Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-23 / 119. szám

1970. május 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ff Megfeszített küzdelem az árral (Folytatás az 1. oldalról) erősítették a kritikus pon­tokon. Végre ráleltek a buz­gár betörési helyére a töltés aljában, s pénteken a kora­délelőtti órákban sikerült el­zárni a vízkitörés útját. A Maros árhulláma éjfél Kö­rül érte el a Tiszát; Sze­ged fölött találkozott a két folyó, s az előzetes jelzések szerint a Tisza vízszintje ki- lencszáz centiméterrel tető­zik. Tegnap a koraesti órák­ban ismét esni kezdett az eső Szegeden és környékén. Súlyosbodott a helyzet a Maros mentén és gyors mun­kával kellett megszervezni Szeged védelmét is. Ezzel a Tiszán is megkezdődött a nagyfokú védekezés A vá­ros közelében mindenütt erősek a gátak, bírják a hatalmas nyomást, még sem szabad egy pillanatr., sem lankadni a figyelemnek, mert ha Szegedhez érkezik az északról lefelé haladó hul­lám és még nem vonult le a Maros árja, válságosra for­dulhat a helyzet. Az eredményes védelem­ben részük van a szomszédos megyék dolgozóinak is. Csongrád megye déli részé­nek lakói hálatelt szívvel gondolnak a gátak védőire, életük megmentéire. Szolnoknál tíz nap múlva tetőzés Az előrejelzések alapján figy látszik, hogy a Tisza a június 3—4-i tetőzése során minden eddigi maximumot felülmúl. A Szolnoknál vár­ható vízszint 905—915 cen­timéter között lesz. Ez ma­gasabb, mint az 1932-ben mért maximum. A tegnap reggel 6 órakor mért vízállás Tokajnál 858 centiméter, Tiszafürednél 718, Szolnoknál 775 centimé­ter volt. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság a hely­zetnek megfelelően a Tiszán Szolnok felett harmadfokú, a Szolnok alatti védvonalakon másodfokú védelmi készült­séget rendelt el. Várható, hogy valamennyi tiszai véd­vonalon rövidesen sor kerül a harmadfokú készültség el­rendelésére. Az igazgatóság területén az árvízvédelemben ezerhar­mincöt ember, 83 gépjármű, 3 vízijármű, 13 földmunka- gép vesz részt. A védvonalak mellett 142 ezer 770 folyó­méter hosszúságban jelent­kezett a fakadóvíz, míg a szivárgóvíz hossza 2 ezer 650 méter, a fakadóvízzel elön­tött terület 2 ezer 33 ka- tasztrális hold. Eddig 7 ezer 600 darab homokzsák került beépítésre. Védelem a Tisza-ligeti körgátnál A Szolnok megyei és váro­si tanács valamint a vízügyi igazgatóság képviselői a na­pokban tüzetesen megvizs­gálták a Tiszaliget kör­gátját és meghatározták azokat a feladatokat, me­lyeket a biztonságos véde­lem érdekében el kell vé­gezni. A gát magasságát egyes helyeken szükségesnek lát­szik pótolni, valamint be kell temetni gát lábánál lévő gödröket. Intézkedés történt az átázás megakadályozásá­ra: ötezer zsák homokkal való megtöltésére. Bár a körgát védelme nem a víz­ügyi igazgatóság feladata, ennek ellenére minden mű­szaki segítséget megadnak a védekezéshez. A szolnoki városi tanácson állandó ügyeletet tartanak, a helyszínen pedig folynak a védekezés munkálatai. A város vezetői kérik a lakos­ságot, hogy szükség esetén ugyanolyan áldozatkész munkával segítsenek a Ti­szaliget védelménél, mint amilyen a fő védvonalakon folyik. Jugoszláviában is. A folyó déli szakaszán, Titelig órán­ként átlag 2 cm-rel emelke­dik a vízállás. A polgári vé­delem parancsnokság — együtt a jugoszláv néphad­sereg egységeivel és az árvíz- védelmi műszaki osztagok­kal — nagyszámú járművet és árvízvédelmi erőt összpon­tosított, éjjel-nappal