Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-16 / 113. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér Hazaérkezett a magyar kormányküldöttség a KGST ülésszakáról Fock Jenő nyilatkozata Péntek délelőtt hazaérkezett Varsóból a magyar kor­mányküldöttség, amely részt vett a KGST tanácsának 24. ülésszakán. A delegációt Fock Jenő, a kormány elnöke ve­zette. Tagjai voltak: Apró Antal, a Minisztertanács elnök- helyettese, Párdi Imre az Országos Tervhivatal elnöke, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, Bálint József, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Szita János, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának vezetője és Papp László, a Magyar Népköztársaság KGST képviselő­jének helyettese. A küldöttség fogdására a ferihegyi repülőtéren megjelent Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Péter Já­nos külügyminiszter dr. Csanádi György közlekedés- és pos­taügyi miniszter, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari mi­niszter. Ott volt Xadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársa­ság budapesti nagykövete is. Hazaérkezése után Fock Jenő a következőkben válaszolt a Magyar Távirati Iroda munkatársának kérdéseire: Felcsendült az ének Megnyitó ünnepség, eredeti bemutató, sikeres hangverseny a családi ünnepek kórusainak első országos találkozóján — Mi volt a kormányfők szintjén megtartott varsói KGST ülésszak jelentősé­ge? — A most lezajlott 24. ülés­szak fő célja annak a mun­kának az áttekintése volt, amely az egy évvel ezelőtt Moszkvában a KGST tagálla­mok párt- és kormányveze­tőinek részvételével megtar­tott ülésszak határozata alap­ján indult meg és arra irá­nyult. hogy kidolgozzuk a szocialista gazdasági integ­ráció programját. E program jelentősége indokolta hogy a varsói ülésszakon az országok delegációit kormányfők ve­zették. — Az ülésszaknak kettős jellege volt. Egyrészt a vég­rehajtó bizottság jelentése alapján megvizsgáltuk az in­tegrációs program kidolgozá­sára irányuló, rendkívül szé­leskörű és bonyolult munka állását, eszmecserét folytat­tunk annak további irányá­ról és jóváhagytuk a kidolgo­zandó program rendszerét és szerkezetét. Másrészt konkrét határozatokat hoztunk több olyan kérdésben, amely a KGST országok együttműkö­désének továbbfejlesztésére vonatkozik. Végül pedig a tagállamok tervhivatalainak vezetői tájékoztatást adtak az 1971—75. évi népgazdasági tervek koordinálásának ed­digi eredményeiről — A KGST 23." ülésszaka óta eltelt egy év a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok erősítését szolgáló munka jegyében folyt, ezt országaink közvéleménye is érdeklődés­sel kíséri. Á KGST-országok vezető gazdasági szakembe­rei, ideértve a kormányok il­letékes tagjait is, rendkívül intenzíven kapcsolódtak be az integráció programjának kidolgozáséba. Ez igen bo­nyolult és nem kis időt igénybevevő feladat. Ezért bátran a munka eredményei közé sorolhatjuk, hogy már ezen az ülésszakon több fon­tos határozatot tudtunk hoz­ni. A munka nagyobbik ré­sze azonban még hátra van. A viták során olyan problé­mák is felmerültek, amelyek történelmileg is újak. ame­lyek megoldására nincs sab­lon, amelyeknek megoldásá­ra a szocialista közgazdaság- tudomány is csak most ke­resi az utat. — Milyen fő kérdésekre utalt Fock elvtárs, amikor a konkrét határozatokat említette? — A konkrét határozatokat négy csoportra oszthatnám. Az első a gazdaságpolitika és a tervek koordinálására vo­natkozik. Az ülésszak jóvá­hagyta a gazdaságpolitika egyeztetésére irányuló kon­zultációk rendszerét és meg­határozta, hogy melyek azok a gazdaságpolitikai kérdé­sek, amelyeket a nemzetkö­zi konzultációk során elsősor­ban előtérbe kell állítani. Ezt azért tartom lényeges ered­ménynek, mert a gazdaság- politika bizonyos mérvű ösz- szehangolásának még a ter­vek koordinációját is meg kell előznie hiszen minden ország gazdasági fejlesztésé­nek alapja a gazdaságpoliti­ka. — Az ülésszakon jóváhagy­tuk a tervkoordináció to­vábbfejlesztésének irányairól szóló okmányt. Ez elsősorban azt célozza, hogy sokoldalú együttműködést szervezzünk meg a műszaki és gazdasági fejlődésre vonatkozó prog­nózisok kidolgozásában, ösz- szehangolásában és ennek segítségével is megteremtsük az alapjait annak, hogy a népgazdaság fontosabb ágai­ban hosszat) időre, 15—20 éves időszakra is egyeztessük a fejlesztési célokat. Ez min­denekelőtt azokon a terüle­teken fontos, amelyek dön­tően befolyásolják országaink fejődését, a tudományos-mű­szaki haladás meggyorsítá­sát. így különösen fontosnak tartjuk hosszabb távlatra szóló együttműködési javas­latok kidolgozását a fűtő­(Folytalás a 2'. oldalon) Szolnokon péntek délután, a városi tanács nagytermé­ben Kránitz Lajosnak, a Szigligeti Színház művészé­nek szavalatával és Csorna Kálmánnak, a szolnoki vá­rosi tanács végrehajtó bizott­sága elnökének üdvözlő sza­vaival megnyílt a családi és társadalmi ünnepek kórusai­nak I. országos találkozója. — A házigazda, Szolnok város és a város tanácsa ne­vében szeretettel köszöntőm a találkozóra érkezőket — mondotta Csorna Kálmán. -- A Magyar Szocialista Mun­káspárt tevékenységében mindig nagy jelentőséget tu- ajdonított az ideológiai, a ömegek közt végzendő tu­datformáló munkának. Az utóbbi időben pedig mind több gondot fordítunk a kis kö­zösségek és csoportokon be­lül folyó nevelésre. A mai kor embere eltávo­lodik a régi szokásoktól, szer­tartásoktól. Ezért növekszik a társadalmi szervek felelős­sége és munkája, — hangsú­lyozta a szolnoki városi ta­nács vb elnöke. A szolnoki Bartók kamarakóius hangversenye A megnyitást követően Báli József és Molnár László vezénylésével a szolnoki Bar­tók Béla kamarakórus éne­kelt névadó ünnepségek, há­zasságkötések és temetések alkalmával előadható műve­ket. Dicséret illeti a kórus­nak azt a törekvését, hogy klasszikusok. romantikusok és mai szerzők műveiből egy­aránt megszólaltattak. A kü­lönböző stílusokat és irány­zatokat felölelő repertoár a széles választás lehetőségét biztosítja így egy-egy öröm vagy gyászünnepség megren­dezésekor. Madrigálokat, Mo­zart, Schubert, Schumann, Benjamin Britten műveket tolmácsoltak, eredeti bemu­tatóként pedig Molnár László Altató-jót szólaltatták meg. A bemutató nyomán a kö­zönség nagy tapssal köszön­tötte a művet és a szerzőt, aki a művet bemutató kó­rust vezényelte. A Harmónia Humana férfikar önálló hangversenye Szünet után a budapesti Harmónia Humana kórus, a Fővárosi Temetkezési Intézet férfikara adott hangversenyt. Műsoruk — hasonlóan gaz­dag és széleskörű választás lehetőségét biztosítva—előbb három részből állott. Marti­ni. Regnant, Ph. E. Bach, Gluck egv-egv művét szólal­tatták meg Mátvás János ve­zényletével tisztán, magasfo- kú énekkari kulturáltságról téve tanúbizonvságot. Bemu­tatták Erkel Ferencnek azon temetési énekét, mely Szig­ligeti Ede temetésén hang­zott el először és most, ez alkalommal másodszor. A műsor második részében mai szerzők kórusműveinek hang­jai csendültek: maid mun- kasgyászinőulók következtek. Ezt követően házasságköté­sek és névadó ünnepségeken énekelt, illetve éneklésre ja­vasolt műveket mutattak be. Pénteken este további kó­rusok adtak hangversenyt. A találkozóra az ország min­den részéből érkeznek még a megnyitás után is vendégek, és egyre növekszik az első ilyen kórustalálkozó iránt az érdeklődés; Hatalmas tiszai árhullám A Tisza árhulláma az ed­digi maximumot meghaladva pénteken Vásárosnaménynél tetőzött. A Tiszának ezen a szakaszán a nagyf°kú terhe­lés, a két folyó — a Tisza és a Szamos — rendkívüli árhullámának találkozása el­lenére is sikerült megvédeni a gátakat. Vásárosnamény alatt foly­tatódik az áradás. A tölté­sek igénybevételét növeli, hogy a Szamos árvize késlel­teti a tiszai árvíz levonulá­sát. A kedvezőtlen tálajréteg- zödés miatt helyenként buz­gárok keletkeznek. Ezek el­hárítására összpontosították a szükséges műszaki erőket. A Túr mentén javult a helyzet a tetőzés óta a folyó kereken két métert apadt. A Szamos mentén tovább­ra is súlyos a helyzet. Az árhullám a magyar szaka­szon is tetőzött, de az apa­dás még csekély. A folyó tel­jes hosszában még az eddigi maximum felett van a víz- szint- A román területen be- következet töltés-szakadás hatására magyar területre át­áradó nagy vízmennyiség több határmenti községet ve­szélyeztet és jelentős terület kerül víz alá. Magyar területen az árvíz előreláthatóan mintegy 60 ezer holdat borít el- A védel­mi erők előkészítik a töltés- szakadások elzárását. A védekezésben és a men­tésben mintegy 8000 ember és több mint ezer gépjármű vesz rés2t. Különösen haté­konyan segítik a lakosság átköltöztetését és az ingósá­gok mentését a honvédség helikopterei, a kétéltűek, s a karhatalom vízi járművei A mentésben a szovjet katonai alakulatok helikopterei is részt vesznek. 12 találkozó, 33 óra - IJj kormány Finnországban KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Fock Jenő fogadta Aldo Morot Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke pénteken délután az Országházban fogadta Al­do Morot, az Olasz Köztár­saság külügyminiszterét és szívélyes eszmecserét folyta­tott vele a két ország kap­csolatairól. valamint idősze­rű nemzetközi kérdésekről. Az olasz külügyminisztert a látogatásra elkísérte Roberto Ducci nagykövet, a külügymi­nisztérium politikai főosztá­lyának vezetője, Ludovico Barattieri di San Pietro, az Olasz Köztársaság budapesti nagykövete, dr. Sereno Frea- to, a külügyminiszter szemé­lyi titkárságának vezetője és Salvatore Saraceno tanácsos, a sajtóosztály vezetője. A lá­togatásnál jelen volt Péter Já­nos külügyminiszter és Száll József, a Magyar Népköztár­saság római nagykövete. Júniusban hazánkba látogat Franz Jonas Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívá­sára Franz Jonas, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnö­ke júniusban hivatalos láto­gatásra Magyarországra ér­kezik. Folytatja tanácskozását az Országos Népművelési konferencia Az Onszágos Népművelési Konferencai pénteken a tézi­seit és h beszámoló fölötti vi­tával folytatta tanácskozását a Magyar Tudományos Aka- démia dísztermében. Az el­nökségben foglalt helyet Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagja, műve­lődésügyi miniszter, Aczél György, az MSZMP KB tit­kára, dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese. Molnár János mű­velődésügyi miniszterhelyet­tes, az Országos Népművelé­si Tanács titkára és Kárpáti Sándor, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára. Tájékoztató a magyar mezőgépgyártásról A magyar mezőgépgyártás helyzetéről tájékoztatták pcnteken a sajtó munkatár­sait a MUOSZ székhazában az érdekelt gépgyárak veze­tői. Széki Ferenc, a Vörös Csil­lag Traktorgyár kereskedel­mi igazgatója a traktorellá- tás nehézségeivel kapcsolat­ban rámutatott: az elmúlt év elején a gyárnak nem volt elég megrendelése, a banktól több hónapon át nem kapták meg a gazdálkodási hitelt és emiatt csökkenteni kellett a tervüket. Hiába érkezett be a gyárba évközben további 20 millió forintos megrendelés, már nem tudtak anyagot és kooperációs partnereket biz­tosítani. Idén értékesítési szempontból sokkal kedve­zőbb a helyzet: most a ke­reslet nagyobb a kínálatnál. A gyár helyzete azonban most sem megfelelő, mert to­vább tart a munkáselvándor­lás. A kereskedelmi igazgató válaszolt az újságíróknak azokra a kérdéseire is, hogy a gyár miért nem biztosít a traktorokhoz elegendő pót­alkatreszt. A hiányt azzal magyarázta, hogy az üzemen belül egyes munkarészlegek­ben különösen nagy a mun­kaerőhiány. például nincs elegendő forgácsoló szakem­ber. Ebben a helyzetben nem tehetik meg azt, hogy az al­katrészt elküldik a kereske­delemnek, mert akkor mun­ka nélkül maradna a gyár szereldéje és ez a traktor- készgyártást erősen vissza­vetné. A gyár azonban ter­mészetesen nem törődik bele ebbe a helyzetbe, különféle kooperációkkal igyekszik megoldást találni. Martfűi nyertesek «• A szovjet fővárosban kihir­dették a moszkvai rádió Le- nin-centenáriummal, vala­mint Magyarország felszaba­dulása negyedszázados évfor­dulójával kapcsolatos pályá­zatának eredményeit. A Barátság Házában a pá­lyázatokat elbíráló zsűri — Ivan Laponogovnak, a moszkvai rádió szocialista or­szágok szerkesztősége vezető­jének elnökletével — Vlajku Ilona budapesti lakost és a Tiszai Vegyikombinát Kállai Éva nevű szocialista brigád­ját filmfelvevő géppel jutal­mazta. A Tisza Cipőgyár Várnai Zseni nevét viselő szocialista brigádja tranzisz­toros zenegépet kapott. Papp Tibor gyöngyösi lakos jutal­ma egy VEF—12-es tranzisz­toros rádió. A kétezer pályázó közül többeknek ítélt oda a zsűri tranzisztoros rádiót, fényké­pezőgépet, karórát és értékes könyvajándékokat. A díjakat és jutalmakat a nyertes pályázók Budapesten vehetik át a jövő hónapban. A 25 éves rádiózenekar köszöntése Pénteken bensőséges ün­nepség színhelye volt a rádió márványterme: megalakulá­sának 25. évfordulója alkal­mából a rádió vezetősége és a zenei élet vezetői köszön­tötték a Magyar Rádió és Te­levízió 97 tagú szimfonikus zenekarát. Az Ünnepellek között „a szocialista kultú­ráért” kitüntető jelvényeket, 36 húsz évnél régebbi zene­kari tag között cmlékplaket- teket osztottak ki. A felszabadulás után 1945 május 1-é«, 13 óra 15 perc­kor „szólalt meg” először az újonnan megalakult hetven tagú rádiózenekar. Készülé­kek meg nem voltak, az adást az utcai hangszórókon hallgatták az emberek. Az eltelt negyedszázad alatt a testület megteremtette hagyo­mányait, európai rangra emelkedett, A magyar zene népszerűsítéséért kapták a Liszt Ferenc-díj 1. fokoza­tát is. Vendégvárás Fürdőhelyeken évek óta visszatérő gond a fürdő/ú vendégek zavartalan áruellá­tása. Gyakran akadozik a sör, hűsítő italok, étel, oly­kor még az alapvető élelmi­szercikkek ellátása is. A kunszentmártoni ÁFÉSZ az idén nagy körültekintéssel készül fel Cserkeszőllön a fürdőzők folyamatos ellá­tására. — Május elsején már kinyitott a — jelentős ráfordítással korszerűsített — cukrászda. A régi fagylaltgép mellé több mint 100 ezer fo­rintos költséggel lágyfagylalt (krém) gépet vásároltak. Megnyílt — és egytálételei­vel — bekapcsolódott az el­látásba az ÁFÉSZ büfé,le. Szomszédságában már most nagy forgalmat bonyolít le a kunszentmártoni Búzák alász Tsz pecsenyesütője és borki­mérésé. Az éttermet önki­szolgáló résszel bővítették. Felszerelték a sok helyen már jól bevált meleg-asz­talt”. Az új eljárással a gaz­dag választékon kívül meg­gyorsul a kiszolgálás.

Next

/
Thumbnails
Contents