a fogyasztó a szövet­kezet vesztesége nélkül jut — jelentős kedvezmények­kel — számos áruféleség­hez. Az ÁFÉSZ ugyanis a nagy­ker által nyújtott kedvez­mények ellenszolgáltatása­ként biztosítja, hogy az en­gedményekkel beszerzett árukat a boltban azonos mértékű engedménnyel érté­kesíti. Másik lényeges vo­nás, hogy ezek a boltok a nagyker-nél — kedvezőbb lehetőségeket felhasználva piackutatássaí' felmérik az új cikkek bevezetése iránti igényeket és a fogyasztói ke­reslet alakulását területü­kön. I Kedvéző tapasztalatok van­nak a vas-műszaki nagyker —ÁÉÉSZ között történt meg­állapodásban is. A közös vál­lalkozás jelentőségét külön kiemeli az a tény, hogy itt az egységekbe kerülő áru a nagyker készletét képezi, így a szövetkezetnél jelentős eszköz szabadul fék (Jászal­sószentgyörgyi vas-műszaki boltban például a megálla­podás megkötésekor 1 millió, ma 1 millió 900 ezer forint értékű árukészlet van.) A felszabadult eszközt a szövetkezet a lakosság el­látását szolgáló fejlesztés­re tudja fordítani, t A kereskedelmi szervek örvendetes 'együttműködésé­nek két éves tapasztalatairól készült számadás. Olyan vál­lalkozásról, amely mindenki számára hasznos. — Haszon mindenekelőtt a lakosság számára, mert segíti a jobb és választékosabb ellátást. A már említett kedvezmé­nyek figyelembevételével — közvetett és közvetlen elő­nye származik belőle az ÁFÉSZ-nek. Hasznos a nagy- kersekedelem számára is, mert a közösen üzemelő bol­tokon keresztül történő piac­kutatással a mindig vál­tozó és bővülő igények isme­retében tevékenykedhet cél­kitűzéseinek megvalósítá­sáért I. A. A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár kunhegyesi üzeme április 6-án kezdte meg a termelést. — Telefonközpont félautomata berendezések forrasztását végzik mintegy százötvenen. Képünkön Nagy Júlia az újonnan felvett Fehér Erzsébetet tanítja Változik a megye térképe — Derék munkásgárdát találtunk itt, gyönyörű az iparfejleszés perspektívája, jó, hogy együtt dolgozunk n megyei vezetéssel! , A Pannónia Szőrmekiké­szítő* és Szőrmekonfekció Vállalat vezérigazgatója. Ma- lovecz Gyula kezdte így fel­szólalását a közelmúltban a megyei pártbizottság és a megyei taríács által első íz­ben összehívott iparfejlesz­tési tanácskozáson. Az elis­Kcdvczö vélemények — A Ganz Villamossági Művek jól érzi magát Szol­nokon, kellemes benyomá­saink vannak, szerencsésen találkozott a megyei fejlesz­tés terve az ipari koncep­ciókkal. — Papp György, a Ganz Villamossági Művek vezérigazgatója megbecsülés, sei nyilatkozott a szolnoki Lehetőség o továbbfejlesztésre merő szavaknak bizonyára a kunszentmártoni telephely dolgozói örülnek a legjob­ban, hiszen a Pannónia nemcsak szavakban ismeri el a fejlesztés hasznosságát, az iparral ismerkedő kun­szentmártoniak becsületes munkáját, hanem további tervei Is vannak megyénk­ben. 1975-ben mintegy hét­száz munkást foglalkoztat már a kunszentmártoni gyár­egységben. gyáregység tevékenységéről. Hasonló jó véleménye volt a Május 1. Ruhagyár vezér- igazgatójának, Kovács Jó­zsefnek is a már működő, s a napokban üzembehelyezett, „tanuló hónapot” kezdett túrkevei telephely létesítésé, ről. Szolnok megyében lehető­ség van az ipar további fejlesztésére, telepítésére. Ez volt az első megyei iparfej­lesztési tanácskozás legfőbb állásfoglalása, s ennek értel­mében tanácskoztak a megye vezetői az elkövetkező évek­ről. A meghívásra 21 nagy­budapesti gyár és 5 megyei nagyvállalat vezetői jöttek el terveikkel, a negyedik öt­éves terv célkitűzéseivel. A tanácskozás során új kép je­lent meg a megyéről a részt, vevők előtt- Üj megyétérkép, tizenegy ipari körzetközpont kialakításának tervei, sok nagy budapesti gyár Szolnok megyei megtelepedése. Szol. nők megyében, ahol negyed­századdal ezelőtt mindössze kétezernégyszáz, főnyi ipari munkásgárda dolgozott ösz- szesen, . s ahol 1975-ig 27 nagy - gyáregység települ. Csupán ebben az évben, a harmadik ötéves terv utolsó évében mintegy 350 millió forint éríékíí beruházás való­sul meg, kétezerkétszáz új ipari munkahellyel bővül az iparban foglalkoztatottak száma. A negyedik ötéves terv végéig pedig tizenegy­ezernél több új ipari munkás dolgozhat a fejlesztésre ki­jelölt városokban, falvakban. A Nagyobb forgalom és nyereség — mégis kevesebb a szolgáltatás Mit ígérnek a szövetkezetek? Bordás László, a KISZÖV elnökének nyilatkozata 1969. OKTÓBERÉBEN KORMÁNYHATÁROZAT JE­LENT MEG A LAKOSSÁG RÉSZÉRE VÉGZETT JAVl- TO-SZOLGALTATO TEVÉKENYSÉG NAGY ARÁN YÜ FEJLESZTÉSÉRŐL. E HATÁROZAT KÜLÖN KIEMELI A KISIPARI TERMELŐSZÖVETKEZETEK FELADATAT: SEGÍTSÉK ELŐ A JAVÍTÓ-SZOLGÁLTATÓ TEVÉ­KENYSÉG SZERVEZETI KORSZERŰSÍTÉSÉT, A SZOL­GÁLTATÁSOK NAGYOBB MÉRTÉKŰ FEJLESZTÉSÉT. MUNKATÁRSUNK E HATÁROZAT SZOLNOK MEGYEI MEGVALOSULASANAK JELENLEGI HELYZETÉRŐL KÉRT INTERJÚT BORDÁS LÁSZLÓTÓL, A KISZOV MEGYEI ELNÖKÉTŐL. — A lakosság részéről mind nagyobb az igény a javító-szolgáltató tevé­kenység iránt. Ezzel szemben — úgy tudjuk — az utóbbi két évben Szol­nok megyében visszaesett a kisipari termelőszövet­kezetek javíto-szolgalta- tó tevékenysége. Mi en­nek az oka, s milyen le­hetőségeket Iát az 1038,1969. sz. kormány- határozat megvalósulá­sára a KISZÖV? — Jogos a kérdés felveté­se, mert korábban másfélszer gyorsabban nőtt a megye szövetkezeti ipara által vég­zett szolgáltatások, lakossági munkák aránya, mint a ter­melés üteme. A harmadik ötéves terv első három esz­tendejében is még átlagosan 16 százalékkal nőtt a lakos­sági termelés. Az utóbbi két évben pedig az 1965. évi 115 millió alá esett vissza, 1969- ben annak is mindössze csak 98 százalékát érte el. Ez azt jelenti, hogy a harmadik öt­éves terv időszakában nem fejlődött a szövetkezetek szolgáltatása. De azért ez nem egészen így igaz. Kor­szerű szolgáltatóházak épül­tek falun és városokban. A nagyobb beruházásokon kívül több mint tízmillió forintot fordítottak a szolgáltatások fejlesztésére. A szolgáltató tevékenység lehetőségei, fel­tételei tehát javultak. — A visszaesésnek két oka van. Az egyik az, hogy a gazdasági szabályozók lénye­gesen megváltoztak, a másik, hogy a szövetkezetek a tör­vényes határok közt elérhető több nyereség elérésére töre­kedtek. — Megfelel a valóságnak, hogy a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetésekor a korábban biztosított kedvez­mények nagyrésze megszűnt. Igaz, hogy az elmaradt támo­gatás részbeni pótlására ked­vezményes hitellehetőségek Melyek a legjelentősebb új gyárak, ipartelepek? Mind jelentős, mégis a nők foglal­koztatása szempontjából so- í ílnánk előre „ könnyűipari vállalatok letelepedésének jelentőségét. Szőrme- és ci­pő-. ruha-, és kalapgyári te­lepek fejlődnek dinamiku­san. A Szolnok megyei lá­nyoknak. asszonyoknak egy­re több munkalehetőség adó­dik. Legalább ennyire fon­tos azonban a már működő gyárak olyan jelentős nehéz és szerszámgépipari gyáregy­ségek, mint a Híradótechni­kai Vállalat és a Szerszám­gépipari Művek telephelyei Karcagon, a Magyar Hajó- és Darugvár Tiszafüreden, a Könnyűipari Alkatrészgyártó és Ellátó Vállalat 3. sz. gyá­ra Mezőtúron. Változik a megye gazda­sági élete, fejlődik ipara. A gazdaságtérképen a kevés régi melleit szaporodnak az új Ipart jelző ábrák. E vál­tozás korát éljük 1968. óta, s ez- a változás lesz jellem­ző megyénkre a negyedik ötéves terv idején is. S hogy a változásra, fejlődésre ér­demes volt a megve dolgos lakossága, bizonyítják az ilyen vélemények: ..Derék munkásgárdát találtunk itt”. S. J. nyíltak és a Kölcsönös Támo­gatási Alapból is valamivel nagyobb összeget kaptak a szövetkezetek, mint koráb­ban. Ez tehát csak részben magyarázat arra, hogy szö­vetkezeteink nem kézélték olyan súllyal a lakossági szolgáltatásokat, mint koráb­ban. — Van azonban egy lénye­ges dolog, ami ennek ellent­mond. Nevezetesen, hogy a szövetkezetek a korábbi éveket meghaladó jövedelem­re tettek szert, amely jórészt ellensúlyozhatta volna a koráb­bi állami támogatást anélkül, hogy a közös jövedelem, vagy a tagok személyi jöve­delme csökkent volna. A szö­vetkezetek az elért többlet- jövedelem jelentős részét az árutermelés korszerűsítésére, a foglalkoztatás növelésére használták fel és csak kisebb részét a szolgáltatások fej­lesztésére. Az 1038-as kor­mányhatározat véleményem szerint azért is jó, mert a feladatok mellé a végrehaj­táshoz szükséges pénzeszkö­zöket is biztosítja és a terü­let legjobb ismerőinek a ta­nácsoknak is feladatokat ad. — Egyszerűbben szólva ez azt jelenti, hogy jelen­tősen nőtt a kisipari szö­vetkezetek forgalma és nyeresége, a lakosság részére végzett kevesebb munka után. Bizonyára több jutott a hálózat fej­lesztésére. Építettek-e a kisipari termelőszövetke­zetek új szolgáltatóháza- kat, s milyen ösztönzést kaptak a lakossági szol­gáltatások növelésére, tervezik-e további szol­gáltatóházak építését? — Az elmúlt évben, négy új szolgáltatóház került átadás­ra Jászberény, Mezőtúr, Túr- keve városokban és Jászapá­ti községben. Megkezdték Jászladányban, Nagykörűben és Kisújszálláson egyegy korszerű szolgáltatóház épí­tését. Ezek együttes értéke meghaladja a 15 millió fo­rintot. — Az átlagosnál na­gyobb mértékű fejlesz­tést. 1975-ig mintegy két­szeres növekedést ír elő a határozat a lakáskar­bantartásban. Ugyanak­kor megyénkben a felére csökkent a kisipari szö­vetkezetek által épített lakások száma. Megkez­dődött-e már a fejlesztés, s van-e a megyében új kezdeményezés ebben az iparágban? — Az elmúlt két évben a lakáskarbantartásban és az új lakások építésében volt a legnagyobb a visszaesés. Bí­zunk szövetkezeteink ígére­tében,. hogy e téren Változás lesz. Már az elmúlt évben 4,5 millió forint juttatásban részesültek az építőipari szö­vetkezetek, hpgy korszerűsít­sék termelésüket. Előzetes megállapodást kötöttek az OTP-vel ezer társas- és sor­ház építésére. A negyedik öt­éves terv végére a lakáskar- bantartás forint értéke eléri az 50—55 millió forintot az 1970. évi 19—20 millióval szemben. Szövetkezeteink vál­lalás^ 80 százalékkal meg­haladja a kormányhatározat­ban előírt szintet. — Ez megnyugtató Ígé­ret. Reméljük teljesítik is. Az utóbbi években rohamosan növekedett a háztartások gépesítése vá­roson, falun egyaránt. Történt-e kezdeményezés az ilyen irányú javítási-, karbantartási igények ki­elégítésére? — Ezen a területen rosz- szul állunk. Korszerűtlen és kevés szövetkezeteink fiók­hálózata. Nem kielégítő a műszer-ellátottság, szakembe­rekből is hiány van. Nincs megfelelő együttműködés a hasonló tevékenységet végző vállalatokkal. Például a tv— rádió garanciális javítást a Gelkán kívül egyedül Tisza­füreden végeznek szövetke­zeti fiókok. — Ez a tevékenység telje­sen Gelka-monopólium. Rész­ben ezzel, másrészt szövet­kezeteink eszközszegénységé­vel függ össze, hogy erre a szolgáltatásra nem fordítot­tak nagyobb figyelmet, is­merve a Gélka nem titkolt szándékát: miszerint a ga­ranciális munkákat magának kívánja fenntartani. Minden­nek ellenére becsülendő szö­vetkezeteink szándéka, hogy bíznak versenyképességük­ben és a negyedik ötéves terv időszakában ötszörösére kívánják emelni ezt a szol­gáltatást. — A személygépkocsik nagymértékű szaporodá­sa sürgeti a gépkocsi­javítás szövetkezeti ipa­rának bővítését is> Szá­mot adhatunk-e arról, hogy megyénkben fejlő­dött a szolgáltatás? — Az idén kezdi meg mű­ködését a megye első kor­szerű kisipari szövetkezeti gépkocsi szervize Karcagon. A megve több városában és községében működik már ki­sebb szövetkezeti javítómű­hely. Kisebb harminc—negy­venezer óra kapacitású szer­vizek építését tervezzük Jászberényben, Tiszafüreden, TörökszentmiklÓ6on és Tisza- f öld váron. — Végezetül az idei tervekről, s a negyedik ötéves terv már kibon­takozó terveiről, a szol­gáltatások további fej­lesztéséről kérünk tájé­koztatót. ■— Biztató jel, hogy az el­ső negyedévben a lakosság részére végzett szolgáltatá­sok 19 százalékkal meghalad­ták az elmúlt év első ne­gyedévi szintjét. Ugrásszerű­en növekedett a méretes ru­házati-, mértékszerinti cipő­termelés és a személyi szol­gáltatás. Az átadott új laká­sok értéke négyszeresére nö­vekedett. — A negyedik ötéves terv időszakára szövetkezeteink elkészítették terveiket. A szolgáltatásokat az 1970-re várható 83—85 millióról 170 —175 millióra növelik. Ez több mint kétszeres növeke­dési ütemnek felel meg. Szolgáltatóházak építésére, autószervizekre, a lakáskar­bantartás gépesítésére és egyéb szolgáltatások fejlesz­tésére 86,5 millió forintot irá­nyoztak elő. Ennek nagyré­szét hitelből és saját pénz­eszközök felhasználásával ter­vezik megvalósítani. Nyugdí­jasokból álló javítórészlegeket szerveznek. Várható, hogy önálló, nyugdíjasokból álló szövetkezet is alakul majd. Megszervezik az úgynevezett pausálé rendszerű szolgálta­tást. Ez főleg a szövetkezeti lakások tulajdonosai számé­ra látszik előnyösnek, de hasznos lesz a városokban és nagyobb községekben is. — Nagyon vázlatosán eny- nyiben foglalhatók össze me­gyénk szövetkezeti iparában a szolgáltatások problémái és fejlesztési célkitűzéseink. — Köszönjük a tájékozta­tót. — Mi pedig a lehetőséget, hogy e fontos kérdésben tá­jékoztatást adhattunk me­gyénk lakosságnak. S. J.

Next

/
Thumbnails
Contents