erősítik a már rendkívül átázott gá­takat. Mivel a Tiszametj te­lepülések egy részénél már 40-50 cm. a szintkülönbség a víz és a házak között, elren­delték a falvak egy részének ideiglenes kitelepítését. Árvíz Ukrajnában Ukrajna északi és nyugati megyéiben jelentős áradáso­kat okoztak az utóbbi napok felhőszakadásai. A Dnyesztr. a Tisza, a Prut, a Szeret és más folyók vize 3—5 métert emelkedett. Az áradás következtében 13 ember életét vesztette. A fenyegetett területekről több mint 16 000 embert szállítot­tak el, a károsultakat meg­felelő segélyben részesítik. Károk keletkeztek a nép­gazdaságban a tarnopoli, a zsitomiri, a Ívovi, a csemo- vici, a Kárpáton-túli. a hmelnyicki, az ivan frankói megyékben és más területe­ken. Több lakott terület került víz alá, megrongálódott több mint nyolcezer lakóház és mintegy 160 ipari épület. Az ár hidakat, vasúti töltéseket és műutakat mosott el. Jelen­tős vetésterület került víz ala­Romániában 950 helységet árasz­tott el a víz Miközben a Maros, Kolozs, Szatmár, Beszterce-Naszod és Kovaszna megyében lázasan dolgoznak a termelőegységek újraindításáért és az árvíz következményeinek gyors ki­küszöböléséért, az ország újabb övezeteiben és helysé­geiben folyik a küzdelem az árvízzel. Nincs vegyi szennyeződés a Tiszában Interjú dr. Pápai Dénessel, a Szolnok megy©* KÖJÁL igazgatójával <—> A Tiszán és mellékfo­lyóin levonuló rendkívüli árhullámmal kapcsolatban különböző híresztelések kap­tak szárnyra a vizek vegyi szennyeződéséről. Van-e ezeknek valami reális alap­juk? — Az igaz, hogy a növény­védelem koratavaszi mun­káinak elvégzése után ön­tött el területeket az árvíz, s így bizonyos vegyszerek ,.bemosódhattak”. A szóban- forgó növényvédőszerek tu­lajdonsága azonban, hogy vagy nagyon nehezen ol­dódnak vagy gyorsan elbom­lanak, hígulnak, s így hamar veszélytelenné válnak. Ennek ellenére a Tiszán Vásárosna- ménytől Szolnokig hat fi­gyelőponton kémiai és bak- teorológiai szempontból óránként vizsgálják a vizet. A vízmintákat az Országos Vízminőségi Felügyeletnek és a Közegészségügyi- Jár­ványügyi Állomásoknak to­vábbítják. Idáig egyáltalán nem érkezett olyan jelzés, hogy a korábbi évek azonos időszakaihoz viszonyítva több, vagy veszélyesebb vegyszert észleltek volna a folyók, illetve az elöntött te­rületek vizében. A mi labo­ratóriumunk is naponta vizsgálja 3 helyi vízmű és a Tisza vizét. Semmiféle olyan változást nem tapasztaltunk, amely szigorúbb intézkedé­seket tenne szükségessé. — A tetőzés idejére azon­ban készítettünk részletes intézkedési tervet és a víz­mű is felkészült egy esetle­ges vízko^Iátozásra, amely főleg az ipari fogyasztókra vonatkozhat. — Habár a Tiszából köz­vetlenül csak Szolnok kap vizet, a magas vízállás kö­vetkeztében a folyó men­tén megemelkedik a talajvíz szintje is. Emiatt fúrott, az ásott kutakat és a külön­böző vízszolgáltató, műszaki berendezéseket fokozottab­ban ellenőrizzük. A sűrű la­boratóriumi vizsgálatok azon­ban csak az esetleges ve­szély megelőzését jelentik. — Áradáskor, illetve na­gyon alacsony vízállás ese­tén általában romlik az ivóvíz minősége... — Pontosan a szennye­zettség ellen, az egyébként is használatos fertőtlenítő klórt nagyobb mennyiségben adagolják. Emiatt válhat zavarossá „ víz, illetve bi­zonyos íz-anyagokat észelhe- tünk, amelyek korántsem a mérgezettség jelei. II. M. Veszély Jugoszláviában A Tisza mentén mind ve­szélyesebbé válik a helyzet A Maros szintje