Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-27 / 122. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. május 27. AZ ISKOLA JOVO JE, A JÖVŐ ISKOLÁJA IV. Egységes tanintézet — 4-től 18 éves kőiig &» = s- Ä ^ SS * ^ KÉPERNYŐJE Hogyan alakul az iskola jövője, milyen lesz. milyen legyen a jövő iskolája? Va­gyis: hogyan tovább? Az Iskolaépítés tanulmány, köteteinek szerződ — építé­szek és pedagógusok — a felelethez támpontul adják Az aktív keresők közül a fizikai dolgozók aránya ha­zánkban 1968-ban még 81% volt, az 1975 végére becsült arány már csak 78%. A technikusi állomány 1968- ban 97 ezer. 1975-ben vár­hatóan 133 ezer. Becsült ada­tok szerint 1975 végére a mérnök, fizikus, vegyész, biológus, matematikus állo­mány a mái, együttesen 48 ezer fő helyett több mint 106 ezer főre gyarapodik; 16 és félezer helyett 45 ezer lesz a közgazdász. 93 ezerről 107 ezerre emelkedik a képe. sí tett pedagógusok száma; a mainál csaknem tízezerrel több lesz az orvos és a fog­orvos, 7 ezerrel több az ag- ronómus és állatorvos és mintegy 2500-zal több a jo­gász. Az ezredfordulóig szóló prognózis szerint a társadal­mi munkamegosztás még jobban megváltozik: közvet­lenül a termelésben betaní­tott munkás ma 57 százalék, I. A jövő szempontjából a továbbiakban összevont ne­velési, képzési központok épüljenek, egységes összevont ■ óvodákban és Iskolákban ( gondolkodjunk. Kutatások bizonyítják, hogy a gyerekek hatéves koruk előtt sok mln- > dent könnyebben tanulnak, - mint később, ennek megfe­lelően az iskolai jellegű kép­zést helyes kiterjeszteni a 4—5 éves korra. A jövő kép­zési központja tehát intéz­mény-együttes, vagyis óvoda és iskola 3—18 éves korig. Ezen belül a jövő iskolája a 4—18 éves korig tartó ál­talános egységes iskola len­ne. amelyben az alapozó képzés után a gyermek ér­deklődése és a képzés célja szerint sokrétű, tagolt szak­ágazatokban folyik a tanítás­nevelés. Ez az iskola jórészt átvenné a jelenlegi óvoda, az általános iskola, a gim­názium és a szakközép-iskola feladatkörét. Elvégzése után 18 éves kortól az egyetem, 3. Gondoskodni kell a kor­szerű oktatási módszerek és formák elterjesztéséről. A hagyományos iskolai osztály egyeduralma megszűnőben van. A pedagógusok nem csupán külön-külön osztá­lyokban tanítanak majd, ha­nem főleg 4—5 főből álló szakcsoportokban: adott eset­ben 300—150, 30. 15 vagy 1 diákkal foglalkoznak. Rá­termettségük szerint elő­adást, konzultációt, csopor­tos foglalkozást, laboratóriu­mi vagy műhely munkát, egyéni foglalkozást stb. tar­tanak. Így tehát a korosz­tály és osztály csoportosítás mellett, azzal egyenrangúan, a hajlam és a képesség sze­rint változatos csoportosítást is alkalmazzák a tanulmá­nyi munka során. 4. E korszerű oktatáshoz az iskola új szakemberek egész sorát követeli. Például; szervezési, igazgatási szak­embereket, főállású könyv­tárosokat. ifjúsági vezetőket, pedagógiai gondozó-segéd­erőket, technikusokat, or­vost, pszichológust stb. 5. A hagyományosan hasz­nált könyv. térkép, kréta mellett az oktatási segédesz­közök egész tárháza vonul be az iskolába, C Rádió. tv, magnó, film, dia. oktató­feleltető és számi tógének, laboratóriumi kísérleti esz­a nemzetközi iskolafejlődési irányzatok számunkra hasz­nosítható tapasztalatait; elő­revetítik az 1975-ig és to­vább, sőt vázlatosan, a 2000- ig megfogalmazható hazai szakképzési igényeket, ará­nyokat, várható eltolódáso­kat. ' előre becsülhető arányuk 2000-ben 11 százalék. Szak­képzett munkaerő ma 33 szá­zalék, 60 százalékig nőhet az arányuk. Középiskolát vég­zett munkaerő ma 8 száza­lék, eléri minimálisan a 21 százalékot. Egyetemet vég­zett ma 2 százalék, minimá­lisan 7 százalékra emelkedik. Tudományos munkaerő ma közvelenül a termelésben 0 százalék, 2000-ban 1—6 szá­zalék várható. E prognózis szerint a középiskolások je­lenlegi létszáma 2000-ig a háromszorosára nő. s az egyetemi hallgatók számának meg kell négyszereződinie, ha a képzés lépést akar tar­tani a tudományos-technikai forradalom követelményeivel. A kutatócsoport munkája kollektív összefoglalójában ennek a hatalmas, minőségi­leg is teljesen új feladatnak a megoldásához néhány alap. elvet ajánl megfontolásra a döntésekre illetékes szerveik­nek. főiskola vagy a termelő munka várja a fiatalokat. 2. Fel kell készülni az öt­napos iskolahétre, összhang­ban a felnőttek ötnapos munkahetével. Az összevont nevelési központokban az egésznapos napközi otthonos, ékezést ig biztosító iskolát kell megvalósítani. A „házi feladatot” pedagógus felügye. let mellett végezzék a gye­rekek, így kikapcsolható az oktatás folyamatából a kü­lönböző nívójú, magatartású, képzettségű, lakáskultúrájú, stb. szülői ház. A ritkán lakott települé­sek, tanyaközpontok. kis falvak ellátására épülő kép­zési központokat szükséges kiegészíteni kollégiummal, diákotthonokkal, szükség szerint iskola-buszjáratokkal. Figyelembe kell venni a felnőtt oktatás igényeit, ezért, a képzési központot a felnőttek továbbképzésére is alkalmassá kéül tenni. közök, műhelyfelszerelések, szertárak stb.) a könyvtár nem könyvtároló többé, ha­nem az önálló tanulás egyik műhelye, munkahely. a tu­dás forrása. 6. A nevelési központ ki­alakítása a település- és városfejlesztésnek i« fontos része. Hozzákapcsolódnak kulturális és sportlétesítmé­nyek, konyha és étterem, könyvtár, ifjúsági klubok, szakkörök, műhelyek, ünnep, ségekre, előadásokra alkal­mas aula. vagy díszudvar stb. így a lakókörzetben a képzési központ közösségi rendeltetésűvé is válik, tár­sadalmi művelődési centrum. A pedagógia és az építészet kölcsönössége 7. Mindennek megvalósí­tásához ki kell dolgozni a korszerű pedagógiai elveken nyugvó tervezési és építé­szeti követelmény-rendszert. Néhány alapelv ehhez: az intézménv-együttes helysé­gei feleljenek me? a flexi­bilitás (alakíthatósí ff) elvé­nek; a belső tereket lehes­sen oltani, összevonni, moz­gatható. illetve átszerelhető válaszfalakkal vagy más megoldással; a helyiségeket *a pedagógiai igény szerint több célúan variálhassák; az épület bővíthető legyen a mindenkori új igények sze­rint. Hogy az elvek gyakorlati alkalmazhatóságát kikísérle- tezzék, az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési 'Minisztérium 1967-ben pályázatot hirdetett ilyen lakókörzet gyermekne­velési intézmény-együttes megtervezésére. A tervpályá­zat alapján két tanulmány- terv készült (A és B vál­tozat). Mindkettő egy tíz­ezres létszámú lakókörzet igényeit, 2000—2300 »vermek nevelési központját vette alapul. Mind a két változat tízezer laikos közösségi, kul­túr- és sportigényeit képes kielégíteni, külön / ilyen célú intézmények tehát általuk megtakar! thatók. Mi és hogyan valósítható meg a tanulmány öt köteté­nek rengeteg hasznos, me­rész, korszerű javaslatából? Sok minden. Az időpont most különösen kedvező eh­hez: lezárulóban van az is­kolaépítés mennyiségi szaka­sza. s a minőségi követel- ménvek kerültek előtértje. Az átmeneti szakaszban meg lehet oldani a jó állapotban lévő iskolák számbavételét és előkészíteni átalakításukat a tudományos-technikai for­radalom. a korszerű peda­gógiai igények szerint. Szenes Sándor (Vége) Az intézet tantárgy peda­gógiai kutató csoportja 1965- ben alakult Fábián Zoltán vezető metodikus irányításá­val, négy intézeti tanár: Fá­bián Zoltán. Karsznay Fe­renc, Kopácsy Béla, Nagy József, és négy gyakorlóisko­lai nevelő: Fábián Zoltánná, Gledura Lajos, Hagyó Emő- né és Rózsa Sándor részvé­telével. A tudományos munka az­óta legnagyobb részt ebben a csoportban folyik. A kuta­tás fő területe az olvasás- tanítás. A témakörből eddig két önálló kötetet adtak ki „Az olvasástanítás összefüggő szakaszának tantárgypedagó­giai vizsgálata” és „A kor­szerű olvasástanításért” cím­mel. Mindkettő elfogyott, de még ma is több százan igénylik. Az intézetben úgy tervezik, hogy az anyagot kiegészítik az újabb kutatási eredményekkel és ismét meg­jelentetik. A két kötet igen jó kriti­kai méltatást kapott. A szakfolyóiratok többsége írt róluk, többek között a Ma­gyar Pedagógia, a Módszer­tani Közlemények, a Közne­velés, A tanító. Ez utóbbi az idén folytatásokban, rövidít­ve közli is az anyag egy részét. „Olvasásgyakorlási Ülést taitott az Országos Oktatási Tanács Ilku Pál miniszter elnökle­tével ülést tartott az Orszá­gos Oktatási Tanács. Napi­rendjén szerepeltek a főisko­lák, felsőfokú intézetek, va­lamint az egyetemeken mű­ködő főiskolai karok felső irányításának, szervezetének és működésének tanulmányi- és vizsgarendjének szabályo­zásáról, egyes műszaki fő­iskolák és főiskolai karok szervezéséről, a szakközép- iskolák tankönyveiről ké­szült előterjesztések. A ta­nács úgy foglalt állást, hogy a művelődésügyi miniszter terjessze a kormány elé a szükséges jogszabályokat. Százezer ' nyári vendég Alig több mint egy hét választ el a kedvezményes szakszervezeti üdültetés szo­rosan vett nyári főidényétől. Az idén beutalható 260 ezer felnőtt és 63 ezer gyermek közül csaknem 95 ezer be­utalt üdüléséről június 5. és szeptember 5- között gondos­kodik a SZOT itthon, vagy külföldön. Ezen belül június 18. és augusztus 26. között öt tur­nusban 23 ezer gyermek ve­het részt a kéthetes csopor­tos gyermeküdülésben. Rá­juk 1400 pedagógus vigyáz majd, akiket külön tanfolya­mokon készítettek fel a kü­lönleges feladataikra. módok és változatok „ 4» osztályban ’’címmel. Fábián Zoltán és Fábián Zoltánná a Tankönyvkiadó megbízásából elkészítik az általános iskolai második osztályos olvasási munkafü­zetet, amely a tankönyv ki­egészítője lesz. Fábián Zol­tán aspiraturán folytatja ta­nulmányait, disszertációját ebben az évben készíti el. Jóllehet, az intézet tudo­mányos munkájában jelen­leg az olvasástanítással kap­csolatos kérdések állnak elő­térben. s a legtöbb gyakor­lati eredményt is ezen a te­rületen érték el, a kutatás nemcsak ilyen irányban fó­liák. Dr. Horgosa Ödön az alsó tagozatban rendkívüli tárgy­ként bevezetett orosz nyelv oktatásával foglalkozik. Ku­tatásainak eredményeiről „Az idegen nyelvek tanítása” és a „Módszertani Közlemé­nyek” című folyóiratokban számolt be. Az orosz nyelv oktatásáról tanulmányai je­lentek meg a Tanítóképző Intézetek Tudományos Köz­leményei V. és VI. kötelé­ben. A szegedi József Atti­la Tudományegyetem orosz intézetében H. Tóth Imre kandidátussal közösen dol­gozik „A magyarországi orosz nyelvemlékek” című témán. Van abban valami, amit egyik néző ismerősöm mon­dott, amikor közöttünk a té­vé műsoráról esett szó. — Tudniillik, hogy a televízió legérdekesebb műsora hova­tovább a Tv-Hiradó lesz. E kissé eltúlzott megállapítás igazságát az elmúlt héten különösen érezhettük. Két okból is. Egyrészt, mert a programok egyáltalán nem kápráztathattak el bennünket másrészt a képi informálás, híradás műsorát az árvízzel kapcsolatos események is az érdeklődés középpontjába ál­lították. Látni akartuk, ami­ről csak híreink voltak, s 'amiről csak leírásból tud­tunk. _ A televízió igyekezett is őszintén tájékoztatni a víz hadüzenet nélküli háborújá­ból bekövetkezett drámai helyzetről, s a pusztítás és a pusztulás megdöbbentő méreteiről. Az egyes ripor­tok. tudósítások, majd a Tv­jelenti teljes adása igy nagy mértékben hozzájárultak a segítő szándék országos mé­retű és csaknem egyidejű kibontakozásához. Szombat este a megrázó képek után jó volt hallani a stúdió ven­dégeit, akik már a károsul­tak konkrét megsegítésének módjairól számoltak be. és érezni, hogy a bajbajutottak­kal mennyire együttérez a társadalom egésze. Ha a 20. műsorhét prog­ramjából mégis ki kellene emelnem egyebet, akkor ta­lán a Telesport focifórumát venném, valamint a fiatalok most induló jubileumi vetél­kedőjét, az Ifjúság 1970-et, melynek első adását pénte­ken este láthattuk. A lábadozó magyar labda­rúgás kérdései izgalmas, vér­beli fórum-hangulatot hoz­tak a képernyőn is. És egy­ben színvonalasat is. A lab­darúgás felelős gazdái, élén a szövetségi kapitánnyal de­rekasan állták a sarat. Kü­lön is említést érdemel, ér­dekes színfoltja volt az-adás- nak perdöntő bizonyítékként többször is újra játszott kri­tikus jelenet a Dunaújváros- Honvéd mérkőzésből. Igaza volt-e a játékvezetőnek, ami­kor büntestőt ítélt egy vitat­ható esetben? A többszöri visszajátszás szinte felcsigáz­ta igazságérzetünket, s érde­keltté tett bennünket a kér­désre adandó vá'asz helyes­ségének megítélésében. Ki­tűnő szerkesztői ötlet! Nem hiányzott ebből a több órás eszmecseréből a szenvedély sem, jóllehet a fórum mene­tét a válaszadók higgadt bölcsessége, józan okossága határozta meg. A televízió tehát tőle telhetőén, igyek­szik közüggyé tenni — ér­dekesen — a labdarúgást: most csak az kell, hopv lab­darúgóink fórummá tegyék a zöld gvepet. a labdarúgás vérbeli fórumává. Az Ifjúság 1970 talán a ELŐTT kelleténél nagyobb garral indult. Erre utal a vetélke­dő egyik szerkesztőjének, Karácsondi Miklósnak a mű­sor elé szánt szabálytalan interjúja. Benne kissé kihí­vóan inti az éveiktől okoso­kat. a hivatalból bölcseket és a lexikon-fejűeket, hogy a képernyő elé üljenek, hi­szen a képernyőn „hétközna­pi forradalmárok” szerepel­nek majd. Én vettem a bá­torságot, hogy éveim elle­nére is végignézzem a fiata­lok újszerű bemutatkozását. Különben is rokonszenve­zem az ifjúsággal. De rokon- szenv ide vagy oda, egyelő­re én a beígért forradalmi- ságot nem fedeztem fel sem a vetélkedés alanyaiban. — sem a vetélkedés módjában. Különböző vetélkedőkben találkoztunk hasonló megol­dásokkal. Igazi töltést csupán az ifjúsági törvény körül zajló „eseményekben” érez­tem. Egyébként inkább egy fáradtabb Ki mit tud benyo­mását keltette bennem. A vetélkedő feladványai sem mindig találtak célba: több esetben teret engedtek a kis­sé öncélú vitatkozásnak. To­vábbá az som szerencsés. — hogy a művészeti, zenei és egyéb produkciók szakmai értékelése megelőzi a hiva­talos, nagylétszámú zsűri döntését. Így előállhat — jobb ki­fejezés híján — az a turpis­ság, hogy a szakmai véle­ménnyel homlokegyenest születik döntés a továbbjutás dolgában. Lásd a veszprémi gimnazista lányok esete. A szakember nem értékelte va­lami magasan a szemre szép tetszetős gimnasztikái tánc- gyakorlatot. s ugyanakkor a 25 tagú zsűriből 21 tartottá az est egyik legjobb teljesít­rr ión vének. Továbbjutott,. Miért? A zsűri csak világít, nem beszél, néma. így az izgalmas döntés titka örök­re titok marad. Csakhogy a néző nem szeret} a titkokat, különösen nem egy nyílt si­sakkal induló. hé+köznapi forradalmáré1'1-»! z°11 1 ve­télkedőbe'. Ahol jóllehet nem elsődleges cél a versen­gés, sokkal inkább az ifjú­ság mai arculatának^ bemuta­tása, életre11 ’óságának és érettségének bizonyítása, de minthogy vetélkedés is, nem vonhatja ki magát a Versén­eklők SZ»há1lTaj alól. A döntést indokolni kell! Röviden Az Aranyborjú című film ízelítőnek megtette, p"terel­hette a néző figyelmét egy nagyszerű könyvre, amely­ből e film is vétetett. Aki olvasta már Ilf-Pet- — rp"'4- nvét. tanúsíthatta; a regény sokkal több mulatságot ígér, mint a belőtö készük «’m. V. M. Előzzük meg az amerikai fehér szövőlepke kártételét, irtsuk idejében a burgonyabogarat Rajzik a szövőlepke, melynek hernyói évről-évre ha­talmas károkat okoznak. A védekezéssel még nem kés­tünk el, mert a kis hernyók csak június első napjaiban kezdik rágni és szövögetni a fák (elsősorban az eper és szilva) leveleit. Ha idejében leszedjük a kis hernyófész­keket, permetezés nélkül is megóvhatjuk fáinkat. A burgonyabogár — burgonya és paradicsom veté­seink legveszedelmesebb kártevője, — a napokban kezd­te meg a tojásrakást. Figyeljük a burgonya leveleit és amikor a kis piros színű lárvák tömegesen megjelennek, feltétlenül permetezzük vagy porozzuk meg a burgonyát. Házikertben eredményesen védekezhetünk a tojáscsomók folyamatos szedésével is­Megyei Növényvédő Állomás vív Megtakarításhoz jut, ha nálunk rendeli meg villa­mos berendezéseinek szerelését. Technológiai és hálózatszerelési munkákat szabad árforma esetén is maximált árakon vállalunk. Szerelési tevékenységünk kiterjed a szakma teljes területére: ÉPÜLETSZERELÉS, KÁBELSZERELÉS. IPARI ÉS MEZŐGAZDASÁGI TECHNOLÖGI AI VILL AMOSBERENDEZÉSEK, AUTÓM ATIKÄK. VILÁGÍTÁSI BERENDEZÉSEK, VILLÁMVÉDELMI BERENDEZÉSEK, TR ANSZFORM ÄTOR- ÁLLOMÁSOK, TÁVVEZETÉKEK, DARUSZERELÉS. KAPCSOLÖBERENDEZÉSEK GYÁRTÁSA. Gyors lebonyolítás, TERVEZÉS, KIVITET,EZÉS. ÜZEMBE HELYEZÉS komplex vállalással. Kiváló minőség, felemelt ga­rancia idő. Az 1971—72. évi kivitelezés tervszerű, gyors lebonyolítása érdekében beruházási felújítási mun­káit már most rendelje meg. Villanyszerelőipari Vállalat Vállalkozási Osztály Budapest, VII., Síp u. 23. Válható változások a munka- megosztásban • • Összevont nevelési, képzési központ Megszűnőben a hagyományos osztály egyeduralma Tudományos munka a jászberényi Tanítóképző Intézetben

Next

/
Thumbnails
Contents