Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-19 / 115. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér XXI. évf. 115. sz. 1910. május 19., kedd. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Napirenden : a nők politikai gazdasági- és szociális helyzete Ülést tartott az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága Tegnap soronkövetkező ülésén két — napjainkban rendkívül fontos és időszerű — kérdésről tárgyalt az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága Csáki István, a párt KB tagja, a megyei pártbizottság első titkárának el­nökletével. Délelőtt a megye ifjúsá­gának helyzetéről, a párt ifjúságpolitikájának néhány megyei tapasztalatáról szóló jelentést, illetve a7 MSZMP KB 1970. február 18—Í9-j — a párt ifjúságpolitikájának néhány kérdése című — ha­tározatának végrehajtására vonatkozó intézkedési tervet vitatta meg. E napirendi pont megtárgyalásán részt vettek a KISZ megyei bizott­ságának tagjai is. Megjelent és a vitában felszólalt Csémj Károly altábornagy. az MSZMP KB tagja, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnö­ke is. A jelentésihez szóbeli ajánlást Vad András, a me­gyei pártbizottság osztály­vezetője mondott, a megyei pártbizottság élénk vita után mind a szóbeli aján­lást. az írásos jelentést, mind az intézkedési tervet egyhangúlag elfogadta. Az ebéd utáni órákban a megyei pártbizottság, a nő­tanács megyei végrehajtó bizottsága tagjainak, a járá­si, városi nőtanács titkárok részvételével folytatta ülését. Ott volt Erdei Lászlóné, az MSZMP KB tagja, az Or­szágos Nőtanács elnöke is. Napirenden „A nők társa­dalmi. gazdasági, szociális helyzetéről és a nők között végzett politikai munkáról Szolnok megyében” című je­lentés, valamint az MSZMP Szolnok megvei Bizottságá­nak — az MSZMP KB 1970. február 18—19-i a nők poli­tikai, gazdasági és szociális helyzetéről szóló — határo­zatának végrehajtását szol­gáló intézkedési ten' meg­tárgyalása szerepelt. E napi­rendi ponthoz — mint a téma előadója — Majoros Károly, a megvei pártbizott­ság osztályvezetője a követ­kező szóbeli ajánlást mon­dotta el; Majoros Károly beszéde Tisztelt Pártbizottság! Kedves Elvtársak! Pártunk Központi Bizottsá­ga 1970. február 18—19-én tartott ülésén megvitatta „A nők politikai, gazdasági, és szociális helyezetéről” ké­szült előterjesztést majd a feladatok megoldására meg­felelő határozatot hozott. E határozat alapján me­gyénkben is megvizsgáltuk a nők élet- és munkakörülmé­nyeivel összefüggő kérdése­ket. A párt-végrehajtóbizott- Ság által megvitatott és most előterjesztett jelentésünkhöz nagyrészt nőket foglalkozta­tó ipari és mezőgazdasági üzemekben, a vendéglátóipari vállalatnál mintegy kétszáz­ötven fővel folytatott beszél­getésekből, a megyei, járási, városi pártszervektől, állami és társadalmi szervezetektől kapott dokumentumokból, információkból és személyes tájékozódásunk alapján gyűjtöttünk anyagot. E munkában közvetlenül részt vevő elvtársaink megerősítet­ték azt a helyzetelemzést, melyet írásban a tisztelt párt- bizottság elé terjesztettünk. Megyei bizottságunk a nő­kérdést a korábbi években is az össz-társadalmi felada­tok szerves részének tekin­tette. Javaslataink megtéte­lénél szigorúan számbavettük a gazdasági, politikai és tár­sadalmi élet megyei realitá­sát és ezt egybevetettük a megoldásra váró feladatok sürgősségével. Ügy érezzük, a megyei pártbizottság jelen­legi ülése nem befejezése a nők helyzetével való beha­tóbb foglalkozásnak, hanem ellenkezőleg, elindítója lesz egy sokoldalúbb, egységesebb és aktívabb munkának. Szándékunk az, hogy az intézkedési tervben meg­fogalmazott közvetlen fel­adatok mellett alapot adjunk további következtetések le­vonására és a problémák megoldására az állami. a tömegszervezeti és a moz­galmi élet minden területén. Az anyag készítése, a ta­pasztalatok összegyűjtése során természetesen több vi­tatott kérdés is felmerült. Gyakran kérdezték, hogy vajon az élet kényszeríti-e ránk most a nőkérdés napi­rendre tűzését, mert az át­lagosnál nagyobbak, a gond­jaink, vagy rutinból, meg­szokásból folytatjuk-e ezt a viszonylag szélesebb kőm vizsgálatot? Véleményünk, hogy ezek a kérdések szél­sőségeket is takarnak. kasz, egy minőségileg haté­konyabb munka kibontakoz­tatásának a küszöbén ál­lunk, nagy tisztelettel kell megemlékeznünk a sok száz­ezer asszonyról, aki minden esetben segítőtársunk volt nagy feladataink megoldásá­ban. Az is igaz viszont — Tisz­telt Elvtársak, — hogy a nagy, látványos munkák idő­szaka lezárult, annak végé­hez értünk. A nők társadal­mi, gazdasági és szociális helyzetének megoldásában is a tartós, sok munkát igény­lő feladatok vannak napi­renden. Minden bizonnyal a határozat végrehajtása során lesznek nagyon szép ered­ményeink, de azonnali és látványos sikerekre gondolni reálisan nem megalapozott elvárás, csak illúzió kerge- tése. A feladatok megoldása nem nőtanács-kérdés csupán. Nem arról van szó, hogy mindenáron valamilyen új szervezeti keretet akar pár­tunk keresni. A Központi Bizottság határozatából egy­értelműen kitűnik: tulaj­donképpen annak, a keresése folyik, hogy ebben az új helyzetben feladataink ho­gyan oldhatók meg legjob­ban. Ma már mindenki előtt egyre világosabb és mégis célszerű hangoztatni, hogy a szocializmus építésében to­vábbra is sokat jelent a maga munkáját becsületesen végző nő. Emellett azonban feltétlenül célunk a közélet­től magát távol tartó nők bevonása a társadalmi te­vékenység nagy áramkörébe. Rájuk, az ő közéleti mun­kájukra is számítunk, róluk sem mondunk le. Hatékonyabb foglalkozást a nők problémáival Áz elemzések birtokában A becsületes munkavégzés, a közéleti aktivitás és nem a közéleti érdektelenség az, amely felé még szélesebb körben akarjuk fordítani asszonyaink és leányaink fi­gyelmét. Mi a megoldás? Az, és csakis az lehet, ha a ki­sebb közösségekben — család, iskola, üzem, termelőszövet­kezet és bármilyen munka­hely — keresztül vezetjük el a nők még nem eléggé aktív részét a nagyobb közösség­hez, a szocialista hazánkhoz. Ez viszont nem nélkülözheti a munkahelyeken, a kisebb közösségekben a nők problé­máival történő hatékonyabb foglalkozást. Ha a munka­helyi vezetők, a párt- és tö­megszervezetek nem tudják az asszonyokban és a leá­nyokban felkelteni, erősíteni az összetartozás, a róluk va­ló gondoskodás érzését, ak­kor csak félmunkát végzünk. Ez is egyik indoka azoknak (Folytatás „ 3. oldalon) Küzdelem a vízzel Az Országos Vízügyi Hiva­taltól kapott tájékoztatás szerint a Tisza felső szaka­szán és a Szamoson igen lassú az apadás. Záhonynál már 24 órája stagnál a víz­szint, az eddigi maximum közelében, s további tartós tetőzésre kell számítani. A Számos-szögben elöntött te­rületekről a hétfőre virx-adó éjjel kétéltűekkel, motorcsó­nakokkal, erősen világító ví­zijárművekkel folytatták a veszélybe került lakosság el- költöztetését. Vasárnap esté­től hétfő reggelig négyezer embert szállítottak biztonsá­gos helyre. Ezzel együtt ed­dig összesen 34 ezer ember települt át a veszélyeztetett községekből. Közvetlen gyorsvonat Szó hí okról Siófokra vasárnaponként Május 31-én éjfélkor életbelép ax új vasúti menetrend — Sujtótájékoxtutó a MÁV budupesii Igazgatóságán Hétfőn délelőtt a MÁV budapesti Igazgatóságán dr. Tóth János igazgató tájé­koztatta o sajtó munkatár­sait az 1970. május 31-én életbelépő új vasúti menet­rendről, amely 1971. május 22-ig lesz érvényben. Ebben az évben a MÁV négyszázkétmillió utas és 111 millió tonna áru szállítására készült fel. A budapesti igazgatósághoz tartozó vona­lakon mintegy lio millió utas és több mint 32 millió tonna áru szállítására kerül sor. A belföldi változások kö­zül örömmel hallottuk, hogy június 21-től augusztus 30-ig minden vasárnap közvetlen gyorsvonat indul Szolnokról Siófokra, amelyik helyjegy­gyei vehető igénybe és Ceg­léden is megáll. A vasárnapi kiránduló vonatok biztosan hamar közkedvelteit lesznek megyénkben. Másik lényeges változás, hogy P helyi ingák helyett, közvetlen vonatok járnak Budapest—Cegléd— Szolnok—Kisúiszállás, illetve Debrecen között. A tájékoztatón bejelentet­ték, hogy a nyár közepétől már Karcagig villamosvona­tok közlekednek, októberben pedig Debrecenig érkeznek el a munkákkal. Az ötnapos munkahét el­terjedésének megfelelően több változás lesz a hétvégi forgalomban. Az ingázók zöme pénteken hagyja el a fővárost és vasárnap, illetve hétfőn reggel tér oda vissza. Ezért több szombati távol­sági vonatot péntekre cso­portosítottak át az új menet­rendben. Csökken az éjsza­kai vonatok száma is, mivel az utazó közönség kevésbé veszi igénybe n kényelmet­len éjszakai közlekedést. A MÁV a teherszállítás­ban is korszerűsít. Gyorste- hervonatok és expresszteher- vonatok közlekednek sok fontos útvonalon — pl. Szentes—Budapest között is, — amelyek friss zöldséget és gyümölcsöt szállítanak a bel- és külföldi piacokra. S. J. Erőszakos áttelepítés - Fullbright véle­ménye, Mansfield nyilatkozata KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A £ OLDALON — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - ~~] Hangsúlyozni szeretnénk: a jelenlegi helyzet , nem ad okot semmiféle pesszimiz­musra. de az elbizakodottság sem tenne jót a nők helyze­tének javítására hozott in- tékedéseink eredményes vég­rehajtásának. Az elmúlt években viszont olyan je­lentős változások mentek végbe társadalmunk életé­ben, melyek szükségessé te­szik eddig végzett munkánk számbavételét, kötelességünk­ké pedig a továbblépés leg­jobb és leghatékonyabb for­máinak a keresését. Az elem­zések birtokában egy sor kérdésben feltétlenül előbbre kell lépnünk. Jelenlegi társadalmi, po­litikai helyzetünk megfele­lő, sőt jó alap a továbblé­pésre. Condjaink persze vannak. de a társadalom más kérdéseivel összefüggés­ben ezek feladatok is jól megoldhatók. A Központi Bizottság határozata arra kö­telez bennünket hogy olyan Az a történelmi folyamat, amelyben megszületett a ma valósága, a nők lelkes és megoldásokat keressünk, amelyek hosszú távon is eredményesen járulnak hoz­zá a nőkérdés jelenlegi gond­jainak megszüntetéséhez. Jogos a kérdésfeltevés: mi az az új, jelenlegi helyze­tünkben, ami indokolttá te­szi ennek a napirendre tű­zését? A legfontosabb ter­mészetesen az, hogy fejlődé­sünk során eljutottunk odáig, hogy megyénkben a nők 59 százaléka dolgozik, tehát va­lamilyen munkahelyi cso­porthoz — üzemhez terme­lőszövetkezethez, intézmény­hez, hivatalhoz — kötődik, így azok feladataival együtt és azon belül jelentkezik egy sor olyan probléma a nők helyzetével, munkakö­rülményével, nevelésével kapcsolatban, melyet elsősor­ban az ott felelős beosztás­ban lévő vezetőknek, az ott működő pártszerveknek tömegszervezeteknek és moz­galmaknak kell és köteles­ségük is megoldani. áldozatos munkájának is a kifejezője. Hősies út volt az, és most, amikor egy új sza Partizán találkozó A felszabadulás 25. évfor­dulója alkalmából baráti ta­lálkozót rendezett vasárnap délelőtt a Magyar Néphad­sereg Központi Klubjában a Magyar Partizán Szövetség, azoknak a tagjainak a szá­mára, akik a háború alatt a szovjet hadseregben és kü­lönböző szovjet partizánegy­ségekben harcoltak. Valóban tömegeket felölelő verseny A járási, városi vetélkedő­ket követően vasárnap dél­előtt került a Ságvári Endre megyei művelődési központ nagytermében meg­rendezésre a kisipari szö­vetkezetek szocialista brigád­jai kulturális vetélkedőjének döntője. A megyei döntőn jelen volt Págány István. az OKISZ Szövetkezetpolitikai Osztályának vezetője. Me­gyénkben 48 kisipari szövet­kezetben 265 szocialista bri­gád működik. A termelési feladatok teljesítése mellett jelentős szerepet játszanak ma már ezek a kis közössé­gek a kulturális életben is. Példát mutatnak a tanulás­ban, olvasásban és az önmű­velésben. Ezúttal, a KISZÖV által rendezett megyei döntőn, 12 brigád vett részt, mindegyik brigádot 5—5 tag képviselte. Az irodalmi, művészeti és a szövetkezeti belsöélet tör­vényeire vonatkozó ismere­tekből megrendezett vetél­kedőn a szolnoki Minőségi Szabók Ruházati KTSZ-ének Hánián Kató brigádja lett a győztes, második helyen vég­zett a Kunmadaras és Kör­nyéke Építő és Javító KTSZ Déri Miksa brigádja. har­madik pedig — nagy küzde­lem után — az újszászi Ve­gyesipari KTSZ Alkotmány nevet viselő kis közössége. Fiatalok a képernyőn Május 22-én izgalmas ve­télkedő kezdődik a televízió kamerái előtt — a Ki mit tud? és a Ki miben tudós? nagysikerű sorozatai után újszerű versenyfórummal je­lentkeznek a fiatalok. A ju­bileumi vetélkedőt hazánk felszabadulásának 25. évfor­dulója tiszteletére hirdették meg az elmúlt esztendőben: mindhárom kategóriájában már rajtra készek a tovább­jutott, kiválogatott verseny­zők. Az első kategória a Társadalomtudomány címet viseli, ebben a politizáló, vi­tázó ifjúság kap nyilvá­nosságot. A különböző selej­tezőkön több mint százezren vettek részt, s a továbbju­tott 78 fiatal közül válasz­totta ki a zsűri azt a 16 if­jú politikust, aki felkészült­ségéről a képernyő előtt te­het tanúbizonyságot. Tárgyalások 70 kanadai céggel Udvardi Sándornak, a Kül­kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetőjének vezeté­sével külkereskedelmi és ipari szakemberekből álló magyar gazdasági küdöttseg három héten át tárgyalt Ka­nadában. A küldöttség veze­tője a delegáció hazaérkezé­se után az MTI munkatár­sának a következő nyilatko­zatot adta: — Magyar—kanadai ke­reskedelmi kapcsolatok az utóbbi másfél-két évben je­lentősen megélénkültek. De­legációnk célja az volt, hogy a magasszintű látogatások nyomán kialakult kedvező kereskedelmi kapcsolatokat továbbfejlesszük. Főként Ontario, Quebec és New Brunswick tartomá­nyokban tárgyaltunk. Mint­egy 70 vezető és kisebb ka­nadai céggel folytattunk megbeszéléseket. Beruházási javak, berendezések szállítá­sára 15 ajánlat küldésében állapodtunk meg, 8 témában adnak Iicenc és know-how átadási ajánlatot, hasonló arányban küldenek a ma­gyar vállalatok gépszállítási és iicenc eladási ajánlatokat s twábbi 25 témában még vizsgálták. hogy milven a ján­latok adhatók, illetve kap­hatók. Tisztelettel emlékezünk az asszonyokról

Next

/
Thumbnails
Contents