továbbra is magas. Az Olt völgyében az árvíz nagy méreteket öltött, Botfa­lu és Fogas között 21 helység és 19 000 hektár föld került víz alá, a Prut, a Szeret, a Birlad és a Tatros áradása miatt Moldvában egészen vagy részben víz alá kerültek újabb helységek. Rendkívül súlyos a helyzet a Duna-del- tában, ahol hatalmas küzdel­met vívnak az elemekkel. A Duna vízállása állandóan emelkedik, veszélyeztet em­beréleteket, településeket, nádtermő területeket és hal­tenyészeteket. Június 4—6 között várható a Duna ár­jának tetözése és ezért egy új, nyolc kilométer hosszú védőgát építésébe kezdtek. Románia 39 megyéjéből 37-et érintett kisebb-nagyobb mértékben az áradás, több mint 950 helységet öntött- el részben vagy teljesen és mintegy 65 000 házba hatolt be a víz. Ä Pénzügyminisztérium A gazdálkodó szervek részéről az 1970. évi árvízkárok helyreállításával kapcsolatban megnyilvánuló tömeges ér­deklődésre és felajánlásra figyelemmel a Pénzügyminisz­térium közli, hogy a hozzájárulás pénzügyi forrásait illetően az alábbiak szerint lehet eljárni: Állami vállalatok, állami gazdaságok, állami erdő- és fagazdaságok, szövetkezeti vállalatok és kisipari termelő- szövetkezetek nem adózatlan eredményük, hanem része­sedési és fejlesztési alapjuk terhére vállalhatnak a káro­sultak segélyezésihez és a károk helyreállításához hoz­zájárulást. A részesedési alap terhére vállalt hozzájárulásukat az OTP V. kerületi fiókja MNB-nál vezetett 218-98055 számú számlájára teljesíthetik. Az összeg rendeltetéséül „részesedési alapból 5350 csekkszámla javára” szöveget kell feltüntetni. A költségvetési szervek az előző évben elért pénzma­radványaik, a tanácsok emellett saját fejlesztési alapjuk terhére járulhatnak hozzá az árvízkárok helyreállításá­hoz. A gazdálkodó szervek fejlesztési alap terhére vállalt hozzájárulásait, valamint a költségvetési szervek befize­téseit a „PM: hozzájárulások az 1970. évi árvízkárok helyreállításához” lebonyolítási számla, Budapest 232— 90196—0202 számú számlára lehet teljesíteni. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén működő Ár­és Belvízvédelmi Területi Bizottság közleménye: A felső Tisza és a Szamos vízgyűjtő területén leesett nagymennyiségű csapa­dék hatására kialakult rendkívüli árhul­lám levonulása következtében, a Tokaj­nál kialakult tetőzések alapján, a Közép- Tisza vidékén az eddigi legmagasabb víz_ állást némileg (Szolnok +894 cm 1932- ben) meghaladó vízszintek kialakulásával kell számolni június első napjaiban. Erre, valamint a védekezésre való fel­készülésre tekintettel az Ár- és Belvíz- védelmi Területi Bizottság 1970. május 21-én ülést tartott, amelyen döntést ho­zott a rendkívüli árvízvédelemre való szervezett és tervszerű felkészülés kérdé­seiben. A rendkívüli helyzet, a várható magas­szintű és tartós árhullám ellenére aggo­dalomra nincs ok. Az Ár- és Belvízvédelmi Területi Bi­zottság úgy véli. hogy szervezett, terv­szerű és határozott intézkedésekkel az árvízvédelemhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításával a rendkí­vüli helyzet leküzdhető, az árvízveszély elhárítható. Az intézkedések következtében már ed­dig is a szükségnek megféielő személyi, illetve tárgyi (anyag, eszköz, gépjármű) igénybevételére került sor. Az illetékes szervek készüljenek fel további árvéde­kezéshez nélkülözhetetlen anyagok bizto­sítására, eszközeik és egyéb kapacitásuk hasznláhatóság szempontjából való ké­szenlétbe tartására és szükség esetén igénybevételére. Az Ár- és Belvízvédelmi Területi Bi­zottság felhívja a megye lakosságát és a megye területén működő szervek ve­zetőit, hogy ha a szükség úgy kívánja, minden erővel vegyenek részt az árvíz­védekezőben, a termelő tevékenység egy­idejű biztosítása mellett. Az igénybevé­telre tervszerűen és szervezetten az Ár- és Belvízvédelmi Területi Bizottság, il­letve a Vízügyi Igazgatóság döntése alap­ján kerül sor. Az Ár- és Belvízvédelmi Területi Bi­zottság kéri a védekezésben résztvevő­ket, hogy szükség ' esetén fegyelmezetten, pontosan tegyenek eleget árvédelmi kö­telezettségüknek. Szolnok, 1970. május 22. ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELMI TERÜLETI BIZOTTSÁG Á törvényességet az egész társadalom védje Tegnap tartották a Szolnok megyei jogásznapot Ä Magyar Jogász Szövetség Szolnok megyei Szerve­zete és a Közalkalmazottak Szakszervezetének Szolnok megyei bizottsága által, a megyei bíróság dísztermében rendezett egész napos ünnepi ülésen körülbelül kétszáz jogász vett részt. Az elnökségben helyet foglalt Fodor Mihály, a me­gyei tanács vb elnöke, Oláh János, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára. Szabó István ezredes, a megyei rendőrfőkapitányság vezetője, valamint dr. Sza­kács Ödön. a Legfelsőbb Bíróság elnöke és dr. Prand- ler Árpád, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára is. Dr. Magyari József. a szö­vetség megyei szervezetének titkára rövid bevezető és üdvözlő beszédében többek között a következőket mon­dotta: — ...az elmúlt negyedszá­zad során elért eredménye­ket jogászságunk magáénak érzi. Mind a nemzetközi, mind a hazai 25 bonyolult fejlődési évben vállalta a társadalmi folyamatokból reá jutó feladatokat, tevékenyen részt vett a szocialista de­mokrácia fejlesztésében, a jogrend és a törvényesség védelmében egyaránt... hisz- szük, hogy a mai ünnepi ülésünk lehetőséget nyújt arra, hogy megyénk jogász- sága bővíthesse politikai és szakmai ismeretét. a jogászi gyakorlatban még jobban elősegíthesse szocialista álla­munk fejlődését... Ezután dr. Prandler An- pár „a Magyar Jogász Szö­vetség hazai és nemzetközi tevékenysége”, dr. Szakács Ödön pedig „A jogalkotás és a jogalkalmazás 25 éve” címmel tartott előadást. Az előadás után először dr. Szakács Ödönhöz, a Leg­felsőbb Bíróság elnökéhez intéztünk két kérdést. KÉRDÉS: Hogy ítéli meg, milyen igazságügyi refor­mokra lehet számítani az el­következő időben? VÁLASZ: A Központi Bi­zottság és a Minisztertanács 1969 márciusi együttes ülésén elfogadót határozat szerint szükéges államéletünk né­hány jelentős területének kritikai elemzése és fejlesz­tési koncepciójának kidolgo­zása. Ezek: 1. a legfontosabb igazság­ügyi iogszabálvok (Btk.. Be., PP.) rendelkezései kö­zöl azokat javasoljuk mó­dosítani. amelyekről az el­múlt évek gyakorlatának elemzése alanlán azt ál!nol­tottuk meg hogv a társadal­mi és gazdasápi fellövésnek megfelelően továbbfeilesztést igényelnek, illetve nem vál­tak be. 2. A bírói és ügyészi szer­vezetre vonatkozó rendelke­zéseket a megkívánt fejlő­désnek megfelelően kell mó. dosítani, illetve el kell érni; hogy azok a gyakorlati élet fejlődésével összhangban le­gyenek. 3. Az igazságszolgáltatás egységesebbé tétele érdeké­ben ki kell küszöbölni a párhuzamosságokat, szétta­goltságokat, hogy az igazság­szolgáltatást lehetőleg egy helyen végezzék. KÉRDÉS: Miképpen alakul az országban az erőszakos cselekmények száma és azok elbírálásához milyen irány- mutatást ad ítélkezésével a Legfelsőbb Bíróság? VÁLASZ: Az erőszakos és garázda jellegű bűntettek fogalma országosan ismert fogalom. Ide értjük az aláb­bi gyakrabban előforduló bűncselekményeket szándé­kos és erős felindulásban el­követett emberölés, a súlyos és könnyű testi sértés, a garázdaság. a hivatalos sze­mély elleni erőszak, és má; hivatalos személlyel szembe, n; erőszakos jellegű bűntet­teket nemi erőszak bűn­tetteit. de ebbe a körbe tar­tozók még egynéhány ritkáb­ban előforduló bűncselek­mény is, például rablás, a zsarolás, magánlaksértés stb. Sajnos az említett bűn- tettj kör is olyan, ahol el­térően a többi bűncselekmé­nyektől stagnálással, sőt át­meneti emelkedéssel is talál­kozunk. Éppen ezért e téren a bűnözés helyzetének ala­kulásával egyáltalán nem lehetünk megelégedve. Nem régen hoztuk meg a Legfelsőbb Bíróság 4. szá­mú irányelvét, az emberi élet és testi épség fokozot­tabb védelme érdekében. Ebben az irányelvében a Legfelsőbb Bíróság részletes iránymutatást adott az al­sók íróságoknak e bűntettek értékeléséhez és szigorúbb elbírálásához. Ugyanilyen elemzést folytattunk a nemi erőszak álal elkövetett, bűn­tettek körében is. A garázdaság bűntettének értékelése és e bűntetti kör­ben folytatott ítélkezési gya­korlat alakítása terén is hoz­tunk jónéhány eseti döntést és éltünk más irányítási eszközökkel. , , Határozott meggyőződé­sem, ha az igazságügyi és bűnüldöző szervek további összefogott munkája talál­kozik a társadalom átfogó támogatásával, akkor képe­sek leszünk és nem is olyan távoli .jövőben e téren is tartós és maradandó ered­ményeket elérni, illetve itt is elérhetjük, hogy a bűnö­zés helyzete kedvezően ala­kuljon. További két kérdésre kér. tünk választ dr. Prandler Árpádtól is. KÉRDÉS: Hogyan illeszke­dik a Magyar Jogász Sző- vetséa Országos Szervezeté­nek munkájába a Szolnok megyei szervezet? VÁLASZ: Szolnok megyei szervezetünk igen dicsérendő munkát végez. Ha országos össeehason 1 í tást teszünk, a munkájuk mindenekelőtt je­lentős oktatásban és a to­vábbképzésben. Tanfolya­maink Szolnok megyében is jól folynak. színvonalasak. Az ügyvédi. jogtanácsosi vizsgaelőkészítő tanfolyamon vagy a jogtanácsosi tovább­képző tanfolyamon negyve- nen-ötvenen vesznek részt. A megyei jogászság vezetői közül többen vezetnek tan­folyamokat a munkaügyi döntőbizottság tagjai részé­re, amelyen több mint há­romszázan tanulnak. KÉRDÉS: ön, mint a Szö­vetség főtitkára, milyen fel­adatok végrehajtását tartja szükségesnek n. következő években? VÁLASZ: A szövetség előtt álló feladatokról szólva mindenek előtt kiemelném: mint társadalmi szervezet nem vehetünk minden gon­dot magunkra. Természetes, hogy illetékes párt- és álla­mi szervekkel együttműköd­ve dolgozunk. Ezért nem szabad olyan illúziókat táp­lálni, hogy valaki helvett is elvégezhetjük a feladatokat. Gondolok arra, hogy a jo­gász továbbképzésben a 1 szö­vetség csak egy bizonyos részmunkát végez. További feladatként emMt- hetném a jogásznők és a fia­tal jogászok helyzetével való foglalkozást. Egyre többet beszélnek a jogászkörökben a szakma elnőiesedéséről is. Például a fővárosban n bí­róságokon a huszonöt fogal­mazó közül huszonnégy a nő. A jelenlegi aránv az egyetemeken 60:40 a nők la. vára Persze ennek a prob­lémának nem a megoldása, csak a jelzése tartozik a sző. vétségre.' 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents