Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-15 / 112. szám
1970. május 15. SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 8 Családi és társadalmi ünnepek kórusainak országos találkozója Szolnokon A legrégebbi idők óta meg- ünnepli a család, a szűkebb közösség életének jelentős eseményeit, fordulópontjait. Ezek az ünnepségek — időről időre — új és új tartalommal telítődnek, a társadalom mindenkori arculata a maga képére formálja a kialakuló szokásokat. Napjainkban a családi események közül az élet legfon- , tosabb mozzanatainak; a névadásnak, az ifjúvá-avatás- nak. az esküvőnek ünnepi formái megújulnak. Különösen fontos ilyenkor, hogy alkalomhoz illő. megfelelő hangulatot keltő kórusművek csendüljenek fel kórusok, vagy kamarakórusok tolmácsolásában. Évek óta vissza-visszatórő gond azonban., hogy kevés az ilyen alkalomra megfelelő kórusműveknek a száma. Ennek felismerése késztette most a rendező szerveket, a Hazafias Népfront megyei és városi bizottságát Szolnokon, a Népművelési Intézetet, a megyei művelődési központot, a TIT megyei elnökségét, a városi KISZ bizottságot és a megyei, valamint a Szolnok városi tanácsot, hogy megyénk székhelyén az ilyen ünnepeken rendszeresen szereplő kórusok I. országos találkozóját megrendezze. A találkozó megnyitó ünnepségére pénteken délután 15 órai kezdettel kerül sor a városi tanács nagytermében, ahol Csorna Kálmán, a Szolnok városi tanács vb-elnöke tart ünnepélyes megnyitót, majd ezt követően a szolnoki Bartók Béla kama- rekórus. valamint a Fővárosi Temetkezési Intézet Harmónia Humana férfikara mutatja be műsorát. Pénteken este újabb bemutató hangversenyre kerül sor — ezen a győri városi tanács Liszt Ferenc kórusa, a karcagi művelődési ház énekkara, a Komárom megyei KI- SZÖV kara, a mezőtúri Petőfi Sándor kórus, a salgótarjáni művelődési központ énekkara, egy szegedi kamarakórus, u székesfehérvári Videoton kórus és a tatabányai Családi Ünnepeket Rendező Intézet énekkara lép dobogói'a. A háztáji munka is közös munkának számít Kormányrendelet ösztönös a háztáji szarvasmarha■ és sertéstartásra A háztáji gazdálkodás fokozását szolgálja az 5/1970. (III. 22.) kormány számú rendelet és a SZOT szabályzata gondoskodik. A kormány- rendelet kimondja: a háztáji gazdaságokban a szarvas- marha és sertéstartásra fordított munka, a közös gazdaságban végzett munkának számít. Szembetűnő a rendelet ösztönzése: az állat tartására fordított munka alapjává válik a nyugdíj és egyéb társadalombiztosítási szolgáltatások, valamint a termelő- szövetkezettől járó különböA vezseny—tiszajenői Ti- szamentj Tsz tervtárgyaló közgyűlésén — még a kormányrendelet megjelenése előtt — több felszólaló sürgette a háztáji állattarás közös múltaként való elismerését. Mindenekelőtt a csökkent munkaképességűek munkaidejének növelését, hogy ők is megszerezhessék a különböző juttatásokat. A közgyűlés a vezetőséget bízta meg ennek kidolgozására. A felmérések szerint 10— 12 évvel ezelőtt évenként 2 ezer hízottsertést értékesítettek a két község egyéni gazdaságaiból. Most évenként 500-^-600-at adnak el. A termelés tehát visszaesett. Jelenleg száznegyven tag tart tehenet. százkilencven pedig szarvasmarhát. Anyakocája százhetven tagnak van. Ám a taglétszám csaknem fele — 305 — járadékos és nyugdíjas, sokan dolgozhatnak még a ház körül. Január elsejétől emelték a felvásárlási árakat. Azóta növekedett a tehén és kocalétszám is. A tsz — az állami vállalat útján tenyészállatokat adott ki tagjainak. A tss-nek is előnyös A Ti számén ti Tsz-ben szerződésmintát készítettek a háztáji szarvasmarha és sertéstartásra, A rendelettől eltérően. a végtermékre ösztönöznek. Cél, hogy a tagok a tsz-nek adják el hízóikat, tenyészállataikat. Erre már jó- néhány szerződést is megkötöttek. Ha a tanok igénylik a tsz több évre is szerződik, s vállalja az esetleges árváltozás rizikóját is. A tsz vezetősége — Hatvani Lajos elnök tájékoztatása szerint — az idén 500—600 hízottsertés átvételére számít a háztáji gazdaságokhcSl. Az egv forintos kilónkénti nágyüzémi felár a tsz-é. De (•co-áho nn forinttal olcsóbban dúsított ke- veréktakarmányt ad a taző juttatások megszerzésének. De feltétele ezeknek, hogy a tsz-tagoknak e munka elismerésére megállapodást kell kötnie a termelőszövetkezettel. A rendelet által nyújtott kedvezmények — a megállapodások kötése — különösen a nagycsaládú. a kisgyermekes anyák és a csökkent munkaképességű, idős emberek számára előnyös. A közös munkában nehezebben tudnak résztvenni, ám a háztáji állatokat jól elláthatják. goknak, s azt díjmentesen házhoz szállítja. A háztáji gazdaságokból évente 25—30 vemhes üszőt és ugyanannyi bikát várnak. Ezeket is a szövetkezet veszi át. A tagok igényeinek megfelelően, szopós, választott. vagy vemhes korban. A szerződési minta szerint a háztájiban hizlalt egy mázsás sertés után 80 óra munkaidőt (8x10 órás munkanapot) írnak jóvá a tagoknak. A szopós borjak (7—8 hetes) után 200 óra, a választott A jövőre és az 1972-ben kezdődő nagyarányú építkezések miatt a Szolnok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat néhány boltját lebontják. Az elsők között a Beloiannisz útj 70-es számú vegyes élelmiszer- és a 36-os számú kenyérbolt, valamint a főútvonalon lévő egyetlen édesség- és dohánybolt felett „ítélkeznek”. Tegnap délelőtt a városi tanács vb igazgatási osztálya meghívta mindazon vállalatok és szervek képviselőit, akik az említett üzletek szanálásában. de a lakosság élelmiszer ellátásában is érdekeltek. A szanálás és a kártalanítási eljárás lefolytatása nem váltott ki különösebb vitát, azonban annál nagyobb gondot okozott a jelenlevőknek; hogy a megszűnő üzleteket hol és hogyan pótolják. Kiderült, hogy szinte megoldhatatlan feladatot jelent az élelmiszer és á keriyérbólt új helyre költöztetése. Még barakképületben sem tudják borjak (10—12 hetes) 300 óra, a vemhes üszők után pedig 800 óra munkaidőt írnak jóvá. A munkaidő jóváírása, annak mennyisége sok kedvezmény. előny forrása a tsz- ben. Például a férfiaknak — 60 éves korig — .190x10 órás munkanap szükséges egy hold háztáji föld megszerzéséhez. A fizetett szabadság, pótszabadság csak 250x10 órás munkanap után jár. Betegség esetén a 250x10 órás munkanap után a táppénz 70 százaléka a munkadíjnak, ez alatt csak 50 százalékos táppénzt fizetnek. A közösben végzett 10 őrás munkanapok mennyiségét figyelembe veszik a nyugdíj- jogosultság megszerzéséhez. A háztáji állattartást a Tlszaménti Tsz vezetősége abraktakarmány juttatással is segíti. Tavaly például 16 vagon árpát adott ki, s számosállatonként 9 mázsa abrak jutott (plusz a háztájiban termelt kukorica). A jövő évtől kezdve a faluközeiben lucernaföldet kapnak a háztáji állattartók. A tsz vezetői azonban azt tg hangsúlyozzák; a mezei tolvajokkal, károkozókkal szemben nem lesznek elnézőek. — m. 1. — elhelyezni azokat, mert azon a környéken, ahol a lakosság igényeit lennének hivatva kielégíteni. egy talpalatnyi szabad hely sincs. Az édesség és a dohánybolt elhelyezésére már több elképzelés született Kettőt említhetünk. Az egyik variáció szerint a posta melletti MÁV SE klubhelyisége jöhetne szóba, mert a tágas teremben mindkét üzlet elhelyezhető lenne. A másik ötlet s-erint a főútvonalon lévő sok méretes szabóság egyikét kellene átköltöztetni a baromfipiaccal szemben álló volt járműbolt helyére. Az említett két üzlet „egyeduralkodó” volta miatt valóban méltányos elhelyezést érdemelne. Elsősorban a város lakosságának érdekeit szem előtt tartva, a város vezetőinek mindent el kell követnie azért hogv az amúgvis szűkös üzlethálózat a jövőben ne zsugorodhasson tovább.- bj Vezsenyi — tiszajenői tapasztalatok Ne zsugorodjon Szolnok üzlethálózata ! Lebontanak kenyér-, élelmiszer édesség és dohányboltot — Mi lesz helyettük ? Cseterki Lajos beszéde (Folytatás az 1. oldalról) ség éltető éghajlatában, jótékony közgazdasági környezetben élnek. Majd átadta a nagygyűlés minden résztvevőjének, Túrkeve város és Szolnok megye lakóinak a párt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány szívélyes üdvözletét. — A városi pártbizottság eljuttatta hozzám azokat a kérdéseket, amelyek az itteni közvéleményt legihkább foglalkoztatják, amiről tőlem tájékoztatást kérnek — mondotta az előadó. Ezután sorra vette mind a belpolitikai, mind a külpolitikai kédése- ket. s válaszolt azokra. A túr- keveiek első kérdése az volt, hogy a városok között fennálló különbségek csökkentésére, illetve megszüntetésére, így például lakásépítésre és csatornázásra központi keretből biztosítják-e a fedezetet, vagy csak az új szabályozók szolgálják majd a városok továbbfejlesztését. Cseterki elvtárs erre többek között így válaszolt. — A pártnak és a kormánynak szilárd élhatározá- sa a helyi tanácsok gazdasági önkormányzatának megteremtése. Bizonyos helyi bevételeket valóban átenged máid az állam a tanácsoknak, ezzel serkentve is őket a helyi anyagi erőforrások feltárására. A városok, anyagi lehetőségeik számbavétele után, maguk határozzák el a területfejlesztés irányát, az egyes tennivalók sürgősségét, sorrendjét, Ez nem zárja ki, hogy bizonyos kiemelt beruházások, programok megvalósítására a helyi tanácsok nem részesülhetnek megyei vagy központi támogatásban. Ami a helyi erőforrások feltárását illeti, itt sem lesz teljességgél járatlan az út, hiszen az ipari üzemek eddig is fizettek úgynevezett kommunális adót, igaz, hogy elég csekély összegben; az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek pedig sok helyütt, teljesen önkéntes alapon, támogatták szűkebb pátriájuk olyan szociális, oktatási, egészségügyi, kereskedelmi és más beruházásait, amelyek saját dolgozóik, illetve tagjaik életkörülményeinek javítását is szolgálták. Most ezek az önkéntes hozzájárulások. az idők folyamán, megfelélő körültekintéssel rendszeresekké ég intézményesekké válhatnak. A következő kérdésre, melynek lényege az volt, hogyan vonatkozik a kormány közlekedéspolitikai koncepciója Túrkevére, — mivel köztudomású, hogy a gazdaságtalan vasútvonalakat mindenütt félszámolják, s éz az intézkedés Túrkevét is érinti, milyen módon bonyolítják majd le a szállításokat a vasútvonalak megszüntetése után? — íme Cseterki elvtárs válasza. — A közlekedési kormányzat valóban tervbe vette, hogy megszünteti a Mezőtúr —Túrkeve normálnyomközű és a Kisújszállás—Túrkeve keskenynyomközű gazdasági vasútvonalat. Ezeknek teljes személy- és áruforgalmát a közúti közlekedés Veszi át. E két vasútvonal gazdaságosságát alaposan megvizsgálták. Ami a Mezőtúr—Túrkeve vonalat illeti, itt évi 3 millió forintos jelenleg a ráfizetés. A vasútvonal megszüntetése és forgalmának közútra terelése 1,8 millió forint megtakarítást tesz lehetővé. Az áttereléssel együtt közúti járművekre, a túrke- vei áutóbusztároló építésére 3 milliót fordítanak, ezen felül az AKÖV saját fejlesztési alapjából is szerez be autóbuszokat. E szükséges beuházássai szemben megtakarítható a vasútvonal régóta esedékes felújítása, ami mintegy 16 millió forint értékű eszközlekötéssel járna. — A vasútvonal megszüntetése következtében az utazóközönség és a fuvaroztatók nem kerülnek hátrányos helyzetbe A munkába járó dolgozók és a tanulók vasúti áron válthatják meg autóbuszbérleteiket, a szállíttatok többletköltségeit pedig három évén át a Közlekedéspolitikai Alap megtéríti. Az átterelés tervezett időpontja ez év vége, a vasútvonal sorsának kérdésében, a helyi szervek véleményének megérkezése után, a Közlekedésügyi Minisztérium ez év júliusában dönt. — Ami a Kisújszállás— Túrkeve gazdasági vasútvonalat illeti, ez ma már nem felel meg a követelményeknek. A forgalomnak a közútra való terelésével együtt az örményesi Üj Élet Termelőszövetkezet központjától a Csorbái Állami Gazdaság bekötőútjáig a földutat 3.3 kilométer hosszúságban. 4 méter szélességű, szilárd burkolatú úttá építik ki. Az út megépítésének határideje 1970. november 30, ., gazdasági vasútvonal megszünteté. sének határideje 1971. január 1. Ettől kezdve a forgalmat közúton bonyolítják le. Megkérdezték a túrkeveiek azt is, hogy a lunácsok tevékenysége miként módosul n közeljövőben? Az előadó kifejtette, hogy a IX. párt- kőn gresszus határozataiból folyó és a X. kongresszust előkészítő téma volt az államélet fejlesztése, ezen belül a tanácsi munka alapos megvitatása is. A KB és a kormány együttes ülése a tanácsok munkáját eredményesnek mi nősítette. Megállapította, hogy n tanácsok dolgozó népünk szolgálatában, népi demokratikus rerdszerünk létrejöttében, a dolgozó nép hatalmának megszilárdításában, az állam építésében, szocialista vívmányaink megteremtésében, azok megszilárdításában sikeresen teljesítették történelmi hivatásukat. A további feladatokról szólva ezeket mondotta: — El akarjuk érni, hogy a szocialista demokrácia szé. leskörű kiterjesztésével, a dolgozók millióit jobban bevonjuk a hatalom gyakorlásába. Elhatároztuk, n nép- képviseleti szervek, a tanácsok önállóságának növelését, mindazoknak a feladatoknak leadását, melyet helyileg legjobban ismernek, amelyet legjobban ott is dönthetnek el. Ezért a városok és községék tanácsában az önállóságot, az önkormányzati vonásokat fokozatosan, folyamatosan fejleszteni fogjuk. — Az önkormányzat régi lenini fogalom, csak mi nemigen használtuk. Ennek tartalma azt jelenti, hogy a helyi tanácsok dolgozzák ki a területféíilesztési. az ellátási és a szolgáltatási feladataikat. Ehhez a szükséges anyagi és pénzügyi eszközök jélentős részével kell, hogy rendelkezzenek. Ügy képzeljük el, hogy a városi és községi tanácsok költségvetési bevételeik mind nagyobb részét maguk kapják majd kézhez, emellett azonban az Veteránok Maradandó emlékű ünnepség volt tegnap délelőtt Szolnokon a megyei pártbizottság vb-termében. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomban és az azt követő polgár- háborúban részt vett magyar internacionalisták kis csoportját köszöntötték, ünnepelték. akik ez alkalommal kapták meg a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége által adományozott Harci Érdemekért Érdemérmet. Csáki István, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára meleg szavakkal köszöntötte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom Személyes résztvevőit. az intervenció ellen küzdőket, akiknek érdemelt a szovjet állam nem felejtette el. és kormánykitüntetéssel is elismeri. Sz. Sz. Szatuesin. a Szovjetunió magyarországi nagy- követségének tanácsosa magyarul mondott üdvözlő beszédében hangsúlyozta, hogy az SZKP és a szovjet kor- mánv a most átadandó ki- tiie*~**ssel 's kifejezi elismerését. mé'v há'áiát azok iránt, akik segítették e szovjet hatalom kivívását. Eleget téve megtisztelő köteeddiginél jobban ki kell ak»' názniuk a helyi erőforrásokat, s az eddiginél többet kell nyújtaniuk a lakosságnak és az egész népgazdaságnak is. A tanácsok fontos feladata, hogy egyszerre vegyék figyelembe a helyi és az össztársadalmi érdekeket. — Ügy vettem ki a kérdésből, hogy a tanácsi apparátus egyes tagjaiban némi bizonytalanság is van: vajon nem érinti-e őket kedvezőtlenül a tanácsi munkában várható néhány módosítás? Szeretném határozottan megnyugtatni őket, hogy napjainkban az államigazgatási, a hatósági munka tényleg szakma, sőt, magasfokú tudóst igénylő szakmává vált. így a jövőben még megbecsültebbek lesznek azok a tanácsi dolgozók, akikben a szakmai tudás politikai szi- lársággal és a nép iránt érzett szolgálatkészséggel párosul. Ugyancsak a túrkeveiek kérdésére válaszolva feu tette lei Cseterki Lajos, hogy a negyedik ötéves tervben napirendre kerül a mezőgazdaságban az állattenyésztés részarányának növelése. Az elgondolások szerint az állattenyésztés növekedési üteme meg fogja haladni a növénytermesztését. A gazdasági eszközök, az ösztönzők, az árrendszer. „ hitelpolitika ezt a célt fogja szolgálni. Vállalatok közötti integráció és kooperáció továbbfejlesztésével akarják elősegíteni, hogy a mezőgazdasági termelés, feldolgozás és forgalmazás jobb eredményeket hozzon. Arra a kérdésre pedig, hogy várható-e javulás az építőanyagellátásban. mert a jelenlegi fékezi a Iáké- és társasház építkezéseket, Cseterki elvtárs elmondta: maga az a tény, hogy a párt és a kormány határozata alapján többféle módon kívánják ösztönözni a magánépítkezéseket azzal biztat, hogy ha nem is rohamos, de lassú ’javulás következik majd az építőanyag piacon. A negyedik ötéves tervben évi 9—10 százalék növekedést várnak az építőanyag termelésben és a cél. hogy 1971—72-re az alapvető igényeket teljes egészében hazai termelésből fedezzük. Ezek után Cséterk; Laios küloolitikai kérdésekre válaszolt, majd beszéde befejezéseként a következőket mondotta: — Azt mondják, hogy kérdezni tudni kell. önök valóban úgy kérdeztek, hogy sikerült végig tekintenünk belső életünk és a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseit. Befejezésül szeretnék további sikereket kívánni Szolnok megye és Túr. keve város lakóinak és vezetőinek. kitüntetése lességének. ezután átadta a Harci Érdemekért Érdemérem kitüntetést a jelenlévő veteránoknak. E kitüntetés birtokosa lett Böhm Gyula Szolnok. Ficsor István Be- sehyszög. Gál Kálmán Ti- szapüspöki. Ny. Kovács Zsig- mond Tiszaszentimre, Makó Péter Tiszafüred-örvény, Pálfi Lajos Tiszafüred. Pápai Mihály Tiszaföldvár, Pásztj István Szolnok, Réti Mihály Abádszalók. Simon József Szolnok. Szabó Gyula Mezőtúr, Szaszkó János Kun- szentmarton. Bacsa János mezőtúri és Csikó János jászberényi veterán betegsége miatt nem vehetett részt az ünnepségen. Nekik a lakásukon adják át a szovjet kormány kitüntetését. Lakatos Andrásnak Tomajmonos- torán már csak a felesége veheti át az érdemeit elismerő kitüntetést. A kitüntetetteknek a tegnapi ünnepségen a megyei párt- bizottság és a megyei tanács nevében Fodor Mihály. a megyei tanács vb-elnöke gratulált. kívánt hosszú életet, jó egészséget. A kitüntetettek nevében Bőhm Gyula mondott köszönetét.
