Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-29 / 124. szám

1970. május 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Egy születő kis üzemben Ügyvitelszervezés a mező- gazdasági nagyüzemben Beszélgetés Kovács Sándorral, a Mezőgazdasági Ügyvitelszervező Iroda igazgatójával Ládahegyek emelkednek, tojás tartó tálcák sorakoznak embermagasságban. A nagy­csarnok közepén egy jókora szobányi elkerített részen dolgoznak a lámpázók. Az asszonyok gyakorlott, gyors mozdulattal emelik a lámpa elé a tojásokat és rakják tál­cára. Addig sem pihen meg a kezük, amíg elújságolják, hogy óránként egy személy 1400—1500 tojást világít át. Azt nem hallgatják el: örül­nek az új üzem születésének, ahol munkához jutottak. A keresettel is elégedettek. Pa­taki Sándomé mondta, hogy az „öreg-’ lámpázók 1600— 1700 forintot keresnek ha­vonta. Gulyás Józsefné és Pa­taki Jánosné most tanulja e munka fortélyait. A kellő gyakorlat megszerzése után munkában és keresetben is felzárkóznak a többiekhez. .. ! Üzemi társbérlet A MÉK jászberényi tele­pén társbérletben található a város új kisüzeme. A MÉK tői bérelték azt a nagy csar­nokot, ahol március elején hozzáfogtak a tojás feldol­gozásához. Az Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szö­vetkezetek Országos Termék- értékesítő Irodája (FOTK) gyarapította újabbal a jász­berényi üzemek számát. — Jól jártunk a MÉK-kel, s nemcsak a helyiség miatt, hanem azért is, mert a to­jást lámpázó asszonyok több­sége a ,.főpróbán” már ta­valy túljutott, amikoris a MÉK foglalkozott tojás fel­vásárlással, feldolgozással. Varga Miklósné irányította az asszonyok munkáját, s most nekem is jó segítőtár­sam — mondta Pulya József üzemvezető. Bolgár tojás- válogató gépek — fez idén. a kezdés évé­ben 15 millió tojást vásáro­lunk meg A Jászsági Álla­mi Gazdaság 4 milUó tojás átadására szerződött. — de Szentgotthárditól Újkígyósig sok helyen megtalálni part­nereinket. Elsősorban mégis az a célunk hogy a Jászság mezőgazdasági üzemeivel, az ÁFÉSZ-ekkel, kisállaJtte- nyésztő szakcsoportokkal kössünk szerződést S nem­csak tojásra, hanem kisállat­ra is. A tojás gépi válogatá­sára Bulgáriából érkezett két gép. Egy-egy géppel óránként 5000 tojást osztá­lyozhatunk. A negyedik ne­gyedévben már nyolcvan, száz munkást foglalkozta­tunk. kilencven százalékban női munkaerőt. Az év máso­dik felében ugyanis meg­kezdjük a kisállat feldolgo­zást is. Kopasztás géppel — Négy—öt millió forint be­ruházással épül az új üzem­Plasztik-papír sörösüveg A „Rigelo Pák AB” svéd cég újszerűén csomagolja a a sört. A belül plasztik, kí­vül papír borítású palack rendkívül könnyű — mind­össze 21 gramm — és nyolc hétig tűri a sör szénsavtar­talmának nyomását. Haszná­lat után a palack kézzel ösz- szegyűrhető és bármilyen kályhában elégethető. A szál­lítást nagymértékben meg­könnyíti, mert a tervek sze­rint a palackokat nyolcával csomagolják átlátszó borítás­ba, s a nagykereskedelem négy ilyen borítékot — á 32 palack — kap szalaggal át­kötve. Az ilyen szállítás ol­csó, sőt minél nagyobb tá­volságot vesz igénybe, annál olcsóbb, rész. — Megérkezett a ko­pasztó gépsor is, amelyet maid ott szerelnek be. Úgy számítjuk, hogy június vé­gén, július elején megkezd­hetjük a próbaüzemelést. — Csirkét, tyúkot, hízott libát’ májlibát is’ valamin hízott kacsát, házányulat és galam­bot vásárolunk szerződő partnereinktől. Elzekelt fel­dolgozzuk, illetve exportra élve is szállítunk. — Hogy mennyi lesz a tervünk, és melyik országba küldjük termékeinket még nem tud­juk. A köznantunkbam most készítik a kisállat felvásár­lásra. feldolgozásra vonatko­zó tervet. Ismereteim sze­rint a galambot és házinyu- lat főleg Olaszországban kedvelik, a libát és elsősor­ban a májat Anglia, Svájc és Nyugat-Németország vá­sárolja. Annyi biztos, hogy a gépi kopasztás nemcsak megkönnyíti a munkát, ha­nem azt is lehetővé teszi, hogy nagy tételekben szál­lítsunk baromfit belföldi fo­gyasztásra és exportra is — sorolta az üzemvezető. A kisüzem újabb munka- lehetőséget biztosít a jász­berényieknek. Ennek első- sorbon azok az asszonyok örülnek, akik ott dolgozva önálló keresőként gyarapít­hatják családjuk jövedelmét. N. K. Kiállításról — kiállításra Moszkvába készül a magyar ipar Miközben a Budapesti Nemzetközi Vásár a nagy üzletkötések napjait éli még, már Moszkvára, a magyar népgazdasági kiállításra ké­szülődik a magvar ipar. Au­gusztus 20-án nyílik meg a magyar népgazdaság 25 éves fejlődését bemutató nagy ipari tárlat a szovjet fővá­rosban. Mintegy kétszáz va- .gonnyi kiállítási anyagot, 170 magyar üzem, vállalat ter­mékeit csomagolják az or­szág szinte minden részében. A Zrínyi Nyomdában ké­szül a kiállítás plakátja sok­ezer példányban, 64 oldalon Híradás Magyarországról című kiállítási újságot nyom­nak, több ezer nagyméretű fekete-fehér és színes fotót szállítanak ki a következő hetekben. Több mint százfé­le különböző műszer és mé­rőberendezés is ott lesz a ,nagy tárlaton. A Videoton Rádió- és Televíziógyárban készülnek azok az autórádi­ók, amelyeket a Szovjetunió­ban, a Togliattiban gyártott .autókba építenek be. Híradástechnikai terméke­ink közül ott lesznek a ka­putelefonok, a riporter mag- inetofonok. a villamos ered- jményhirdetőtáblák, a nyo- , másmérőberendezések, iro­dagépek, számítástechnikai műszerek. A Mezőgazdasági Ügyvi­telszervezési Irodát a TOT és a MÉM kezdeményezésére, tavaly április elsején, Buda­pesten hozták létre. Felada­ta az ügyvitelszervezés, a hagyományos és gépi adat- feldolgozás, s az üzemelemző munka segítése a tsz-ekben. Az alapító közös gazdaságok egyenként 20 ezer forinttal já­rultak hozzá az iroda meg­alakításához. Köztük jóné- hány Szolnok megyei tsz is, mint a karcagi Lenin, az abádszalóki Lenin, a kunhe­— A tsz-ekben sok gondot okoz a különféle nyomtatvá­nyok használata, összesen 203 féle nyomtatványt alkal­maznak. Ezeket összegyűj­töttük, s 4 ezer példányban kiadtuk a tsz-ek részére. Részletesen leírtuk ezek használatához javaslatainkat is. Az igazgató egy másik vas­kos kiadványt mutat: SZTK ügyviteli szabályzat. Elősza­vát dr. Nyíri Béla, a TOT titkára írta. — Az állatnyilvántartáshoz képesített könyvelőt kell al­kalmazni. Az emberek ügyei­vel viszont gyakran képzet­len emberek foglalkoztak a tsz-ekben. A kiadványban 34 fajta nyomtatványt gyűjtöt­— A tsz-ek hol tartanak az ügyvitel gépesítésében. — Ezen belül milyen előrehala­dást értek el a Szolnok me­gyei szövetkezetek? — Az országban kb. 200 tsz-ben vannak kis- és kö­zépteljesítményű könyvelő­gépek. Az olasz Olivetti gép — 2 számműves, kisteljesít­ményű. A7 NDK gyártmányú Ascota gépek 10—55 számmű­vesek. Ezek könyvelő auto­maták. Az olasz gépek drá­gák, s dollárért adják. Az NDK-ból azonos árért — dollár nélkül — jóval na­gyobb teljesítményű gépeket tudunk beszerezni. Könnyebb az alkatrész ellátásuk, s a német cég segít a műszeré­szek kiképzésében. A jelen­legi BNV-n több NDK gyárt­gyesi Vörös Október, a tisza- földvári Lenin és Szabad Nép, továbbá a cibakházi Vörös Csillag Tsz. Az iroda létszáma tizen­nyolc, ám a külső munkatár­sak száma jelentősebb. Tudo­mányos kutatók, s a közgaz­dasági egyetem docensei ál­landó munkatársai az intéz­ménynek. Az iroda igazga­tója 'Kovács Sándor, aki ko­rábban a tiszaföldvári Sza­bad Nép Tsz főkönyvelője volt. Vele beszélgettünk egy éves munkájukról. tünk össze, s csatoltuk a vo­natkozó rendeleteket, melye­ket 1891-től napjainkig adtak ki. Leírtuk ezek egységes ér­telmezését is. A télen — szakemberek bevonásával — 2200—2400 SZTK ügyintézőt képeztek ki a megyeszékhe­lyeken. A tanfolyamok részt­vevői bizonyítványt is kap­tak. — Jelenleg 9 kiadványunk van előkészületben. A PM rendelete szerint 1970. de­cember 31-ig minden tsz-nek el kell készíteni saját ügyvi­teli szabályzatát. Ehhez adunk segítséget új kiadvá­nyokkal. Egyik fejezetét Szol­nok megyei szakemberek dolgozzák ki. mányú, nyomtatott áramkö­rös, Soemtran könyvelőgépet mutatnak be. A Szolnok megyei tsz-ek országosan előkelő helyet foglalnak el az ügyvitel gé­pesítésben. Mintegy 30 gép van a megye tsz-eiben. A karcagi Lenin Tsz-ben leg­közelebb tapasztalatcserét is szervez a területi szövetség. Ott különösen jó a gépesí­tettség. Gépkönyvelő állomások Az igazgató és munkatár­sai működés közben mutat­ták be a könyvelő automatá­kat. Épp az egyik dunántúli tsz könyvelőit tanították be kezelésükre. — Mire képesek a könyve­lőgépek? — Anyag-, érték-, költség­felosztó, bér- és állóeszköz könyvelést végeznek. A ko­csi hossza 62 centiméter, nagykartonra is dolgozik. Előzetesen be kell progra­mozni. Ezt mi végezzük. Szá­molási hiba ennél nem le­het, a gép kidobja a hibás adatokat. Az NDK gép pél­dául egy másodperc alatt 500 számot oszt. Egy műszak alatt 900 tételt könyvel. Az automatákkal fél nap alatt lehet a havi zárást elvégezni, s elkészült a főkönyvi kivo­nat is. — Az iroda segít a beszer­zésben is? — Természetesen. Az igé­nyek nagyok, egyelőre nem tudjuk kielégíteni. Vállaljuk a gépkönyvelők betanítását, a gép programozását, s egy évig a szakfelügyeletet is. Több helyen — járásonként — gépkönyvelő állomások működnek a tsz-ek közös vállalkozásában. A kis és kö­zepes tsz-eknek ez előnyö­sebb, a gépeket jobban ki le­het használni. — Megemlíthetem még, hogy üzemelemző tevékeny­séget is folytatunk. A jános- hidai Vörös Hajnal Tsz fel­kérésére vizsgáljuk a közgaz­dasági ösztönzők hatását. Az ötéves fejlesztési tervükhöz több variációban készítünk javaslatot. Hasonló kéréssel fordultak hozzánk a jászbe­rényi, az öcsödi és a kunma­daras! tsz-ek is. A vállalatszerű gazdálko­dáshoz a megalapozott gazda­sági döntésekhez belső infor­máció, hatékonyabb elemző munka szükséges. Ehhez nyújt segítséget az ügyvitel- szervező iroda. — m. 1. — A Legfelsőbb Bíróság ítélete a répcelaki tartályrobbanás ügyében A Legfelsőbb Bíróság — fellebbezés folytán — csü­törtökön hirdetett ítéletet a répcelaki Szénsavtermeló Vállalatnál történt tartály- robbanás ügyében. Mint ismeretes, tavaly ja­nuár 2-án a vállalatnál két folyékony széndioxidot tar­talmazó acéltartály felrob­bant s ennek következtében kilencen meghaltak, hatan súlyos, tizennégyen pedig könnyebb sérülést szenved­tek. A vállalat berendezé­seiben mintegy 11 millió forint kár keletkezett s a község környező épületei is kisebb mértékben megrongá­lódtak. A robbanást kővetően több szakértő bevonásával alapos vizsgálat indult, s az ennek eredményéképpen megindí­tott büntető eljárás során lt személy bíróság elé került. A Legfelsőbb Bíróság íté­letében megállapította, hogy a robbanást a nagykanizsai Dunántúli Kőolajipari Gép­gyár által 1961-ben gyártott acéltartály úgynevezett ri­degtörése okozta, aminek következtében felrobbant a mellette elhelyezett másik tartály is. A tartályok acél­anyagának elridegedését a helytelen s a tervezettől el­telő acélanyag önkényes ki­választása idézte elő. A felelősségre vont szemé, lyek közül egyesek — a nagykanizsai Dunántúli Kő. olaiipari Géngyár alkalma­zottai — a felrobbant tartá­lyok gyártásáéit felelősek, mások — „ budapesti Bánya­műszaki Felügyelőség dolgo­zói — pedig azért. mert en­gedélyezték a kifogásolható tartálvok üzemeltetését. A vád alá helyezettek harma­dik csonortia a Szénsavter­melő Vállalat dolgozói közül került ki, akik az üzemelte­tés során követtek el sza­bálytalanságot. A Legfelsőbb Bíróság egyetértett az üevben első fo­kon. eltart szombathelyi me­gyei bíróság határozatának lénveges ténvmegáÜariTtásai- val. ion következtetéseivel és a büntetéskiszabásnál al­kalmazott főhb szemnontok- kal. p vádlottak felelősségé, nék sül vá ra és szeméi vés kö­rülményeire tekintettel azon­ban arányosította az. első­fokú bíróság által kiszabott büntetéseket A Legfelsőbb Bíróság a budapesti Bányaműszaki Fel. ügyel őség wlt vezetőjének, Karcsics Lászlónak, továbbá a nagykanizisai Dunántúli Kőolajipari Gépgyár vezetői közül Kurucz Istvánnak, a gyártás-előkészítő csoport vezetőjének. Juhász János­nak, az akkori MEO vezető­jének, Mészáros Kálmán volt főmérnöknek és Kurunczy Istvánnak, a termelési osz­tály vezetőjének bűnösségét foglalkozás körében elköve­tett halált okozó gondatlan veszélyeztetésben és a tár­sadalmi tulajdonban különö­sen nagy kárt okozó gondat­lan rongálásiban állapította meg. Ezért Karcsics Lászlót három évi, Kurucz Istvánt két évi és nyolc hónapi, Ju­hász Jánost két évi. Mészá­ros Kálmánt egv évi. Kurun. czy Istvánt pedig egy évi és nyolc hónapi szabadságvesz­tésre ítélte, utóbbi bünteté­sének végrehajtását azonban idős korára, betegségére, va­lamint egyéb személyi kö­rülményeire tekintettel öt évi próbaidőre felfüggesz­tette. Dr. Touttenoui Tibort, a budapesti Bánvaműszaki Fel ügyelőség mérnökét az ellene emelt vád alól felmentette, miután a további bizonyí­tási eljárás során sem volt megállapítható, hogy annak a tartálynak az üzemelését engedélyezte volna, amely a másik tartállyal együtt rob­bant fel. Ugyancsak felmen­tette a Legfelsőbb Bíróság — az elsőfokú bíróság ál­láspontjával egyezően — He­gyi Károlyt, az Országos Gázipari és Kőolajipari Tröszt volt főtechnikusát is, mivel nem bizonyosodott be. hogy a tartály acél-anyagá­nak a tervezettől eltérő ki­választásában bárminemű felelősség terhelte volna. Végül megállapította a Legfelső Bíróság, hogv a rén celaki Szénsavtermelő Vál­lalat vezetőit — Radnai Im­re főmérnököt. Molnár Lász­ló termelési osztályvezetőt. Schieinig Endre üzemvezetőt és Szabó Ferencet, az üzem- fenntartási osztály vezetőjét — is felelősség terheli a helytelen, veszélves üzemel­tetés miatt. Minthogy ez nem állott közvetlen oko­zati összefüggésben a bekö­vetkezett tragiikus balesettel, pz időközben megielent köz­kegyelmi rendelkezés folvtén velük szemben büntetés ki­szabására nem kerül sor. Könyvelő automaták Rejtekhely az Elbán Szöveg: Cs. Horváth Tibor Raj^ Gugi Sándor Ügyviteli szabályzatok, kiadványok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents