Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-28 / 123. szám

1970. május 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kamilla, a drága Néha hajlamosak vagyunk — a jó falatok ínyen­cei különösen — az évszakokat egy-egy primőr áru megjelenésével azonosítani. Zöldpaprika íze — sokszor borsos ára — jut eszünkbe egy régi tavaszt idézve. Túrkevén — furcsa módon — a kamilla tette neveze­tessé 1970 tavaszát. Néhány évvel ezelőtt az ÁFÉSZ felhívására az emberek szedni kezdték a kamillát. Az ÁFÉSZ kg-ként 1 Ft-ért felvásárolta és továbbadta a HERBÁRIÁNAK. — Így jutott el a gyógynövény a gyógyszertárakba, élelmiszerboltokba, majd a fo­gyasztókhoz. Ez régen volt. Azóta megalakult a DROGUNIO és létrejött az AGROUNIO. Verseny kezdődött a kamilla meghódításáért. A „nagyhatalmak” egyike te­rületet is hódított magának. A „kamillaföld’ tulaj­donosának (tsz-nek) tőbér címén 2 forintot fizet egy kilogramm — a területéről leszedett — kamilláért. Így lett a kamillából a primőr áruk királynője. Felvásárlási ára naponként emelkedett. Néhány nap és már 7 forintot kínáltak érte. Téved aki azt hiszi, hogy ezzel a verseny véget ért. Május 21-én a dévaványai ÁFÉSZ felvásárlója megjelent Túrkevén és közhírré tette: 8 forintot fi­zet a kamilla kilójáért. Egy ember — ha jól ráhajt — egy nap alatt leszedhet 120—130 kilogramm kamillát. Ez 950—1000 forint napi keresetet jelent. Vajon ezek után — mi fogyasztók — mennyit fogunk fizetni az üzletben 10 dekagramm kamilláért? — ián — n Álljunk meg egy szóra i Tanárjelöltekkel beszélgetett vasárnap, a Kossuth rádióban a Szivárvány műsorának munka­társa. Arról, hogy miért nem mennek vidékre az egyetemi tanulmányaikat befejező buda­pestiek. — Ezt meg kell érteni, itt la­kunk, vidéken pedig albérlet vár reánk. Csak a pesti álláso­kat vesszük számításba, kár hogy nem hirdetnek meg any- nyit, amennyien vagyunk. A riporter megértő. Persze, persze — mondja — így már érthető... Érthető? Álljunk meg egy szó­ra! Valami tévedés motoz ebben az érvelésben! Vajon — ezek szerint — egyetemre csak az menjen, aki egyetemi városban lakik? Különben diákotthonban vagy albérletben kell laknia. És csak azokból a városokból, na­gyobb falukból, ahol középis­kola működik? Mert teszem azt, ha valaki Jánoshidáról, Cibakhá­záról, Tiszabőről megyen, és ha végez, Szolnokra, Jászapátira vagy Kunszentmártonba kerül, akkor ismét albérletben kell laknia. Ez az érvelés így nem helyes. De nyilvánvalóan az sem, amire a Szivárvány riportere oly egyet­értőén bólogatott.­(CS) BNV '70 Lágyan omló kelmék, gyűrhetetlen szövetek A vásárlátogató, főleg ha nő. nem kerülheti el a ru­hákkal, textíliákkal, cipők­kel teli könnyűipari pavilont. Új anyagokról, formákról az év divatjáról tájékozódhat háromszintes pavilonban. S megéri a lépcsőjárás. a sor- banállás — valóban szemet kápráztató, gyönyörködtető holmikat láthat. És még re­ménykedhet is — talán nem marad ígéret — s a kiállí­tott termékekből a ha--; űz. letekbe is jut A ruha és cipőgyárak a textilüzemek nemcsak bemutatóra hozták el legszebb áruikat. Szívesen viselnénk Mindjárt a bejáratnál jtt ez a csinos, pasztell sárga kabát, amit szívesen visel­nénk. Ahogy tovább megyek egyre sűrűbben ismétlem — ezt a kosztümöt is megven­ném, ilyen anyagból készül­hetne a színháza ruhám, itt a hozzáillő cipő, táska. Kel­lene a Debreceni Ruhagyár selyemkabátja, a Május 1. Ruhagyár sportos sötétzöld nadrágkosztümje. Vásárolnék n Habselyem Kömaarugyár tcsipikedíszes hálóingjéből, campingrúhájából. Pulóvert a Budapesti Finomkötöttóru- gyár kollekcióiéból, trevira kosztümöt a Hódmezővásár­helyi Divatkötöttárugyáréból. — Szerencse, hogv itt nem árusítanak — jegyzi meg barátnőm gonoszul, anyagi helyzetemre célozva és húz tovább a cipők felé. — Nézd, azt a csatosat! Milyen jó a sarka! — Mennyi csinos szandál! — Jegyezd meg. a nadrág- cipő a Duna Cipőgyárban készült. — öcsikének is ilyet ve­gyünk! — Anyu nekem az a csiz­ma kellene! — mondatfosz­lányok a vitrinek előtt, el­ismerést, vágyakozást kife­jezők. Felírom a Fővárosi Mér- tékutáni Cipőkészítő Vállalat és a Minőségi Cipőgyár mo. delijeinek számát. Ilyen ci­pőt. csizmát szerzek, ha megkoplalom is. A cipődivatbeimutatóra a felvonuló manökeneknek csak a lába látszik. Nézzük a bőrruhákat, a kesztyűket, a táskákat. Anti_ költ és fémhatású bőrkabát, fémcsatokkal, véretekkel dí­szítve. A kesztyűkben is mennyi fantázia. Milyen so­kat jelent egy-két díszítő gomb, zippzár, karika. A kelmék lágyan omlók, vagy gyfirhetetlenségüket példázzák. Fantázia nevűnk •— és minden fantáziát felül­múlók. Kellemes színek, gaz­dag választék. konfekció Vállalat n«rz. per­zsa, pézsma, panofix és szí­nes irhabundái. A Bőripari Vállalat szerezte meg a könnyűipar másik nagydíját sertésruházati velurszöveté- vel. a sertésbőr durva póru­sait eltüntették, puha. köny- nyű, jól feldolgozható ruhá­zati bőrt állítottak ki, feke­te, kék, zöld, lila színben. Micsoda bőség, micsoda választék! Vajhacsak az üz­letekben negyed ennyit ta­lálnék! Kádár Márta Építkezik cr jászsági Nyolc évvel ezelőtt alakult a Jászsági Tsz-ek önálló Kö­zös Építési Vállalkozása. Ak­kor tíz tsz alapította, s a kezdéshez 10—10 ezer forin­tot adtak össze. A tsz egye­sülések után most négy köz­ség öt szövetkezetének tár­sulása ez. A jászsági TÖVÁLL az alapítás óta fej­lődött. Állóeszközeink értéke 283 ezer forint, a forgóeszkö­zöké meghaladja a .félmillió forintot Ám a gépesítésben elma­radt a vállalkozás. Mindössze négy betonkeverőgéppel ren­delkezik. Építkezései szét­szórtak. a munkát hagyomá­nyosan, kézi erővel végzik. A géppark jelentősebb fejlesz­tésére a vállalkozásnak és az alapító tsz-eknek sincs pén­zük. Tavaly 283 ezer forint volt a tiszta nyereség. Ebből 87 ezret az állóeszközök fej­lesztésére, a többit forgó­alapra hagyták bent az ala­pítók. Az MNB-től így is több mint félmillió forint rö­vidlejáratú hitelt kellett fel­venniük, magas kamat elle­nében. 6.8 millió forint termelési érték A közös vállalkozás tavaly 6,2 millió forint termelési értéket produkált, 400 ezer­rel többet, a tervezettnél. Erre az évre 6,8 milliós ter­melési értéket terveztek. A fizikai munkások állománya hússzal növekedett, most hatvanam dolgoznak az épít­kezéseken. Az asztalos részlegük évente 5—600 ajtót, ablakot gyárt az egyedi tervekhez. Ezek zömét a jászladányi ÁFÉSZ útján értékesítik. A vállalkozás egyébként elsősorban az alapító tsz-ek építési igényeit elégíti ki. Se­gít a kiviteli terv, a költség- vetés elkészítésében, s a megbízás alapján — saját ki­vitelezéskor — az építés mű­szaki vezetését is ellátja. Mindezt a normatívákban előírt összeg feléért. A vállalkozás az idén a jászapáti Velemi Tsz-ben te­hén- és ellető istállót, az Al­kotmány Tsz-ben raktárt épít. Befejezéshez közeledik a Jásztej üzeméinek kivitele­zése. A jászfelsőszemtgyörgyi Egyetértés Tsz-ben 2 x 500-as süldőszállást, méregraktárt és szociális létesítményt épí­tenek. A tsz-építkezések koránt­sem kötik !e a kapacitást. Ezért a rákóczifalvi ÁFÉSZ- nek önkiszolgáló élelmiszer üzletet. Alattyánban büfét és élelmiszerüzletet (az utóbbi műszaki átadásnál tart) épí-‘ temek. Jánoshidán takarék­szövetkezeti székházat vite- leznek ki. Pedagógus lakások, családi házak A TÖVÁLL évek óta segít a családi házak építésében. Az idén Jászfény szar un és Jászapátiban építenek össz­komfortos pedagógus lakáso­kat. Ezenkívül Jászfelsőszent- györgyön 4. Jászfényszarun 2, úgynevezett cigányház épí­séhez. A bank azonban más­ként értelmezi a saját hozzá­járulás mértékét, emiatt a hitelt még nem folyósította. Így a kivitelezéshez sem fog­hattak hozzá. Az ügy hóna­pok óta húzódik, kétséges, hogy megoldódik-e. Az adós nem fizet A TÖVÄLL tavaly 3 szoba összkomfortos családi ház építését vállalta az egyik jászsági községben. Az épít­tető 140 ezer forint kamat­mentes hitelt kapott erre. (Pedagógus kölcsön.) Az anyagot a megrendelő adta, a TÖVÁLL csak a bérmun­kát. Ám a különleges igé­nyeknek megfelelően, ez 57 ezer forintot tett ki. . A tulajdonos rég beköltö­zött, de a vállalkozásnak egy fillért sem fizetett. Pedig az utólagos alkudozáskor pár- száz forintot el is engedték neki. Arra hivatkozik, a vártnál drágább volt a telek. A vállalkozás munkabért, SZTK járulékot és forgalmi adót fizetett. Jogos követelé­sét most bírói úton kell ér­vényesítenie. Bosszankodva mondják a vállalkozás veze­tői: Lehet, hogy sokéves tör­lesztésben kapjuk meg szol­gáltatásunk díját. Lám, ide vezetett a jóhiszeműség. A legtöbb gondot mégis az építőanyag hiánya okozza. Nincs cement, tégla és cse­rép. Emiatt áll a jánoshidai takarékszövetkezet székhazá­nak építése is. Persze az anyaghiányt a késői rendelés is okozza. A tsz-ek csak az épít­kezés évének első negyedé­ben adják a megbízatást. Raktárról viszont senki sem szállít. Több éves gond ez. Megoldásáért talán az épít­tetők tehetnek a legtöbbet. — m. I. Nagydíjas anyag A Nylprint nevű henger, nyomással mintázott lánc- hurkolt könnyű anvag a Budapest Fővárosi Tanács Nasydíiát nyerte el. A mű­szál alapanyagú kelmékből még az idén egymillió mé­ternyi* gvárt a B”denrípt Pamutnvomóinm'i Vállalat. (Tavalyi nógvdíiPs termékük a Budarril meet a Debreceni RiiVipa,.:,r konfekciójában vo. nul fel). Szépek a Hazai Parmilszö- vőgyár kellemes narancs, okker, piros színű batisztiai, poliészter pamutikeverésű kosztüm, öltöny szövetei, Üj cikk a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár Fester nevű könv. nyű kopásálló éltartó, szellős szövete. A Pápai Textilgvár tarka pizsama-anvagai, a Pa* mutfonóipari Vállalat fona­lai is kedvet csinálnak a vásárláshoz. Szívesen vá­lasztanék a Győr) Textilipari Vállalat csipkés, hímzett da. maszt ágyneműiből. A Kőbá. nyai Textilművek sárga és halványzöld csíkos anyagai vállfán szánthatok, vasalás nélkül hordhatók. Kördobogón. fekete-fehér háttér előtt légies fehér háló- ingek, kombjnék. baby-dollok, csipkés köntösök. A reflektor időről időre váltakozva néev színben világítja meg „ Női Fehémeműgyár átlátszó könnyű termékeit. Habkönnyűéit a selyem, a műszál ruhaanyagok. Csil­lámló fonalat szőttek a Pyg­malion nevű krepo szövetbe. A Latorca fürdőruhaanyag rugalmas, ezüstös fényű. A telet idézik A telet idézik a Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrme­A KORSZERŰ NEONREKLÄM N ELK ÜLÖZHETETLEN! Neon feliratok tervezése készítése, karbantartása Neonszerviz-Műszerész Ktsz Jászberény. Táncsics Mj O. 11. Telefon: 881. Az ember nemcsak munkaerő Szociológust keres a nagykunsági erdőgazdaság Azért nyitottunk be Fila Józsefhez, r Nagykunsági Er­dő- és Faipari Gazdaság igazgatójához. igaz-e hogy vállalati szociológusit keres­nek? — Már január 1-e óta van ilyen státusz szervezeti fel- éptésünkben. De szociológus még nincs. Most is öt jelent­kezővel járunk jegyben. Az elgondolásaink kialakultak. — Mi lenne a vállalati szo­ciológus feladata? — A szociológia társadal­mi önismeret. Az üzemszo- cológia a vállalat életének feltárása, ismerete. Az ember nemcsak munkaerő, s nem is nyűhetetlen gép. Létezik olyan fogalom, hogy munka­helyi közérzet, csoportérdek, személyi elvárások a munka­hely. s a vezető testületek iránt. Az embereknek véle­ményük van az intézkedések­ről, bennük ezek hatásokat váltanak ki. Kisebb üzemben a vezető személyek, vagy ve­zető testületek ezt közvetlen tapasztalatok alapján mér­hetik is. Olyan vállalati struk­túrában miirt a miénk is, — már csak megérzésekre szo­rítkozhat a vezető, az pedig tudománytalan, ösztönös já­ték. Történetesen a mi termelő egységünk másfél millió hol­das területen fekszik, száz­ezer holdas birtokunkon sok­ezer munkahely van. Akár személy szerint én. akár a vezető testületek kiadnak egy intézkedést, az hat-hét áttételen Jut el azokhoz, aki­ket érint. Honnan tudjuk meg úgy jutott-e el. ahogyan mi kiadtuk, s 'azt a hatást vál­totta-e ki. amiért meghoz­tuk? Avagy milyen intézke­dést mulasztottunk el. ami­nek a meghozatalára pedig szükség lenne? Tovább men­ve megfelel-e a vállalat szer­vezete a kívánalmaknak? Manapság szabad munka- vállalás van, s nagy a fluk­tuáció. Nem bizonyos, hogy csupán anyagi előnyök meg­szerzése miatt. De ki mérte már meg, ki elemezte még más oldalról is? Egyáltalán mik a föltételei annak, hogy történetesen az abádszalóki, vagy kisújszállási munkása­ink jól érezzék magukat a vállalatnál? Milyen kívánal­mak teljesítése után elége­dettek teli esen az emberek környezetükkel? Eri várjuk mi a szocioló­gustól. Azt, hogy a vállalat­vezető s a vezető testületek irányító tevékenységét vizs­gálatokra, felmérésekre, elem. zésekre alapozva segítse. — Adjon információt lentről- föl és föntről-le. A társadal­mi szervezettség mai fokán ösztönös vezetés, egyre ke­vésbé lehetséges. — S honnan várnak szo­ciológust? — Sajnos, tudomásom sze­rint Magyarországon csak ősztől indul a felsőoktatási intézményekben a szocioló­gusképzés. Szívesen fogad­nánk pszichológusokat, ielen­l©g pedagógusokkal tárgva­lnnk. akiknek lélektani, np- veléstani ismereteik vannak Mihelyt be tudiuk tölteni er­re alkalmas emberrel a stá­tuszt. eev rétegei emzésf. stmVtil ,-n tol p-oora-unt valódiunk moe a vállalatnál Ennek ismere+óHev utána tó­fűnk rá a részvizsgái -1 -''m, B. L. Ének, zene, közművelődés Jegyzetek és javaslatok m A szolnoki járműjavítóban, márciusban megrendezett munkáskórus-találkozó, — melyre más megyékből is több énekkar eljött, bizo­nyára ösztönzést ad a szak- szervezeti kulturális munka számára. Időről-időre Szol­nokra jönnek a szövetkezeti dalostalálkozó alkalmával a falusi kórusok. A MÉSZÖV és a falusi ÁFÉSZ-ek gon­dos házigazdái ezeknek a találkozóknak. — Hasonlóan kellene a szakszervezeteknek megrendezniük — esetleg váltakozva, mindig abban az esztendőben, amikor nem szerepel a tervben s falusi kórusok találkozója — a munkáskórusok tapasztalat- cseréjét. nz idén történt.) A Megyei Népművelési Tanácsnak job­ban kell ügyelnie arra, hogy ilyen „összefutás” ne történ­jen. még akkor sem, ha egyiknek Jászberény, a má­siknak Szolnok a színhelye. És még egy tanulság! A Székely Mihály napokat — pkár nemzetközi méretű ren­dezvénnyé lehetne fejleszte­ni. Erre vonatkozóan hang­zottak el már javaslatok a Megyei Népművelési Tanács egyik ülésén. (Ennek megva­lósításához viszont feltétle­nül szükség lenne Jászbe­rényben egy nagyobb befo­gadóképességű és igényesebb szállodára, enélkül bizony nem lehet nemzetközi, de mér országos találkozót sem rendezni időről-időre.) FI 1*1 A társadalmilag rendezett családi ünnepségeken közre­működő kórusok országos találkozója is — a szó leg­teljesebb értelmében — or­szágos méretűvé vált. A jász­berényi Székely Mihály na­pok megrendezését az egész rendezvény sikerét pedig a Magyar Állami Operaház művészei és vezetői is saját ügyüknek érezték. A felhalmozódó tapaszta­latok és az eddigi tanulsá­gok alapján nyugodtan állít­hatjuk: mindkét zenei ren­dezvény jól, vagy éppen ki­tűnőre vizsgázott. Szükséges­nek mutatkozik, hogy időről időre — esetleg biennium ritmusával — mindkettőt meg kell rendezni ezufán. De semmiképpen sem egy vagy csaknem egy időben. (Mint Két szolnoki zeneszerző is bemutatkozik egy hónapon belül. Alkalmunk volt meg­hallgatni Molnár László Al- tató-jának eredeti bemutató­ját. (A Weöres Sándor egyik versére szerzett énekkari művet a Bartók kamarakó­rus szólaltatta meg.) Rövidé- sen bemutatják a Szigligeti Színházban azt a musicalt is, melynek szerzője hason­lóan szolnoki komponista; Egyed Ferenc. Ha pedig még azt is fel­idézzük, hogy a szolnoki munkáskórus találkozón egy lászberényi szerző Szabó Mi­hály tömegdalait hallhattuk, akkor mór így, együttesen ez sokkal több, mint „jó egyéni kezdeményezések”. — Egész kis zeneszerző-gárda van együtt a megyében. Figyel iük fejlődésüket, to­vábbi útjukat! (CS) tését vállalták. Tavaly ezek építéséhez az arra rászorulók 65 ezer, az idén 75 ezer fo­rint hitelt kaphatnak. Az ál­lam 19 ezer forint támoga­tást nyújt. Az építtetőnek a költség 10 százalékának meg­felelő összeget kell befizet­niük az egyszobás ház építé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents