Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-29 / 124. szám

lÖTft. május 29. SZOLNOK MEdm BífiP&AP 9 Két évtized után Tiszaörs, a Talpalatnyi íöld szövetkezete Majdnem negyedszázados esemény már. A felszabadu­lás utáni filmművészetünk talán legjelesebb darab­ját, a Talpalatnyi földet Ti- azaörsön forgatták. A falu apraja-nagyja szerepelt rajta statisztaként a tömegfelvéte­lekben, s ma is jószívvel gondolnak rá vissza. Azért is, mert abban az időben, 1947-ben, az éjszakánkénti 30 forint — többnyire éjjel készültek a felvételek — na­gyon jól jött a szegényen, új életet kezdő földhözjuttatot" tatonak. S azért is. mert va­lahányszor a tv képernyőjé­re, vagy a mozi vásznára ke­rül á Szabó Pál regényéből készült híres film, sorban megismerik a falubelieket, Lengyel Mihályt, Torma Er­zsébetet és a többieket. A Bakos Károly udvarán forga­tott filmről sokat tud beszél­ni Magyar István, a tsz fő­könyvelője, Majoros Vilmos, a Búzakalász Tsz régi tagja, Tóth Lajos és mások. Miért esett Tiszaörsre a választás? Talán mert sehol olyan jellegzetes szegényes, nádtetős házak sokaságát nem találták meg másutt: a rendezők, s mert Tiszaörisön is jól élt az emberek emlé­kezetében mindaz, ami a Talpalatnyi föld falujában történt Itt is megépült még a harmincas években a tisza­füredi öntözőcsatorna, de csak a nagygazdák, nagybir­tokosok élvezhették áldását. Hiszen a kis faluban hat száz­hetven család élt, s hárónv- száznyolcvan volt a jogos földigénylő. A Borsos István vezette földigénylő bizottság Túri Ferenc napszámos sok segítségevei háramszáznegy- ; venhét családnak tudott föl" dot tuttalni- A káptalan 4 nagybirtoka volt ez a falu. A káptalannak volt itt egy 2500 holdas nagybirtoka, s egy 670 holdas középbirtoka. Igaz, hogy 1927-ben a káptalan bérbeadta a földet, de csak a nagyobb, módosabb gazdák részesülhettek belőlé, hiszen iá) holdas részletekben osz­tották ki. Dobi István segítsége A földosztás útón — nem egyszer maguk húzták a bo­ronát az üjgázdák — 1946— 47-ben riastermesztéssel pró­bálkoznék, most már őket is szolgálja a harmincas évek­ben épülő tiszafüredi öntöző főcsatorna. Előbb kiváló ter­Részlet * sertéshizlaldából mént ad a rizs, aztán a bru- zóné tönkreteszi az ültetvé­nyeket. Tulajdonképpen áz ekkori összefogás lesz a ké­sőbbi termelőszövetkezés alapja. Már 1948-ban á DÉ- FOSZ szervezi a rizstermelő csoportot, s Dobj István, áz akkori földművelésügyi mi­niszter is támogatja működé­sei. A szövetkezet mégsem a rizstermelőkből alakul végül. Inkább az akkor itt műkö­dő gépállomás vésztőinek van kezdeményező szerepe. 195Ö- február 8-án 96 hold földön kezdi meg közös tevékenysé­gét az Új Ellet Tsz. Ifjú Sza- nyi András elnöklétével Gó­lya Vilmos, Bodnaruk János, Fülöp József, Gólya Péter, id. Kovács János, id. Szanyi András, Lantos Péter, ifj. Morvái Márton, Ignác* Bá­lint, ifj- Kovács János, Fiiíöp János, huszonkét ten az első szövetkezet alapító tagjai. Gazdasági felszerelés, igás- állat nélkül csak hitüket, tud­ják egybeténni az újgazdák. Á szétszórt kis földek 1981- ben „állnak össze” tagosítás folytán nagytáblákba. A kezdő szövetkezet nagy- nagy megpróbáltatásokon át is keveset tud csak haladni. Évközben nincs rendszeres előleg gyakorta csupán 40— 70 fillért tudnak égy munka­egységre előlegezni. A jöve­delem nagyon alacsony, s nem egyszer áz is megtörté­nik, hogy zárszámadáskor semmit nem tudnak Osztani, mert nincs miboL A közös gazdálkodás eszméje mégis egyre mélyebb gyökeret ver a faluban. 1955-ben új szö­vetkezet is alakul, a Béke, de ez már a következő évben egyesül is áz Üj Élettel. S 1956 tavaszán már száztizem- nyolc tagja, van a kis szövet­kezetnek, 1200 holdon 20,6 forintos munkaegységérték­kel zárnak. Az ellenforradalom sok kárt okoz a közösnek. Har­mincnyolcán kilépnek a tsz-ből, a nagy többség azonban a legvadabb ellen­forradalom alatt is szorgal­masan veti a búzát, eteti a közös állatait 1957-ben a megmaradt szövetkezet fel­veszi a Rákóczi nevet. 1959- ben pedig megtörténik a kollektivizálás. Erdélyi Fe­renc akkori, tanácselnök és Tihanyi Nándor, a földmű­vesszövetkezet elnöke veze­tésével huszonegv belépővel megalakul a Búzakalász Tsz is. S talán mindössze há­rom nap alatt áz egész falu a közös gazdái kodás útját választja. A Búzakalász el­ső elnöké id. Lengyel György volt Öt Gulyás Lajos, majd Balogh Lajos követi, s 1964- től áz egyesüléstől Molnár Boldizsár a közös gazdaság elnöke. Ez a szövetkezet só­kat köszönhetett dr. Nyíri Bélának. aki akkor a megyei tanács mezőgazdásági osz­tályvezetője volt, s miíA a .község megyei tanácstagja, sokszor sietett a közös segít­ségére. HuszmnégY milliós adósság A jő indulást azonban rossz folytatás követi. Már 1960-ban kitűnt, hogy a szövetkezetben megromlott a munkafegyelem. Az eső­zések korán beálltak. a burgonya egy része tönkre­ment a közös kukorica je­lentős részót februárban Döfték w*. MérSeghiámyal zárta a Búzakalász az esz­tendőt. A következő év bén pedig a Háltóczi Tsz irat­kozott fel nem is kevés. 740 ezer forinttal a mérleghiá- nyos szövetkezetek listájá­ra. Nagyon nehéz év követ­kezett 1961-ben, Tiszaörsön. A megyei vezetőléstületek jáváslatára Balogh Lajos mezőgazdasági mérnököt hívják meg Túrkevéről el­nöknek a Büzákalászba. A Rákócziba pedig MulHer József lesz az elnök. Mind­két szövetkezet jobban zár­ja az esztendőt. Igazi for­dulat akkor következik, amikor Molnár Boldizsárt 1963-bán hazahívják. Tisza- igarról, ahol addig a, közsé­gi tanács elnöke volt. 1964- ben egyesülnek á tiszaörsi szövetkezetek s ismét Mol­nár Boldizsárt választják elnöknek. Tulajdonképpen akkor in­dul cl igazán a gazdálkodás útján . a szövetkezeti falu. Nerrt kevesebb, mint 24 mil­lió forintos adósságot vesz nyakába áz új vezetőség. 1965-ben például a hitel- visszafizetéss meghaladja a 3.6 millió forintot, s ez több, mint a tagságnak kiosztott teljes jövedelem. Az ál­lam, nagyban segíti a szö­vetkezetét, Tizenegymillió fórinít adoósságot eltöröl­itek. a többit pedig úgy kigazdálkodjék, hogy mos­tanra már csak félmillió forint hitetőrlesztésük van, az is hároméves részletre. Gül Baba és kísvárdai rózsa Mindenekelőtt az ésszerű beruházáspolitika járt nagy eredménnyel. A korábbi adósságok is abból szaporod­tak fel, hogy ésszerűtlenül költötték a pénzt. Halastavat építettek a község legmaga­sabb pontjára mintegy 3 millió forintért. Természete­sen ott a víz meg nem ma­radt, a halállomány elpusz­tult, a kár nagy volt. Há­rom és félmillió forintból valósították meg a primőrte­lepet. de nem termeltek raj­ta, mindaddig, míg Korzim Gyula oda nem került. Szer­fás épületek sokaságát húz­ták fel. amiben tönkrement az állatállomány. 1961-ben összevásároltak 800 malacot, aminek nagy része elhullt Hatvanháromban olyan álla­potok uralkodtak, hogy a lóistállóban a lovak nemi tudtak felállni, s a hizlaldát fneg sem lehetett közelíteni a felhalmozódott trágyától. Fbban benne volt, hogy * szövetkezeti tagok sem dol­goztak szorgalommal, jó­szívvel, ami érthető Is, hi­szen az évi átlagos személyi jövedelem csupán 6 ezer fo­rint volt a mostani 23,7 ezer forinttal szemben. Az új vezetőség mindenek­előtt az ésszerű termelés- szerkezet kialakításához kést dett A tiszaörsi Búzakaláajs Tsz-t a megye egyik leg­nagyobb burgonyatermeeáto szövetkezetének ismerik. 196Ó-ban kezdték el kismeny- nyiségben termeszteni a táj­adottságoknak nagyon meg­felelő Gül Baba és kisvár- dal rózsa burgonyát. Nagy tételben azonban csak 1966 óta foglalkoznak vele. A nyíregyházi kutatóintézet szakmai segítségévéi és vető­mag ellátásával nagyon szép eredményeket érnek el. Az idén 170 hóidon ültettek be­lőle, márciusban előcsíráz­tatták a baromfinevelőben, s hamarosan piacra is kerül. Az idén olyan gyönyörű a vetés, hogy szakemberek sze­rint a megyében nincs párja. A esiráztatáshoz 30 ezer lá­dát vettek bérbe Szolnokról a MÉK-tőí. Volt már hol­danként 115 mázsás burgo­nyatermésük, s az idén is kiváló hozamra számítanak. Mintegy negyven szövetkeze­ti tag tanulta lei az utóbbi években a burgönyatérmesz- tés mesterségét, telente egy hetes tanfolyamon képezi to­vább a vezetőség á burgo­nyatermesztőket. Néhány év óta szamóca szaporító anyag előállításá­val is foglalkoznak. Ennek Sári Pál a gazdája a szövet­kezetben. igen jó jövedelem­mel zárul a szarrtócapalánta holdás kertészeté vart:, á. prt- mórtelepen kívül, s ezek ter­mékeit miskolci és tiszafüre­di saját boltjaikba viszik. Tavaly kezdődött a primőr­telep rekonstrukciója,- már ötven fóliaházat építettek meg, jövőre még húsz fóliá­ké zzal gyarapítják a primőr­telepet. Hévízfűtéssel mű­ködtetik, á tiszaörsi fürdő el­használt vizát hasznosítják fűtésre. Ai idén már egy­millió forint körül lesz a primőrtélep termelési értéke, Borjú q franciáknak A szövetkezet fő profilja még a növénytermesztés. A legnagyobb területen búzát termesztenek. Tavaly már 16.5 mázsa volt az átlagter­més. ami azért nagy szó, mert ezen a talajtípuson — nem érik a 10 aranykorona értéket — a 6—8 máZsa vöit a megszokott hozam A búza önköltsége egyébként 120 forint volt a jszövetkezetben, s ez már kiváló eredmény. Kukoricából májusi mor- zSoltban 24,5, lucernából 30 mázsa, cukórrépából 208 má­zsa volt a tavalyi átlagter­més. S teljesen gépesítették a kalászosok termesztését, nagyrészt a lucernáét, a szá­lastakarmányét. géppel ülte­tik a burgonyát, g géppel fordítják ki felszedés előtt­A riastérmelő területet visszaszrtritották 70 holdra, s azt bővíteni nem is igen fog­ják. A termelőszövetkezet földjei mintegy háromezer holdón. ■ mestezésre, javításra szorulnak. Eddig 500 holdón történt talajjavítás. Az utóbbi flégy évben másfél millió forintot költötték ön­tözőtelep építésre és öntöző­berendezések vásárlására. A Tisza II. nem érinti a ter­melőszövetkezetet s így hosz- szú távon mintegy ezer hol­dat tudnak öntözni ötezer holdas birtokukból. Mestersé­ges csapadékot kap a burgo­nya, a lucerna, a dohány, a cukorrépa, s néhány búza­tábla is. A múlt évben az egyik búzatábla 24, a másik 30 mázsás hozamot adott, amelyet öntöztek. A szövetkezet évente átla­gosan 4 millió forintot költ fejlesztésre, beruházásra. A géppark felújítására az idélfi egymillió kétszázezer forint jut. Újjászületik a géptelep. Raktár, garázs épül. még eb­ben az évben öltöző, fürdő, az ott dolgozó munkásoknak, s a telepen a falu ellátására is mélyfúrású kutat fúrnak. Elkezdődött áz állatte­nyésztő telepek rekonstruk­ciója. A Kistagön épül az új hizlalda, g mellé fiaztató. Jelenleg 1200 hízót tud kibo­csátani a szövetkezet, de már 1971-től 2400-at, s 72—73-ra évi 3000 sertért hizlalnak meg. Az építkezés nagy eredménye lesz, hogy mind­össze két helyre vonják ösz- sze a sertósáilómáhyt A hiz­lalás példaszerű a szövetke­zetben. hiszen hat-hét hó­napos korra készen vannak a hízottsertések. A Búzakalász Tsz csak ki* mértékben foglalkozik ba- romfineveléssél, s az a ter­ve. hogy jövőre már csak to­jóállományt tart, mintegy négyezres törzsét a háztáji gazdasások ellátására. Pilla­natnyilag 120 tehát Van a közös szafvaámafhaáilo­manybán de ez áz, ágááat nagy fejlődés előtt áll. Már ebben áz évben mintegy negyvennel gyarapszik a te­hénállomány. jövőre sédig újabb hatvannál. 1971-ben újabb százas istállót épít a közös gazdaság, holott a múlt évben adtak át egy új százas istállót, amelyben már fejőgéppel dolgoznak a tehe­nészek. A szövetkezetben kü­lön büszkék a tej poros bor­júnevelésre, nyolcvan borjút most francia exportra készí­tenék elő, s ennek a hizlalá­st ideje 110 ftap. A juhállomány 300 anyá­ból áll, de kétévenként há­romszor elletik őket. Tervük szerint ezres létszámúra fej­lesztik fel az anyáállományt, elsősorban pecsenyebárány­ként értékesítik a szaporula­tot. Örökös életjáradék A szövetkezet — a Tisza mentén gazdálkodik — igen nehéz körülmények között küzd az időjárással. Kétszáz hold földre rá sem tudtak menni, s ebből 15Ö hold ve­tést vett el a víz, A kis szö­vetkezet nedig nagyón szé­pen gazdálkodott az utóbbi években, s ha elérni csapá­sok közbejötté nélkül sorra, rendre megtudják valósítani a következő ötéves; téri7 fej­lesztési programját, akkor egy nagyon megalapozott, tartós jövőt kínáló szövetke­zetét ismerünk meg. Vonzá­sát mutatja, hogy a múlt esztendőben hetvenfcetten kérték felvételükét, azelőtt negyvenhetem, s mind fiata­lok. az új tsz-tagok átlagos életkora harminc esztendő. A szövetkezet gondoskodik a fiatáiökről. Tóit őlyán esz­tendő, mikor tizennégy fia­tal csak a gépszerelő szak­mát tanulta. Jelenleg öt szakrmmkástaiiúlójuk van. A termelőszövetkezet ösztön­díján tanul az egyetemen Erdélyi Gyula Debrecenben. Ugyancsak tbcöt végez * kertészet! egyetemen Haran­gi László, aki a szövetkezet kertésze lesz. Egyik tsz-tag- juk, Jobbágy Ignác fiát ugyancsak a tsz taníttatja. Példásan gondoskodnak a munkából már kiöregedettet*." nevelés. A szövetkezetnek 25 Hetes a* alapítok közül; id. Lengyel György, Fülöp ,Té ssef. Fölön János, Majoros Vilmos, Rózsa Kálmán, Sági holtán és Falc sík István Krik a paprika a hires tiszaörsi primőrtclcpcu ről, A szövetkezet alapszabá­lyában benne van, hogy az elhalt t-sz-tag özvegyének is háztáji földét és szalmát jut­tat a szövetkezet. Mintegy tizenöt szövetkezeti tag öz­vegyéről gondoskodnak így. Negyven, idős tez-tag nyug­díját, járadékát egészíö ks a tsz. S ami a legembersége­sebb cselekedet; örökös élet­járadékot kapnak a szövet­kezettől azok a tsz-tagol;, akik baleset következtében megrokkantak. Hart 3—4«Ö forint járadékot kap már B. Nagy József, aki a vonta­tóról és Nagy József, aki a kocsiról esett lé. Ugyancsak életjáradóköt szavazott meg a vezetőség Kovács Béla há­borús rokkant tsz-tágrtak is. Juialom a törzsgárda tagoknak A tiszaörsi szövetkezet jó hírét és megbecsülését mu­tatja. hogy7 főagronómusa, Balogh Lajos tagja az MSZMP Szolnok megyei bi­zottságának, Molnár Boldi­zsár elnök a tiszafüredi já­rási tanács vb tagja, a nagy­kunsági tsz szövetség elnök­ségi tagja, s tagja a MEK igazgatóságának is. I>endvay Imre, a tsz ellenőrző bizott­ságának elnöke községi nép­frontbizottság elnöke is egy­ben, a tsz főkönyvelője, Ma­gyar István, pedig a községi népfront titkár. Jó munkájukért Lendvay Imre Miinka Érdemrend kor­mánykitüntetést, Faragó András, a Mezőgazdaság Ki­váló dolgozója. Molnár Bol­dizsár. Tassi Imre. Muliter József, id. Molnár Dezső pe­dig Kiváló Termelőszövetke­zeti Tag kitüntetést kapott. Fülöp József, Kardos József, Oláh Bálint, Hőlaki Béla — a kommunista Párt első tit­kára a felszabadulás után a faluban — a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem tulaj­donosa. Szirbik Elek. a szö­vetkezet Vöröskatona tágja,- Tanácsköztársasági Emlék­érmet kapott. Kitüntetésnek számít a szövetkezetben törzsgárdatag- nak lenni. Fülöp József, Fxi-- löp János és Ignácz Bálint húsz éve tagja a közösnek. Jubileumukra ezer-ezer fo­rint jutalmat kaptak. Hu­szonkettőn. akik a tsz ti- zenötéves tagjai 500—500 fo­rint jutalmat vettek fel. S folyamatosan kapják mind­azok, akik elérik ezt a törzs- gárda tagságot. A múlt évben alakult meg a gépműhelyben a tsz első szocialista brigádja Molnár Dezső vezetésével. Most a centenáriumén ünnepélyesen felvette Lenin nevét. S még újabb Két brigád ala­kult az Április 22. és a Má­jus 1. Jól gazdálkodik a szö­vetkezet, 1964-ben még 19 millió forint volt a termelési érték, rá öt évre már 29 mil­lió 1964-ben még 5JJ millió forint volt az összjövedelem, tavaly7 már ll,5 millió. El­múlt már az idő, mikor Mar joros Vilmos áz egykori Bé­ke Tsz elnöke lovaafcocslval zörgött be Tiezaüfedre, a jár rási székhelyre, h* intéz­ni akart valamit. Megerősö­dött, a biztos jövő útját jár­ja a megalapozott kis közös­ség, a Talpalatnyi fold ter­melőszövetkezete, a liszaörai Búzakalász. m

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents