Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-22 / 118. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. május 22. SZOLNOKIAK ELBA PARTJÁN 3. A művészet közkatonáinak baráti találkozója Kodály Zoltán írta 1937- ben; „elmélyült énekkultúra el sem képzelhető nagy tömegkórusok, a művészet e közkatonái nélkül.” És itt. Drezdában, a főiskolán is ennek példáját láttuk; ahogyan az Elba parti Firenze ma már a tudomány. a technikai forradalom. a művészetek és a diáksportnak városa, ugyanúgy a nevelés sajátos szintézist teremtő és emberformáló ereje mutatkozik meg abban, hogy fizikusok, kémikusok, matematikusok, geográfusok, biológusok az FDJ (az ifjúsági szövetség) nagy kultúrcso- portjának valamelyik együttesében tevékenykednek, és így gyűjtenek tapasztalatokat ahhoz; tanárként majdan tanítványaik körében népnevelő munkát is végezzenek. A főiskolai kultúrcsoport- nak egyik részlege az a kilencven tagú énekkar, amelynek Alfred Kalchner a vezetője, (ki maga is énekes. a híres drezdai Kreuz- chor tagja). titkára pedig Klaus Oemichen. A megérkezést követően már másnap a szolnokiak a meisseni vár kitűnő akusztikájú lovagtermében énekeltek, együtt a vendéglátókkal. Május 4-én pedig a főiskola 550 főt befogadó nagy — és ugyancsak kitűnő akusztikájú — előadótermében rendezett a két, illetve a négy (a drezdai nagy- és kamarakórus, valamint a Kodály és Bartók kórus) közös hangversenyt. Először a német fiatalok énekeltek. Köszöntőjük, — melynek zenéjét a főiskolai kórus karnagya szerezte, s melynek szövegét a diákok magyarul énekelték — méltán aratott nagy sikert, teremtett már a hangverseny első perceiben bensőséges hangulatot. A világoskék ruhás leányok és fiúk mozgalmi dalokat adtak elő, majd német és magyar népdalokat. végezetül pedig Händel egyik kórusművét szólaltatták meg. Számukra ez minősítő hangverseny is volt egyben; a Német Demokratikus Köztársaságban ugyanis az a szokás alakult ki, hogy min. den minősítésre nevező illetve aspiráló kórus otthonában énekel, kiszáll őket meghallgatni a bizottság, majd egy hét múlva közlik az elért minősítés szintjét. Két évvel ezelőtt ezüstérmet szereztek a fiatalok, most, kinttartózkodásunkig nem tudtuk még, hogyan döntött a zsűri, milyen minősítést ért el ez a fegyelmezett, jó hangú. Alfred Kalchner sajátosan szerény, kedves, de így is lendületes és temperamentumos egyénisége által irányított és igen jól összefogott diákkórus. ☆ Torkunkban dobogott a szívünk, amikor a szolnoki kórus arra a dobogóra lépett, amelynek dekorációja; Lenin nagyméretű portréja, az NDK. a Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság, valamint az FDJ sötétkék zászlója és a nemzetközi munkásmozgalom vörös lobogója jelezte; igaz baráti estre jöttünk. Holminov Lenin dalának csendültek dallamai, majd Erkel egyik operájának áriáját énekelte Széki Sándor, a Magyar Állami Operaház magánénekese, a szolnoki kórus egykori tagja. A Ger- gelyjárástól különösen féltem. Nem azért, mintha a kamarakórus már előbb, Bartók Béla egyik művének megszólaltatásakor nem adta volna tanúidét ..kitűnő formájának”. Sokkal inkább azért hogy mit mond majd ez az ének itt, az Elba partján a fiatalok és a szép számmal jelenlévő főiskolai oktatók és szülők számára.' Rövid összekötő szöveg ismertette az egykori szegénysorsú diákok Gergely-napi szokását, az