Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-16 / 113. szám
1970. május 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Professzor — az alvásról Mutatós * kötött kabátka A tudományban néha nem kell tisztelni a hagyományokat, olykor csak az tud előrelépni, aki bátran állít fel új hipotéziseket. Így tette ezt Ádám György professzor, az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem összehasonlító élettani tanszékének vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia egyik legfiatalabb levelező tagja is. Szinte fantasztikus regénybe illő kérdésekre keresi a precíz, tudományos választ, de előtte természetesen bátran kérdez! „Lehet-e az agyba mesterségesein. elektromos úton információkat, tudásanyagot bejuttatni? Képes-e az agyvelő, az agykéreg, idegsejt szervezeten kívül is életben maradni, esetleg emlékeket tárolni és visszaadni.” — Ezek azok a kérdések. a többi között, melyek rendkívüli módon izgatnak engem ég kutatótársaimat. Alapos utazást tettünk a tudomány terén, az érzékelés, a tudat, az emlékezés birodalmában. Ádám professzor néhány tudományos eredményét nem régen közzétette Érzékelés, tudat, emlékezés... biológus szemmel című népszerű tudományos könyvében, amely a Medicina Kiadó gondozásában jelent meg. Külön fejezetben foglalkozik az alvás biológiai funkciójával. — Az alvás sajátos, őntu- datlansági állapot, az ébrenlét. az alvás váltakozása, a szervezet legjellemzőbb periodikus működése, amely az egész életet végigkíséri, — mondja a professzor. — Bár már tudjuk az alvás lefolyásának törvényszerűségeit, sok kérdés még megválaszolatlan: mi teszi szükségessé, hogy az ember életének egyharmadát alvással töltse? Hatvan éves korunkra ezek szerint húsz évet átaludtunk, ebből 5 évet mély, sivár, álomnélküli alvásban, öt évet pedig képekkel és érzelmekkel dús álmokban. Az utóbbi évek kutatási eredményei közelebb vitték a tudósokat a mindeddig ismeretlen terület: az álomlátás megértéséhez. Több tudós megfigyelte és megállapította, hogy az álomképek alatt gyors szemmozgások észlelhetők, melyek a szemgödör köré ragasztott elektromos jelzőberendezések segítségével kitűnően észlelhetők és rögzíthetők. — Téves szemlélet uralkodott egészen a közelmúltig f— mondja Ádám professzor — azt állították, hogy csak az álomnélküli alvás pihentet. Több ezer. egymástól különálló macskakísérlet bebizonyította, hogy éppen az álomlátás idején az állatok izmai teljes petyhüdtséget mutatnak. Szemben az álomnélküli alvással, melynek idején sokkal feszítettebb az izcmzat. Ma már ezt az emberi vizsgálatok is bizonyítják. — Ezek szerint vannak olyan emberek, akik nem álmodnak? — Eddigi tapasztalatok arra utalnak, , hogy normális körülmények között minden ember álmodik. A statisztikai adatok szerint legfeljebb arról lehet szó. hogy egyes emberek „visszaidéző” típusúak és ébredés után emlékeznek álomképeikre, a másik típus pedig a „nem visz- szaidézők” tábora. Az utóbbiak állítják magukról, hogy nem szoktak álmodni. Egyébként tudományos bizonyítékaink vannak arra is, hogy ha elektromos hatásra megzavarjuk az álomképződést az agyban és néhány hétig mély alvásban altatjuk a pácienst, amint kiküszöböljük a külső ingert, a szervezet automatikusan pótolja az elveszett álomképet. — Csak arról álmodhatunk, amit már megismertünk személyesen? — Ez a kérdés egyben már a tanulás fo'vamatninak biológiai problémájához vezet. Az agv kénes az évszázadok alatt kialakult ismereteket, mintegy veleszületett ismeretet raktározni. Nem feltétlenül szükséges ? cselemét se megtanítani a táplálkozásra. ösztöne nem más, mint az agyban rögzített ismeret- anyag. Kísérleteket végeztünk majmokkal hogy bizonyos kar elmozdításra néhány szem cukor esett egy csőből az állat elé a tányérra, amelyet örömmel fogyasztott el. Egyszer véletlenül állkapcsával meglökte az adagoló tartályt, amely így „terven felül” megajándékozta a csemegével. Ezután megfigyeltük, hogy a majom már nem a billentyűt nyomogatja, hanem mindenáron el akarja érni a csövet. Ez nem' más, mint úgynevezett téves tanulás, az állatok babonája. Egyébként az a babonás jelenség az embereknél is nagyon jól megfigyelhető. Sokan már azt mondták, hogy föltalálták a biológusok az emlékezetátvitelt. Napvilágot látott ugyanis néhány kísérlet eredménye, mely erre engedett következtetni. — Közismert, hogy sokszáz patkányban kialakítottak fényingerre táplálkozási reflexet, majd az elpusztított állatok agyvelejének kivonatát beinjekciózták többszáz „tanulatlan” társukba. Az eredmény az volt, hogy az állatok a szokásos. időnél sokkal hamarabb megszerezték a táplálkozási reflexet, Ilyenkor a tavaszi munkák idején, de különben is gyakran előfordul, hogy kevés időnk marad a főzésre. Ha vacsorára, vagy esetleg ebédre is laktató egytálételekkel várjuk a családot nem igen lesz panasz. Ha az étrendet még kevés édességgel, vagy egy-egy tányérka befőttel is megtodjuk, finom, teljes értékű vacsorát vagy ebédet tálalhatunk. Jól tesszük, ha a burgonyahámozáshoz és egyéb apró munkákhoz befogjuk a gyerekeket is. Legyen a terítés például mindig az ő dolguk. Húsos burgonyagombóc pörköli lében 60 deka sertéscombot megmosunk, megdarálunk, egy beáztatott, kinyomott zsömlével, egy egész tojással, késhegyni törött borssal, kevés sóval összegyúrjuk. Közben a kuktában egy kiió burgonyát hajában megfőzünk (a forrástól számított 20 percig főzzük), leszűrjük, meghámozzuk ég burgonyanyomón áteresztjük. Egy tojással, sóval és annyi liszttel amennyit felvesz, hogy közepes keménységű masszát kapjunk — kigyúrjuk, kb. 7 centis átmérőjű kockákra vágjuk. Ezeket kevés hússal töltjük meg és gombócokat formálunk belőlük, majd lobogó, forró, sós vízben ki* főzzük. A maradék húsból is gombócokat készítünk, majd forró zsírban apróra vágott vöröshagymát fonnyasztunk. tehát jelenleg — véleményünk szerint — ez nem emlékezetátvitel, hanem csupán serkentően hatott a tanulásrí1. — Szinte fantasztikus kimondani is, de elképzel- hetö-e, hogy a tudomány eljut odáig, hogy valamilyen mesterséges úton juttathat az agyba ismereteket? — A tudomány nem ismer lehetetlent. Természetesen erre a kérdésre most igennel nem felelhet egy tudós. De hogy kutatjuk a választ, szerte a világon, az nem titok. Ahhoz elsősorban azonban azt kellene megtudni, hogy milyen „titkosírás” kódjeleket használ az agy a külső információk befogadására és visszaadására. Ha ezt megfejtettük, akkor kezdődhet el csak a nagy kísérlet sorozat, hogy mesterséges körülmények között laboratóriumi úton ezeket a „titkosírásjeleket”, kódrendszert bejuttassuk az agyba. Ádám György professzor nem a fellegekben jár, kitartó munkával töri az utat az ismeretlenbe. Amikor rózsaszínű két kávéskanálnyi pirospaprikát keverünk el benne hozzáadva egy evőkanál lecsót, a húsgombócokat, kevés sót és egy pohárka vízzel feleresztve főzzük meg benne, majd 10—15 percnyi párolás után belefőzzük a burgonyagombócokat is, amelyeket a sós vízből szűrőkanállal kiszedtünk és szitán lecsurgattunk. Tálalás előtt 2 deci tejföllel keverjük el. Erdélyi berbécs tokány 1 kg juhhús kövérjét és csontját leszedjük, a húst kisebb kockákra vágjuk és lobogó forró vízzel leforrázzuk. Két púpozott evőkanál zsírt megforrósítunk, a húsdarabkákat kissé megpörköljük benne, sóval és egész borssal ízesítjük, majd vízzel föleresztve félpuhára pároljuk. Ekkor hozzáadunk 3—4 nagyobb fej karikára szelt vöröshagymát és addig pároljuk, míg a hagyma és a hús megpuhul. Körítés: fél liter vízbe annyi kukoricalisztet öntünk, hogy fölkeverve pépszerű legyen, majd fakanállal teljesen simára kavarjuk. Addig főzzük, amíg puha és sűrű lesz. Ekkor evőkanállal galuskát szaggatunk belőle, amelyeket forró zsírban, vagy olajban sütünk át. A húst a levéve! együtt a hústál közepére halmozzuk és körülrak- jujj a puliszkagaluskával.-Kötésére mindenfajta vékony fonál alkalmas,, mert ez a minta jól kidomborodik. Az alapsort 14-el osztható és 2—4 szélső szemmel kezdjük (a szélső szemek a továbbiakban nincsenek feltüntetve). A páros sorokat mindig úgy kötjük, ahogy látjuk, vagyis ami sima azt simán, a fordítottat fordítottan, a rá- hajtásokat mindig fordítottan. A kész részeket vasalás nélkül állítjuk össze és egy rövidpálca sor után körül- pikózzuk. Az eleje a gombolásnál több sör rövidpálca és ott horgoljuk bele a gomblyukakat hosszanti irányban úgy. hogy a pálcák felett 4— 5 láncszemmel átmegyünk és a következő soron a láncszemeket pálcázzuk be. 1. sor: 1 fordíott x 2 szemet jobbra összekötünk, 3 sima, 1 ráhajtás, 1 sima, 1 rá- hajtás. 3 sima, 2 szemet balra összekötünk, 3 fordított x ismételünk. 3. sor: 1 fordított x 2 szemét jobbra összekötünk, 2 sima, 1 ráhajtás, 3 sima, 1 ráhajtás, 2 sima, 2 szemet balra összekötünk, 3 fordított x ismétlés. 5. sor: 1 fordított x 2 szemet jobbra összekötünk. 1 sima, i ráhajás, 5 sima, 1 ráhajtás, 1 sima. 2 szemet balra összekötünk, 3 fordított x ismétlés. 7. sor: 1 fordított x 2 szemet jobbra összekötünk, 1 ráhajtás. 7 sima, 1 ráhajtás, 2 szemet balra összekötünk, 3 fordított x ismétlés. 9- sor: A minta váltódik, 3 sima, 2 szemet összekötünk 3 fordított, 2 szemet összekötünk, 3 sima, 1 ráhajtás. 1 sima, 1 ráhajtás x ismétlés. Innen kezdve ismételjük tulajdonképpen élőiről értelemszerűen a 3—7 sorokat majd a 17. sortól ismételjük az egészet az első sortól. Szegedy Béláné Az autóápolás is a család gondja Ma már közel 200 ezer személygépkocsit üzemeltetnek, az országban. Tulajdonosaik bizony nem elégedhetnek meg azzal, hogy időnként lemossák a rárakodott portól, sártól. A gépkocsi szakszerű ápolást is kíván, amely jórészt a kocsi kényelmét élvező családra hárul. A korszerű autóápolást, amelyhez megfelelő anyagok kaphatók az áruházakban, szaküzletekben, sőt a falusi boltokban is, valójában családi alapon is meg lehet oldani, különösen ha azt akarjuk, hogy az élettartama meghosszabbodjék. Sokan azonban megelégszenek azzal, ha a kocsi motorja jól működik és nem sok gondot fordítanak az alvázra, a futóművekre és a karosszériára sem. Pedig az időnként megismételt karbantartással el tudjuk kerülni a kocsi fémrészeinek a rozsdásodását, a nikkelezett és krómozott részek halvá- nyodását, korrózióját is, a karosszéria faanyagának megkorhadását, a fényezés kopását. Mi kell hozzá? Gondos ápolás. A saját karbantartásnak márcsak azért is szerepe van, amelyhez hozzátartozik a barkácsolás is, mert nem mindenki tudja az esetleg távol levő szervizre gyakran eljuttatni kocsiját, és a szerviz elég drága is. A kocsik legnagyobb ellensége a víz, por, sár. Télen pedig a jegesedés. Mégis állandóan mosni kell a kocsit, mégpedig úgy, hogy a víz által a szennytől megszabaduljunk, de a víz mégse okozzon károsodást az ápolás folytán. A még tiszta kocsit vonjuk be a szaküzletekben kapható védőréteggel, amely vékony filcként tapad a lakkra és megakadályozza, hogy a hajszálrepedéseken keresztül és védőréteg hijján ví7 húzódjék a lakkréteg alá. A víz a festék alatt ugyanis megduz- zasztja a lakkot, rozsdásodást okoz a fémrészeken, amelyről hamarosan lepattogzik a festék. A por — különösen nagy sebességnél, szinte lecsiszolja a festékréteget. A benzin és az olaj foltokat idéz elő, amelyeket nehéz ugyan eltüntetni, de meg kell tőle tisztítani a felületet. Aszfaltos úton vékony aszfaltréteg tapadhat a kocsi alkatrészeire, amit el kell távolítani. Az alvázat zsírtalanítani kell mosás után, s ugyancsak rendesen kell motormosást is végezni. Mindezt házilag megoldhatjuk, mégpedig úgy, hogy az elektromos részeket műanyagzsákba bújtatjuk, hogy a víz ne okozzon zárlatot- Megfelelő és védő karbantartó anyagot minden művelethez lehet kapni, amelyeken pontosan feltüntetik a használati utasítást is. Ezekkel tehát könnyű a munkaEgy azonban nagyon fontos, hogy a mosásnál ne takarékoskodjunk a vízzel, különösen akkor, ha a karosszériát autósamponnal mossuk. A sampon levisz minden szennyet. Ha azonban nincs védőréteg a lakkon, benyomul a hajszálrepedésekbe a fém, vagy műanyagfelületre és ott elbomlik. Három liter 3 százalékos samponanyag lemosására legalább 150 liter tiszta víz szükséges. Utána puha kefe, szivacs és szarvasbőr kell a szárításhoz. Tűző napon, de nedves, párás levegőn se fogjunk hozzá a kocsiápoláshoz. Ne mossuk forró vízzel, sem lúgos, savas, vagy olyan anyaggal, amelyek karcolnak. E célra a szintetikus mosószerek sem alkalmasak. Ha nem kapunk kimondottan autóápolásra készült cikkeket inkább maradjunk csak a tiszta víznél. Száraz ronggyal se törölges- sük a port, amely esetleg karcolhat, csak puha finom tollssprűvel. A krómozott, nikkelezett és *’ ni um részeket vonjuk bs autóh-Izsammal. Zsolnai László Virágpompában a szegedi tuiipánfák Szegeden a Széchenyi téren ma már a város védett nevezetességei közé tartoznak a tuiipánfák. Szirombontá- j suk az igazi tavasz beköszöntését jelzi. (MTI foto — Tóth Béla felv.) i Ádám György professzor kísérlet közben (Esztergály Keve felv.) Regős István Laktató egytálételek
