Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-17 / 114. szám
WTÖ. májas 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Kamondy László: Anyai kívánság Mini-novellák ELCSERÉLT GYEREK Tegnap azzal állított haza a fiam, hogy délután a. játszótéren elcserélte magát egy pajtásával. Szótlanul, de örömmel ▼ettem tudomásul, hogy ezentúl csak jobb fiam lehet. De kiderült, hogy csak a nevét cserélte el! A cserefiút Imrének hívják. Az én fiamat szintén. FÉLREÉRTÉS Két nyugdíjas találkozott a villambsmegállónál, és szívélyesen üdvözölték egymást, — Hogy vagy? — Köszönöm-- megvagyunk. — És a kedves feleséged? — Hál’ istennek ő is jobban van már. — Honnan-, honnan? — A piacról jövök, — emelt meg egy lisztes-zsákot a fiatalabb —, napraforgót viszek a cinkéknek, — Aj, azokat mi már régen levágtuk! — legyintett az öregebb. — Nem a csirkéknek, hanem a cinkéknek — emelte meg j, hangját a fiatalabb. — Cinkéknek?! — kérdezte csodálkozva az öregebb. — Azoknak minek? Találnak ók élelmet maguknak, ne félj! EGY RÉGI IMAKÖNYVBÖL — Pápai vizeken kalózkod- tam, — gyónta meg egy buzgó kislány, töredelmesen. — Tessék? Mit mondtál? — rezzent fél az öreg plébános „ bűnlajstrom végén. S utána elkérte a lányka Imakönyvét. Egy régi. olaszból fordított imakönyv 'volt. amelvben a pápai vizeken való kalózkodás még halálos bűn volt. 'ATYAI FELVILÁGOSÍTÁS — ÁPu! Mi az ott a temp- ’ lom ^tetején? — Az! — válaszolta szórakozottan az apa — meg* jel, kislányom, plusz jel. — És miért van olyan magasan? — Mert magas a torony. NEMZEDÉKI BÉKE — Maradj csak, fiam, maradj — mondta az öregúr, amikor a fiam át akarta ad. ni neki a helyét a villamoson. r — De a bácsi idősebb — nézett fel a fiam. — Nem hiszem — válaszolta az öregűr. — Te hány éves vagy? — Hét. — Akkor egyidősek vagyunk, kispajtás-, mert én a nullát nem számítom. Hangosan nevettem ezen. s mint felnőtt, elmosolyodtam én is, örültem, hogy semmi nemzedéki ellentét nincs közöttük. ANYAI KÍVÁNSÁG Miután a barátom ék eladták á vidéki házukat, megkérdezték a mamától, hogy mi a kívánsága. A mamának nem volt semmi kívánsága, és a családi örökséget szét akarta osztani a két fiú között. A testvéreket nagyon feszélyezte a nagylelkűség, mert nagyon szerették és tisztelték az édesanyjukat, akt apa nélkül nevelte fel őket, és szerettek volna örö. met szerezni neki, bármilyen anyagi áldozat árán is. — De mama — mondta az idősebbik testvér — csak van valami... olyan kívánsága, amire gyerekkorában vágyott? — Kislánykoromban — vallotta be a mama szemérmesen — szerettem volna Kínába'»utazni,; Oda szívesen elmennék most is,.. MOZAIKOK A világ legkisebb atomtelepének a neve „Isenite” és az Egyesült Államokban fejlesztették ki. Százszor erősebb a szokásos elemeknél és a szívműködtetés energiaforrásaként, valamint az űrhajótechnikában alkalmazható. Az „Apollo 11” űrhajó által gyűjtött holdkőzeteken különböző növényeket — mint cukornádat, rizst és búzát lehet termeszteni. Ezért a NASA orvosa, dr. William Kremerer nem tartja kizárt* nak, hogy egy jövendőbeli holdállomás lakói a helyszínen termelt növényekkel táplálkozhatnak, A svájci nép — a gyermekek beleszámításával fejenként évi 3093 cigarettát, 121 rövid szivart, 222 gramm pipadohányt és 10,28 liter tiszta szeszt fogyaszt. Ezen élvezeti cikkek ára évente 2—2,5 milliárd frank. Hogy a színvakok is megkülönböztethessék a közlekedési jelzőlámpákat, Dél-Afri- kában a vörös fényt kerek, a zöldet szögletes, a sárgát pedig háromszög-alakú ámpolnák sugározzák; nyugtatgatni. De embertől nem fél, sőt mintha még több embermeleget kívánna mint máskor: a másokhoz tartozás elringató, csendes biztonságát. Vagy a legtöbb kicsi így van? Alighanem.1 A fájdalom, a betegség csak raeaszko- dóbbá teszi őket. Még vigyázni is kell, hogy elesett állapotukban nagyon rá ne kapjanak az ölben- és karon- ülésre, a szüntelen kedveskedésre, ajnározásra. Le sokan közülük megválogatják azért, kibe vessék, vagy ne vessék bizalmukat. Az egyik felnőtthöz hozzásimulnak, bizalommal ráhagyatkoznak. a másiktól azonban elhúzódnak: rúgnakkapálnak, zokognak, de nem engedik, hogy akárcsak az ölébe vegye őket. Magam js sokat tűnődtem már: mi válik nagyobb hasznára a gyereknek? Az-e, ha mindenkiben bízni tanul kicsi korában, az-e, ha még a neki okozott fájdalmakat sem rója fel köm vezetőnek. vagypediy az. ha korén különbséget tesz ember és ember, barát és idegen, jó és rossz között. , De ma már túl vagyok az ilyen tűnődéseken. Nyugodtan kimondom: jobb azoknak a gyerekeknek, akiknek a szívét már a kezdet kezdetén oly nagy bizalom szállja meg nemcsak ' szülei, hanem más felnőtték iránt is, hogy azt „ bizalmat se szigorú szemű doktor bácsik szurká. lásai. se egyéb csalódások nem tudják megrendíteni. Nagy gyerekeimet látom: szépen felserdültek, kezdenek már-már belenőni a nagyok társadalmába, de oly nyíltak, közvetlenek ma is, akár kiskölyök korukban. Nem félnek az erhberektől, annyi egészséges bizalommal és önbizalommal mozognak a világban, mint akik mindenestől otthon vannak benne. Honnan szerezték ezt a derűs biztonságot? Gondolom, onnan, ahonnan huguk, a kis kései kezdi most szintén megszerezni. Pici-, maid kicsi koruk éveiből. mikor ezer alka'muk vo’t megtaonsztolni: milyen sókén crpre+U' őket. A ház. ahol felnőttek, soha nem fogvoft ki a vendégekből: barátokból, rokonokból, ló ismerősökből. Nem mintha nagy vendégeskedések Töprengés és riport a magyar nyelvről írta: Ruffy Péter 0 Tessék elképzelni egy nyelvet, amelynek majdnem páratlan a gazdagsága, mindenesetre páratlan a szegénysége is. S ezzel már beletaláltunk bonyolultságainak kellős közepébe. A gazdagság fogalmán szókészletünket. a szegénységen ösgesztáink hiányát értem. Nyelvünk a tudomány mai megállapítása szerint háromezer éves» Három évezred előtt szakadt ki a finnugor alapnyelvből, elindulva a küzdelmek, a megmaradásért vívott harcok, a virágha- borulások útjain. Ennek a háromezer éves nyelvnek — Európában nagy ritkaság! — az akadémiai nagyszótár gyűjtése alapján végzett számítások szerint 800 000 szava van. s ha ideszámítjuk a határozószókat, a főnévi és határozói igeneveket. több mint egymillió. pontosan 1 065 000 a magyar szókészlet nagysága. S ennek a gazdag, minden hangulat megsejtésére, minden érzelmi és gondolati árnyalat kifejezésére alkalmas anyanyelvnek fájdalmasan kevés az írott nyelvemléke. Ösgesztáink nincsenek. Elvesztek? Nem rendelkezünk, mint a finnek, egy magyar Kalevalával. Tessék elképzelni — regény! — azt a bonyolultságot. amelynek körülményei közt megmaradt és felfedeződött a magyar próza, s a magyar líra legrégibb írott emléke. Legrégibb? E szót is meg kell kérdőjelezni, hiszen a Halotti Beszéd-nél, prózánk első emlékénél, s az Ómagyar Mária-siralomnál, az első megmaradt magyar versnél, bizonyára voltak sokkal régebbi írott emlékeink. De ezek nincsenek meg Ezek elvesztek. A Halotti Beszédet is a véletlen mentette meg. Pray György szerzetes 1772-ben és Pozsonyban, latin nyelvű kódexben lapozva a 154-ik lapon magyar szöveget fedez fel, a 26 soros Halotti Beszédet és a 6 soros Könyörgést és ezzel feltárja nem csupán a magyar, hanem a finnugor nyelvcsalád első írott emlékét, amely a felfedezés előtt több mint ötszáz évvel, 1200 körül keletkezhetett Az első magyar versemlék a legrégibb ismert magyar vers, az Ómagyar Mária-si- ralom históriája a Halotti Beszédnél is megdöbbentőbb. Nem a véletlen, hanem csak az istencsodája mentette meg. Nem nekünk — a belgáknak. Mert első prózai emlékünkkel ellentétben — a folytak volna: nem volt arra pénze a szegény szülőknek, akik minden másfél évben újabb gyereket tettek a kis. ágyba és meg sem álltak a hatodikig. De így is vidám volt a ház: bor se kellett hozzá, hogy megoldódjék a vendégek és a háziak nyelve, s vége-hossza ne legyen szombat-vasárnaponként, de még hétköznap esténként is a mesélgetéseknek, dalolga- tásoknak, a gyerekek lovagoltatásának, dobálgatásának, kacagtatásának, közös fürdetésének. fektetésének altatásának. Különösen az Ismerős fiatalok szálltak bele szívesen ebbe a mulatságba: legényfiúk és nagylányok, de gyakran a család idősebb barátai is. kivált akiknek a sors- nem adott saiát gyereket... Akárki jött a házhoz: közeli hozzátartozónak számított. Nem egyszer megtörtént, hogy mikor a vendégek menni készültek, povikük is. másikuk is hívta valamelyik gyereket: „Nem iössz el velem? Ök tréfából mondták, de „ kicsik komolvan vették. s mentek volna velük akár a világ végére. Holott talán aznao látták őket először életükben. Halottá Beszédeit az Országos Széchenyi Könyvtár őrzi — az első magyar vers a belgiumi Louvainban van. Fölfedezik — „Világ világa, Virágnak virága!” — a latin nyelvű kódexet a század elején tízben, Toscanában, megveszi egy müncheni antikvárius, az első világháború után eladja a német jóváté- teli bizottságnak, amely a a háborús — a louvaini egyetem könyvtárában ejtett — károkért a belgákat kártalanítja. s a második világháborúban a kódex csak úgy menekül meg a teljes megsemmisüléstől, hogy a front közeledésekor a „mi” kódexünket a belgák páncél- szekrénybe rejtik s egy oldalfolyosón, egy benyílóban teszik a szekrényt a mindent felkutató németek előtt szinte láthatatlanná. Ebben a kódexben szerepel, szánté rejtve, homályosan, olyannyira, hogy csak nagyítás után olvasható, első versemlékünk. Egy XIII. századbeli szerzetes becsempészte volna a latin szöveg közé? Az irdatlan messzeség — 700 év — felelni képtelen. 0 És most tessék elképzelni a további bonyolultságokat: ennek az ősi. páratlan gazdagságú nyelvnek, amely hajlékonysága folytán ellenállt az éltörökösödésnek, ellenállt. a latin és a német nyelvnek, ennek a nyelvnek a beszélői, a fiai 1770-ig be- bizonyíthatóan azt sem tudták, hogy ez az árva nyelv hova tartozik, milyen nyelv- családba, kik a rokonaink és azok hol. merre élnek? Még nincs Halotti Beszédünk, még messze, nagyon messze vagyunk attól, hogy fölfedezzék a Mária-siralmat, amikor egy véletlen — de micsoda bonyolult véletlen — juttatja ezt a népet ahhoz, hogy bebizonyítsák előtte a finnugor eredetet. Egy jezsuita csillagász — Sajnovics János, emlékét májú» 12—14-én ünnepelte Székesfehérvár és Tordas . község — elkíséri bécsi főnökét, Hell Miksa európai hírű csillagászt az észák-narvégiai Vardö szigetére, hogy megfigyeljék a Nap előtt elvonuló Vénus bolygót, s mivel a bolygó elvonulásáig hét hónap idejük van, Sajnovics a lappok lakta szigeten fölfedezi a magyar—lapp hasonlóságokat, nyelvi egyezéseket, a törvények azonosságát. s 1770-ben, kétszáz éve. Koppenhágában latinul megjelenteti művét, amely az öszIgy jöttek a mostani „nagyok”. S ezt az útravalót, <* kicsikomiknak ezt a paradi- (* csórni bizalmát máig a szí- f, vükben hordják. (• S a kis kései? Aki csak- 11 nem tizenhárom évig várt, *. hogy fiatalabbik nénje után V ő is a világra jöhessen? Ö még csak most gyűjti J az útravalót. Szüleitől, báty- .j jaitól, nénjeitöl. rokonaitól, \ meg a sok jó baráttól, akik \ között a nagygyerekek: nőt- i tével megint egyre több a J fiatal. Olykor kissé túl zajos a is a ház, de ezt is meg le- i hét szokni. Jobban, mint a A kihalófélben lévő családi J otthonok gyászos csendessé- i gét. i Most o betegség miatt itt 4 is nagyobb ugyan a csend. 1 Kímélni kell kis késeit. J hasv fehér kötött sapkával J a fején ott feksz--’- az ágya- i ban. fel-fel vinnyog néha a 4 fáidalomtól. f De máskor meg mosolyog, f így betegen sem állhatja \ meg, hogy rá ne nevessen 4 egv-egy feléje forduló, föléje 4 hailó kedves arcra. f Szenved sze”énvke De bí- \ zik az emberiségben. szehasonlító nyelvtudomány útján utat vág a finnugor származtatás bizonyossága felé. A véletlenek láncolata mellett idézzük föl e nyelv életének másfajta bonyolultságait is: a török hódoltság után kevesebben beszéltek magyarul, mint a török hódoltság előtt, pedig közben százötven esztendő telt el. A török hódoltság előtt. Mátyás korában, annyi ember beszélt magyarul, mint amennyi angol abban a korban angolul. S a roppant töredezés és történelmi zuhanások ellenére a rnai magyar nyelvnek több mint egymilliós a szókészlete, a mai angol világnyelvnek sem sokkal több. A mai magyar nyelv egyetemi tankönyve szerint 1 000 000—125 000. S hogy fokozzuk nyelvi helyzetünk bonyolultságának állapotát: ma a világon tizenöt- millió ember beszél magyarul, körülbelül tizenötmilliónak az anyanyelve magyar, de nem tizenötmilliónak az államnyelve magyar. S a történelmi fejlődés példái nyomán számolni kell azzal in, hogy a franaiaországi, a kanadai, a belgiumi, a svájci, a Haiti-i francia nyelvhez hasonlóan többféle magyar nyelv alakul ki. például a vajdasági, erdélyi, amerikai, amelyeknek törvényei, szelleme azonos ugyan, de szókészlete részben már különbözik. Ilyen történelmi, s ilyen földrajzi körülmények között. ennyi bonyolultság között, mit teszünk mi ezért az ősi, gazdag, nagy — talán a legnagyobb — nemzeti kincsünk ápolásáért, s felvirágoztatásáért? S itt már egy nehéz ellentmondás bonyolultságát kell fölvetni. Bárczi Géza egyetemi tanár. nyelvünk legnagyobb élő tudósa, akit A magyar nyelv életrajza című művéért legutóbb az Állami Díj I. fokozatával tüntettek ki, azt mondta néhány évvel ezelőtt egy debreceni nyelvészkongresszuson, hogy a magyar nyelvtudomány reneszánszát éli. Kazinczy koránál teljesebb és gazdagabb anyanyelvűnk ápolása, gondozása s a jó kertész munkáját támogató állami bőkezűség. Csak legnagyobb vállalkozásainkat említem: a felszabadulás után életre hívták — idén húsz éves — a Nyelv- tudományi Intézetet. Megjelent egy páratlan vállalkozás. A magyar nyelv történetietimológiai szótárának első kötete, s kiadták a „legnehezebb”, mert lesúlyosabb magyar nyelvészeti munkát A magyar nyelvjárások atlaszát. amely a magyarországi és a környező államok magyarlakta vidékeinek, népének nyelvkincsét térképezi fel. Évről—évre megrendezik A magyar nyelv hetét. Olyan vállalkozásaink voltak, mint a Kodály emlékpályázat, amelynek célja volt a magyar nyelv iskolai oktatását még vonzóbbá tenni. Megjelent a magyar nyelv regénye, Bárczi könyve A magyar nyelv életrajza közel ötszáz oldalon, s ki ne ismerné Lőrincze Lajos páratlan rádiós ötperceit? Nyelvészeti irodalmunk ilyen gazdag soha nem volt — Zala meevé- h<m összegvűitöfték az összes földrajzi nevet, megtették ezt Vas megyében is. s teszik a további megyékben — mindent mentünk, őrzőnk, ami érték, ami a nyelv műtiára. vaev jelenére vonatkozik, s az Akadémia, Kiadd anvngí hakezŰ.sévo lelm+avé tec7. elvan gvűiteménvak me"i°- lentetését. mint például Áml Lajos népimesemondó meséi — három kötetben! A Szépirodalmi Kiadó hártyapapíron jelentette meg magyar mese- és balladakincsünket, de .. semmi sem elég, és minden kevés. E néhány szót. s megjegyzést meg kell magyarázni. A rádió folytonos nyelvművelő munkája, a győri Kazinczy- versenyek, a szép magyar beszédért folytatott versengések, az állami bőkezűség, a Nyelvtudományi Intézet nagyszerű munkája, az akadémiai Nyelvművelő Munkabizottság tevékenysége elle- néi-e is folytonosain romlik, kopik, szelleméből vetkőzik ki az édes anyanyelv. Számosán helytelen hangsúllyal beszélnek és elfelejtik, hogy a. magyar nyelvben a hangsúly az első szótagon van. A rádióban, a televízióban, de egyes színházainkban is sok a helytelenül hagsúlyozó. egyenesen éneklő hang, s a kolozsvári magyar színházban például szebben, érzékletesebben, hűségesebben, mert jobban beszélnek magyarul, mint egyes vidéki; de nem egy budaipesti színházban is. A mi állami gondoskodásunk még arra is kiterjed. hogy magyarra tanítsuk a Nyugatra szakadt, s a magyar nyelvet már fel ej. terű kész egykori honfi társain Icát — hiszen a Magyarok Világszövetsége Szülőföldünk címen remeklő válogatást és nyelvtant adott ki, nagy anyagi áldozatot vállalva. „Fönt" állam és nyelvtudomány mindent megtesz nyelvünk ápolásáért. „Lent’’ azonban terjed a „brosúra- nyelv”, egy sajátos zsargon» amely torzszülött szavak — „nagyságrend”, „lerendezés’’ — hínárjával fonja körül a nyelvet, rontja, töredezi és sorvasztja. Ez a nyelv ellenállt minden idegen nyelvi — török, latin, német — veszedelemnek. Ezért érthetetlen napjaink magyar nyelvének és magyar beszédének a romlása. Ma semmi sem fenyegeti. s minden — állam» tudomány — támogatja a nyelvápolást, a nyelvművelést. Mindezek ellenére kevés a mai élő nyelvben, a beszélt nyelvben, a szónoki nyelvben az érzékletes szépség, a szavak gazdagsága és árnyaltsága, a logika fegyelme, a szinonimák használata» tehát nem merítünk mélyen abból a páratlan kincstárból. amelyet a régi nemzedékek ránk örökítettek. A magyar nyelvnek olyan remeklő szónoka e nyelvnek olyan páratlan művészei voltak mint Kossuth — s mit szóljunk a mai szónoki nyelv általános szürkeségéről, a sztereotípiákról, előre gyártott elemek alkalmazásáról, a közös gondolat és közös eszme szegényes, nem egyéni. gyakran nem vonzó, mert egyhangú megfogalmazásáról? A háromezer éves, több mint egymilliós szókészlettel bíró. páratlan gazdagságú és költőink soraiban már-már a csillagok fényét érintő magvar nyelv gondjait megtetézi, hogy sok magvar gyermek nem végzi el a nvolc általánost sem, vannak még bőven analfabétáink. a magyar nép tengerében nagyon sok olyan család van — vidéken, városba is. meg tanyán —. amelynek tagjai soha nem olvasnak, s művelődési házaink p<tv része sem képes hivatását betölteni. „Az a tény. hogy anyanyelvem magyar és magyarul beszélek gondo1,-ozom, írok, életem legnagyobb eseménye. melyhez nincs fogható” — írta volt e nyelv egyik művésze. Kosztolányi Dezső. Nem egészen, csak egy kicsit. egv parányit ebben a szellemben élni, s a nyelv- »vv-'tás ellen. -- p«>—w>iv szép°égéért már tettünk valamit