elemózsiagyűjtés és a kultúra terjesztésének egykori, olyannyira sajátos, néoszokások je eveit felvevő módját. Aztán felcsendült az ének Báli József vezénvleté- vel, s nyomában az öröm; sikert aratott zenénk, Kodály Zoltán kórusműve. Egy ötven év körüli szemüveges férfi átölelte felesége vállát a 7 előttem ülő sorban, megértőén bólogatott. Egykori inas- vagy diákéveinek emlékei juthattak eszébe. Aztán a Kodály kórus előbb madrigálokat, majd német nép- és műdalokat énekelt. A Heidenröslein német nyelven való eléneklé- se pedig olyan sikert váltott ki, hogy — minden itt honoló szokástól eltérően — előbb ütemes vas tans zúgott, majd — itteni szokások szerint — tenyerük élével a padot verték a fiatalok. Többszöri úirázás után Bu- day Péter — amolyen Vass IFJÚSÁG -1970! Villáminterjú ai egyik versenyzővel — Foglalkozása? — Nem tudom, mit mondjak? A Magyar Néphadsereg sorkatonája vagyok, „civilben” pedig, bevonulásom előtt újságíró, a Szolnok megyei Néplap ideológiai és kulturális rovatának munkatársa. — Hogyan vetélkedett eddig úgy hogy most már a tv nyilvánossága elolt folytatja a versenyt? — A Magyar Televízió művészeti csoportok, előadók számára hirdetett versenyt és nevezni lehetett „társadalmi ismeretek” témakörből is. A KISZ-szervezet engem erre az utóbbira nevezett. Kül- és belpolitikai, valamint aktuál- politikai, történelmi és művelődéspolitikai kérdésekre kellett több fordulóban válaszolni. A hadseregcsoport versenyében első lettem, így én is képviselhetem a Magyar Néphadsereg fiait (és a Szolnok megyei Néplap fiataljait) a versenyben... Ez azonban már a képernyő előtt nagyon nehéz küzdelem lesz... — Eddig melyik forduló volt a „legrázósabb?” — Kilencven versenyző vetélkedett a tv elődöntőn Budapesten legutóbb, három napon át folyt a verseny. Tényismereteket ellenőriztek, szituáció feladatokat kellett megoldani, aztán egy „ötletroham” következett. A fiatalok életével, a KISZ munkájával, annak fejlesztésével kapcsolatos javaslatokt kellett sorra, gyorsan felsorolni. Aki elfogadhatatlan vagy kivitelezhetetlen, gyakorlatilag megvalósíthatatlan javaslatot tett, kiesett a versenyből. Pillanatok alatt kellett mérlegelni, dönteni. Végűiig tizenhatan maradtunk a porondon, most majd huszonöt fős zsűri előtt folyik a küzdelem tovább négy—négyes csoportokban. — Mikor lép kamera elé? — Ma, pénteken, május 22- én 20 óra 20 perckor... Egyenesből közvetítik a döntőt. Kézfogással búcsúzom a fiatal katonától; Hérész Dezsőtől. • A hegycsúcson a meisseni vár, ahol a szolnoki Kodály kórus énekelt Lajos féle „Röpülj páva” mozdulattal — a hallgatóságot is az éneklésbe kapcsolta, és percekig együtt szólt az ének. Úgyszintén akikor is. amikor magyarul, németül és mindkét kórus együtt, orosz nyelven a Békedal-t énekelte. ☆ Dr. Müller asszony, a főiskola prprektora, a tudományos szocializmus tanszékének vezető docense mondotta az előadás végén; — Ez az előadóterem kevés ilyen kirobbanó sikert aratott hangversenynek volt színhelye, mint éppen ma este. A taps, a közös ének és öröm mindent kifejez. Amit még ehhez szavakkal el kell mondani, talán csak annyí; jó hogy eljöttek, énekeltek, mert ez nemcsak hangverseny volt, hanem baráti est, az internacionalizmus, a közös történelmi tett, szocializmus építésének jegyében. Ha hazatérnek, kérem, mondják el otthon, a Német Demokratikus Köztársaság, a világ első munkás német állama, együtt a világ első proletár államával, a Szovjetunióval, a szovjet néppel és minden baráti ország támogatását érezve őrködik itt, az Elba folyó és a Keleti tenger partján, hős”'’ Európában béke legyen, és erősödjenek a szocializmus világpozíciói. diadalmaskodjon a népek barátsága. (Vége) Császtvai István Szovjet autók Az elmúlt évben több mint kétszázezer személygépkocsit gyártottak a Szovjetunióban, de a közeljövőben ez a szám ötszörösére nő. A szovjet ipar számol az egyre szélesedő autópiac lehetőségeivel. Felújítják a moszkvai, a gorkiji és uljanovszki autóüzem termelését és épül egy új autóipari nagyüzem a Volga mentén is, Togliattiban. Az izse- vi üzemben már megkezdték a „Moszkvics”-ok szerelését. Megjelentek az utcákon az új, korszerűsítettebb „Volga”, „Moszkvics” és „Zaporozsec” modellek. Kiilföldi vélemények A szovjet személygépkocsikról külföldön is jó véleménnyel nyilatkoznak. Nyugat- és Közép-Európa, Afrika valamint Eszak-Amerika cégei növekvő érdeklődést mutatnak a szovjet autóipar exportlehetőségei iránt. Az „Autóexport” külkereskedelmi egyesülés 67 országban ad el „Volga” és „Zaporozsec” személygépkocsikat. Míg korábban elsősorban kíváncsiságból állták körül a külföldi kiállításokon és vásárokon a szovjet személyautókat, ma már üzleti szemmel néznek rájuk; minden szempontból értékelik a kocsikat, megjegyzik a korszerű karosszériát és szerelvények nagy megbízhatóságát. Az elmúlt évben a Lenini Komszomol nevét viselő Moszkvai Autóüzem megkezdte a viszonylag kis fogyasztású „Moszkvics—412” gépkocsik sorozatgyártását. A kocsi motorja négyhengeres, soros, 1478 köbcentiméteres hengertérfogattal. A motor teljesítménye percenként 6 ezer fordulat mellett 75 lóerő. Az autó maximális sebessége 150 kilométer óránként. Két változatot is kidolgoztak az új „Moszkvics” alapján — az „Universzal”-t és a „Furgon”-t. A „Volga” nemcsak a Szovjetunióban vívott kf elismerést, hanem más országokban is. Az új modellt — a „GAZ —24”-et azonban még kevesen ismerik. A „Volga-GAZ— 24” nagyobb kényelmével, és a modern esztétika követelményeit kielégítő korszerűbb karosszériájával különbözik elődjétől. Száz lóerős motorja több mint 130 kilométeres sebességet biztosít óránként. A közönség kedvence Hamar megnyerte a szovjet és a külföldi közönség tetszését a „ZAZ” emblémás virgonc kisautó, az új „Zaporozsec” is. A ZAZ—966 elegáns külsejű, új léghűtésű U-alakú motorja, sebesség- váltó mechanizmusa és a főtengelye vonta magára a szakemberek figyelmét. Ez a kisfogyasztású kocsi 120 kilométerre tud felgyorsulni, benzinfogyasztása 100 kilométeren az utazási sebességtől függően 8,5—10 liter normál benzin. Hamarosan megjelenik az utakon a Volgái Autóüzem újszülöttje is. Mint ismeretes, az üzem bázismodelljét a „FIAT—124” típusú gépkocsi képezi. A szovjet „VÁZ— 2101” típusú kocsi a szovjet út és időjárási viszonyokhoz való jobb alkalmazkodóképességével különbözik az olasz elődjétől. A konstrukció módosítását szovjet és olasz szakemberek közösen végezték el. A „VÁZ—2101” gazdaságos és jó elrendezésű autó. 60 lóerővel Az ötszemélyes kocsi 60 lóerős motorja segítségével óránként 140 kilométeres sebességre képes. A gépnek zárt hűtése van, a hűtőfolyadékot két évig nem kell cserélni. Az autó erős fagyban való hosszabb várakozás után is „készségesen engedelmeskedik” az indítónak. A „VÁZ—2101” sorozat- gyártásában a KGST országok is résztvesznek. Magyar- ország készíti az autórádiókat, Lengyelország a rugózatot, Bulgária pedig az új szovjet autó akkumulátorait szállítja. A gépkocsit több változatban akarják gyártani, és már megkezdték a következő VAZ-modell kidolgozását is. A Volgái Autóüzem építésének befejeztével jelentősen megnövekszik a Szovjetunió, személygépkocsi termelése — ami a növekvő életszínvonalat figyelembe véve teljes mértékben szükségszerű. wmmmmmmmmMmmmmi Az elefánt víkendje Amióta elhatározták, hogy megtiltják a közönségnek az állatok etetését, a vastagbő- rűek sokkal jobban érzik magukat a londoni állatkertben. Nem meglepő dolog, mivel a vastagbőrűek, amelyeket nyári hétvégeken szinte megrohamozott étkekkel a tömeg, rendszeres emésztési bántal- makkal küszködtek. A Nemzetközi Állaterti Évkönyv, ez az érdekes esetek tárháza, az alábbi adatokat közli: az egyik elefánt mindössze négy és félóra alatt 908 személytől kapott élelmet, s amikor még ez sem elégítette ki, kiegészítette táplálékát hét olyan tárggyal is, amit a közönség dobott be hozzá, köztük egy férfiesernyővel. Most, hogy a közönséget távol tartják az állatoktól, az elefántok nyugodtabbak, mértéktartóbbak, több mozgást végeznek, tornáznak és nem szenvednek gyomorron- tásban, Vér az állatoknak A poznani vajdaságban fekvő lengyelországi Borka állatorvosi klinikáján felállították az ún. állatvér-tároló „bankot”. Az állati vérkon- zerveket főleg a súlyos sérüléseket szenvedett állatok vérátömlesztésénél használják. Ezek az állatok ugyanis igen gyengén reagálnak a szokásos antibiotikumokra. Az állatvér-készletek felhalmozása jelenleg kísérleti stádiumban van és csak a jövőben derül ki majd gazdaságossága. Amikor már a morfiuminjekció sem használ A modern orvostudománynak sikerült egy nagyon veszélyes műtéttel megszüntetnie a krónikus fájdalmakat. Az elv egyszerű, az operáció bonyolult. Pietro Bucalossi milánói orvosprofesszor így magyarázza: — Az ember fájdalomközpontja a középagy egy bizonyos pontján, a tíialamusban van és kb. 2 négyzetcentiméter nagyságú. Ha műtéttel sikerül ezt a központot ártalmatlanná tenni, a páciens nem érzi többé az addig érzett elviselhetetlen fájdalmakat. A műtét megkezdése előtt hajszálpontosan meg kell állapítani a fájdalomközpont fekvését, mert pl. egy milliméter eltolódásnál a műtőorvos a szomszédos légzési központot lokalizálná, ami a beteg megfulladását idézheti elő. A beteg lumbálpunkciót kap és az agykamrákba levegőt szivattyúznak. Ezáltal röntgennel láthatók lesznek az egyes agyzónák, mire az orvosok pontosan megállapíthatják, hová irányítsák a szondát. Ami most következik, olyan mint egy rémfilm. A páciens koponyájába lyukat fúrnak, aztán érzékeny mérőeszközökkel ellátott „rohamsisakot” helyeznek. p fejére, mellyel pontosan megállapítható, hová vezessék a szondát. Érzéstelenítésre nincs szükség, az agy maga nem érzékeny. Ha a szonda elért egy bizonyos pontig, megröntgenezik a tű irányát. Ha az irány nem helyes, megváltoztatják, ha helyes, a különleges tű végét villanyárammal 60—70 fokra hevítik, s ez a hő megsemmisíti a maga körül levő agysejteket. Ezt az újfajta metódust a freiburgi egyetem két idegsebésze, Mundinger és Reichert fejlesztették ki. Ma már elég pontosan megállapítható, hogy bizonyos testrészek nagy fájdalmai esetében az agyközpont melyik részét kell „kikapcsolni”. Az illető testrész normális funkciói nem károsodnak a beavatkozás következtébenTermészetesen. az ilyen műtétet csakis elviselhetetlen krónikus fájdalmak esetében szabad végezni; Figyelemre méltó statisztika A hitszegések statisztikájának nevezhető az a kimutatás, amelyet nemrégiben hozott nyilvánosságra a Volksstimme. A közölt adatok szerint az utóbbi 6 ezer évben 14 ezer 500 háború zajlott le és 4711 szerződést, egyezményt és szövetséget kötöttek- Ezek közül azonban mindössze 14-et tartottak be! Papír, mely nem szakad Az ősi egyiptomiaktól megkezdett papírgyártás történetébe most új fejezetet írnak a japánok. A Japan Synthetic Paper nevű cég már több mint egy éve polisztirén műanyagot alkalmaz a papír- gyártás nyersanyagaként. A közönséges papírhoz viszonyítva a szintetikus papírnak számos kiváló tulajdonsága van. Plasztikanyagból a közönséges papírnál tízszerte vékonyabb, ugyanakkor nem áttetsző papírlap gyártható. A nyomdaprés alatt nem szakad. Ezenkívül az új papírgyártási módszer nagyon egyszerű, és lehetővé teszi sokkal simább lapok előállítását, mint amilyeneket cellulóz alkalmazásával nyernek. A szokásos gyártási eljárástól eltérően a szintetikus papír gyártásánál sokkal kevesebb folyadékra van szükség. Egy tonna polisztirén papír gyártásához mindössze húsz tonna vízre van szükség, ugyanakkor a hagyományos módszer legalább 160 tonnát igényelt. Az új gyártási folyamat munkaerő-ráfordítást is megtakarít. Egy négytagú munkásbrigád évente 60 ezer tonna polisztirén nyersanyag gyártására képes. Ugyanennyi cellulózanyag előállítására 70 munkás kellene. A Japan Synthetic társaság kétfajta plasztikpapírt bocsát ki. A Q-Kote és Q-Per jelzésű szintetikus papírfajtát nem használják újságpapírnak, mert erre a célra megfelel az olcsóbb cellulóz* papír, hanem a folyóiratoknál használt drága krétapapír pótlására alkalmazzák e két műanyagpapírfajtát. Hivatalos papírok és okiratok céljaira is kitűnően beválnak. A szintetikus papír nagyon szilárd és vízhatlan, ami szinte eszményivé teszi térképek és táblázatok készítésére. Mindkét szintetikus papírfajta nagyon alkalmas csekkek és olyan okiratok készítésére, amelyeken nem szabad javítani. Az új készítmény csak mintegy öt év múlva lesz kelendő, ha majd képes lesz konkurrálni a jó minőségű cellulózpapírral. A japán tudósok tanulmányozzák annak lehetőségét, hogy másfajta plasztikanyagból — polietilénből, polikarbonátból, nylonból és polivinilkloridból is előállítsanak papírt. A maxikabát ártalmai Az angol biztonsági bizottság veszélyes ruhadarabnak minősítette a maxikabátokat, amelyek egyre nagyobb teret hódítanak Nagy-Britanniá- ban, nemcsak a hölgyek, hanem a férfiak között is- A bizottság pontokban foglalta össze milyen veszély fenyegeti a maxikabát viselőit. Így pl. a bizottság azt ajánlotta, hogy a maxikabátosok ne használják az emeletes omnibuszok felső szintjét. Ugyancsak fokozott óvatosságra intenek a felvonókban és a mozgólépcsőkön. Veszélyes a taxi. A kiszálló utasoknak meg kell győződniük, hogy nem zárták-e az ajtó közé kabátjuk végét és hasonlóan kell eljárniuk azoknak, akik beülnek a gépkocsiba, mert fennáll az a veszély, hogy kabátjuk egy része kívül mai rád.
