Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-22 / 118. szám

1970. május 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Gyűlnek a forintok Széleskörű társadami megmozdulás az árvízkárosultakért Tovább szélesedik a társa­dalmi akció az árvízkárosul­tak megsegítésére. A túrke- vei ÁFÉSZ-tól kaptuk a hírt, hogy a száznyolcvan dolgozó 10 ezer forintot ajánlott fel az árvízkárosultak javára, s az összeget be is fizették a megadott csekkszámlára. Az Alföldi Szilikátipari Vállalat dolgozói a három szocialista brigád kezdeményezésére röpgyüést tartottak, s elhatá­rozták, hogy egy napi kere­setük felajánlásával, ami személyenként körülbelül 100 forint, segítik az árvízká­rosultakat. Az AFOR szajoli bázistelepének dolgozói az Április 4 négyszeres szocia­lista brigád kezdeményezésé­re két napi keresetüknek megfelelő összeget ajánlottak fel. A szolnoki MÁV kórház dolgozói, valamint a kun­szentmártoni járási tanács dolgozói egy havi fizetésük öt százalékát gyűjtik össze az árvízkárosultaknak. Hé­ber Imre, a szolnoki Cent­rum Áruház igazgatója tele­fonon közölte a hírt szer­kesztőségünkkel, hogy röp- gyűlésen hozott döntésük alapján az áruház dolgozói egy napi keresetüket, 7 ezer forintot befizetnek az árvíz- károsultak számlájára. A törökszentmiklósi állami gaz­daság párttitkára géptávirón közölte, hogy a gazdaság sur- jáni kerületének kétszáz dol­gozója egy napi munkabérét ajánlotta fel segítségként. A tiszafüredi Kossuth téri általános iskola pedagógusai és technikai dolgozói ugyan­csak egy napi keresetüket adják az árvízkárosultak számára. A jászapáti ÁFÉSZ és a jászjákóhalmi Asztalos- ipari Szövetkezet dolgozói is egy napi keresetüket gyűj­tik össze a Szabolcs me­gyeieknek. A jászjákóhalmi­ak által felajánlott összeg 4263 forint. A segítőkészség szép pél­dáját adták a szolnoki Tal­linn körzeti iskola úttörői, tanulói. Üttörőcsapattanács ülésen határoztak úgy, hogy az összegyűjtött hulladékért kapott 2 ezer forintot saját zsebpénzükből 1000 forinttal még megtoldják. A Kilián György úttörőcsapat ezt az összeget az árvízkárosultak megsegítésére ajánlja fel. A szolnoki Szigligeti Szín­ház művészei és dolgozói egy napi fizetésük felajánlásán túl azt vállalták, hogy egy műsoron kívüli előadás tel­jes bevételével is enyhítik az árvízsújtotta terület lakos­ságának gondjait. Gondoskodnak a gyermekekről A szajoli nőtanács és Vö­röskereszt kezdeményezésére a község lakói ötven árvíz- károsult gyermek befogadá­sára vállalkoztak. Számba- vették azokat a családokat, melyek saját otthonukban gondoskodnak az arra rászo­rult gyermekek elszállásolá­sáról, élemezéséről. Erről a nemes cselekedetről Móger Pál tanács vb-elnök tájékoz­tatta szerkesztőségünket. A zagyvarékasi általános iskola tantestületének tagjai is elhatározták, hogy 25—30 Szabolcs megyei gyermeket fogadnak otthonukba, akik­nek iskoláztatásáról is gon­doskodnak. Seres Sándor, a túrkevei autójavító vállalat szb-titká- ra közölte szerkesztőségünk­kel; a szakszervezet felhívá­sára huszonöt munkás úgy is segíteni akar az árvízsuj- totta családokon, hogy hu­szonnyolc gyermeknek szál­lást adnak. Sas Kálmánéit, Hegyi Antalék és Seres Sán­dorék két-két gyermeket fo­gadnak vendégségbe. amíg vissza nem térhetnek ottho­naikba. A vállalat Kossuth szocialista brigádja úgy ha­tározott, hogy negyvenkét tagja a szabad szombaton is teljes műszakot tart, s an­nak jövedelmét is az árvíz- károsultak csekkszámlájára fizetik be. Társadalmi munkavállalások A karcagi közép- és fel­sőfokú mezőgazdasági tech­nikum KISZ szervezete és dolgozói szintén felajánlást tettek az árvízkárosultak megsegítésére. Minden kö­zépfokos évfolyam két-két napi társadalmi munkát vál­lalt a károk helyreállítására. A hat osztály száznyolcvan tanulója tehát 360 munkana­pot ajánlott fel. Nyári gya­korlatuk keresetéből ötezer forintot fizetnek be az ár­vízkárosultak számlájára. A felsőfokú technikum hallga­tói közül huszonketten má­jus 20-án kezdték meg a négy napra tervezett segít­ségnyújtást. Az intézet dol­gozói gyorssegélyként ötezer forintot ajánlottak fel fize­tésükből. Ezenkívül ruhane­műt is küldenek a károsul­taknak. A túrkevei Vegyesipari Ktsz Lenin nevét viselő szo­cialista brigádja kezdemé­nyezésére a bádogos- és víz­vezetékszerelő részlég vala­mennyi dolgozója szombaton délután és vasárnap délelőtt munkával töltik pihenőidejü­ket. Egy napi átlagkeresetü­ket, körülbelül 150 forintot, minden dolgozó felajánlott az árvízkárosultaknak. A la­katosok szocialista brigádja és a ktsz száz dolgozója csatlakozott a kezdeménye­zéshez. A pedagógusok elfoglaltságáról Ülést tartott a Pedagógusok Szakszervezete megyei bizottsága Mit kell elvégezni egy pe­dagógusnak? A Pedagógusok Szakszervezete megyei bizott­sága elé megtárgyalásra be­terjesztett egyik beszámoló ötvenöt féle munkaterületet sorol fel, s ebben csak egy a „heti kötelező óraszám”. De a beszámoló összeállítója még így sem törekedhetett teljességre, mert van „egyéb feladatok”, illetve „egyéb társadalmi munkák” című pont is. A Pedagógusok Szakszer­vezete megyei bizottsága a csütörtöki ülés előtti idő­szakban Szolnok város és Szolnok járás pedagógusai között végzett felmérést, de Sok szerv részére az iskola kezd értékesítési és szerve­zési bázis lenni, s n külön­munkák éppen a legfonto­sabbtól, az oktató-nevelő munkától veszik el az időt és a pedagógusok energiáját. A járás pedagógusainak helyzetéről készült felmérés is hasonló megállapítást tar­talmaz, s egyben javaslatot is tesz. „Az oktató-nevelő Valamennyi felszólaló egyetértett abban, hogy a lan terv védelme érdekében föltétlenül bizonyos változ­tatásokra van szükség az iskolák munkájában. Nem szabad megengedni, hogy a tanulmányi versenyek ének­kari versenyek, szaktárgyi vetélkedők. iskolanapok és egyéb rendezvények között elvesszenek a hétköznapok. JTöbb iskolában nem jutott az eredmények többnyire szélesebb körben is általá­nosíthatók. Az egy pedagógusra jutó tényleges óraszám Szolnokon az általános iskola alsó ta­gozatában és a napköziben átlagosan heti 46 óra, a felső tagozatban 57,5 óra. A már­cius 15. és május 15- közötti hetekben azonban az általá­nos isikolában ez a szám 56 —62, a középiskolában 72—80 óra volt.A járásban készült felmérés összegezése nem tüntet fel ilyen adatokat, de az ülés résztvevői szerint túlterheltségben nincs nagv különbség a járások, városok között. munka terén megnövekedett követelmények egész ^mbert igényelnek. s a túlzott le­kötöttség a munka rovására megy. Időszerű lenne az ér­telmiség más rétegeinek a bevonása a társadalmi mun­kába, s így p pedagógusokra kevesebb jutna.” A beszámolókat a megyei bizottság igen élénk, olykor szenvedélyes hangú vitában tárgyalta meg. elegendő idő az ismétlésre, sőt a tananyag elvégzésével is „időzavarba” kerültek a pe­dagógusok. Az ülés résztvevői egyet­értettek abban is. hogy az ünnepségek, versenyek szük­séges. és lényegi tartozékai az iskolai munkának, de mérték levesebben, kevesebb idő fe’használásával egész­ségesebb eredményhez lehet­ne jutni. A teljes igazság kedvéért a felszólalók megjegyezték, hogy eddig is születtek már helyes központi intézkedé­sek a tanítási óra védel­mében, de helyben is igen sokat tehetnek a művelődés­ügyi osztályok és maguk az iskolák, hogy a túlzott elfog- lalatság enyhüljön. Gyakran az igazgatók és maguk ,, pedagógusok is hi­básak. mert az iskolák között egészségtelen rivalizálás van a rendezvények színvonalá­nak és p versenyeken való minél jobb szereplésnek a biztosításáért. A minden áron „nagy” eredmény haj­szolása, a kitűnni vágyás/ve­zet sokszor oda. hogy a fel­készülés a tanítás rovására megy. A részben innen szár­mazó túlzott elfoglaltság eredménye, hogy például Karcagon tizenöt pedagógus áll idegorvosi kezelés alatt, de szinte mindenhol fáradt­ságról. agyonhajszoltságról panaszkodnak a pedagógu­sok. Kérés helyett utasítás Előfordul, hogy a pedagó­gusokat nem megkérik, uta­sítják bizonyos társadalmi munkák elvégzésére, tekin­tet nélkül „ szüksége S7p- bad időre, vagy a heti pi­henőnapra. Az ülés további részében a megyei bizottság az árvíz- károsultak javára indítandó gyűjtésről, valamint az is­kolai felnőtt, és tanulói bal­esetek számának alakulásá­ról tárgyalt. B. A. A legfontosabb szorul háttérbe A tanterv védelme érdekében KÖNYVTÁR A VÁRÓTEREMBEN Penészedő Jókaik, Mikszá- thok, Móriczok. A nyirkos­ságban lappangó enyészet rágja Tolsztoj, Gorkij. He­mingway könyveit, a verses­köteteket, p mesekönyveket. Duplájára duzzad a papír, foszlik a kötés, fehér moly­virágok sarjadnak. Négy és félezer könyv pusztul így. B Amikor beléptem a tisza- roffi alkalmi könyvtárba, liirtelen kapkodóvá vált a lélegzésem. Nyirkos, erősen dohos a levegő. Nem csoda, szinte alattunk feszül a Ti­sza súlyos, sárga vize. A padlózat beton, a me­szelt fal vizes. A könyvek szoi-osan a polcokon és he­gyén. hátán, mert nem fér­nének el máshogy p mind­össze háromszor hat méte­res „könyvtárban”. A Tisza partján vagyunk, a volt hajóállomás váróter­mében. Már egy éve ez a községi könyvtár. Kiszorult a faluból, ide. az árvízvé­delmi töltésre. |2j Nincs szükségük a roffiak- nak a könyvtárra? A tényék mást mutatnak. Az első ne­gyedév adatai szerint hat- százkilencven 14 éven aluli és hatszáznegyvenkilenc 14 éven felüli olvasója volt a könyv­tárnak. Csaknem hatezer kötetet kölcsönöztek. Jönnek a gyerekek, apjuk­kal, anyjukkal. Az öregek­nek már nehezükre esik megmászni a csúszós lép­csőket, szusszantanak egyet, de jönnek, fel a gátra, a könyvért. A „könyvtár” szomszédja elmondta. hogy sokszor ő segíti fel p lépcsőn azokat, akiknek már kevés a görbe bot is... Akkorhát. ha ilven kapós a könyv Tiszaroffon. miért szorult ki mégis a könyvtár a Tisza-gátra. a falu szélére. A régi kultúrházat lebon­tották. eljárt fölötte az idő. Ebben volt a könyvtár. Szép óvoda épült helvére. Elkészült az úi művelődési ház is, — de sajnos a könyvtár — hely hiányában — nem kaphatott benne hajlékot. Kiköltöztek tehát a klasz- szikusok és a maiak — más­hol helyük nem lévén — a hajóállomás várótermébe. Váróterem? Terem? Egyetlen vizes kis lyuk... A jószándék a községi és a járási vezetés részéről nem hiányzott, meg akarták ol­dani a „könyvtár kérdést”. Emellett valóban fontosabb­nak tűnő feladatokkal kel­lett megbirkózniok. Az ipar­telepítés nagy gondot, fele­lősséget ró p tanácsra: la­kás kell. húsbolt kellett, zöldségesbolt... Objektív helyzet tehát? Annak látszik, persze néha hajlamosak vagyunk széttár­ni tehetetlenségünkben kar­jainkat... És azt mondjuk: objektív helyzet... 0 A községi könyvtár könyv. A régészet kedvelői bizo­nyára örömmel üdvözlik a Corvina Kiadó most induló új sorozatát, a Hereditas-t. A sorozat első köteteként Kalicz Nándor: Agyag iste­nek című munkája jelent meg, amely a kőkor és a réz­kor magyarországi emlékei­vel és e korok emberének mindennapi életével ismer­teti meg az olvasót. A szerző az időszámítás előtti 5000—2000-ből szárma­zó, Magyarországon talált tárgyak bemutatásával nem­csalt arról tájékoztat, milyen népcsoportok éltek ezen a tá­jon, hanem arról is, hogy mivel foglalkoztak, milyen gigászi küzdelmet folytattak p természettel a föld ter­méken vséeéért, a vadállatok támadásainak visszaverésé­ért. Kalicz Nándor avatott tol­mácsolásában megismerheti az Olvasó eme korok embe­reinek hiedelemvilágát és állományának másik fele az új művelődési ház aprócs­ka irodaféléjében zsúfolódik, kölcsönzésre használhatatlan állapotban. A krónikás nem a hűvös kívülálló, vagy a kákán is csomót kereső szemléletével gondol p falu közművelődé­sének gondjára, amikor le­írja, hogy ezt az áldatlan helyzetet azért előrelátóbb tervezéssel el tudtuk volna kerülni. Jön az ősz, a tél, tovább pusztulnak a könyvek. Azok számára, akik csak forint értékben hajlamosak mérni az értékeket, leírom: másfél­százezer forintról van szó. De valójában ennél sokkal többről, a falu kultúráló­dósának nagyon fontos for­rásáról. A szükség és az igény azt parancsolja, hogy a járási és községi vezetés mielőbb megfelelőbb hajlékot bizto­sítson a könyvtárnak a szel­lem kincstárának. Tiszai Lajos művészetét: erről tanúskodik többek között a híres, tró- níhson ülő Sarlós isten, amely Szegvár határában került elő. p Kökénydombi Vénusz, amely Hódmezővá­sárhely környéki lelet s er­ről vallanak az emberalakú urnaedények is. A szerző azonban nemcsak e korok népcsoportjainak gondolatvilágával ismertet meg. hanem mindennapi éle­tével is, bemutatva házai formáiét, bútorainak alakját és különböző köznapi hasz­nálati edényeit. A régmúlt időkbe kalauzoló könyvet kilencvenhárom fénykép te­szi még szemléletesebbé. Az Agyag istenek című kötetet a Corvina Kiadó — p magyar nyelvű kiadással egyidőben — német, apgol és francia nyelven is meg­jelentette. A sorozat követ­kező kötete Szabó Miklós: A kelták nyomában Magyar- országon című műve lesz. Kalicz Nándor: AGYAG ISTENEK Rejtekhely az Elbán Szöveg: Cs. Horváth Tibor Rajz- Gugi Sándor GUJS-SOKMEP GYÉR \azgatójó.mák új só­in je VAN. "GuBE"NE- . heg elvAitoztatojtkul——1 ’■Sível,most.már na- vobb biztonságban mo­TZA,HOGYBAKArjAGOZKOr 'ISBACMHAL, FIGYELI OTA ■GESZTÓJÓZAN GOMXXKO- su munkAsemberuevZAT- IV. NEM FECSEG, DEELEJTETT JEGYZÉSEIBŐL KITŰNIK, WAN VÉLEKEDIK A MAc/M- <l. Asznék mégse siet fel­adni előtte kilétét. EZ A SZERENCSÉJE. NAPOKKAL KÉSŐBB■ A FELDERÍTŐ TISZTBEN MEG­FAGY A VÉR. HA EZ ÍGY VAN, NO MANN ÉS ÜSS-SCSUKp VALLOMÁSA A NÉMET KEMEI- HÁR/TÁS MEGTÉVESZTŐ MA NŐVÉRÉ '

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents