Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-23 / 119. szám

1970. május 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 AZ ISKOLA JÖVŐJE, A JÖVŐ ISKOLÁJA I. A tudományos-technikai forradalom és az oktatás Építészek és pedagógusok egy csoportja, az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium megbízásából 3 közel­múltban Iskolaépítés címmel elkészített egy ötkötetes ta­nulmányt. amelyben értéke­lik az elmúlt két évtized is­kolaépítését építészeti és pe­dagógiai szempontból; új is­kolaépítési alapelveket ja­vasolnak, előre tekintve a hazai közoktatás várható fel­adataira, igényeire, 1985-ig és tovább is, a század és ez­redfordulóig, 2000-ig. Mi indokolja, az ilyen mesz- szire tekintő iskolafejlesztési prognózisokat? Ha a felele­tet csupán az oktatásra szű­kítjük, akkor is nyilvánvaló: egy ország oktatási szerkeze­te. pedagógiai, szakképzési színvonala és iskolaépítésze­te legalább egy emberöltőn keresztül érezteti a társadal­mi hatását. Ha tehát iskola­korszerűsítésről van szó, nemcsak jogos, de szükség- szerű is a lehetőleg minél teljesebb előrelátás, mini­málisan 15—20, maximálisan 30—35 évre. Korunkban azonban sokkal szélesebbkö- rű a probléma. A szerző-kol­lektíva — jogosan — abból indult ki a tanulmányában, hogy korunk a tudományos technikai forradalom korsza­ka, s ez ma az egyik döntő faktor a világ egészének változásaiban; ez a nevelés­ügy és mindenfajta iskola- fejlesztési elképzelés do­mináns „háttere” is. Szakmák elavulása és előretörése Milyen feladatokat ró ez az iskolákra? Azt hogy ne csu­pán a 60—70-es évek szakis­mereteire, hanem — többek között — a XXI. századra is nevelje a gyerekeket — felelik a tudomány képvise­lői. Nem egy-egy szakm., fo­gásait kell egész életükre szólóan beléjük tömni ,hanem készséget arra, hogy mint szakemberek, tudásuk kor­szerűségével túléljék szak­inak és tudományok forra­dalmát, sőt, maguk legyenek e forradalom harcosai és győztesei; tanulni tudjanak majd szüntelenül az egye­tem után is. A tudományos-technikai forradalom következtében egyes szakmák elavulása és új szakmák előretörése. az állandó újratanulás szüksé­gessége már napirenden van. Az NSZK-ban például száz dolgozó közül 30 nem azt a szakmát űzi, amelyet kita­nult. Franciaországban 1959 —67 között a dolgozók 5 szá­zaléka változtatta meg tel­jesen a szakmáját. Egy ame­rikai prognózis az 1965—75 közötti évtizedre a követke­ző létszámeltolódást jósol­ja egyes szakmákban az USA-ban: a mezőgazdasági munkás 18, a pék 10, a szerszámgépkezelő 10 száza­lékkal csökken, a tanár 29, a műszaki rajzoló 42, a rádió­műszerész 44. a vegyész 61, a számítógépkezelői létszám pedig. 106 százalékkal nö­vekszik. A mi gazdaságunk techni­kai, műszaki, tudományos színvonal,, még jelentős fá­ziseltolódással követi a világ élenjáró országait, de a fej­lődés gyorsul. A mezőgazda­ságban például a nagyüzemi gazdálkodás kiszorítja a ha­gyományos paraszti munkát, csökkenti a mezőgazdasági népesség számát, utat nyit a gépek és vegyszerek, a tech­nika és kémia rohamos elő­retörésének. Az építőiparban az előregyártás. a szerelés hódít. Rendkívül gyors vál­tozásokat él át a járműipar, j, vegyészet, „ műtrágyagyár­tás, a híradástechnika. Az Orion példája vet kiszorította a tranzisztor, „ hagyományos huzalokat a nyomtatott áramkör, a száz méteres rádióhullámokat a deciméteres URH; dolgoznak a színes tv-gyártás kifejlesz­tésén. Az iskolákra, a szakkép­zésre vetítve ezt a folyama­tot, egy angol bizottság, amely „ tizenévesek nevelé­sét elemzi, így látja a most felnövő nemzedék jövőjét: „Azok a fiatalok, akik most kezdenek dolgozni, jóval a századforduló után vonulnak majd nyugalomba. Abban a termelőágazatban, amelyben elhelyezkednek, minden va­lószínűség szerint legalább egyszer teljes technikai for­radalmat élnek majd át. Meglehet, ma még fel sem talált technikai folyamatot irányítanak majd olyan gé­peken, amelyeket csak ez­után terveznek meg... Sem­milyen dolgozó — legyen kékzubbonyos munkás, vagy fehérköpenyes alkalmazott, technikus, vagy egyetemet végzett diplomás — nem várhatja el, hogy valamely adott állás, valamely foglal­kozásban vagy szakmában egyetlen szűk területre való specializálódás, élete végéig, megélhetést biztosít számá­ra. ..” Iskolareformok évtizede Idomulva a jelenhez és készülve a jövőre, kivált­képp az utóbbi két évtized­ben a világ minden fejlet­tebb országában reformok sorozata alakítja, változtatja az iskolát az egész közokta­tást- Két szorosan összefüggő tényező érezteti a hatását az iskolára. Egyrészt a terme­lés, a technika és a tudo­mány módosító igényei; másrészt a törekvés, hogy az iskol0 művelt, sokoldalú, a legjobb képességeik kifej­tésére alkalmas nemzedéke­ket engedjen ki a falai kö­zül. Szenes Sándor Következik: Az „agyvelők” versenye Kevesebb hiánycikk Egy felhívás nyomán Figyelemreméltó felhívásra figyelt fel tavaly több válla­lat és szövetkezet. A felhí­vás értelmében az MNB ési MBB preferált hitelt biztosí­tott olyan termékek előállí­tására. amelyek a hiánycikk listán szerepeltek. A hosz- szúlejáratú, alacsony kamatú hitel a legkedvezőbb köl­csönigénybevételi formák kö­zé tartozott. A jászladányi Vegyesipari Ktsz-nél felismerték az ak­ció előnyeit Ügy számoltak, hogy a kölcsön igénybevéte­le gazdaságos és jelentő­sen elősegíti a lakosság jobb ellátását. Elhatározták, a magasfényűre nikkelezett, hajlított bútorpántnak — mint hiánycikknek — a ■ gyártását. Érdeklődés és közöny A ktsz rövid idő után megrendeléseket kapott a Ti­sza Bútoripari Vállalattól, az ÉM Asztalos- és Faipari Vál­lalat lágymányosi gyáregy­ségétől és a Budapesti Bú­toripari Vállalat III-as szá­mú gyáregységétől. A három vállalat összesen 700 ezer bútorpántot rendelt meg. Annak ellenére, hogy a bú­torpánt megyénkben is hi­ánycikk a kereskedelmi szer­vek nem rendeltek belőle. Meglepő. hogy , helyi ÁFÉSZ — a korábbi meg­állapodás ellenére — sem rendelt a — keresett cikk­ből. Tervek és gondok Egy kormányrendelet nyo­mában Jászladányon jó kez­deményezés született. A ktsz most újabb termékek elő­állításával akarja csökkente­ni „ hiánycikkek számát. Sajnos, ilyen akciók lebo­nyolításánál akadályok is vannak. A ktsz — megfele­lő gépi berendezés hiányá­ban — bérmunkában kény­telen elvégeztetni a pántok fényezését. Az ország külön­böző részein települő tsz-ek és ktsz-ek — akik ezt a ■munkát végzik — rendszerint nagy késéssel szállítják visz- sza a fényezett darabokat. A jászladányi ktsz ezért nem tudja betartani „ meg­rendelőivel kötött megálla­podást. A ktsz vezetői remélik, hogy rövidesen mégis csak megoldódnak ezek a problé­mák. A most felépített szol­gáltató üzem június 30-án elkezdi működését. Az üzem- be még az idén fényező (galvanizáló) részleget hoz­nak létre. Ezzel a bútorpánt előállításához szükséges munkafolyamatokat maguk fogják végezni. — ián — Színházi hírek A hét elején a Szigligeti Színház két előadást tartott Hódmezővásárhelyen. — Az együttes a Könnyű a nők­nek című zenés vígjátékot mutatta be. Sebestyén Évát, aki Csikiné szerepét játssza a darabban, kisebb baleset érte. szerepét Bókay Mária vette át. Bár a felkészülésre csupán egyetlen nap állott rendelkezésére, nagy sikert aratott, s azóta is ő játssza Csikiné szerepét. ☆ Május 29-én, pénteken mutatja be a Szigligeti Szín. ház a Fiúk, lányok, kutyák című zenés vígjátékot. Az igazi premier azonban egy nappal korábban lesz, ennek az előadásnak a bevételét ugyanis a színház r» árvíz- károsultak javára ajánlotta fel. Pedagógiai napok Török- szentmikióson A modern pedagógia leg­aktuálisabb kérdései szere­pelnek a május 26—27-28- án rendezendő törökszent­miklósi pedagógiai napok programjában. Május 26-án Kenderesen a művelődési házban Szabó Ferenc, az Országos Üttörő- szövetség titkára tartja az első előadást „Az iskola és úttörőcsapat kapcsolata és a további lehetőségek az 1970 —71-es tanévi feladatok megvalósításában” címmel. A következő napon Fegy- vemeken tartják a pedagó­giai napokat. Két előadás hangzik el. „Az iskolai élet demokratizmusa” és „Az is_ kola és a társadalom együtt­működése”. Az előadók: dr. Voksán József. a Pedagógus Szakszervezet Központi Bi­zottságának titkára és Gaál Erzsébet, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának munka­társa. A pedagógiai napok május 28-án fejeződnek be. Ekkor Törökszentmiklóson Gecső Ervin, az Országos Pedagó­giai Intézet adjunktusa „A korszerű számonkérés”, dr. Ravasz János, az OPI do­cense pedig ,,A tanulók gon­dolkodó, problémamegoldó képességének fejlesztése” címmel tart előadást. A programot mindhárom napon gyakorlati foglalkozó, sok, sportverseny és kultu­rális műsor egészíti ki. Húszezer tejesüveg Szállítási gondokkal, s eb­ből eredően a város tejellá­tási problémáival birkózik a szolnoki tejüzem. Az árvíz okozta szállítási eszközök hiánya miatt, különösen a palackozott tejellátás nehéz Szolnokon. Felmérés szerint mintegy 20 ezer félliteres te­jesüveg van a szolnoki fo­gyasztók birtokában, amely most rengteget segítene, ha visszakerülne a boltokba Kölcsönzés: csütörtökön Futószalag — tanulóknak Harmadik hete már, hogy nyolcvan túrkevei asszony, lány tanuláshoz kezdett Túrke vén, a Május 1 Ruha­gyár félig kész telephelyén. A régi kultúrházat átalakí­tották, nagyterméből szép nagy csarnokot készítettek a /Vegyesipari KWsz dolgozói, s beszerelték a gépeket is. Napi négy óra a tanulóidő, két műsziakban. Az épületben még javá­ban tart az átalakítás. A termelő munka kezdését jú­nius elsejére tervezi a gyár — a szociális helyiségek, öl­tözők, mosdók azonban még sok munkát adnak a ktsz festőinek, a bádogosoknak, vízvezetékszerelőknek. A telephely műszaki át­adása május 29-én lesz, ezért a ktsz-től most na­gyon sok munkát, gondos befejezést várnak. A tanuló futószalagokon egyébként máris szépen dol­goznak a túrkevei nők. — Többségük nem dolgozott még ipari üzemben, ezért nemcsak p gépekkel. n futó­szalag rendiével kell ismer­kedniük, hanem a gyári renddel, a munkásélet sok- sok szabályával is. Az okta­tók — budar>esti szakembe­rek — p nyolcvan nő eddigi munkájával elégedettek. — A VÖRÖSKERESZT ,Ifjú Egészségőr” tanfolya­ma anyagából elméleti és el- lősegély nyújtási versenyt «ndeznek Jászberényben a Víz utcai munkásklubban. Hájus 25-én a város, 26-án a tárás legjobb úttörői vetél­kednek az első három helye- iettnek járó tárgyjutalma­kért. A mastemszállásd községi könyvtárban, nappal is ég a villany. Sápadt fénye körbe­futó barna polcokon gub­basztó könyvekre esik. barna olajos padlón barna íróasz­talra. A bekapcsolt hősugár­zó előtt orkánkabátos, fej­kendős középkorú asszony melegszik: Kovács Péterné tiszteletdíja« könyvtáros, „civilben” a helybeli Üttörő Tsz egészségügyi felelőse. — 1959 decemberében 540 kötettel vettem át a könyv­tárt. Azóta 3751-re nőtt a könyvek száma, értékük meghaladja a 88 ezer Ft-ot. A bejegyzett kölcsönzési adatok szerint legnagyobb keletje a történelmi és fan­tasztikus regényeknek, útle­írásoknak van. És nemcsak a gyerekek, a felnőttek kö­rében is népszerűek az ifjú­sági történetek, Thury Zsu­zsa, Szabó Magda munkái és Fekete Gyuláé, Berkesi Andrásé, akik író-olvasó ta­lálkozón jártak a faluban. — A szakirodalommal gyengén állunk. Szépek a mezőgazdasági szakkönyvek, de drágák is és az agro­technika gyors fejlődésével a bennük lévő ismeretek el­avulnak. Néhány éves kiad­vány senkinek sem kell. az utánpótlás pedig nagyon vé­kony érrel csörgedez. Az évi kétezerötszáz forint beszer­zési alapnak — mert ennyit ad a községi tanács — leg­alább a négyszerese kellene — mondja a könyvtáros. Kovácsné hat elemit vég­zett, de mögötte van már néhány tanfolyam* köztük két könyvtáros kurzus is. Könyvtári kölcsönzést heten­ként kétszer tart, vasárnap és csütörtökön. Ma csütörtök van. Üldögélünk a sötét és hideg helyiségben, lassan le­telik a kijelölt könyvtári óra. Nem jött senki. — Összegyűlt a tavaszi munka, a földeken dol­goznak ilyenkor a falusiak. A felnőttek inkább télen olvasnak, a diákok nyáron. Az ipari tanulók meg szinte semmikor. Jelenleg száznegyvennyolc tagja van a könyvtárnak, az első negyedévben százhet­venegyen 786 kötetet vittek, és van az alsórészi általá­nos iskola egyik tantermé­ben is kölcsönzés. Az ottani könyvtáros a tsz másik egészségügyi felelőse. Kata­lógusokat forgatnak, leltá­roznak, statisztikát készíte­nek. Ha az olvasók késle­kednek a könyv visszaadá­sával. ismerősként, barát­ként, személvesen mennek hozzájuk elkérni a kötetet. Könyvesboltot hiába keres­tem Mesterszálláson. A szel­lemi táplálék a cukrászdá­ban és az élelmiszerboltban kapott helyet. Becsületükre legyen mondva a bizomá­nyosoknak: tavaly több mint 14 ezer forint értékű köny­vet adtak el, és 2 ezer fo­rintot árult a tsz oárttit- kára is. Párttitkár, cukrász, egészségügyi felelősök Ök a kultúra önkéntesei Mester- szálláson. Sz. A. Rejtekhely az Elbán Szöveg: Cs. Horváth Tibor Rajz.1 Gugj Sándor TÉ VAGY, MAX ! tTT HOMANN.GEORG HOMANN. hazajöttem. Beszélnem KELL VELED HOLNAP REG­GEL -jvalad LESZEK. Variak,Georg Egy Gestapo tiszt!helyesen következtettem. WETSBACH A NÉMETKÉMELUArMS ÜGy- NŐKE. ARTALMATLANNE KELL TENNEM / . 1 Folytatjuk. Nekivág a varosnak és hamarosan eltű­nik EGY VILLA KAPUJÁBAN. NEM SEJTI,HOGY EGY SÖRÉT ERNY MINDVÉGIG A SARKÁBAN MARADT. WEIS BACH RAGYOG AZ ÖRÖMTŐL. TEHÁT HOMANNT is Átdobtak az oroszok, ezt nyomban tudatnia kell Bohlmmal ! Soha jobbkor, másfél om MÚLVA UGV/S TALÁLKOZIK VELE. ÄSZKER PESZULT IZGALOM­MAL vArja,m/eog tör­ténni. homann nevé­ben O telefonálásra GYANÚJA NEM CSAL,BAr RATJENAK JELENTKEZÉ­SÉRŐL we/sbach nyom­ban JELENTÉST FOG TFN­BAN JELENTEST FOG TEN­NI. Tud JA,HOGY A HEGESZ­TŐ NEM ITT LAKIK. AKKOR HÉT MIT KERES EBBEN A MAGEnVOSAN EUÖ VILLÁBAN JEGYSZER CSAK GÉPKOCSI FÉKEZ A KAPU ELŐTT. Ez utóbbival kapcsolatban Marx György Kossuth-díjas fizikus egy tanulmányában az Orion példáját említi. Ebben a gyárban egy évti­zed alatt megszűnt a rádió­gyártás, tömegessé tették a tv-gyártást; az elektroncső-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents